Napló, 1980. március (Veszprém, 36. évfolyam, 51-58. szám)

1980-03-01 / 51. szám

pártértekezletünk Több mint féléves szervezett előkészület eredménye­ként március végén tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Megyénkben a felkészü­lés fontos állomásához érkeztünk ma: Veszprém megye kommunistái pártértekezleten összegezik az elmúlt kongresszus óta végzett munkát, s szabják meg a jövő tennivalóit. A pártértekezlet küldötteinek felelősségtel­jes munkájához sok sikert kívánunk. Természetesen nem fél évvel ezelőtt kezdődött a ké­szülődés a párt XII. kongresszusára, hanem öt éve, ami­kor a XI. kongresszuson megfogalmazódott a jövő ten­nivalóit összegező határozat és programnyilatkozat. Ak­kor úgy kezdtek munkához a párttagok, alapszervezetek, pártbizottságok, hogy tudták: a legközelebbi kongresszu­son számon kérik tőlük, számon kérjük önmagunktól, hogy miként is teljesítettük az akkor elhatározottakat. Nem csupán számokat, tényeket, gazdasági vagy műve­lődéspolitikai mutatókat, hanem mindent, vagyis egyet­lent: előbbre lépett-e népünk a szocializmus erősítésé­ben? Választ erre természetesen a XII. kongresszus ad majd, de az igen az máris bizonyos. Az eltelt fél év ösz­­szegező munkája a párt életében egyértelműen ezt bi­zonyítja. Párbeszédekkel kezdődött a végzett munka számba­vétele. A szervezeti élet legkisebb sejtjei, a bizalmiak beszélgettek pártcsoportjaikkal a végzett munkáról, a tennivalókról. Ez a párbeszéd az alapszervezetek beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűlésein folytatódott. S ahogy nemzetünk legkisebb közösségei a családok, úgy a pártszervezeti életben a legkisebbektől, a pártcsopor­toktól a párt egészét jelképező kongresszusig terebé­lyesedtek a párbeszédek. Tanácskoztak az üzemi, közsé­gi, járási, városi pártbizottságok. Most pedig utolsó előt­ti állomásként a megye képviselői közösen készítenek mérleget. Nem könnyű a mérlegkészítés. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy munkahelyen évente csupán a gazdasági eredmények számbavétele is hetekig tartó megfeszített munkát jelent. Hogyne jelentene többet öt év mérlegé­nek elkészítése. Méghozzá olyan mérlegé, amely nem­csak számokat, adatokat tartalmaz, hanem ennél sokszo­rosan többet. Értékeli társadalmi és politikai viszonyain­kat, helyünket a nagyvilágban, foglalkozik életszínvona­lunkkal, életkörülményeinkkel, felméri hol tartunk ideo­lógiai, kulturális életünkben, mennyire élünk szocialis­ta módon, hogyan alakultak erkölcsi, életmódi nor­máink, milyen népünk műveltségi színvonala. És mind­ezeken felül számba veszi a párt belső életének hely­zetét, szerepét a tömegszervezetek irányításában. Végül pedig az összegezés után meghatározza a legfontosabb tennivalókat. Megyénkben a mai pártértekezlettel fejeződik be a mérlegkészítés. Párttagságunk öt év alatt végzett mun­kájának tükre lesz a beszámoló, olyan tükre, amely nemcsak a párttagok, pártszervezetek munkáját vetíti elénk, hanem az egész megyéről, életünknek legapróbb és legnagyobb dolgairól egyaránt pontos és hű képet ad. Azt mondtuk nehéz öt év munkáját, eredményeit, gondjait egybegyűjteni. Nos, ennek az ellenkezője is igaz: könnyű a sok ezer segítőtárs közreműködésével. És ebben nem volt hiány megyénkben. A taggyűléseken, a pártértekezleteken nagyon sokan mondtak véleményt, javasoltak, bíráltak. Nemcsak ezeken a hivatalos fóru­mokon segítették az összegező munkát, hiszen sok ezer pártonkívüli, munkahelyi vezető és beosztott egyaránt szólt az eredményekről, gondokról, a tennivalókról, fel­adatokról. A kongresszus előkészületeként az elmúlt év decem­berében megjelentek a Központi Bizottság irányelvei. Ebben szerepel a két következő mondat: „Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak erősí­tése. Politikájának alakításában épít a tömegek tapasz­talatára, véleményére és cselekvő támogatására." Nos, ez a párbeszédek során élő és termékeny gyakorlat lett. Az eredmények felsorolása mellett a kritika és önkritika is erélyesebbé, keményebbé vált. Bírálták például a munkahelyeken a fegyelem lazaságát, a szervezetlensé­get, az irányítás, az ügyintézés bürokratikus voltát. Na­gyon sokan szóltak pazarlásról, takarékosságról, a nem­törődömségről, a közösség vagyona iránti közömbösség­ről. A bírálatok többsége megalapozott volt és amit nem lehet figyelmen kívül hagyni: szándékuk, céljuk meg­­­­egyezett a párt kritikus és önkritikus álláspontjával. Jelenti ez egyben azt is, hogy népünk az elmarasztaló szóval is a párt­­politikáját szolgálja, vagyis közös a szándék és a cselekvőkészség is. Pártéletünknek a közelmúltban lezajlott fórumai az eddig végzett munka számbavétele mellett az elmzetet­t kiütést is jól szolgáltuk. Lényegében a kongresszusra készülés időszakában már megkezdődött az irányelvek végrehajtása is. Számtalan példát lehetne erre elsorol­ni, de talán elég a kongresszus tiszteletére tavaly indí­tott munkaversenyről szólnunk. Szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák sok ezrei vállaltak­ munkájuk­ban olyan többletet, amely már a jövőt szolgálja. Haté­konyság, minőség, exportképesség, takarékosság — egy­aránt gyakran szerepelnek a felajánlásokban. S a kong­resszusi verseny kezdete óta már sok kitűnő eredmény­nyel büszkélkedhetnek az emberek , párttagok és pár­­tonkívüliek egyaránt. Megyénk kommunistáinak képviselői ott lesznek a kongresszuson. Ők, akikre e megtisztelő megbízatás vár, tiszta szívvel, elégedetten vehetnek részt annak mun­kájában, hiszen megyénk jól teljesítette az elmúlt öt évben azt, amit feladatul kaptunk — választottunk. S ahogy a ma kezdődő pártértekezleten a küldöttek me­gyénk egészét képviselik, úgy a kongresszuson részt ve­­vők megyénk egységes akaratáról, cselekvőkészségéről számolhatnak be. Ú A párt és a nép egységéről így szól­nak az irányelvek mondatai „A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata ered­ményesen tölti be társadalmunkban vezető szerepét, egysége szilárd, tamecsbefolyása erős. Politikáját biza­lommal elfogadja, magáénak tekinti, követi a magyar nép, és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. Ez nagy felelősséget hárít a pártra a szocializmus építésének irányításában”. Ez a megállapítás megyénk párttagságának munkáját is dicséri. Az idézet utolsó mondata pedig a kommu­nisták felelősségéről szól, arról, amely megyénk párt­tagjainak, pártszervezeteinek eddig is és ezután is jel­lemzője volt és lesz. Ezt szolgálja a ma kezdődő megyei pártértekezlet is. Világ proletárjai, egyesüljetek! M MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ES I MEETS TINACS M­A 1980. március 1., szombat ÁRA: 1,60 FORINT XXXVI. évfolyam, 51. szám Közlemény II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának tájékoztató­ját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. haladásért vívnak az újgyár-. A Központi Bizottság átte­kintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök akna­munkája következtében fe­szültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszélyeztetik az enyhülés te­rén elért eredményeket. 1. Az imperialisták arra tö­rekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer között, jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre tegyenek szert. Ezt a­­ célt szolgálta a NATO-országok 1978. évi washingtoni döntése a kato­nai kiadások fokozott növelé­séről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új közép-hatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai orszá­gokban. Az Amerikai Egye­sült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati táma­dófegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT-II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nél­külözhetetlen további tárgya­lásokat. A veszélyt, a feszült­séget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az im­perializmus katonai jelenlété­nek további kiszélesítését és megerősítését célozzák a vi­lág különböző térségeiben. 2. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti független­ségük kivívásáért és megszi­lárdításáért, a társadalmi felemelkedéséért. Ebből kiin­dulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttat­ta a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin­-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük meg­szilárdításáért, a társadalmi madosító törekvések ellen. 3. A NATO-nak, az impe­rialistáknak a fegyverkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a poli­tikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggo­dalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tart­ja hangsúlyozni, hogy a bé­kés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés ered­ményeinek megvédése, egy újabb világháború kirobban­tásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden pró­bálkozása ellenére sem vál­toztak meg. A békét, az em­beriség jövőjét fenyegető ve­szélyek elhárításához azon­ban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését (Folytatás a 2. oldalról) Tanácskozott a tsz-szövetség elnöksége A MÉSZÖV veszprémi szék­házában tartotta tegnap dél­előtt soron lévő ülését a tsz­­.sz­öv­etség elnöksége. A tanács­kozáson Tornai Endre elnö­költ,­­munkájában részt vett: dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Az elnökség elsőként Len­­nert Jánosnak, az ellenőrző iroda vezetőjének előterjesz­tése alapján a tagszövetke­zetekben folytatott ellenőr­zés 1979­ . évi tapasztalatait vitatta meg­, illetve az iroda idei vizsgálati programját határozta meg. A szövetség múlt évi költ­ségvetéséről és az idei ter­vezetről Vida Emil titkár­helyettes számolt be. A ter­melési és közgazdasági bi­zottság tavalyi programjáról Cseke Ferenc, a szövetkezet­politikai és munkaügyi bi­zottság tevékenységéről dr. Varga Zoltán­­adott jelentést. A szövetség mellett műkö­dő kölcsönös támogatási alap működéséről és soron következő feladatairól Hajdú Imre osztályvezető terjesz­tett elő tájékoztatót. (Ez utóbbi téma ismertetésére visszatérünk. Az ellenőrzési iroda vezetőjének előterjesz­tése a tsz-ek küldöttgyűlésé­nek napirendjén szerepel.) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délután dr. Szeke­res Imrének, a megyei KISZ- bizottság első titkárának ve­zetésével ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A testület elsőként Molnár Editnek, a KISZ MB mun­katársának előterjesztése alapján megvitatta az ifjú­sági klubmozgalom helyzetét és továbbfejlesztésének fel­adatait. A jelentésben és a vitá­ban elhangzott, hogy az if­júsági klub nemcsak műve­lődési, szórakozási intéz­mény, hanem kulturális centrum is, amely az ifjúság ötletességére, öntevékenysé­gére épül A nyilvántartások alapján megyénkben 177 if­júsági klub működik. A fejlődés az 1960-as évek végén és a 70-es évek ele­jén volt a legdinamikusabb: ekkor jött létre a jelenleg működő klubok kétharmada. Az ifjúsági kluboknak je­lenleg mintegy 6 és fél ezer tagja van. A tagság össze­tétele az ifjúság minden ré­tegét felöleli, de meghatáro­zó a szakmunkásfiatalok és a diákok részvétele. Amikor 1976. október 22- én a megyei KISZ-bizottság az ifjúsági klubok helyzetét és fejlesztésének feladatait vitatta meg, felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a helyi KISZ-szervezetek fordítsa­nak nagyobb gondot a klu­bok irányításának, tevékeny­ségének megszervezésére. Ennek koordinálására hoz­zák létre a városi-járási klubtanácsokat, szervezzék meg a klubok vezetőinek képzését. A jelen helyzetet elemez­ve a megyei KISZ-bizottság tagjai megállapították, hogy a klubok többségét műve­lődési otthonok, tanácsok tartják fenn, egy részüket pedig az iskolák és az üze­mek működtetik. A legjobb anyagi feltételek között az üzemi és munkahelyi klu­bok vannak, ugyanis a gaz­dálkodó egységek nemegy­szer több százezer forintot biztosítottak a klub kialakí­tására, berendezésére, fel­szerelésére. A KISZ MB végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. Pártunk XII. kongresszusa tiszteletére Lakásátadások - terven felül Szocialista brigádvezetői tanácskozás a megyei építőknél A tervezettnél is több pétise­s Kommunista műszak Füzdőgyártelepen Töretlen lendülettel folyta­tódik a pártunk XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny. Erről tanúskodnak a különböző ter­melési tanácskozások, szocia­lista brigádvezetői megbeszé­lések is, melyekre az elmúlt napokban, hetekben került sor. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál tegnap 147 szocialista brigád 2300 tagja képviseletében tanács­koztak a meghívottak és ha­tározták meg az 1980. évi munkaverseny-vállalásaikat. Ennek során messzemenően figyelembe vették, hogy az idén az építőiparban tevé­kenykedő szervezeteknek szá­molniuk kell az építésszere­lési kapacitásokkal szembeni kereslet, az építési igények mérséklődésével. A Veszp­rém megyei Állami Építő­ipari Vállalat azonban mun­kájának megfelelő szervezé­sével ebben az évben is fo­kozza építés-szerelési teljesí­tőképességét mintegy 4 szá­zalékkal, árbevételét pedig csaknem kettő százalékkal. E feszített terv maradéktalan teljesítésére kötelezték el ma­gukat tegnap a szocialista bri­gádvezetők. Ez nem kis fel­adatot jelent, hiszen többek között a megyében és Buda­pesten az idén 1800 lakást kell átadniuk és olyan léte­sítmények építését is be kell fejezni, illetve megfelelő mű­szaki készültségi fokát elérni, mint a balatonfüredi oktatási központ, a veszprémi mozi, a veszprémi kórház, a várpalo­tai áruház, az ajkai 12 tan­termes iskola, az ajkai tim­földgyár ipari csarnoka, hogy csak a legnagyobbakat em­lítsük. A szocalista brigádok ez évi munkaverseny-válla­­lásainak együttes eredménye­ként nemcsak e létesítmé­nyek időbeni megépítése vár­ható, hanem többek között az is, hogy terven felül mint­egy 60 lakást készítenek el. Rendkívül jelentős a­ kong­resszusi munka verseny ,.má­sodik félideje” a­­ipéti Nit kö­vetkezményeként az egy dol­gozóra jutó termelési értél, 1,3 millió forintról 1,4 millió forintra növekszik. Nagy erő­feszítéseket tesznek a pétiek a minőség javítása, az ex­port-minőségi tervek arányá­nak növelése érdekében is. Az NPK-üzemben a minősé­gi pézisó termelésének ará­nyát a technológia módosí­tásával növelik, így mintegy 25 ezer tonna exportárualap­­többletet biztosítanak. Vala­mennyi terméknél következe­tesen munkálkodnak a minő­ség javításán és elkötelezték magukat arra is, hogy a kar­­bamid 90 százalékát az ex­portelőírásoknak megfele­lően készítik el. A termékek nemzetközi versenyképessé­gének fokozásával a vállalat dollár-árbevétele várhatóan az idén 20 millió dollárral növekszik és összességében eléri a 64 millió dollárt. Nagy figyelmet fordítanak a szo­cialista brigádok a takaré­kosság erősítésére, az import­gazdálkodás javítására, és így biztosítják az export-im­port egyenleg további javu­lását. Az energiatakarékos­sággal kapcsolatos vállalások eredményeként várhatóan az idén mintegy 47 millió forint kötséggel kevesebbet kell for­dítanunk az energia biztosí­tására. Az anyagmegtakarí­­tás értéke ugyanakkor a vál­lalások összessége szerint meghaladja a 10 millió fo­rintot. A kongresszusi munkaver­seny keretében a Nitrokémia Ipartelepeken ma rendkívüli kommunista műszakot tarta­nak. Az egyes gyáregység va­lamennyi dolgozója r­észt vesz a kongresszust és a megyei pártértekezletet köszöntő ter­ven felüli munkában, de be­kapcsolódnak a központi mű­hely, az általános fenntartó üzem, és az U-üzem egyes szocialista brigádjai is. Így összesen ma Fűzfőn mintegy ezer ember dolgozik azért, hogy a tervezettnél több nö­vényvédő szer, gyógyszer­­alapanyag intermedier kerül­jön a hazai felhasználókhoz.

Next