Napló, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

VILÁGHÍRADÓ Budapest Vas János és José de La Fuente külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításo­kat, az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alap­ján irányozták elő. Magyar­­ország textíliákat, élelmisze­reket, kohászati termékeket, gyógyszereket, valamint gé­peket és tartalék alkatrésze­ket sz­állít, s Kubából fino­mított cukrot, déligyümölcsö­ket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Brüsszel A (nyugat) európai parla­ment politikai bizottsága csü­törtökön Brüsszelben meg­vitatta az afganisztáni hely­zetet. A bizottság ülésére meghívták Rooy Jenkins-t, az EGK bizottságának elnö­két. Jenkins kifejtette: a Kö­zös Piacnak nincs kétoldalú gazdasági egyezménye a Szovjetunióval. Ami a Szov­jetunióba irányuló élelmi­szerszállítmányokat illeti, azok mennyisége évről évre változik s ezért nehéz lenne e szállítások megszüntetésé­nek alapját megkeresni. Jen­kins tehát — ha gyakorlati okokból is — az exporttila­lom kimondása ellen foglalt állást. Párizs A France Soir című párizsi esti lap értesülése szerint Franciaország nem követi az amerikai kormányt a Szov­jetunióval kialakított gazda­sági kapcsolatok csökkentésé­ben. A francia mezőgazdasá­gi minisztérium úgy véleke­dik, hogy a Szovjetunióba irányuló gabonaszállítmányo­kat nem csökkentik és Franciaország a lehetőségek­hez képest­­ kész minden egyéb szovjet megrendelést teljesíteni. Koppenhága Harold Brown amerikai hadügyminiszter a dán kor­mányhoz intézett levelében sürgette, hogy Dánia az el­következendő években jelen­tős mértékben növelje kato­nai költségvetését — adta hírül szerdán este a dán tele­vízió. Az amerikai felszó­lítás éppen akkor érkezett, amikor a dán szociáldemok­rata kormány tárgyalásokat folytat az ellenzéki pártokkal az 1981—84-es időszakra szó­ló katonai költségvetési ter­vezetről. A kormány azt ja­vasolta, hogy a jelenlegi szin­ten fagyasszák be a fegyver­kezési költségvetést. Washington Újabb tények kerültek nyilvánosságra annak alátá­masztására, hogy tavaly szep­tember 23-án a fajüldöző dél-afrikai rendszer atom­bombát robbantott. A The Washington Post című ameri­kai lap szerint a központi hírszerző ügynökség, a CIA a képviselőház és a szenátus több bizottságát értesítette arról, hogy műholddal rob­banást észleltek abban a kör­zetben, amelyben akkor a dél-afrikai haditengerészet több egysége titkos hadgya­korlatot tartott. A lap úgy véli, hogy az észlelt és sokat vitatott robbanás az egyik dél-afrikai hadihajóról kilőtt rakétától származott. ★ „Az új amerikai kül- és katonapolitikáért küzdő koa­líció” elnevezésű szövetség, amely 40 társadalmi szerve­zetet tömörít, elítélte a wa­shingtoni kormányzatnak a nemzetközi helyzet élezésére tett lépéseit A 40 amerikai társadalmi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány a szövetségi költségvetés terve­zetében a katonai kiadások újabb ugrásszerű növelését irányozza elő a szociális prog­ram alapjainak csökkentése árán. Blöff az iszlám kártyával A Novoje Vremja cikke Az imperialista politika újabb kockázatos tervet dol­gozott ki — előállt az „isz­lám kártyával” — írja a No­voje Vremja legutóbbi szá­mában Dmitrij Volszkij. Ar­ról van szó, hogy az imperia­listaellenes alapokon kiala­kuló mohamedán vallási-po­litikai mozgalmat megpróbál­ják szembeállítani a Közel­és Közép-Kelet haladó orszá­gaival és felszabadító moz­galmaival, valamint a Szov­jetunióval — mutat rá a kommentár. Washington a mohamedán országok barát­jának állítja be magát, Moszkvát pedig ellenségnek tünteti fel. Érzékelhetően megnyilvá­nult ez a mesterkedés a pa­kisztáni fővárosban megtar­tott iszlám konferencián. Na­pirendjére az amerikaiak su­­galmazására felvették az úgynevezett afgán kérdést. Vajon véletlen-e — teszi fel a kérdést Volszkij —, hogy ugyanazok a körök, amelyek ezt sugalmazták, egyidejűleg életre keltették a Perzsa­öböl térségében megvalósí­tandó katonai-politikai tömb gondolatát, amit a térség or­szágai már tavaly ősszel el­ítéltek? A Novoje Vremja rámutat: ez a törekvés most vallási köntöst kapott, ami­től azt remélik, hogy többen vesznek majd részt a tömb­ben. Az imperialista körök több egymással összefüggő törekvést igyekeznek megva­­lósítani hagyományos mód­szereikkel — a tömbök