Napló, 1980. október (Veszprém, 36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
I U MSZMP HSIPBBt MIBYH »H0T1SMA ti A HBTB IMfflS UM« 1980. október 1., szerda ÁRA: 1,20 FORINT XXXVI. évfolyam, 230. szám. Országos kísérlet, helyi haszon Ma kezdődik Ajkán és Balatonfüreden az országos kísérlet, az új közigazgatási modell gyakorlati bevezetése, kipróbálása. Ebbe az országos kísérletbe hét hazai város kapcsolódott be. Nem véletlen, hogy ezek a városok az utóbbi 10—15 esztendőben nyerték el gyors ütemű fejlődésük során a városi rangot. A fejlődés nemcsak az építkezésben, a közművesítésben, iskolák, kulturális intézmények létesítésében nyilvánult meg, hanem a közigazgatás korszerűsítésében is. Nem véletlen, hogy éppen fiatal városaink - Ajka, Balatonfüred — keresték és keresik az újat, az ügyfelek, az állampolgárok számára a korszerűbbet. Itt jött létre a gazdasági fejlődés mellett a közigazgatás korszerűsítésének szélesebb körű, modernebb feltétele. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a minden állampolgárt közvetlenül érdeklőd és érintő feladattal. Úgy hatáztak a végrehajtó bizottság tagjai, hogy október 1-én kísérletképpen, de hosszú évtizedekre szóló megalapozottsággal Ajkán és Balatonfüreden beindítják az új szakigazgatási modellt. Nem új megfogalmazás, sokszor leírtuk, hogy minden újdonság, újítás, új szervezés annyit ér, amennyi ebből az állampolgár, a lakosság haszna. Nos, a ma kezdődő új szakigazgatási modell előkészítése évekkel ezelőtt megkezdődött. Ugyanis Veszprém megye, a helyi tanácsok mindig elsők között kezdeményezték az újításokat a szakigazgatásban. Elég ha azt említjük, hogy ügymenetfelméréseket végeztek, csökkentették az ügyiratok, a döntések, a határozatok átfutási idejét, napokban, órákban meghatározták, hogy egy-egy ügyben mennyi idő alatt kell dönteniük a taácsoknak. Ezeket a kezdeméyezéseket nemcsak méltányolták, hanem országosan is bevezették a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának állásfoglalása alapján. Az ügyfélszolgálati irodák saját, korszerű, az állampolgárok érdekét szem előtt tartó, az ide-oda szaladgálását csökkentő rendszerben működnek már évek óta városainknál, és nagyközségeink is egyre inkább átállnak erre a szakigazgatási módszerre. Olyan szolgáltatásokat vezettek be a városi tanácsok, elsősorban Balatonfüred és Ajka, amelyek időt takarítanak meg az állampolgárok számára. Megvalósítottuk megyénkben azt a határozatot, amelyet pártunknak már a tizedik kongresszusa is kimondott: csökkentsük az adminisztrációt, a bürokráciát, ne vonjuk el feleslegesen a szabad időt az állampolgároktól. Most, a mai nappal, magasabb szinten valósul meg ez a párt- és állami határozat. Olyan - jelenleg még csak kísérlet - szakigazgatási modell kezdi meg működését Ajkán és Balatonfüreden, amelyik elsősorban az állampolgárok, de végső soron az egész állam, a nemzeti érdek szem előtt tartásával intézi a tanácsokon az ügyeket, a költségvetési, a fejlesztési feladatokat. Szükség is van a tökéletesítésre, hiszen ma már több mint háromezer törvény és törvényerejű rendelet, jogszabály alaposan behatárolja az állampolgárok és a központi akaratot megvalósító tanácsok tevékenységét. Erről mondotta a Parlament őszi ülésszakán Lázár György, a Minisztertanács elnöke: „A XII. kongresszus útmutatásai szerint továbbfejlesztjük, magasabb színvonalra emeljük az állami irányítómunkát." Gárdonyi Béla Körültekintőbben szervezzék az árufuvarozást! Az ÁFÉSZ-ek gépkocsijainak kihasználtságáról tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége Az idei év első felében csaknem másfél millió kilométert futott a megye fogyasztási szövetkezeteinek 111, öszszesen 321 tonna teherbírású gépkocsija. A MÉSZÖV elnöksége tegnapi ülésén először az ÁFÉSZ- ek szállítási, szállításszervezési munkájáról szerzett tapasztalatokat elemezte, s az ehhez kapcsolódó részfeladatokról tárgyalt. Bár a tehergépkocsik kihasználtsága megyénkben 51,3 százalékra emelkedett, s a rakománnyal megtett kilométerek aránya ezen belül 70,8 százalékra javult, mégis számos lehetőség nyílhat még az értékes járművek, valamint az általuk elfogyasztott üzemanyag helyesebb felhasználására. A SZÖVOSZ már tavaly augusztusban foglalkozott a szövetkezetek szállítási tevékenységével és szempontokat adott az ez irányú munka javítására. Az azóta eltelt időszak kellő mennyiségű adatot szolgáltatott a MESZÖV-nek, hogy napirendre tűzze ezt az igen lényeges témát. Hasznos lenne, ha a MÁV, a VOLÁN és más partnervállalatok belső működésüket jobban egyeztetnék a megrendelő szövetkezetekkel így ritkábban fordulhatna elő szállítás- és árutorlódás, s az ÁFÉSZ-ek ügyfelei is nagyobb biztonsággal,számíthatnának a megrendelések pontosabb teljesítésére. A szövetkezeteknek biztonságot adna, ha a szállítás technikai-műszaki hátterét megerősítenék, sőt egymás között is — természetesen kölcsönösségi alapon — körültekintőbben koordinálnák az árufuvarozást. Az elnökség ezután a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló jogszabálynak a megye ÁFÉSZ-einél történt végrehajtását, valamint a takarékszövetkezetek biztosítási tevékenységét tárgyalta meg. Az energiagazdálkodás fejlődésünk fontos eleme Tudományos konferencia Alsóörsön A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Veszprém megyei szervezete által rendezett Veszprém megyei műszaki hetek keretében tegnap energiagazdálkodási konferenciát rendeztek Alsóörsön, a KDSZV üdülőjében. A megjelent mintegy 120 szakembert dr. Mózes Gyula, a MTESZ Veszprém megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd Balogh Mihály, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott előadást. Bevezetőül azt hangsúlyozta, hogy az energiagazdálkodás rendkívül fontos gazdaságpolitikai kérdés. Szorosan összefügg a gazdasági fejlődés minőségi jellemzőivel és az életszínvonallal. Ezért hatékonyabbá tételére minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Utalt arra a továbbiakban, hogy Veszprém megyében az energiagazdálkodásnak kiemelkedően nagy szerepe van, mivel iparunk a felhasználásban és a termelésben egyaránt érintett. Az utóbbi években néhány nagyvállalatunk jelentős eredményeket ért el a hatékony energiagazdálkodásban, úgy, hogy a termelést folyamatosan korszerűsítette. Megnyitója végén a társadalmi szervezetek energiagazdálkodással kapcsolatos feladatai közül a szemléletformálás fontosságát emelte ki. Ezt követően „Az energiagazdálkodás jelene és jövője" címmel dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes tartott előadást. Ennek első részében rámutatott arra, hogy hosszú időn keresztül leegyszerűsítettük az energia- és nyersanyagárak változásának népgazdaságunkra gyakorolt hatását. A gazdasági növekedés ütemét olyan mértékűre kell szabályozni, amelyhez az energiaforrásokat biztosítani tudjuk. A források fejlesztését nem egymással kell versenyeztetni, hanem a kombinatív felhasználást kell szorgalmazni. Elemezte a növekedési ütem és az import, valamint az energiafelhasználás és a gazdaságfejlesztés összefüggéseit. Külön kiemelte a földtani kutatások fokozásának szükségességét, valamint a másodlagos és harmadlagos energiaforrások kihasználásának fokozását. Előadásában nagy teret szentelt ,az ezredforduló utáni évtizedek energiaigényes kielégítési feltételeinek. Ezekben nagy szerep vár a geotermikus energiára és a mezőgazdasági hulladékok hasznosítására. A műszaki fejlesztési kérdésekről szólva elmondta, hogy korszerű és eredeti megoldások