Napló, 1980. október (Veszprém, 36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

világhíradó Peking Több napos kínai látogatá­sát befejezve hétfőn hazauta­zott Odvar Nordli norvég mi­niszterelnök. Látogatása során Nordli és vendéglátója, Csao­ Ce-jang miniszterelnök aláírta a két ország tíz évre szóló gaz­dasági, ipari és műszaki együtt­működési szerződését. Madrid Keddre virradóan meggyil­kolták Vitoriában José Ignacio Ustarant, a spanyol kormány­párt, a Demokratikus Cent­rum Unió egyik baszkföldi ve­zetőjét. Ustarant az este laká­sáról hurcolta el három isme­retlen fegyveres, két fiatalem­ber és egy nő. A politikus szi­tává lőtt holttestét hajnalban találták meg a kormánypárt vitoriai párthelyisége előtt egy gépkocsiban. Minden baszk politikai szer­vezet elítélte az újabb me­rényletet. A baszkföldi szocialista párt szóvivője a baszk nacionalista pártot hibáztatta azért, mert nem eléggé eredményes a ter­rorizmus elleni küzdelem. Jeruzsálem Menahem Begin izraeli kor­mányfő kedden fogadta Gas­ton Thorn luxemburgi külügy­minisztert, aki hétfőn érkezett Izraelbe. Thorn a másfél órás megbeszélés után újságírókkal közölte, hogy „a nyílt és ba­ráti tanácskozáson semmilyen tényleges előrelépés nem tör­tént". Begin továbbra is mere­ven elzárkózik attól, hogy tár­gyaljon a PFSZ-szel, vagy el­fogadja egy palesztin állam megalakulásának gondolatát. Lisszabon Portugáliának­ az 1974. áp­rilisi forradalom által megnyi­tott úton kell haladnia. A for­radalmi vívmányok megvédésé­re csak egy valóban demokra­tikus kormány képes, amely az egész nép és az ország érde­keit szem előtt tartó politikát folytat - hangsúlyozta Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunis­ta Párt főtitkára hétfőn egy vá­lasztási nagygyűlésen Faro vá­rosában. E kormány megalakításához a demokratikus erőknek meg kell szerezniük a parlamenti többséget - mutatott rá Al­varo Cunhal, és keményen bí­rálta a szocialista párt vezető­ségét, amely elzárkózik a kom­munistákkal való együttműkö­déstől. A Portugál Kommunis­ta Párt részvétele az új kor­mányban garanciát jelentene a problémák igazságos megoldá­sára, az ország szuverenitásá­nak és függetlenségének meg­erősítésére. Beirut Izrael újabb települést léte­sített a Jordán-folyó megszállt nyugati partján fekvő Jeruhon közelében, rövid időn belül immár a harmadikat. Hírek szerint az izraeliek még továb­bi három települést terveznek ebben a körzetben. Izraeli csapatok és a Szaad Haddad őrnagy vezette szepa­­ratisták hétfőn ismét tüzérségi támadást intéztek a dél-liba­­rtoni Túr kikötőváros lakónegye­dei és a környéken lévő pa­lesztin menekülttáborok ellen. Keddi beiruti sajtójelentések szerint az akció következtében több lakos megsérült. Hanoi Kambodzsa hétfőn figyelmez­tette Thaiföldet, hogy határvé­delmi egységei vissza fognak vágni bármilyen, az ország szuverenitását sértő thai pro­vokációra, megvédelmezik Kambodzsa biztonságát és a határvidéken­­élő kambodzsai lakosság békés életét. A Phnom Penh-i külügymi­nisztérium szóvivője nyilatkoza­tában tiltakozott a folytatódó thaiföldi provokációk ellen, amelyek — mint mondotta — nagyon veszélyes helyzetet te­remtenek a határkörzetben. Részletesen beszámolt arról, hogy a thaiföldi szárazföldi erők, a tüzérség és a légierő sorozatban hajt végre akciókat a Pol Pot-maradványok és más nős khmer fegyveres cső­­d támogatására, s e pro- f­­ióknak sok, a határtér­­en élő kambodzsai polgári lakos esett áldozatul. -1­1 r * • - ¡ - ¡ _ NAPLÓ - 1980. Október 1., szerda Szovjet-indiai tárgyalások