Napló, 1979. október (Veszprém, 35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
Válaszol az illetékes Kerülő úton a helyijáratok A veszprémi 3-as és 5-ös jelűhelyijáratú autóbuszok útvonalának megváltoztatásával kapcsolatban, írt panaszos levelet szerkesztőségünknek Balogh Géza veszprémi olvasónk. Megírta, hogy a Séd-híd, valamint a Völgyhíd egyidejű lezárása és az autóbuszok útvonalának megváltoztatása, a kisebb járatfsűrűség sok gondot és nehézséget okoz a dózsavárosi városrész lakóinak, különösen az időseknek. „Gyakorlatilag a nap jórészében csak félóránként tudunk eljutni az autóbuszállomásra, a piacra, és csak átszállással a városközpontba, ami újabb időveszteség. A 14-es és a 17-es vonalán közlekedők szerencsésebb helyzetben vannak, szeretnénk, ha a VOLÁN számainkra is visszaállítaná a korábbi 20 perces — csúcsidőben 10 perces — járatsűrűséget” írja olvasónk. Levelével megkerestük a 15. sz. VOLÁN Vállalatot és a következő választ kaptuk: „A helyijáratok közlekedésének jelenlegi rendjét a város vezetőivel egyetértésben, a lehetőségek figyelembevételével alakítottuk ki. Vállalatunk mindenkor arra törekedett, hogy a lehetőségekhez és az adottságokhoz képest a legmegfelelőbben szervezze meg a helyijáratok közlekedését. Ezt bizonyítja, hogy — országos szintű felmérések eredménye szerint — hasonló nagyságú városok közül Veszprém városi közlekedése — a helyijáratokkal — a legjobbak közöt szerepel. A Völgyhíd és Séd-híd lezárása miatt az érintett helyijáratok útvonala 50 százalékkal hosszabbodott meg átlagosan. A többlet út megtételéhez többletidő szükséges. A két tényező miatt több autóbusz kellene, de több autóbusz nincs. A Dózsaváros közlekedését — a hidak lezárását megelőző járatsűrűséggel — többlet-autóbuszok hiányában nem tudjuk megoldani. A közlekedés jelenlegi rendje ideiglenes, a Sédhíd év végi elkészültével a 3-as, a 4-es és az 5-ös járatok Jókai utcai közlekedtetésével a megfelelő járatgyakoriságot biztosítjuk. Demény Zoltán igazgató A szerkesztő megjegyzése: Előrelátó döntés volt a veszprémi, úgynevezett északi körút megépítése. Ennek hiányában a Dózsaváros közlekedése jelenleg szinte megoldhatatlan lenne. A mostani, átmeneti állapot jogosnak tűnő bosszúságokat okozhat, azonban a megyeszékhely minden lakójának érdeke a város fejlődése akkor is, ha az néhány hónapig tartó kellemetlenségeket okoz. Heti postánkból Védetté nyilvánították a balatonfüredi Kiserdőt A Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottsága természetvédelmi területté nyilvánította a 9,8 hektáros balatonfüredi Kiserdőt. E döntés minden természetet szerető és tisztelő, gyógyulni, pihenni, vagy kirándulni érkező ember egyöntetű elismerésével találkozott. Ezzel azonban a munka nem ért véget, most kell, hogy elkezdődjék igazán. Egy terület védelme nemcsak védelmi funkciókat, hanem fejlesztési, kezelési, ápolási és karbantartási munkát is jelent. A balatonfüredi városi tanácsra ezzel nagy, de megoldható munka és felelősség hárult, amit a Kiserdő minden bizonnyal meghálál tiszta levegőjével, színes környezetével, változatos állományú és korú fajaival, sajátos állatvilágával, s nem utolsósorban a gyógyulni vágyó emberek egészségének javításával. Vidékünk tehát egy védett természeti értékkel gazdagodott, amelynek óvása és megbecsülése az elkövetkezendő években vaalmennyiünk közös feladata. Ami a közeli tennivalókat illeti, néhányat megemlítenék. Tizennégy pihenőpad a parkban jelenleg használhatatlan: vagy a betontartók hiányoznak, vagy maguk a padok. Egyik legsürgősebb feladat a volt szabadtéri színpad helyének a betelepítése: a dombtetőn kívánatos lenne például nyírfacsemetéket ültetni. Reméljük, hogy a közelgő nagy őszi takarítás során a hajdani Magyar Játékszín szanaszét heverő kőmaradványairól is gondoskodnak az illetékesek. Szép munkát adna a