Napló, 1979. november (Veszprém, 35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését novem­ber 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékozta­tó és a XII. kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatok megvitatását ja­vasolja a Központi Bizottságnak. Erőművek, gyárak, kórházak, áruházak „kulcsrakész” exportja Az idén tovább bővül az exportnak az a gazdaságo­sabb, értékesebb formája, amely egyes termékek he­lyett komplett gyárait, egész­ségügyi és más létesítmé­nyek szállítását teszi lehető­vé. A kulcsrakész beruházá­sok arra kötelezik az ipar­­vállalatokat, hogy a külke­reskedelmi vállalatokkal együttműködve, felelősség­gel, összehangoltan szervez­zék munkájukat. A múlt év óta csaknem megkétszereződött a komp­lett erőművek exportja. A Transelektro tőkés kivitelé­ben 25-ről ,45 százalékra emelkedett a kulcsrakész szállítások aránya. Az idén erőművet adtak át Finnor­szágban, különböző transz­­formátor-alállomásokat Ku­­vaitban és Irakban, komplett távvezetékrendszert építettek ki Jordániában, s megkezd­ték a görög és a török meg­rendelésre gyártott erőművi kazánok és más egységek szállítását is. A vállalat leg­nagyobb ipari partnerei kor­szerűsítik, fejlesztik gyártó­­kapacitásukat, hogy az ipari háttér bővülésével a Trans­elektro új piacokra Indiába, valamint közép-amerikai és afrikai országokba is eljut­tathassa termékeit. A szocialista országokba elsősorban vendéglátóipari létesítményeket szállítanak kulcsrakészen. Csehszlová­kiába például idén kétszer annyi ABC-áruházat szállí­tanak, mint tavaly, a Szov­jetunióban pedig komplett bisztrókat, kereskedelmi központokat építenek, illetve szerelnek fel. Mint a vállalat vezetői el­mondták: az ajánlatok kidol­gozásánál még mindig az át­lagosnál hosszabb a határidő, mivel a magyar iparvállala­tok változatlanul nagy rátar­tással vállalják a szállításo­kat. Pedig kedvezőbb árat csak a jelenleginél rövidebb határidőkkel érhetnének el. Sokszor még így is gondot okoz a kötőelemek, szerelvé­nyek késedelmes érkezése. Az elmúlt tíz évben több mint 200 komplett sajtgyárat szállított az Élelmiszeripari Gépgyár a Szovjetunióba, öt nagy teljesítményű kenyér­gyárat pedig Csehszlovákiá­ba. Fokozódik kulcsrakész exportjuk a fejlődő orszá­gokba is, így Irakban eddig 20 állványos malmot, Algé­riában pedig malomipari kombinátot építettek. Az idén Algériában megkezdték egy 200 tonna teljesítményű malom és egy nagy kenyér­gyár berendezéseinek átadá­sát, szerelését és egy másik malom rekonstrukcióját. Az ÉLGÉP exportjában ma már 80—90 százalékos arányt képviselnek a komp­lett szállítások. Átlagosan két év alatt lesz kulcsrakész egy-egy létesítmény. De az alvállalkozók nagyobb támo­gatásával összehangoltabb munka révén rövidebb ha­táridőt is vállalhatnának. Új piacot elsősorban azokban az országokban keresnek, ahol az élelmiszeripar most fejlődik, például Tunéziában, Marokkóban, Bangladesben, Indiában és Etiópiában. A műszeripari vállalatok közül a MEDICOR ismerte fel leginkább a fővállalko­zásban rejlő nagyobb ex­­­portlehetőségeket: az utób­bi három évben 50 százalék­kal nőtt ilyen jellegű tőkés kivitele. Elsősorban a fej­lődő országokba szállít sa­ját tervek alapján komplett kórházakat. Az idén Nigériába egy 500 és két 250 ágyas kórházat küldenek, a berendezések nagy része már a helyszínen van. A MEDICOR legújabb fővállalkozóként vesz részt Mexikó és Jamaica kórház­rekonstrukciós programjá­nak megvalósításában is. Egyebek között sportorvosi rendelőket és különféle or­vosi létesítményeket épít. A napokban a Szovjetunióba is elindulnak az első szállít­mányok az Uszty-Ilimszk­i szülőotthon és rendelőinté­zet építéséhez. Eddig több mint ezer komplett létesítményt építet­tek fel a fejlődő országok­ban a METRIMPEX közre­működésével, fővállalkozás­­ban. Jelenleg Brazíliába, Bo­líviába és Peruba szállíta­nak főiskolai oktatóberende­­zéseket. Az afrikai kontinen­sen Algéria, Líbia és most Nigéria is bázispiacnak szá­mít. Ez utóbbi országban nemrég írtak alá 25 millió dolláros exportszerződést egy komplett műszaki főis­kola és egy taneszközgyár szállítására. Egyébként egy-egy komplett exportban 80—130 „bedolgozó” vállalat, szövet­kezet vesz részt, így elsősor­ban ezek ütemes szállításán múlik a pontos átadás. Tartályok szovjet exportra Szovjet exportra is termel a Mezőgazda­­­sági és Élelmiszeripa­ri Szolgáltató Vállalat cserkúti gyára. A Pécs melletti üzem az ÉLGÉP által exportált sajt­gyárakhoz készít ket­tős falú, hőszigetelt tejtartályokat. A tíz­ezer literes tárolókból ötven darabot készí­tenek és szállítanak a Szovjetunióba a cser­kúti MEZŐGÉP-től az idén. Négytantermes iskola épült Káptalanfán. A forfa-elemekből felállított új gyermekintézmény helyén tavaly ilyenkor még egy régi romos épület állt. Amna község lakóinak segítségével csaknem 50 ezer óra társadalmi munkával rekordidő alatt készítették el az új iskolát, melyet már birtokukba is vettek a gyerekek. Vida András felvétele A NEB-ülés napirendjén: A tankötelezettségi tömény és az újítómozgalom helyzete Másfél éve vizsgálták a népi ellenőrök a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sát és az újítómozgalom helyzetét. Akkor számos ja­vaslatot eljuttattak a vizsgá­latban részt vevő intézmé­nyekhez, vállalatokhoz és szövetkezetekhez. Az elmúlt hetekben visszatértek népi ellenőreink a másfél éve vizsgált helyszínekre, s most azt ellenőrizték, hogyan hasznosították javaslataikat az intézmények és vállalatok vezetői. A megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülésén pedig — Kása László vezetésével — egyeztették tapasztalataikat. A munká­ban részt vett István János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese is. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sára javasolt intézkedéseiket körültekintően hasznosították az érintett tanácsok és intéz­mények. Ennek ellenére sem sikerült maradéktalanul biz­tosítani a tankötelezettek is­kolai beíratását márciusban. A leendő első osztályosok fel­kutatásába a tanácsok és az iskolák bevonták a kör­zeti védőnőket, népességnyil­vántartókat, s úttörő járőrö­ket is indítottak. A szerve­zett munka következménye, hogy 114 gyermeket találtak, akiket márciusban nem írat­tak be szüleik az iskolába. Rendszeres iskolakerüléssel is találkoztak a népi ellen­őrök, elsősorban a rendezet­len körülmények között élő családok gyermekeinél. Az érvényes rendelkezések sze­rint a szülőket bírságolhat­nák a tanácsok, de a várpa­lotai jelentések szerint olyan rossz körülmények között él­nek e családok, hogy a bírsá­got csak akkor tudják kifi­zetni, ha egyúttal szociális segélyt is kapnak, így célra­vezetőbb az a gyakorlatban is alkalmazott módszer, hogy a tanácsok szakigazgatási szervei, az iskolák igazgatói és az ifjúságvédelmi felelő­sök között szoros együttmű­ködés alakul ki, s együttesen biztosítják a gyermekek is­koláztatását. A népi ellenőrök választ kerestek az utóvizsgálat so­rán arra is, hogyan állták meg helyüket az általános iskolát végzett tanulók a