Moszkvában Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke, aki hétfőn a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének meghívására érkezett Moszk­vába, kedden délelőtt megko­szorúzta a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sír­ját. Jelen volt Inamzson Usz­­manhodzsajev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhe­lyettese és több más hivata­los személyiség. Kedden délelőtt a Kremlben megkezdődtek a szovjet-indiai tárgyalások. A szovjet küldött­séget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, az indiait Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke ve­zeti. Leonyid Brezsnyev mellett a szovjet küldöttség tagjaként jelen volt a megbeszélésen Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Iván Arhipov miniszterelnök-helyettes, Vik­tor Malcev, a külügyminiszter első helyettese. Indiai részről a Reddi vezette küldöttség tagja Virendra Patil kőolajipa­ri miniszter és Krisnán kül­ügyminiszter-helyettes. A kölcsönös megértés és ba­rátság légkörében folyt meg­beszélésen áttekintették az 1971-ben a békéről, barátság­ról és együttműködésről alá­írt szerződésen alapuló szov­jet-indiai kapcsolatok néhány kérdését. Az időszerű nemzet­közi témák közül kiemelt fi­gyelmet szenteltek a tartós bé­kéért, a nemzetközi biztonsá­gért, az imperializmus, a kolo­­nializmus és a fajüldözés el­len folyó harc kérdéseinek. A tárgyaláson részletesen át­tekintették az ázsiai helyzetet. Ázsiában az agresszív erők mind nyíltabb fellépése követ­keztében növekedett a feszült­ség. Leonyid Brezsnyev alá­húzta: az imperialista beavat­kozás az ázsiai népek bel­­ügyeibe azzal jár, hogy a tér­ség országai közötti konflik­tusok mind súlyosabbakká, egyre rombolóbb hatásúakká válnak. Ez az imperializmus és csatlósai malmára hajtja a vi­zet, azoknak használ, akik alá­ássák Ázsia és az egész vi­lág békéjét. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a szovjet és az indiai vezetők kölcsönös látogatásai, a kö­zöttük fennálló személyes kap­csolatok a hagyományos in­diai-szovjet kapcsolatok szer­ves részei lettek és jelentősen hozzájárulnak a szovjet-indiai együttműködés elmélyüléséhez és kiszélesedéséhez. Magas szintű szovjet—indiai tárgyalások kezdődtek Moszkvában. A képen (középen) Leonyid Brezsnyev és N. A. S. (­eddi. Kommentár Harckocsi a pajtában A Német Szövetségi Köztársaságban - és természetesen nem­csak ott - változatlanul sok szó esik a müncheni Oktoberfesten történt merényletről. Bár Olaszországtól - emlékezzünk csak a bo­lognai pályaudvarra! - Törökországig a világ, sajnos, hozzászok­hatott az ilyen megdöbbentő tömeggyilkosságokhoz - a müncheni merénylet nem szűkölködik a nyugatnémet vonatkozású és egyete­mes tanulságokban. Ami az egyetemes tanulságokat illeti, újra bebizonyosodott, hogy az ilyen gaztettek mindig és mindenütt azoknak a malmára hajtják a vizet, akik „az erős kéz", a jobboldali diktatúra felé kacsingat­nak. Ez még akkor is igaz, ha a merénylők álbaloldali mezben él­nek. A Német Szövetségi Köztársaságban ez az általános igazság, a körülmények és az időzítés miatt, ráadásul különös hangsúlyt kap. Afelől senkinek nem lehetett — nem is volt — kétsége, hogy ezt a szörnyűséget kiagyalói és végrehajtói célzatosan időzítették éppen a választási kampányfinisre.