bevezetésével kell segíteni a hazai energiahordozók felhasználásának gazdaságosságát. A második előadást Madács Miklós, a NIM osztályvezetője tartotta, melyben a VI. ötéves terv energiagazdálkodásának néhány alapelvéről beszélt. Elmondta, hogy a következő tervidőszakban kockázatokkal kell számolni. A fő cél az, hogy az összes energia és azon belül a villamos energia fogyasztása a jövőben az elmúlt évtized növekedési átlagának csak a felével emelkedjen. A szénhidrogén-igények részarányát ezen belül 60 százalékban hazai, 40 százalékban KGST-forrásokból, illetve együttműködéssel kell fedezni. Az energiaprogram számos intézkedést is tartalmaz, így például a szénfelhasználás lakosság általi fokozását a különböző termékek energiaigényének felülvizsgálatát. Határozott cél a háztartási tüzelőolaj-igény mérséklése, valamint az eddiginél hatékonyabbá kell tenni a műszaki-közgazdasági kutatásokat. Veszprém megye energiagazdálkodásának kérdéseiről Béres Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője számolt be. Először arról szólt, hogy a megyei pártbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az ipari és a mezőgazdasági üzemeink, továbbá a kommunális felhasználók energiagazdálkodását, ez a gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munka fontos területe lett. A megye energiafelhasználása mennyiségében és szerkezetében eltér az országos átlagtól, a földgáz- és villamosenergia-fogyasztás részaránya sokkal nagyobb. Az energiaellátásban zavarok nem voltak, esetenként a szűk tárolási lehetőségek okoznak gondot. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát követően vállalataink és szövetkezeteink energiafelhasználása hatékonyabbá vált. A bruttó termelés 1 százalékos növekedéséhez 0,63 százalékos többlet energiafogyasztás kellett. A továbbiakban megyénk vállalatainak példáin keresztül a termékszerkezet-váltás és az energiagazdálkodás összefüggéseire mutatott rá, majd azt emelte ki, hogy egyre jobban előtérbe kerül a normatív elemek alkalmazása és az ösztönzés. Szólt még a szakemberellátás és -utánpótlás gondjairól, a beruházások és kivitelezések energiapolitikai kérdéseiről is. Az ebédszünet után dr. Kocsis Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese, Hidasi István, a KDSZV igazgatója, dr. Péczeli Béla, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatóhelyettese, dr. Csikós Rezső, a MAFKI igazgatója, Szigeti Ferenc, a megyei TESZÖV főmérnöke és Géczi Jenő, az ÉDÁSZ veszprémi üzemigazgatója mondott korreferátumot. Ezután hozzászólások hangzottak el, majd dr. Pleva László egyetemi docens, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület veszprémi csoportjának elnöke zárta be a tanácskozást, utalva a műszaki értelmiségnek az energiagazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepére. Szakmai napok azőszi BNV-n Jelentős üzletet kötött a Balaton Bútorgyár Kedden, a második szakmai nappal félidejéhez és „rossz idejéhez” is érkezett az őszi BNV, amely az elmúlt öt napban több mint 200 ezer vendéget fogadott. A délelőtti szakmai programokat még nem zavarta az időjárás, a délután megeredt eső azonban alighanem sok látogatót visszariasztott a kiállítás megtekintésétől. A hazai bútoripar szakemberei számára az Artex Külkereskedelmi Vállalat szervezett szakmai programot. A bútoripari vállalatok, szövetkezetek képviselői az Artex két legnagyobb külföldi bútorvásárló partnere, a svéd Ikea és az NSZK-beli Heidpal cég tevékenységével ismerkedtek. Az ipari szövetkezetek gyártmányfejlesztő tevékenységével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a csomagolástechnika korszerűsítésének igénye is. A gépipari szövetkezetek budapesti szövetsége ezért szakmai nap keretében teremtett alkalmat szakszövetkezetei