Napló, 1980. augusztus (Veszprém, 36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
VILÁGHÍRADÓ Orlando do A Florida állambeli Orlandélnyugati, túlnyomóan feketék lakta részében szerdán este faji zavargások törtek ki. Néger fiatalok csoportjai köveket és üvegeket dobáltak, majd felgyújtottak épületeket A rendőrség lezárt egy háztömböt és szétverte a lázongó csoportokat. sok Az újabb floridai zavargóközvetlen kiváltó volt, hogy letartóztattak oka az egy fekete bőrű asszonyt. A fekete lakosság és vezetőik a zavargások hátrányos valódi okát a feketék megkülönböztetésében, az őket sújtó munkanélküliségben, rossz lakáskörülményeikben, a rendőrségtől elszenvedett zaklatásokban látják. A májusban Miami Liberty City negyedében kitört zavargások óta ez már az ötödik súlyos összecsapás volt Amerika déli államaiban. Washington Carter amerikai elnök szerdán fogadást adott a Fehér Házban azoknak az amerikai sportolóknak a tiszteletére, akiket eltiltott a moszkvai olimpiától. Előzőleg ünnepélyes keretek között külön erre az alkalomra készített aranyérmeket adtak át az amerikai sportolóknak, mintegy kárpótlásul az elmaradt olimpiai sikerekért. A nagyszabásúnak szánt rendezvényen több sportoló — elsősorban evezősök — nem vett részt, tiltakozásul a bojkott ellen. Carter elnök beszédében azzal a meglepő fordulattal élt, hogy az amerikai sportolók, azáltal, hogy távol tartották őket az olimpiától. ..többet tettek az olimpiai eszme megvalósításáért, mint a sportolók bármely más csoportja történelmünkben.” Ottawa Mark Macquigan kanadai külügyminiszter szerdán támogatásáról biztosította az Egyesült Államok tervét a Thaiföldre irányuló fegyverszállítások lényeges növeléséről, de közölte, hogy Kanada maga részéről csak a gazdasági segély bővítésére hajlandó. A miniszter a délkelet-ázsiai térségben tapasztalható állítólagos „vietnami fenyegetéssel” indokolta álláspontját. Azt fejtegette, hogy a kambodzsai—thaiföldi határon kialakult feszültségért Vietnamot terheli a felelősség. A továbbiakban Macquigan szemrehányást tett a NATO tagállamainak, amiért nem egyeztetik politikájukat. Elismerte: megalapozott az a főleg francia és nyugatnémet követelés, hogy a NATO-nak legyen határozott vezetése, amelynek — mondta — „nem kell feltétlenül amerikainak lennie". Ankara A török parlament illetékes bizottsága szerdán jóváhagyott két törvénytervezetet abból az ötből, amelyben Demirel kormányfő és Ecevit, az ellenzék vezetője egyezett meg a terrorizmus elleni harc fokozása érdekében. Caglayangil Ezzel kapcsolatban ideiglenes elnök szóvivője cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint a két legnagyobb török párt vezetője azután jutott megállapodásra, hogy a hadsereg parancsnokai lényegében ultimátumban szólították fel őket erre. Isztambulban egy ügyész bírósági eljárást kezdeményezett az ország második legnagyobb szakszervezeti központjának, a Török Forradalmi Munkásszakszervezetek Konföderációjának (DISK) betiltására. Ezt azzal indokolta, hogy a szakszervezeti központ „marxista propagandát folytat és osztályuralom létrehozására törekszik". A szakszervezeti központnak mintegy 600 ezer tagja van. Vezetőjét, Kemal Türklert július 22-én meggyilkolták. Giscard d’Estaing Magyarországra látogat (Folytatás az 1. oldalról) Giscard d'Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének - jelentette be Jean Francois-Poncet elutazása előtt, a Hilton szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás - jegyezte meg a francia köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyarországi vizitét. A látogatás - amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg - jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977-es magyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. - A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel - húzta alá a továbbiakban Jean Francois- Poncet. - Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesten írtuk alá a magyar—francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is. A ködös magyar-francia együttművalamennyi területének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois- Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai. A gazdasági együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett rokonszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilencedik szállítója. A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is várhatók. A kulturális együttműködés vizsgálatánál megállapítottuk, hogy bizonyos történelmi kapcsolatokat, okokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például érthető tény, hogy nem a francia a legismertebb nyelv Magyarországon. Eltérő véleményekkel szemben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaországban, hat közvéleményünkre, s ez realitás. Tárgyalásunkon is elmondottam például, hogy tavaly decemberben a magyar filmek párizsi fesztiváljának 15 ezer nézője volt. Bartók születésének századik évfordulóját a magyar operaház együttesének franciaországi fellépésével is ünnepeljük, s megállapodtunk abban: a kétoldalú kapcsolatok erősítésében a kulturális területnek jövőben megkülönböztetett figyelmet biztosítunk. - Végezetül őszinte köszönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. Remélem, hogy a mostani látogatás újabb állomása volt országaink jól fejlődő együttműködésének - mondotta befejezésül Jean Francois- Poncet. Közlemény Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyhülés szükségességét. Egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez vezető utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fontossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjesszék és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a leszerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a madridi találkozó előkészületeinek, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a részt vevő országok együttműködését kontinensünk békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban számos területen örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar-francia együttműködés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois-Poncet és Pója Frigyes aláírta a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság jogsegélyegyezményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A záróülés résztvevői megszavazzák a határozattervezetet. (Telefoto - AP - MTI KS) Akcióprogram elfogadásával Befejeződött a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet -köztük a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet - küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés”, „a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést”. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele - állapítja meg továbbá a dokumentum. A több mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről nemzetközi béke és biztonsága megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — az 1975-ös mexikóvárosi és az 1980-as koppenhágai világértekezlet , után — 1985-ben Nairobiban vagy Tokióban tartják a nők 3. világkonferenciáját. 2 - NAPLÓ — 1980. augusztus 7., péntek Brezsnyev telefonbeszélgetése Marchais-val Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára, szerdán a Krímből telefonbeszélgetést folytatott Georges Marchais-val, Francia Kommunista Párt fő titkárával, aki az olimpiai játékok vendégeként Moszkvában tartózkodik. Brezsnyev méltatta a francia sportközvéleménynek az olimpiai mozgalom védelméhez és az 1980-as sikeres olimpia megvalósításához való jelentős hozzájárulását. Marchais megelégedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy valamennyi kontinens sportolói, köztük a franciák, részt vesznek a moszkvai olimpián. Méltatta a sportversenyek magas színvonalát, a jó légkört és a versenyfeltételeket. Hangsúlyozta, hogy mindez igazolja azt a harcot, amelyet azért folytattak, hogy az olimpiát az eredeti terveknek megfelelően Moszkvában tartsák. Sokat nyert ennek eredményeként a sport, a különböző országok ifjúságának barátsága és a béke ügye. Brezsnyev és Marchais megelégedéssel szólt az SZKP és az FKP együttműködésének fejlődéséről azon az új alapon, amelyet a két párt januári csúcstalálkozóján határoztak meg. Megerősítették azt a törekvésüket, hogy továbbra ezen az úton haladnak a franicia és a szovjet nép, valamint a világbéke javára. Mély részvéttel búcsúztatták Kovács Gyulát Veszprémben, a Vámosi úti temetőben tegnap délután elvtársai, barátai, tisztelői végső búcsút vettek Kovács Gyulától, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkárától, a Hazafias Népfront megyei bizottsága alelnökétől, aki július 28-án, 58 éves korában váratlanul elhunyt. A ravatalnál díszőrséget álltak a megyei pártbizottság, a megyei tanács vezetői, a megye és a város politikai, állami, tömegszervezeti vezetői és tisztségviselői, a munkásőrség képviselői. A gyászindulók elhangzása után Rostási József, a megyei pártbizottság titkára mondott búcsúbeszédet. „A könyörtelen halál ismét olyan elvtársunk életét szakította meg, akit szerettünk és tiszteltünk, akinek élete és munkássága példaként állhat előttünk” — hangsúlyozta, majd részletesen szólt az elhunyt életútjáról, munkásságáról. Kovács Gyula szegény munkáscsaládból származott, korán megismerte a nehézségeket, egy volt a harmincas évek gyermeknapszámosainak tömegéből. A felszabadulás után a fűzfői Nitrokémiában kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba. „Munkásöntudata emelte a fényes szellők nemzedékének egyik vezetőjévé és alakította életpályájának szép ívét" - mondotta többek között, majd méltatta az elhunyt érdemeit, szilárd politikai meggyőződését, szervezőkészségét. Mindig ott volt, ahol a pártnak szüksége volt rá. Nagy odaadással, elkötelezettséggel dolgozott a keszthelyi, majd a Veszprém járási pártbizottság élén, s csaknem egy évtizedig a megye pártbizottság titkáraként. Munkájáért tisztelték, megbecsülték. Ezt a rangos kitüntetések köztük a Szocialista Magyarországért kitüntetés is igazolja Ravatala előtt joggal mondhatjuk a költő szavaival: „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét..." Rostási József a megyei pártbizottság és pártapparátus, a megyei tanács és a megye más testületeinek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a család, a rokonság nevében is búcsút vett Kovács Gyulától. A koporsót a gyászbeszéd után gyászzene hangjai mellett vitték a sírhoz, ahol Pinkavölgyi Attila, a városi pártbizottság titkára vett végső búcsút Veszprém város lakossága nevében az elhunyttól. Szólt a mozgalomban eltöltött sokéves gyümölcsöző munkájáról, a város érdekében kifejtett tevékenységéről, amelyre méltán illenek a költő szavai: „Úgy éltem én, ahogy itt érdemes élni / Egy emberöltőt éltem, / De sorsom történelem és ezredévnyi.” Felhangzott a munkás gyászinduló, majd a koporsót elhelyezték a sírban. A friss hantot elborították a tisztelet és a kegyelet koszorúi. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. A ravatalnál díszőrséget álltak a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői. Nyilatkozat az európai biztonságról (Folytatás az 1. oldalról) a katonai körök, a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók törekvésein. Bizalom és optimizmus — ez a mi felhívásunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Kovács Béla, a HNF OT titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Bartha Tibor református püspök, az EBEMNB alelnöke, Halász György újságíró, a magyar bizottság tagja, Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnöke és Pethes Imre, az Eszperantó Béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére, a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve, a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jó szándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló, békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dönteni kell a valamennyi európai nép érdekét fiiyelembe véve — az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik. „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!" - hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása.