Napló, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1980. február 1., péntek ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. évfolyam, 26. szám Február: Mezőgazdasági könyvhónap Sajátos helyzet: miközben évről évre csökken az or­szágban az élethivatássze­rűen mezőgazdasági munkát végzők száma, szembetűnően növekszik a házikertekben, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban szorgoskodók tömege. A statisztika szerint az or­szágban több mint másfél millió család kötődik vala­milyen módon mezőgazdasági tevékenységhez. A kapcsoló­dásnak ez a szövevénye ma­gyarázza, hogy a 23 éve útjá­ra bocsátott kezdeményezés — február: a mezőgazdasági szakirodalom, a szaklapok hónapja — messze túljutott a szűk szakmai kereteken. Szűk keretek? A könyvhónapra több tucatnyi kiadvány fél­milliónál nagyobb példány­számban jelenik meg! A nagyüzemek dolgozóinak szellemi igénye logikus, ter­mészetes. Annyi újdonság van a világ mezőgazdaságá­ban, hogy a legmagasabb végzettségű szakember isme­retei is elavulnak, ha csak né­hány évet kihagy a mind korszerűbb törekvések éber szemmel tartásában. Újabb és újabb termelési rendszerek alakulnak ki, átalakulóban van a genetika, a gépesítés, nem is szólva a kemikáliák szinte követhetetlen, évről évre változó „meglepetései­ről”. A mezőgazdaságra szó sze­rint érvényes az a megfogal­mazás, hogy a ma tudománya a holnap gyakorlata. Ezt a gondolatot erősíti agrárkor­mányzatunk, miszerint a me­zőgazdasági nagyüzemek, a szakkönyvek és szakkiadvá­nyok vásárlására fordított pénzt termelési költség cí­mén számolhatják el. A kistermelők — nevezzük így a nem főfoglalkozásúakat — érdeklődése nem kíván különösebb bizonyítást. Je­lentős részük, saját szükség­lete fedezésén túl, piacra ter­mel. Nyulat, bort, zöldséget, gyümölcsöt, sertést és sok-sok más árut. A piac igényeket támaszt, a kistermelő mun­kaidő-tartaléka sem korlátlan, magától értetődik hát, hogy a korszerűség, a gazdaságosság a termelés e szférájában is utat tör magának. A szak­sajtó megfelel ezeknek a kö­vetelményeknek. Az Akadémiai, a Közgaz­dasági és Jogi, a Medicina,­a Mezőgazdasági, a Natura, sőt a Műszaki Kiadó is bocsát ki szakkönyveket, a szaklapok tömegét meg egyszerűen le­hetetlen nyilvántartani. Meg­oldást ajánlani nehéz, nem is a mi feladatunk, de csak felvetődik a gondolat, hogy valami ésszerű összevonással hasznos lenne a szaklapok számát csökkenteni. A könyvhónap megyénkben ünnepi megnyitója február 7-én Badacsonytomajon lesz. Az eseményen, jól igazodva a hely szelleméhez, részt vesz egy szakíró is, akinek a könyvhónap idejére jelenik meg kötete. Badacsonytomaj előtt és után a megye számos helységében rendeznek elő­adásokat, találkozókat szak­írókkal, könyvvásárok sorát tartják — bizonyos, hogy a közélet jelentős eseményévé emelkedik az idei könyvhó­nap. Szolgálva azzal a kor­szerűsödő termelést, általa valamennyiünk érdekét. Túras Lajos Biztonságos munkakörülmények, növekvő technológiai színvonal Befejeződtek a műszaki konferenciák a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalatnál A Közép-dunántúli Szén­bányák Vállalatnál csütörtö­kön befejeződött a műszaki konferenciák sorozata, ame­lyeken megvitatták az ajkai, a balinkai, a Jókai­, a dudari és a padragi bánya, vala­mint a központi szénosztá­lyozó idei feladatait, és az azok megvalósítását szolgáló műszaki, biztonsági felké­szültségét. A tanácskozáso­kon részt vett Czintula Lász­ló, a Közép-dunántúli Bá­nyaműszaki Felügyelőség ve­zetője is. A tanácskozások tapasztalatait összegezve Hi­dasi István, a Közép-dunán­túli Szénbányák Vállalat ve­zérigazgatója elmondotta, hogy ebben az esztendőben a folyamatos termelés mel­lett az új mezőkapcsolások előkészítésére kell összponto­sítani erőiket. Ez alapozza meg ugyanis a népgazdasági elvárásoknak megfelelően növekvő mennyiségű szén­­termelést, melyre várhatóan területeiken 1982-ben kerül sor. Ezeket a fejlesztéseket, bővítéseket az elmúlt évti­zedben csökkenő ütemű szénkutatások teszik most égetően sürgetővé. Egymás