számára a hazai csomagolástechnikai szakemberekkel való találkozásra. A Kőbányai Gyógyszerárugyár a Fobulon termékcsalád új tagjával, a fenyőillatú tusfürdővel ismertette meg - szakmai találkozó keretében - belkereskedelmi partnereit. Hét és fél millió forint értékű exportszállításról kötött üzletet tegnap délután a Balaton Bútorgyár az ARTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül a svéd VIBO céggel. Ennek értelmében 11 és fél ezer darab különböző típusú széket és asztalt szállít a veszprémi gyár a skandináv országba. A megrendelésben újdonság, hogy a termékeket nyers állapotban, szétszerelve szállítják, ami gazdaságosabb a korábbi módszernél. A pápai Elekthermax nagydíjas cirkotopi főzőedénye. (Képes tudósítás a lap 3. oldalán, a BNV-n díjazott megyei termékekről.) Együttműködési szerződés a Haszkovó megyei komszomolistákkal Lapunkban korábban hírt adtunk arról, hogy a Dimitrovi Komszomol Haszkovó megyei bizottságának háromfős delegációja tartózkodott megyénkben a múlt héten. A küldöttséget Georg Prodanov, a Komszomol Haszkovó megyei bizottságának ideológiai titkára vezette. Tagjai Jancsó Georgiev, a Haszkovó városi Komszomol-bizottság szervező titkára és Femeniga Sztojanova, a dimitrovgrádi Komszomol-bizottság társadalmi munkabizottságának tagja, munkásnő voltak. A vendégeknek alkalmuk volt arra, hogy a megyei KISZ-bizottság vezetőivel beszélgessenek az ifjúsági mozgalom legfőbb feladatairól. Az eszmecseréből is kiderült, hogy a két ország ifjúsági mozgalmának közösek a gondjai és feladatai. Ez nemcsak témát ad a mindenkori beszélgetésekhez, hanem az együttműködés biztos alapja. A közös munkára a testvérmegyei kapcsolatok is kötelezik a Veszprém és Haszkovó megyei fiatalokat. Ennek szellemében fogalmazták meg azt az együttműködési szerződést, amelyben a jövő évi feladatokat vázolták fel. Eszerint a két ifjúsági szövetség vezetői és tagjai a jövőben is találkoznak. Táboraikban nyaranta fogadják a másik megye úttörőinek egy-egy csoportját. Az Express, illetve az Orbita utazási iroda szervezésében érkező fiataloknak olyan programokat biztosítanak, hogy lehetőségük legyen megismerkedni Magyarország, illetve Bulgária történelmével, kulturális értékeivel. A szerződést dr. Szekeres Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Georgi Prodanov, a Haszkovó megyei Komszomol-bizottság ideológiai titkára írta alá. Az eseményen jelen volt Csonka Zoltán, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának osztályvezetője. Nagy teljesítményű vetőgép Megkezdték a sorozatgyártást Mosonmagyaróváron új, nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártását kezdték meg a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A berendezés, amelyből három kapcsolható egymás mellé, 40 féle mag vetésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hektár terület vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége 13 méter. Az új konstrukciónak a nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a műtrágyát is a földbe juttatja, és a különböző fertőtlenítő szerek is kiszórhatók vele. Feltöltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy, a traktoros kezeli, aki az előtte elhelyezett képernyőn ellenőrizheti a vetőgép zavartalan működését. Felszerelték tömörítő szerkezettel is, amelynek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tömörítse a földet. A kerekek mozgatása, süllyesztése és emelése hidraulikával történik. A traktoros munkáját még számos elektronikus berendezés segíti. Az első vetőgépsorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65-ször három gépből. Ezek a gépek a napokban már bekapcsolódnak a búzavetésbe. 50 garnitúra IKR-gazdaságokba került, tizenöt pedig az AGROKER vállalathoz.