középiskolásoknak — a már védett természetvédelmi területen — a legértékesebb és legkülönlegesebb fafajok névjelző táblával való ellátása. És végül: mielőbb szeretnénk táblákat látni a Kiserdő szélén a „Természetvédelmi terület” felirattal. Szekér Ernő Köszönet a segítségért A „Kislődi Ének I.” című kiadványom méltatását köszönöm. Hálátlanságnak érezném azonban, ha az Ajkai ÁFÉSZ-t megillető dicséret mellett, Ajka város vezetőinek a támogatását elhallgatnánk. A sváb dalok sokszorosítását nagyon is nekik köszönhetjük. Németh János Emlékezés Alter Lipót zenepedagógusra Városunk egy méltatlanul elfelejtett szülöttje halálának közelgő 50. évfordulójára hívom fel a figyelmet. Auer Lipót, kiváló zenepedagógus, korának egyik legnagyobb hegedűvirtuóza — aki 1845. május 28-án Veszprémben született — 1930. július 17-én halt meg a Drezda melletti Leschwitzben. Ki volt Auer Lipót? A Magyar Zenei Lexikon szerint: „A modern hegedűjáték egyik legnagyobb hatású nevelője.” A század első évtizedei legkiválóbb hegedűművészeinek — mint például Jasha Heifetz, Mischa Elman, Efrem Zimbalist — mestere. Hosszú időt töltött zeneakadémiai tanárként a pétervári, majd a leningrádi zeneakadémián. Itteni tevékenységét jól jellemzi az a levél, amelyet A. Alekszandrov — aki a húszas években a leningrádi zeneakadémia titkáraként működött — Szigeti Józsefnek, a nagy magyar hegedűművésznek írt: „ ... A világháború óta, zeneakadémiánk egyik legjobb tanárát vesztette el, mert Auer Lipót hegedűpedagógus úr külföldre költözött. Tanári működése rendkívül nagy hatással volt nemcsak akadémiánk, hanem egész Oroszország zenei életére is. Pedagógiai tevékenysége egészen önálló és független hegedűiskolát teremtett meg ... Leningrádban és Oroszországban mindenfelé adott hangversenyei révén a hegedűvirtuóz Auer sokat tett zenei életünk színvonalának emelése érdekében. Egyénisége és nagy tudása tartós hatást gyakorolt mindazokra a muzsikusokra, akik az ő vezetésével képezhették tovább magukat...” Kevesen tudják, hogy Csajkovszkij neki ajánlotta híres D-dúr hegedűversenyét, amelyet ma is az ún. Auer-féle kiadásban játszanak. Az Auer Lipótról szóló szakmai irodalom — elsősorban külföldön — ma már kötetekre rúg. Ma is őt tekintik a századforduló legnagyobb hatású hegedűpedagógusának. Talán méltó lenne arra, hogy szülővárosa — ha egy kicsit késve is — tudomást vegyen róla. Erre a jövő év, halálának félévszázados jubileuma megfelelő időpont lenne. Az olvasó kérdez — a szerkesztő válaszol Dr. Szarvas Andor alsóörsi olvasónk levelében azt panaszolta, hogy Alsóörsön nem, kézkes a postai kézbesítés, késve érkeznek a napilapok, nem viszik ki a pénzküldeményeket és a kézbesítők — akik sűrűn váltják egymást — arra hivatkoznak, hogy esett az eső, vagy előző este lakodalom volt. A Soproni Postaiigazgatóság tájékoztatása szerint az alábbiakat közölhetjük: Alsóörsön a két kézbesítői munkakör betöltésével kapcsolatban — korábban — valóban nehézségek merültek fel; a kézbesítők feladatuk ellátására nem voltak alkalmasak. Az egyik kézbesítői munkakör betöltésére áthelyezéssel sikerült megoldást találni, de az áthelyezett dolgozót jelenleg kórházban ápolják és szombathelyi kézbesítő helyettesíti. A másik új kézbesítő alsóörsi lakos, aki még csak tizenöt éves ugyan, de a Postaigazgatóság vezetői bíznak benne, hogy hivatásának tekinti majd a kézbesítői munkát és közmegelégedésre fogja feladatát ellátni. A kézbesítő — kora miatt — pénzküldeményeket a címre nem vihet ki, csak értesítést hagyhat. A két új kézbesítő munkája következtében várhatóan lényegesen javul Alsóörsön a postai kézbesítés. K. L. balatonfüredi olvasónk levelében arról kért tájékoztatást, hogy mi tartozik a házastársak különvagyonához. Válaszunk: A családjogi törvény rendelkezései szerint a házastársak különvagyonához tartozik a