kö­zépfokú tanintézetekben. Megállapították, hogy a vizs­gált gimnáziumokban az első évfolyamon tanulók 40 száza­lékának egy érdemjeggyel, 20 százalékának pedig több ér­demjeggyel csökkent a tanul­mányi eredménye. A szakkö­zépiskolákban és a szak­munkástanuló-intézeteknél is hasonló a helyzet. Az általános iskolák igaz­gatói szerint a középiskolák­ba kerülő tanulók egy részé­nek képessége nem éri el az ott megkövetelt tanulmányi színvonalat, másrészt a két iskolatípusban eltérő a köve­telményrendszer, nem épül­nek egymásra az ismeretek, és nincs szervezett tapaszta­latcsere. A gimnáziumi igaz­gatók szerint a gyenge ta­nulmányi eredményt elérő diákok egy része nem is akart középiskolában tanulni, pályaválasztásánál elsősor­ban a szülők akarata érvé­nyesült. Az újítómozgalom fejlődé­sének utóellenőrzésénél is megállapították a népi ellen­őrök, hogy másfél éve nem volt olyan javaslatuk, amit a vizsgált egységeknél nem fogadtak el. Ezek hatására javult az újítás propagandá­ja, a társadalmi szervezetek fokozottan bekapcsolódtak az újítómozgalom népszerűsíté­sébe. Rövidült az újítások elbírálásának ideje, mind na­­gyob rangot és elismerést vívnak ki az újítók munka­helyükön. Másfél éve két vizsgált szö­vetkezetnél — a várpalotai Vegyesipari Szövetkezetnél és a pápai Bútoripari Szövet­kezetnél — egyáltalán nem volt újítómozgalom. A népi ellenőrök vizsgálata nyomán e hiányosságot mindkét szö­vetkezet felszámolta, s az újítómozgalom beindulásá­hoz szükséges feltételeket megteremtették. A Bútoripari Szövetkezetnél a vizsgálat után tavaly 14, az idei első félévben ugyancsak 14 újí­tást nyújtottak be a dolgo­zók. Világítástechnika és energiatakarékosság is RAVILL ankétja Veszprémben Tervezési, beruházási, kivi­telezési és kereskedelmi szak­embereket hívott meg a RA­­VILL Kereskedelmi Vállalat tegnap délelőttre, a veszp­rémi Dimitrov művelődési központban tartott, kiállítás­sal egybekötött szakmai an­két­­­ára. A résztvevőket a kereskedelmi vállalat illeté­kesei, valamint a két legna­gyobb fénytechnikai eszkö­zöket gyártó hazai vállalat, a Villamosberendezés és Ké­szülék Műv­ek és az Egyesült Izzó szakemberei tájékoztat­ták munkájukról és terveik­ről. A kiállításon bemutatták azokat a legújabb világítótes­teket, amelyeket elsősorban a közületek részére ajánla­nak, de sok közülük a laká­sokban is jól használható. A tájékoztatókat követő vi­tában a meghívottak el­mondták, hogy a korszerű vi­lágítótestek nagyobb mérté­kű elterjedését számos be­szerzési és minőségi problé­ma gátolja. Többen kifejtet­ték azt is, hogy a jelentős energiamegtakarítást ered­ményező fénycsövek a laká­sokban még nem eléggé el­terjedtek, mert sokan idegen­kednek használatuktól. Töb­ben kifogásolták a fényfor­rások esztétikai jellemzőit is. (Az ankét tanulságaira la­punkban tisztérünk.) A tsz-szövetség elnökségének ülése A tsz-szövetség elnöksége tegnap délután Csatarende­ken, a községi művelődési házban tartotta soron lévő ülését. Elsőként dr. Bodogán János titkár előterjesztése alapján az MSZMP XI. kong­resszusa és a Termelőszövet­kezetek III. országos kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról szóló jelentést vitatta meg az elnökség. A jogsegélyszolgálat meg­szervezésének lehetőségeiről és a szolgálat feladatairól dr. Ortutay Gábor osztályvezető adott tájékoztatót, majd Bel­la Endre osztályvezető az energiagazdálkodás helyzeté­ről, az eddig elért eredmé­nyekről számolt be. A tanácskozás anyagának részletes ismertetésére visz­­szatérünk.

Next