Napló, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1980. február 1., péntek ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. évfolyam, 26. szám Február: Mezőgazdasági könyvhónap Sajátos helyzet: miközben évről évre csökken az országban az élethivatásszerűen mezőgazdasági munkát végzők száma, szembetűnően növekszik a házikertekben, a háztáji és kisegítő gazdaságokban szorgoskodók tömege. A statisztika szerint az országban több mint másfél millió család kötődik valamilyen módon mezőgazdasági tevékenységhez. A kapcsolódásnak ez a szövevénye magyarázza, hogy a 23 éve útjára bocsátott kezdeményezés — február: a mezőgazdasági szakirodalom, a szaklapok hónapja — messze túljutott a szűk szakmai kereteken. Szűk keretek? A könyvhónapra több tucatnyi kiadvány félmilliónál nagyobb példányszámban jelenik meg! A nagyüzemek dolgozóinak szellemi igénye logikus, természetes. Annyi újdonság van a világ mezőgazdaságában, hogy a legmagasabb végzettségű szakember ismeretei is elavulnak, ha csak néhány évet kihagy a mind korszerűbb törekvések éber szemmel tartásában. Újabb és újabb termelési rendszerek alakulnak ki, átalakulóban van a genetika, a gépesítés, nem is szólva a kemikáliák szinte követhetetlen, évről évre változó „meglepetéseiről”. A mezőgazdaságra szó szerint érvényes az a megfogalmazás, hogy a ma tudománya a holnap gyakorlata. Ezt a gondolatot erősíti agrárkormányzatunk, miszerint a mezőgazdasági nagyüzemek, a szakkönyvek és szakkiadványok vásárlására fordított pénzt termelési költség címén számolhatják el. A kistermelők — nevezzük így a nem főfoglalkozásúakat — érdeklődése nem kíván különösebb bizonyítást. Jelentős részük, saját szükséglete fedezésén túl, piacra termel. Nyulat, bort, zöldséget, gyümölcsöt, sertést és sok-sok más árut. A piac igényeket támaszt, a kistermelő munkaidő-tartaléka sem korlátlan, magától értetődik hát, hogy a korszerűség, a gazdaságosság a termelés e szférájában is utat tör magának. A szaksajtó megfelel ezeknek a követelményeknek. Az Akadémiai, a Közgazdasági és Jogi, a Medicina,a Mezőgazdasági, a Natura, sőt a Műszaki Kiadó is bocsát ki szakkönyveket, a szaklapok tömegét meg egyszerűen lehetetlen nyilvántartani. Megoldást ajánlani nehéz, nem is a mi feladatunk, de csak felvetődik a gondolat, hogy valami ésszerű összevonással hasznos lenne a szaklapok számát csökkenteni. A könyvhónap megyénkben ünnepi megnyitója február 7-én Badacsonytomajon lesz. Az eseményen, jól igazodva a hely szelleméhez, részt vesz egy szakíró is, akinek a könyvhónap idejére jelenik meg kötete. Badacsonytomaj előtt és után a megye számos helységében rendeznek előadásokat, találkozókat szakírókkal, könyvvásárok sorát tartják — bizonyos, hogy a közélet jelentős eseményévé emelkedik az idei könyvhónap. Szolgálva azzal a korszerűsödő termelést, általa valamennyiünk érdekét. Túras Lajos Biztonságos munkakörülmények, növekvő technológiai színvonal Befejeződtek a műszaki konferenciák a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalatnál A Közép-dunántúli Szénbányák Vállalatnál csütörtökön befejeződött a műszaki konferenciák sorozata, amelyeken megvitatták az ajkai, a balinkai, a Jókai, a dudari és a padragi bánya, valamint a központi szénosztályozó idei feladatait, és az azok megvalósítását szolgáló műszaki, biztonsági felkészültségét. A tanácskozásokon részt vett Czintula László, a Közép-dunántúli Bányaműszaki Felügyelőség vezetője is. A tanácskozások tapasztalatait összegezve Hidasi István, a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalat vezérigazgatója elmondotta, hogy ebben az esztendőben a folyamatos termelés mellett az új mezőkapcsolások előkészítésére kell összpontosítani erőiket. Ez alapozza meg ugyanis a népgazdasági elvárásoknak megfelelően növekvő mennyiségű széntermelést, melyre várhatóan területeiken 1982-ben kerül sor. Ezeket a fejlesztéseket, bővítéseket az elmúlt évtizedben csökkenő ütemű szénkutatások teszik most