után esnek ki a termelésből ugyanis a szénmezők. Így az idén már befejezik a bányá­szatot a felsőcsingeri Kos­­suth-aknában, a padragi Táncsics-aknában. Nehezebb körülményekre kell számíta­ni a dudari bányákban is. A kieső termelés pótlására már jól halad az új szén­­mezőkapcsolások előkészíté­se. Befejezéséhez közeledik a kutatás Balinka és Du­dar környékén és a tervek sze­rint már jövőre e két bá­nyához új mezőket kapcsol­hatnak. öt évvel előrehozták a magyarpolányi körzet ku­tatását is. Az eredeti ter­vek szerint erre csak a VII. ötéves tervben került volna sor. Az ajkai szénmedence folyamatos termelése azon­ban csak az új lelőhelyfel­tárással és bányanyitással valósítható meg. Mindezek a munkálatok, valamint a folyamatos termelés egyre több munkaerőt igényel, a vállalat azonban napjaink­ban is munkaerőgondokkal küzd. Czintula László, a Közép­­dunántúli Bányaműszaki Felügyelőség­­vezetője a konferenciák és az előzetes bányajárások tapasztalatai alapján leszögezte, hogy a vállalatnál megfelelő a bá­­nyab­iztonság, az elmúlt év­ben nem volt halálos balese­tük és a sérülések száma is csökken. Mindez a körülte­kintő gépesítésnek és annak a hatékony együttműködés­nek köszönhető, ami a válla­lat és a felügyelőség között létrejött. A rakodás gépesí­tése, a személyszállítás kor­szerűsítése éppen úgy szol­gálja a biztonságot, mint a termelés hatékonyságának növelését. Ebben az eszten­dőben egyébként már a harmadik komplex gépesített frontot alakították ki, s a dudari bánya után megkezd­ték Balinkán is a személy­­szállításra alkalmas japán gumiheveder szerelését. Körültekintően alkalmazzák a színdinamikát, amellyel a veszélyes bányarészekre vagy eszközökre hívják fel a figyelmet. Igen jó a bá­nyák világítása és mind ha­tékonyabb a bányabiztonsá­gi oktatás, a felkészítés. A biztonság érdekében egyéb­ként már a munkapszicho­lógia módszereit is felhasz­nálják. Tapasztalatait ösz­­szegezve Czintula László hangsúlyozta, hogy megítélé­se szerint a Közép-dunántú­li Szénbányák Vállalat mű­szaki, biztonsági felkészült­sége összhangban van a 2 és fél millió tonnás szénter­melési programjával. Veszteség után eredményes gazdálkodás a balatonfőkajári tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlése Négyesztendei „kihagyás” után ismét fizettek év végi kiegészítő részesedést a bala­tonfőkajári termelőszövetke­zet dolgozóinak. A pénz is je­lentős (összességében egy­millió 190 ezer forint), de leg­alább hasonló hangulatalakí­tó az a kollektív öröm, hogy igazolták: nem rajtuk múlott a két évvel korábbi kudarc, a 20 millió forintot meghala­dó veszteség. Az új vezető­séggel a kollektíva megmu­tatta erejét. Érthető módon nagy ér­deklődés kísérte a csaj­ági művelődési házban tegnap délelőtt megtartott zárszám­adó közgyűlést. Az elnöklő Katona Károly, a tsz párt­vezetőségének titkára beje­lentette, 343 tsz-tag van jelen, továbbá számos meghívott vendég vesz részt a közgyű­lés munkájában. Az elnökség­ben foglalt helyet Pap János, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára és Forrás János, a tsz-szövetség megyei titkára. A helyi általános iskola út­törőinek hangulatos műsora után Mészöly László elnök ismertette a vezetőség beszá­molóját. Helyzetét megköny­­nyítette, hogy előzetesen a munkahelyi értekezleteken, majd a küldöttgyűlésen rész­letesen elemezték az 1979. évi gazdálkodást, sőt a tsz üzemi újságja is bő terjede­lemben foglalkozott a jelen­téssel és az idei tervvel. Nagyon nehéz év volt az 1979-es év a főkajáriak szá­mára. Csupán a kalászosok­ból származó kiesés 6 millió forintot jelentett. A tsz kol­lektívájában azonban erős volt a bizonyítási szándék, így ötletekkel, javaslatokkal segítették a vezetők munká­ját. Jellemző a megváltozott közszellemre, hogy több mint 150 korábbi alkalmazott kérte taggá való felvételét. A szocialista brigádok több mint 3 millió forint érték­kel , többlettermeléssel, költségcsökkentéssel, anyag- és energiatakarékosságal gya­rapították a közöst. A gazdaságtalan ágazatok­kal fölhagytak, „új” növénye­ket (például napraforgó, anyarozs) honosítottak meg, jelentős területet másodve­téssel hasznosítottak, az egy tehénre jutó tejtermelés csaknem 800 (!) literrel emelkedett. A végeredmény: ha a 168 millió forint ter­melési értékhez képest szo­lid is, csak jelentős a 6 mil­lió forintot meghaladó nye­reség. A vezetőség beszámolóját tartalmasan egészítette ki Tóth László az ellenőrző és Juhász Zsuzsa, a nőbizottság jelentésével. A tsz 1980. évi tervét Herbay János főköny­velő ismertette. A vissza­­visszacsengő gondolat az volt, hogy a gazdaságosság a fő kö­vetelmény és annak számta­lan tartaléka van a tsz-ben. A felszólaló tsz-tagok kri­tikus és önkritikus hangja ar­ról tanúskodott, hogy a gaz­daság éppen csak elindult a felemelkedés útján, nagyon jól tudják: hozamokban, költséggazdálkodásban, mun­kafegyelemben egyaránt bő­séggel van tennivaló. És ké­szek is erejük megfeszítésé­re! A közgyűlésen felszólalt Pap János is. Megbecsüléssel szólt a gazdaság eredményei­ről, kiemelte, hogy a nehéz években összefogtak, a múlt­ba nézés helyett egymást tá­mogatva a munkára koncent­ráltak. Az eredmények bizta­tóak, arra van szükség, hogy más termelő közösségekkel együtt a főkajári tsz is foko­zott mértékben járuljon hoz­zá mind több értékes, export­képes áruval a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Kiemelte a megváltozott közérzet serkentő szerepét, szélesebb értelemben arra van szükség, hogy a közsé­gekben mindenütt zavartalan legyen az ellátás, a szolgálta­tás, gyors és humánus az (Folytatás a 2. oldalon) A vezetőség beszámolóját Mészöly László elnök ismertette Fotó: Andrányi András A korai felfedezésért! Az egészségügyi szűrővizsgálatok lehetőségeiről tanácskoztak Pápán Jelentős tudományos fórum színhelye volt tegnap Pápa. A város és a megye egész­ségügyi szakemberei, s a tu­dományág legjobb hazai kép­viselői azt vizsgálták, hogyan lehet felhasználni a magyar, s benne a Veszprém megyei tüdőgondozó hálózatot a la­kosság egészségügyi ellátásá­nak javítására, nagy haté­konyságú szűrővizsgálatok folytatására. A bevezető előadásokat dr. Schweiger Ottó, az Országos Pulmonológiai Intézet főigaz­gatója és dr. Naszlady Attila, az intézmény főorvosa tartot­ták, gondolataikat pedig megyénk szakorvosai, a té­mával foglalkozó körzeti or­vosai egészítették ki sok ér­tékes gyakorlati tapasztalat­tal. Abból indultak ki vala­mennyien, hogy a mai egész­ségügyi ellátás egyik fő fel­adata a megelőzés, illetőleg a betegség korai stádiumban való felfedezése, ami nagy­ban megnöveli a gyógyulás esélyeit. Ez különleges je­lentőséget ad a szűrővizsgá­latoknak, amelyeknek a la­kosság mind nagyobb részé­re kell kiterjedni. A szűrések általánossá té­telét könnyíti meg a tüdő­­gyógyászati hálózat, amelyet a tbc elleni harcban nagy­szerűen kiépítettek. A tbc legyőzése után a hálózatnak marad szabad kapacitása, s ugyanakkor az ernyőképes tüdővizsgálatok során szoros kapcsolatot tart a lakosság­gal, évente mintegy hétmillió embert hív be. Kézenfekvő a gondolat, hogy a behívások idején egyéb vizsgálatokat is el lehet végezni. Az első ta­pasztalatok szerint jelentős többletköltség nélkül le lehet bonyolítani a cukorbaj, a ma­gas vérnyomás és a vesebe­tegségek ellenőrzését, s erre vonatkozólag már több he­lyütt értek el sikereket. A hozzászólások tanúsága szerint az elsők között éppen Veszprém megyében. A kísér­letképpen bevezetett úgyne­vezett több fázisú szűrővizsgá­latokon megyénk csaknem 84 ezer lakója esett át 1979- ben. A pulmonológusok és a körzeti orvosok kitűnő együttműködésének eredmé­nyeként több ezer tünetmen­tes beteget fedeztek fel, a megvizsgáltaknak több mint négy százalékát rendelve vissza tüzetesebb ellenőrzés­re. A tervek szerint az idén a megye teljes lakossága sor­ra kerül, s ez a jövőben két­­­esztendőnként megismétlődik. A tanácskozás vitájában nemcsak a konkrét eredmé­nyek, tapasztalatok kerültek szóba, hanem a tüdőgyógyá­szok és az alapellátásban dolgozók konkrét, hosszú távú együttműködésének körvona­lai is kirajzolódtak.

Next