­­ Amikor szombaton késő este, a vásárcsarnok papírkosarában, felrobbant a pokolgép, a jobboldal úgy zendített rá az ilyenkor szokásos filippikára, mintha magától értetődő lenne, hogy a tette­sek csak szélsőbaloldaliak lehetnek. Nagyon hamar kiderült, hogy ennek ezúttal pontosan az ellenkezője igaz. A nyomozás mostani fázisában már azt is pontosan tudjuk: nem lehetett eltitkolni, hogy a tettet egy nemrég betiltott szélsőjobbol­dali szervezet, az úgynevezett Hoffmann-csoport hajtotta végre, mert a huszonéves tettes, a csoport tagjaként közismert Gundol­ Köhler egyetemi hallgató rosszul állította be a gyújtószerkezetet, és maga is felrobbant. Sérüléseinek „természete" abszolút bizonyítékként szerepel. Ha, mint eredetileg tervezte, sikerül elmenekülnie, a gyil­kosságot természetesen „a baloldal" nyakába varrják, hiszen ez volt az akció célja. A fasiszta Hoffmann-csoport sokáig legális alakulatként működ­­hetett. Amikor az év elején tömegtiltakozásra betiltották, főhadi­szállásán rengeteg korszerű fegyvert, egy vidéki pajtában pedig harckocsit(!) talált a rendőrség. Ennek a bajor tanknak a gazdái ki mást akarhattak támogatni, mint azt a­ politikust, akit sokan „ba­jor tanknak" neveznek. Nem rajtuk múlt, hogy a választásokra idő­zített gaztett könnyen bumerángnak bizonyulhat. Harmat Endre riz angol Munkáspárt kongresszusa James Callaghan, a brit Mun­káspárt vezére kedden hangza­tos egységfelhívást intézett a blackpooli kongresszushoz, de a párt frakciói egyre kíméletle­nebb erővel csapnak össze leendő kormányuk válságelle­­nes politikája és vezetési mód­szerei körül. A patetikus, szóno­ki fordulatokban bővelkedő be­szédet sok megfigyelő már elő­re Callaghan pártvezéri hattyú­dalának­ harangozta be, Cal­laghan azonban láthatólag él­vezi a találgatások feszültségét, és nem úgy viselkedett, mint aki búcsúra készül. A munkáspárti vezér különös nyomatékkal figyelmeztetett a világszerte növekvő háborús fe­szültségre, és melegen támogat­ta a közép-hatótávolságú raké­ták korlátozásáról kezdődő szovjet-amerikai tárgyalásokat. Callaghan a beszámolóban arra hívta fel a kongresszust, hogy a tavalyi választási vere­ség megemésztése után a 79. kongresszus munkálja ki a párt­­egység alapjait, amellyel a Munkáspárt minél előbb vissza­veheti a kormányaidat a kon­zervatívoktól. Callaghan indu­latos megvetéssel vont mérle­get a „keményszívű, reakciós és ráadásul alkalmatlan" kormány tevékenységéről. A következő munkáspárti kor­mány elsődleges feladatának a „szilárd és magas foglalkozta­tottság" helyreállítását nevezte, amihez a nemzetközileg össze­hangolva serkentett gazdasági ■növekedést javasolta legjobb receptként. Tárgyalások az olasz kormányválság megoldására Kedden a Quirinale-palotá­­ban megkezdődik az a már­­már rituális és Olaszországban gyakorta ismétlődő szertartás, amelynek keretében Sandro Pertini köztársasági elnök egy­más után fogadja a politikai pártok vezetőit, hogy megol­dást találjon Olaszország 1945. utáni negyvenedik kormányvál­ságára. A sort Francesco Cos­­siga ügyvezető kormányfő nyit­ja meg, akinek pártja, a Ke­reszténydemokrata Párt hétfőn késő este állást foglalt egy széles pártképviseleti alapon nyugvó kormány megalakítása és a kommunistákkal való „ha­tékonyabb" viszony kialakítása mellett. A Cossiga-kormány a gazda­sági csomagtervén bukott meg mindössze egy szavazattal. A bukás után az immár ügyvezető kabinet úgy határozott, hogy semmiféle újabb gazdasági rendeletet nem bocsát ki az új kormány megalakításáig, a vereséget hozó régi program helyett. Vannak olyan feltételezések, hogy az olasz államfő ismét a távozó miniszterelnököt bíz­za meg kormányalakítással. A kereszténydemokraták parla­menti csoportjának egy tagja viszont hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Cossiga „valójában nem­ akar semmilyen tisztséget sem". Olaszország legnagyobb pártja most az ellenzékkel, fő­ként a szocialistákkal való párbeszédet sürgette és célul tűzte ki az Olasz Kommunista Párttal való kapcsolatok „új alapokra"­ történő helyezését, mégpedig a „nemzeti szolidari­tás szellemében". Az OEP - mint ismeretes - élesen elle­nezte a kormány gazdasági csomagtervét. Hétfőn újból megszólalt a Fiat-gyár, jelezve, hogy 14 ezer munkás elbocsátása he­lyett másféle „elgondolást" akar megvalósítani: ennek alapja az "időszakos" munka­­nélküliség. Az ötlet még a Cossiga-kormánytól származik és lényegét tekintve 24 ezer munkás három hónapra történő „elbocsátását" jelenti. Rekord a világűrben Kedden délutánra beállítot­ta saját „világcsúcsát" Vale­­rij Rjumin, a Szaljut-6 űrál­lomás veterán mérnöke: ekkor érte el másodízben a 175. na­pot a világűrben. Első expe­dícióján Vlagyimir Ljahov, a másodikon Leonyid Popov volt társa az űrutazáson. Popov és Rjumin egyelőre még folytatja szolgálatának teljesítését az űrállomáson, s minden bizony­nyal újabb rekord-időtartamú űrutazás részese lesz. Rjumin kis megszakítással lassan már egy teljes éven át dolgozott a világűrben, ehhez alig két hete hiányzik mindössze, s így tapasztalata példa nélkül álló. A Szaljut fedélzeti mérnöke ezen a napon sem pihen. Pa­rancsnokával együtt folytatja a kísérleti-megfigyelési program végrehajtását, amely keddre a többi között biológiai kísér­leteket irányzott elő. A dél­után programjában már az újabb teherszállító űrhajó fo­gadására történő felkészülés szerepel: a Progressz-11 az előirányzott tervnek megfelelő­en halad rakományával az űr­állomás felé. Közben Csillagvárosban is ünnepségre készültek, a szov­jet-kubai közös űrrepülés résztvevőinek fogadására. Ju­­rij Romanyenko és Armanda Tamayo Mendez Bajkonurban befejezte a nyolcnapos utat követő pihenést és elkészítette beszámolóját, a szakértőkkel megbeszélte útjának tapaszta­latait. A két űrhajós kedden tér vissza a Moszkva mellett lévő kiképzőközpontba. E ENSZ-közgyűlés Kambodzsa vitája Az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szakának általános vitájában a felszólalók határozottan el­utasítják az Egyesült Államok és Kína közös kísérleteit, hogy felélesszék a népirtó Pol Pot­­rezsimet - jelentik New York­ból a TASZSZ tudósítói. . Napjainkban, amikor min­denki előtt ismeretes, hogy a bukott Pol Pot-klikk 3 millió kambodzsai kiirtásában bűnös és bebizonyosodott, hogy meg­döntésével létrejött a népirtás megszüntetésének feltétele, semmivel sem igazolhatók a rezsim törvényesítésére irányuló törekvések — hangsúlyozta Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter. Semmilyen ürüggyel nem vonható kétség­be az a tény, hogy a kam­bodzsai nép egyetlen törvé­nyes képviselője a Népi Forra­dalmi Tanács, amely vissza kí­vánja állítani a normális éle­tet Kambodzsában. A pekingi vezetés Vietnam másodszori „megleckézteté­­sét" célzó fenyegetéseiről szól­va a vietnami külügyminiszter rámutatott: ez nagyhatalmi hegemonizmusra vall, amellyel Kína jogot formál magának más államok megbüntetésére. A politikai realitások elis­merése, beleértve a Kambod­zsai Népköztársaságnak és kormányának elismerését, va­lamint az indokínai államokra gyakorolt nagyhatalmi nyomás megszüntetése elsőrendű felté­tele annak, hogy stabilitás és együttműködés jöjjön létre a térségben - mutatott rá Józef Czyrek lengyel külügyminiszter. Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz kezdeménye­zéseinek támogatására szólított fel és rámutatott, hogy ezek megvalósítása fontos lépés lenne a térség biztonságának megerősítésében. A vitában felszólaló Sah Muhammed Doszt afgán kül­ügyminiszter élesen elítélte az indokínai államok elleni kínai provokációkat és támogatás­ról biztosította az indokínai­­államok készségét arra, hogy meg nem támadási és be nem avatkozási szerződést írjanak alá a térség többi államával. A vitában felszólalók méltat­ták azokat az eredményeket, amelyeket a kambodzsai nép ért el az ország újjáépítésé­ben. Harctéri jelentések Irak és Irán konfliktusáról Az iraki fegyveres erők főpa­rancsnokságának keddi jelenté­se szerint az iraki légierő hét­főn tovább folytatta az iráni ka­tonai támaszpontok, intézmé­nyek és hadsereg-csoportosulá­sok elleni támadásait. Teherán­tól északra csapást mértek egy iráni harckocsizó egységre. Ah­­vaztól északra megsemmisítet­tek egy tüzérségi állást és Diz­­ful város mellett leromboltak három hidat. A jelentés szerint az iraki légierő a támadások so­rán két, Irán három harci re­pülőgépét veszítette el. Az iráni hadszíntérről érkező hírügynökségi jelentések beszá­molnak arról, hogy Irak kedden az északi frontról Khorramshahr és Abadan körzetébe összpon­tosította páncélos erőit, hogy ja­vítsa a két várost már napok óta ostromló erők helyzetét. Ugyan­csak erőátcsoportosításokat haj­tottak végre Gasr-i-sh­in körze­tében. Az AP hírügynökség helyszíni jelentése szerint több száz iraki katonai szállító jár­mű, harckocsi és páncélozott csapatszállító jármű indult el a Shaft Al-Arab folyó torkolat felé, ahol az utóbbi napokba súlyos harcok voltak. Az AP­ tu­dósítója szerint az erők átcso­portosítása annak jele, hogy az északi fronton, a khuzisztáni olajmezőkön támadó iraki csa­patok pozíciói biztonságosak és most a fő cél Khorramshahr — Irán legnagyobb olajkikötője a Shaft Al-Arab folyón —, vala­mint Abadan, ahol a világ egyik legnagyobb olajfinomítója ta­lálható. Az iraki tüzérség állan­dó tűz alatt tartja Abadant és az olajfinomító lángokban áll. Khorramshahrban utcai harcok folynak, s jelentések szerint a várost védő iszlám gárdisták visszavonulóban vannak. A Francia KP a szenátusi választásokról A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatban foglalt, állást a vasár­nap lebonyolított szenátusi vá­lasztások eredményével kap­csolatban, leszögezve, hogy ezen a választáson a pártot megfosztották mindazoktól az új szenátort mandátumoktól, amelyek befolyása alapján megillették volna. Az igazság­talan szavazási mód ellenére több új kommunista szenátort kellett volna megválasztani, ezt azonban a szocialista párt min­den eszközzel megakadályoz­ta. A szocialista pártnak ez a magatartása annál is súlyo­sabb - szögezi le a dokumen­tum —, mivel az FKP már má­jusban javaslatokat tett az egységes fellépésre. A szocialista párt magatar­tása, a lojális és világos unió visszautasítása a politikai irányzatából következik — folytatódik az FKP PB nyilat­kozata. A szocialista párt fel­hagyott a közös program poli­tikájával, hátat fordít azoknak a harcoknak, amelyeket a dol­gozók követeléseik védelmé­ben vívnak. Ezért utasítja visz­­sza a kommunistákat megille­tő képviseletet, ezért próbálja ugyanúgy meggyengíteni a pártot, mint Giscard d’Estaing. A Francia KP befolyásának erősítése, az őt megillető kép­viselet biztosítása nélkülözhe­tetlen feltétele az ország nagy problémái megoldásának. A Francia KP Politikai Bizott­sága ezért felhívással fordul a dolgozókhoz: erősítsék a pártot, növeljék befolyását, hogy lehetővé tegyék a válto­­zást,­az országban.

Next