házasságkötésikor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ezen kívül a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy. 4 — NAPLÓ — 1979. október 2., kedd AZ OLVASÓK FÓRUMA Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük tiszelt olvasóinkkal, hogy szerkesztőségünkben hetenként kétszer, kedden és pénteken 8-tól 12 óráig tartunk fogadóórákat. Személyesen tehát e megjelölt időpontban fogadjuk a panaszosokat és a jogi tanácsot igénylőket. Egyéb napokon csak a postán beérkező levelekkel tudunk foglalkozni. Dr. M Tóth Antal osztályvezető főorvos Megyei Kórház, Vértranszfúziós Állomás Veszprém A rovat szerkesztője: Nemesbüki András Lőcse egyik látnivalója, az úgynevezett szégyenketrec. Állítólag a középkorban a ledérebb nőket és a hangoskodó kofákat zárták a ketrecbe, közszemlére téve. Őszi kiránduláson a Magas-Tátrában Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület várpalotai csoportjának tagjai négynapos szlovákiai kiránduláson vettek részt a Szénbánya Vállalat által rendelkezésre bocsátott autóbuszon a közelmúltban. A társasutazás során megtekintették Bajmócon a várat, illetve a Nyitra megyei Múzeumot, majd besztercebányai városnézés után — a festői szépségű Felső-Garam völgyén át haladva — a dobsinai jégbarlangot. Ezt követően a Szepesség két nagymúltú, patinás városának — Iglónak és Lőcsének — a nevezetességeivel ismerkedtek meg. Egésznapos kiránduláson gyönyörködtek a Tarajkánál és a Csorba-tónál a Tátra ősz színezte szépségeiben. Az utolsó napon is gazdag programot bonyolítottak le; a „szlovák paradicsom” ritka szép tájaiin át utaztak Rozsnyóra, a bányászati múzeumba. Innen a szomszédos Krasznahorka várába látogattak, végül pedig rimaszombati városnéző sétával zárult a program. Dicséret illeti az OMBKE-csoport vezetőségét, amiért évről évre lehetőséget teremt tagjainak a baráti országok megismerésére. Kellemes, élményekben gazdag kirándulás volt a mostani akkor is, ha a Szepesség dombjai közt már csípősen fújt a szél. Mindenesetre valamennyiünknek szokatalan volt a gerlachfalvi, lomnici és a többi tátrai csúcsokat fehér hósapkában látni szeptember közepén. Csiky Iván Várpalota Büntető Törvénykönyvünkből A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények Államunk a fejlett szocialista társadalom építésének körülményei között is nagy fontosságot tulajdonít a házasság intézményének, mivel a házasság révén jön létre a társadalom legkisebb építőköve, a család. A család adja meg a fiatalok nevelésének alapvető kereteit és meghatározóan hat fejlődésükre. Ezért a törvény a büntetőjog eszközeivel is védi a családot, a házasságot és az ifjúságot. Üldözi azokat a magatartásokat, amelyek veszélyeztetik a házasság és a család intézményeit, vagy károsan hatnak az ifjúság egészséges testi, értelmi és erkölcsi fejlődésére. Fontos érdek fűződik ahhoz is, hogy a törvény védje a nemi kapcsolatoknak a társadalomban kialakult és elfogadott rendjét és éppen ezért bűncselekménynek minősíti azokat a szexuális magatartásokat, amelyek ellentétesek társadalmunk elfogadott szokásaival, vagy hatásait tekintve lélektani, élettani és közegészségügyi károkat okozhatnak. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nem egy esetben személyiségi jogokat is sértenek, így üldözésük társadalmi, de személyhez fűződő érdek is. Súlyos bűncselekmény a megrontás. Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét még be nem töltött személlyel fajtalankodik, a megrontás bűntettét követi el. Büntetendő a megrontás kísérlete és az is, ha valaki a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra igyekszik rábírni, hogy mással közösüljön, vagy fajtalankodjék. A vérfertőzés bűncselekménye akkor valósul meg, ha egyenesági rokonok között jön létre nemi kapcsolat. Az üzletszerű kéjelgést pedig az követi el, aki a közösülést, vagy a fajtalanságot üzletszerűen követi el. Bűncselekmény az üzletszerű kéjelgés elősegítése — pl. lakás rendelkezésre bocsátásával —, de bűncselekmény a rábírás is. Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel részben, vagy egészben kitartatja magát, a kitartottság bűncselekményét követi el. A kerítés bűncselekménye akkor valósul meg, ha valaki haszonszerzés céljából mást közösülésre, vagy fajtalanságra másnak megszerez. Minősített eset — tehát súlyosabban büntetendő — ha a bűncselekményt üzletszerűen, vagy az elkövető gondozása, nevelése, vagy felügyelete alatt álló személy, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére követték el, vagy megtévesztéssel, erőszakkal, illetve fenyegetéssel vették rá a sértettet a cselekmény eltűrésére. Végül a szeméremsértés vétségét az követi el, aki magát nemi vágyának kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőit a törvény pénzbüntetéssel, javítónevelő munkával, és szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, egyes esetekben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Dr. Kazal Gábor A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények A kettős házasság büntetésével büntetőjogunk a monogám házasság intézményét védi. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy olyan személlyel köt házaságot, aki már házassági kötelékben él. A családi állás megváltoztatása is bűncselekmény és az követi el, aki pl. gyermeket kicserél, vagy más családba csempész. Büntetendő cselekmény az is, ha hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elviszi, rejtve, vagy titokban tartja. A kiskorú veszélyeztetését az követi el, aki annak nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles, és ezt a kötelességét súlyosan megszegi és ezzel a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. Az a személy is bűncselekményt követ el, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. A házasság, a család és az ifjúság elleni bűncselekmények elkövetőit a törvény pénzbüntetéssel, javító-nevelő munkával, súlyosabb esetekben három évig terjedhető szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények Az erőszakos nemi közösülés a legsúlyosabb támadás a nő nemi szabadsága ellen. Ezért aki nőt erőszakkal, vagy az élet és testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre képtelen állapotát erre használja fel, súlyos bűncselekményt követ el. Minősített eset, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, vagy gyógykezelése alatt áll, vagy a cselekményt ugyanazzal a sértettel, azonos időben, egymás tettéről tudva, többen követik el. Ezekben az esetekben a büntetés tíz évi szabadságvesztés is lehet. is közelgő Lóczyévfordulóra közeledik dr. Lóczy Lajosnak, a magyar földrajztudós születésének 130. évfordulója (született 1849. november 4-én). Lóczy Lajos Tibetben, Mongóliában és Kínában tett felfedező útjaival nagy nemzetközi elismerést vívott ki, hazai működését 30 tudományos publikáció és népszerűsítő mű örökítette meg, gyakorlati tevékenységét pedig mint az Állami Földtani Intézet igazgatója és a Műszaki Egyetem tanára fejtette ki. Lóczy Lajos szűkebb vidékünkkel való kapcsolatát emlékhelyek őrzik. Csopakon, a Füredi út 100. alatt áll ma is egykori nyaralója, s az udvaron látható malomkő asztala, amelyen sok kitűnő munka született. Nemrégen, amikor felkerestük a volt Lóczy-nyaralót, az egyik idős bérlő készségesen mutatta meg az általa Lóczi-emléknek tudott „ereklyéket”, köztük kútjának megmaradt kanalasfelhordóját. Emléktáblát azonban nem találtunk sehol a ház falán. Egy emléktábla-elhelyezéssel leróhatná Füred és Csopak a kegyeletét a nagy tudós előtt, akinek ez a ház volt élete utolsó állomáshelye. Innen, az arácsi temetőbe vezetett az útja 1920. május 13-án. A temetőben lévő síremlékét példás módon rendbetették, most a volt nyaralóján lenne a sor. Sz. E.