ös­­szekovácsolásával, az ellen­forradalmárok felfegyverzé­sével, a sejkek lepénzelésé­­vel, a vallási érzelmek ki­használásával, a szovjetelle­nes hisztéria szításával. Elsősorban arra számíta­nak, hogy Afganisztánt vég nélküli vérontás színhelyévé változtatják. Számos jele van emellett annak is, hogy fokoz­zák a nyomást a demokrati­kus Jemenre. Céljuk továbbá, hogy elvonják az arabok fi­gyelmét a palesztinok jogaiért folytatott, s az Izrael által megszállt területek felszaba­dításáért vívott harctól. S vé­gül ott van Irán, amely az imperialista célpontok köz­ponti helyén áll. Nem kétsé­ges, hogy az Iránnal kapcso­latos célok kudarcot vallanak, ha a forradalmi folyamatot nem sikerül visszafordíta­niuk. Az imperialista straté­gák ezért használják fel siet­ve a forradalmi folyamatban jelentkező éles ellentmondá­sokat. Az iszlám kártya kijátszása ezért nem más, mint blöff — hangsúlyozza a Novoje Vrem­ja. Célja nem más, mint az imperialista katonai-politikai ellenőrzés ráerőltetése a kö­zép-keleti térségre. A kártyát olyanok tartják kezükben, akik a térség ősi kultúráját,a szabadságszerető népeit sem­mibe veszik — állapítja meg a szovjet hetilap — s a Kö­zép-Keletet csakis olajmező­nek és stratégiai felvonulási terepnek tekintik. 2 - NAPLÓ - 1980. február 1. péntek Az enyhülési politikát folytatni kell Az NSZK külügyminiszterének nyilatkozata A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpolitikai színteret nem szabad érzel­meknek uralniuk — jelen­tette ki a Die Zeit című fo­lyóiratnak adott interjújá­ban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul az eny­hülési politika eddigi ered­ményeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet rész­ről­­ki akarnak használni minden tárgyalási lehetősé­get kelet és nyugat között, beleértve a madridi Európa­­értekezletet és a két német állam vezetőinek csúcstalál­kozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán ki­alakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette­­ az Egyesült Államokat is: a nyugat energiaforrásainak védelmé­ben meghirdetett katonapoli­tika — Genscher szavai sze­rint a kelet—nyugati ellenté­tek kiterjesztése az észak— dél viszonyra, a fejlett ipa­ri államok és a fejlődő vi­lág kapcsolataira” —, veszé­lyes, a nyugat érdekeire néz­ve káros következmények­kel járhat. Ismételten elutasította azo­kat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg köz­vetlenül vegyen részt egy NATO intervenciós egység­ben. Genscher szerint azon­ban szükség van az atlanti tömb belső munkamegosz­tásának átrendezésére, hogy „minden tagország a leg­megfelelőbb feladatot kap­ja”. A szövetségi köztársa­ság célja, hogy Közép-Euró­pában katonailag, a NATO déli szárnyán, valamint a harmadik világban gazdasá­gi és katonai segélyek for­májában fokozza tevékeny­ségét, és a „közvetlen be­avatkozás” lehetőségét átad­ja azoknak a nyugati álla­moknak, amelyek „hagyo­mányaikból, történelmükből és elkötelezettségükből fa­kadóan jobban alkalmasak a NATO külső keretfeltételei­nek biztosítására”. Telefonlehallgatási botrány Angliában Angliában jó tíz éve nagy­arányú, központosított tele­fonlehallgatás folyik bármi­féle törvényes ellenőrzés nélkül. A lehallga­tóközpont működését leleplező hetilap, a New Statesman minden parlamenti képviselőnek megküldte a lap számát, hogy parlamenti vitát provo­káljon a titkos tevékenység­ről. A New Statesman megál­lapította, hogy a lehallgató­központ London Chelsea ke­rületében, egy laktanyával szemben álló négyemeletes épületben van. Hivatalos ne­ve a posta gyártmányfej­lesztő részlege, de lényegesen különbözik a többi hasonló gyártmányfejlesztő teleptől Kapui állandóan zárva van­nak, ablakait lefüggönyözve tartják és, éjjel-nappal fo­lyik benne a munka. A vál­tás a kora hajnali órákban történik. Amikor igazgató­ját, Philip Harrist megkér­dezték, semmit sem volt haj­landó mondani az épület rendeltetéséről. Más, azóta nyugdíjazott postamérnökök viszont elmondták a New Statesmannek, hogy a hiva­tal korszerű számítógépes be­rendezései egyidőben ezer vonalat képesek lehallgatni. Ebből a rendőrség alig szá­zat vesz igénybe komolyabb bűnügyi nyomozások céljai­ra, a többivel a belbiztonsá­gi szerv rendelkezik és a Scotland Yard különleges osztaga. A sztrájkban álló szak­­szervezetek vezetőinek hiva­tali és