égetően sürgetővé. Egymás után esnek ki a termelésből ugyanis a szénmezők. Így az idén már befejezik a bányászatot a felsőcsingeri Kossuth-aknában, a padragi Táncsics-aknában. Nehezebb körülményekre kell számítani a dudari bányákban is. A kieső termelés pótlására már jól halad az új szénmezőkapcsolások előkészítése. Befejezéséhez közeledik a kutatás Balinka és Dudar környékén és a tervek szerint már jövőre e két bányához új mezőket kapcsolhatnak. öt évvel előrehozták a magyarpolányi körzet kutatását is. Az eredeti tervek szerint erre csak a VII. ötéves tervben került volna sor. Az ajkai szénmedence folyamatos termelése azonban csak az új lelőhelyfeltárással és bányanyitással valósítható meg. Mindezek a munkálatok, valamint a folyamatos termelés egyre több munkaerőt igényel, a vállalat azonban napjainkban is munkaerőgondokkal küzd. Czintula László, a Középdunántúli Bányaműszaki Felügyelőségvezetője a konferenciák és az előzetes bányajárások tapasztalatai alapján leszögezte, hogy a vállalatnál megfelelő a bányabiztonság, az elmúlt évben nem volt halálos balesetük és a sérülések száma is csökken. Mindez a körültekintő gépesítésnek és annak a hatékony együttműködésnek köszönhető, ami a vállalat és a felügyelőség között létrejött. A rakodás gépesítése, a személyszállítás korszerűsítése éppen úgy szolgálja a biztonságot, mint a termelés hatékonyságának növelését. Ebben az esztendőben egyébként már a harmadik komplex gépesített frontot alakították ki, s a dudari bánya után megkezdték Balinkán is a személyszállításra alkalmas japán gumiheveder szerelését. Körültekintően alkalmazzák a színdinamikát, amellyel a veszélyes bányarészekre vagy eszközökre hívják fel a figyelmet. Igen jó a bányák világítása és mind hatékonyabb a bányabiztonsági oktatás, a felkészítés. A biztonság érdekében egyébként már a munkapszichológia módszereit is felhasználják. Tapasztalatait öszszegezve Czintula László hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalat műszaki, biztonsági felkészültsége összhangban van a 2 és fél millió tonnás széntermelési programjával. Veszteség után eredményes gazdálkodás a balatonfőkajári tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlése Négyesztendei „kihagyás” után ismét fizettek év végi kiegészítő részesedést a balatonfőkajári termelőszövetkezet dolgozóinak. A pénz is jelentős (összességében egymillió 190 ezer forint), de legalább hasonló hangulatalakító az a kollektív öröm, hogy igazolták: nem rajtuk múlott a két évvel korábbi kudarc, a 20 millió forintot meghaladó veszteség. Az új vezetőséggel a kollektíva megmutatta erejét. Érthető módon nagy érdeklődés kísérte a csajági művelődési házban tegnap délelőtt megtartott zárszámadó közgyűlést. Az elnöklő Katona Károly, a tsz pártvezetőségének titkára bejelentette, 343 tsz-tag van jelen, továbbá számos meghívott vendég vesz részt a közgyűlés munkájában. Az elnökségben foglalt helyet Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára és Forrás János, a tsz-szövetség megyei titkára. A helyi általános iskola úttörőinek hangulatos műsora után Mészöly László elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Helyzetét megkönynyítette, hogy előzetesen a munkahelyi értekezleteken, majd a küldöttgyűlésen részletesen elemezték az 1979. évi gazdálkodást, sőt a tsz üzemi újságja is bő terjedelemben foglalkozott a jelentéssel és az idei tervvel. Nagyon nehéz év volt az 1979-es év a főkajáriak számára. Csupán a kalászosokból származó kiesés 6 millió forintot jelentett. A tsz kollektívájában azonban erős volt a bizonyítási szándék, így ötletekkel, javaslatokkal segítették a vezetők munkáját. Jellemző a megváltozott közszellemre, hogy több mint 150 korábbi alkalmazott kérte taggá való felvételét. A szocialista brigádok több mint 3 millió forint értékkel , többlettermeléssel, költségcsökkentéssel, anyag- és energiatakarékosságal gyarapították a közöst. A gazdaságtalan ágazatokkal fölhagytak, „új” növényeket (például napraforgó, anyarozs) honosítottak meg, jelentős területet másodvetéssel hasznosítottak, az egy tehénre jutó tejtermelés csaknem 800 (!) literrel emelkedett. A végeredmény: ha a 168 millió forint termelési értékhez képest szolid is, csak jelentős a 6 millió forintot meghaladó nyereség. A vezetőség beszámolóját tartalmasan egészítette ki Tóth László az ellenőrző és Juhász Zsuzsa, a nőbizottság jelentésével. A tsz 1980. évi tervét Herbay János főkönyvelő ismertette. A visszavisszacsengő gondolat az volt, hogy a gazdaságosság a fő követelmény és annak számtalan tartaléka van a tsz-ben. A felszólaló tsz-tagok kritikus és önkritikus hangja arról tanúskodott, hogy a gazdaság éppen csak elindult a felemelkedés útján, nagyon jól tudják: hozamokban, költséggazdálkodásban, munkafegyelemben egyaránt bőséggel van tennivaló. És készek is erejük megfeszítésére! A közgyűlésen felszólalt Pap János is. Megbecsüléssel szólt a gazdaság eredményeiről, kiemelte, hogy a nehéz években összefogtak, a múltba nézés helyett egymást támogatva a munkára koncentráltak. Az eredmények biztatóak, arra van szükség, hogy más termelő közösségekkel együtt a főkajári tsz is fokozott mértékben járuljon hozzá mind több értékes, exportképes áruval a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Kiemelte a megváltozott közérzet serkentő szerepét, szélesebb értelemben arra van szükség, hogy a községekben mindenütt zavartalan legyen az ellátás, a szolgáltatás, gyors és humánus az (Folytatás a 2. oldalon) A vezetőség beszámolóját Mészöly László elnök ismertette Fotó: Andrányi András A korai felfedezésért! Az egészségügyi szűrővizsgálatok lehetőségeiről tanácskoztak Pápán Jelentős tudományos fórum színhelye volt tegnap Pápa. A város és a megye egészségügyi szakemberei, s a tudományág legjobb hazai képviselői azt vizsgálták, hogyan lehet felhasználni a magyar, s benne a Veszprém megyei tüdőgondozó hálózatot a lakosság egészségügyi ellátásának javítására, nagy hatékonyságú szűrővizsgálatok folytatására. A bevezető előadásokat dr. Schweiger Ottó, az Országos Pulmonológiai Intézet főigazgatója és dr. Naszlady Attila, az intézmény főorvosa tartották, gondolataikat pedig megyénk szakorvosai, a témával foglalkozó körzeti orvosai egészítették ki sok értékes gyakorlati tapasztalattal. Abból indultak ki valamennyien, hogy a mai egészségügyi ellátás egyik fő feladata a megelőzés, illetőleg a betegség korai stádiumban való felfedezése, ami nagyban megnöveli a gyógyulás esélyeit. Ez különleges jelentőséget ad a szűrővizsgálatoknak, amelyeknek a lakosság mind nagyobb részére kell kiterjedni. A szűrések általánossá tételét könnyíti meg a tüdőgyógyászati hálózat, amelyet a tbc elleni harcban nagyszerűen kiépítettek. A tbc legyőzése után a hálózatnak marad szabad kapacitása, s ugyanakkor az ernyőképes tüdővizsgálatok során szoros kapcsolatot tart a lakossággal, évente mintegy hétmillió embert hív be. Kézenfekvő a gondolat, hogy a behívások idején egyéb vizsgálatokat is el lehet végezni. Az első tapasztalatok szerint jelentős többletköltség nélkül le lehet bonyolítani a cukorbaj, a magas vérnyomás és a vesebetegségek ellenőrzését, s erre vonatkozólag már több helyütt értek el sikereket. A hozzászólások tanúsága szerint az elsők között éppen Veszprém megyében. A kísérletképpen bevezetett úgynevezett több fázisú szűrővizsgálatokon megyénk csaknem 84 ezer lakója esett át 1979- ben. A pulmonológusok és a körzeti orvosok kitűnő együttműködésének eredményeként több ezer tünetmentes beteget fedeztek fel, a megvizsgáltaknak több mint négy százalékát rendelve vissza tüzetesebb ellenőrzésre. A tervek szerint az idén a megye teljes lakossága sorra kerül, s ez a jövőben kétesztendőnként megismétlődik. A tanácskozás vitájában nemcsak a konkrét eredmények, tapasztalatok kerültek szóba, hanem a tüdőgyógyászok és az alapellátásban dolgozók konkrét, hosszú távú együttműködésének körvonalai is kirajzolódtak.