otthoni telefonjait immár rendszeresen lehall­gatják. A lehallgató készülékeket rendszerint éjszaka szerelik fel­ a vidéki telefonközpon­tokban. A helyi mérnökök nemegyszer észreveszik és eltávolítják. Andrej Gromiko Bukarestbe utazott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, csütörtökön rövid látogatásra Bukarestbe uta­zott. Gromiko a Román Szo­cialista Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget. Amerikai hadihajók az Indiai-óceánon Az amerikai hadügymi­nisztérium szerdán bejelen­tette, hogy a Coral Sea re­pülőgép-anyahajó négy­­má­sik hadihajó kíséretében az Indiai-óceánon tartózkodik, és az Iránt övező vizeken felváltja a mintegy három hónapja ott lévő Midway anyahajót. A Midway és öt kísérője visszatér a Csendes­óceánra. A Kitty Hawk anyahajót és négy kísérőhajóját, amely köziben hazaindult az Indiai­óceánról, a Nimitz váltotta föl — közölte a Pentagon. Jelenleg 26 amerikai hadi­hajó tartózkodik az Indiai­óceánon, s a lépések újabb jelei annak, hogy az Egyesült Államok csaknem állandó jelenlétre rendezkedik be a térségben. Mai külpolitikai kommentárunk Robbanásveszély Rhodesiában A rhodesiai helyzet a témája az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének. A testület összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte azzal az indokkal, hogy Nagy-Britannia súlyosan meg­sérti az országról decemberben Londonban kötött négyoldalú megállapodást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hiva­tott, hogy egy átmeneti időszak közbeiktatásával biztosítsa a hatalom átadását a fehértelepes Smith-rendszer kezéből a fe­kete többségnek. Az egyezmény aláírói között szerepel a fegy­veres felszabadító harcot folytató Zimbabwe Hazafias Front, a fehértelepesek képviselője, a vele együttműködő Muzorewa­­kormányzat, valamint a volt gyarmattartó, Nagy-Britannia. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendeltek el, s az újonnan kinevezett brit kormányzónak, lord Soamesnek kel­lene gondoskodnia a megfelelő politikai körülményekről a va­lóban szabad választások megtartásához. A londoni megálla­podás egyik fontos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rho­desiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hat­ezer embert. Az utóbbi hetek eseményei azonban arról győz­ték meg a zimbabwei hazafiakat és az AESZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyű­lölő Smith—Muzorewa kormányzat fenntartásáért. A dél­­afrikai csapatokat nem vonták ki, lord Soames részrehajló in­tézkedései pedig a hazafiakat sújtják. Nem hajtották végre egyebek között a londoni megállapodásnak ama rendelkezé­seit, amely valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását és a száműzöttek hazatérését írja elő. A BT-vita afrikai kezdeményezői tehát a londoni egyezmé­nyek durva megsértését akarják számon kérni Nagy-Britanniá­tól. Ez utóbbi képviselője a testületben visszautasította az af­rikai országok előterjesztését és felszólította őket, hogy tar­tózkodjanak mindenfajta „beavatkozástól”, mivel az csak ne­hezítené az afrikai ország függetlenségének megadásáról szóló megállapodás teljesítését. Anglia végső soron vétójogával él­ve megakadályozhatja a határozathozatalt a BT-ben, de ez esetben — az AESZ ezt már jó előre jelezte — a vita kezde­ményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik. Anglia viszont szeretné elkerülni, hogy ott a vádlottak pad­jára ültessék. A vita élét elveendő lépésként értékelendő, hogy a BT-ülésre időzítve lord Soames bejelentette: az országot Dél-Afrikával összekötő híd északi oldalán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzését a dél-afrikai csapatoktól. Ez a részleges kivonulás azonban aligha elégíti ki a rhodesiai ha­zafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűz­szünetet. Pálfi Viktor A balatonfőkajári tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) ügyek intézése. A jó munká­hoz jó közérzet kell — hang­súlyozta. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban az ér­téktermelő munkáról, a fizi­kai munka megbecsüléséről szólt, kiemelve, hogy a veze­tők ebben a szellemben te­vékenykedve érhetnek el si­kereket, felelhetnek meg a közösség szolgálatának. Vé­gezetül további eredménye­ket, sikereket kívánt a tsz minden tagjának, dolgozójá­nak. A közgyűlés befejező ré­szében kitüntetést és jutal­mat kaptak a legkiválóbb dolgozók, az élenjáró brigá­dok tagjai. Pap János a Me­zőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést adta át Erdődi Ferenc alapító tsz-tagnak, aki 20 éven át párttitkárként te­vékenykedett a gazdaságban. Tanácskozás a jugoszláv—magyar határmenti forgalomról „Jugoszláviában a napok­ban egymás után három ta­nácskozás zajlott le a jugo­szláv—magyar határmenti áruforgalomról. Különösen jelentős, hogy Belgrádban találkoztak a határmenti áru­csere fejlesztésében érdekelt vajdasági, horvátországi és szlovéniai kereskedelmi vál­lalatok képviselői. A megbe­szélésen részt vett az illeté­kes köztársasági egyeztető bizottság küldöttsége is. A Vajdaság és Magyaror­szág ilyen jellegű tavalyi áru­cseréje 9,5 millió dinár értékű volt, ami a két ország közötti teljes kishatárszéli forgalom 38 százaléka. Az idei törek­vés az, hogy a Vajdaság ré­szesedése e szállításokban el­érje az 50 százalékot. A tanácskozáson megálla­­­podtak abban, hogy fejleszte­ni kell a testvérvárosok, Sza­badka és Szeged, Zombor és Baja, továbbá Muraszombat és Szombathely áruházainak a két ország termékeinek köl­csönös eladásából eredő for­galmat”. Indiát aggasztják a Pakisztánba irányuló fegyverszállítások Az indiai kormány csü­törtökön tudomására hozta Clark Cliffordnak, Carter el­nök Új-Delhiben tartózkodó különmegbízottjának, hogy Indiát nyugtalanítják az Egyesült Államok hadügymi­niszter-helyettesének terve­zett pakisztáni tárgyalásai az Islamabadnak szállítandó fegyverekről. Naraszinha Rao indiai külügyminiszter — hangsúlyozva a Pakisztánba irányuló fegyverszállítások felújításának veszélyességét — felvilágosítást követelt az amerikai politikustól arról, vajon konkrétan milyen ka­tonai és gazdasági segélyt szándékozik Washington nyújtani Islamabadnak a be­ígért 400 millió dolláros ke­retből. Az indiai külügymi­niszter kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Washington dön­tése felboríthatja a térség hadászati egyensúlyát. Az Indiában tartózkodó Clark Clifford csütörtökön találkozott Indira Gandhi mi­niszterelnökkel. A mintegy másfél órás megbeszélésen mindkét fél ismertette a Kö­zép-Keleten kialakult feszült helyzettel kapcsolatos néze­teit. Mint ismeretes, Gandhi asszony megválasztása óta többször hangsúlyozta, hogy Indiát aggasztja a Pakisztán­ba irányuló amerikai fegy­verszállítások felújítása. Bizalmi szavazás az olasz képvisel­ázban Az olasz képviselőház a hét végén bizalmi indítvány­nyal egybekötött szavazást tart a Cossiga-kormány an­­titerrorista intézkedéseiről. Az Olasz EP vezetősége szerdai ülésén úgy döntött, hogy bizalmat szavaz a kor­mánynak a kérdésben anél­kül, hogy ezt a bizalmat más kérdésekre és területek­re is kiterjesztené. Az OKP vezetőségének határozatát a kommunista képviselők kö­rében nem fogadták osztat­lan lelkesedéssel. Többüknek az a véleménye, hogy a kor­mány törvénytervezete ön­kényes hatósági lépésekre is módot nyújt, s ezeket a fe­jezeteket módosítani kellett volna. (Tekintettel arra, hogy a radikálisok obstrukciója miatt a kormány bizalmi szavazást kért, a tervezet módosítására nem ny­ik mód.) Az OKP azt tervezi, hogy a szocialistákkal karöltve ki­egészítő dokumentumot ter­jeszt a képviselőház elé és ebben megindokolja, miért szavaz „technikai bizalmat” a Cossiga-kormánynak. Haderőcsökkentés Csütörtökön a bécsi Burg Red outen termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségvezető-helyettes el­nökletével megnyílt a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalások 20. ülésszaka. A sorrendben ál4. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitó ülés után — a hagyomá­nyoknak megfelelően — saj­tóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulak nagykövet az új­ságírók előtt felolvasott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az osz­trák fővárosban a had­erőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mon­dotta —, mivel az eltelt idő­szak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült el­érni konkrét megállapodást a kitűzött témakörben. Meg­állapította azt is, hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bonyo­lult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körül­mény a szocialista országok törekvései és szándékai elle­nére alakult így.

Next