Napló, 1980. november (Veszprém, 36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁGHÍRADÓ Beirút Jasszar Ard­anaik, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága elnöké­nek vezetésével csütörtök este Bei­rútban ü­lést ta­rtott a palesz­tin ellen­állási mozgalom legfel­sőbb katonai tanácsa, s megvi­tatta az állandósult izraeli tá­madások nyomán kialakult dél- libanoni helyzetet, valamint az új libanoni kormány megalaku­lásával összefüggő belpolitikai fejleményeket. A katonai tanács ülését köve­tően - ugyancsak Arafat elnök, letéve­ - a PFSZ­­mozgósítási bizottsága tanácskozott a nyárr folyamán elrendelt általános mozgósítás végrehajtásáról. A tervek szerint a 18 éven felüli palesztin fiatalok számára köte­lezővé teszik a katonai szolgá­latot. Ily módon 40 ezer fős pa­lesztin hadsereget tudnának szembeállítani egyrészt a Dél- Liibanonban támadó izraeli had­sereggel, másrészt a palesztin­­baloldali szövetséges erők meg­semmisítésére törekvő libanoni jobboldali milíciákkal. New York Az ENSZ-közgyűlés dekoloni­­zációs bizottsága csütörtökön első ízben hozott olyan határo­zatot, amely megbélyegzi Nyu­­gat-Szaharának marokkói meg­szállását, és a terület függet­lenségéért küzdő Polisario Fron­tot ismeri el a nyugat-szaiharai nép tör­vényes képviselőjének. A fejlődő országok tömbjé­nek indítványára 88 ország­­kép­viselője szavazott, 6 ország el­lenezte a javaslatot, míg 44 or­szág képviselője tartózkodott a szavazástól. A terjedelmes hatá­rozat felszólítja Marokkót — amely négy éve megszállja a volt spanyol gyarmat területét —, hogy vonja ki csapatait arról a Szaharai területről, amelyről Mauritánia tavaly lemondott a Polisario Front javára. A határo­zat egyúttal üdvözli az afrikai egységszervezet által kezdemé­nyezett közvetítést Marokkó és a felszabadítási front között, s fel­szólítja a két felet, hogy kezd­jen közvetlen tárgyalásokat a viszály­­rendezése céljából. Berlin Az NDK-beli Magdeburgban október 27—30. között megtar­totta 50. ülésszakát a KGST építésügyi állandó bizottsága. Az ülésszak munkájában a tag­országok — köztük Magyaror­szág -, valamint Jugoszlávia küldöttsége vett részt. Az ülésszakon elemezték a KGST XXXIV. tanácsülésének és a végrehajtó bizottság 96. ülésszakának az építő-, építő­anyag-, üveg- és kerámiaiparra vonatkozó határozatait. Jóvá­hagyták a tagországok építő­anyag-termelésének fejlesztésé­re vonatkozó fő irányvonalakat 1985-ig. Az ezzel kapcsolatos intézkedések célja, hogy a be­ruházási feladatokkal összhang­ban biztosítsák az együttműkö­dést. Washington Carter elnök az 1981. július elsején leköszönő Robert McNamara utódjául Alden Wins­h­ip Clausent, az egyik legnagyobb amerikai bank el­nökét jelölte a v­ilág­ban­k elnö­ki tisztére - jelentette be csü­törtökön a Fehér Ház szóvivője. A világbank igazgató tanácsa szavazással dönt majd az öt­éves időtartamra szóló elnöki tisztség betöltőjének személyé­ről. Kuvait Marvan Al-Kasszem jordániai külügyminiszter pénteken meg­erősítette, hogy a 11. arab csúcsértekezletet a tervezett időpontban, novem­ber 25. és 27.­­között Ammanban tartják. A jordániai politikus az Al-Kabasz című kuvaiti lapnak adott nyi­latkozataiban közölte még, hogy a csúcs előtt két fontos tanács­kozásra kerül sor. Novemberben 18-án tartják a külügyminiszte­ri bizottság munka­ülését, a­mely­nek feladata hosszú távú gaz­dasági stratégia kidolgozása. A november 20-i külügyminiszteri ülést teljes egészében a csúcs­­értekezlet napirendje kidolgo­zásának szentelik. Magyar-román tárgyalások Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu Bukarestben pénteken befe­­jeződött a magyar-román gaz­dasági együttműködési vegyes kormánybizottság XV. üléssza­ka. A magyar küldöttséget Marjai József, miniszterelnök­helyettes, a vegyes kormánybi­zottság magyar tagozatának­ elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin mi­niszterelnök-helyettes, a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgálták a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin kitű­zött feladatok teljesítésének helyzetét, elemezték a legutób­bi ülésszak óta végzett mun­kát. Merjai Józsefet péntek dél­után fogadta Nicolae Ceau­sescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról foly­tattak véleménycserét. A találkozón és a tárgyaló-, sokon részt vett Rajnai Sán­dor, Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, ba­ráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Marjai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Buda­pestre. Irán A választások előtt szabadulnak a túszok? Nyugati hírügynökségek pén­tek délelőtt sok olyan jelentést adtak, amelyek alapján felté­telezik, hogy az Iránban egy éve fogva tartott amerikai tú­szok november 4., vagyis az amerikai elnökválasztás előtt visszanyerik szabadságukat. Az iszlám diákok szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok no­vember 4-én már szavazhatnak az elnökválasztáson , de nem szólt a szabadon bocsátás fel­tételeiről. A svéd külügyminisztérium ezzel egyidőben arról tájékoz­tatott, hogy svéd repülőgépet béreltek az amerikai túszok Teheránból történő elszállítá­sára. Bár hivatalosan nem kö­zölték, hogy ki kérte a repü­lőgépet, stockholmi források szerint vagy az Egyesült Álla­mok, vagy az Iránban Wa­shingtont képviselő Svájc kö­tött szerződést a gépre. E híreket támaszthatja alá a teheráni rádió pénteki, szo­katlan hangnemű kommentár­ja. Eszerint a túszok elengedé­sét nem lenne szabad „igaz­ságtalan, vagy gyáva tettként” értékelni, mert az — úgymond — nagy győzelem lenne Irán számára. Most a foglyok el­engedése irányítaná rá a vi­lág figyelmét az Egyesült Ál­lamok bűnös iráni politikájára — hangsúlyozza a teheráni rá­dió. Az amerikaiak már csak­nem egy éve „büntetésként az iráni nép ellenőrzése alatt áll­nak" — hangzik az iráni rá­dió­kommentár, azt sugallva, hogy ez a rabság már elég büntetés volt számukra. A hosszú rádiókommentár szerint „Khomeini ajatollah és az irá­ni nép igazságos módszert dol­gozott ki a túszok elengedésé­re”. (Az iráni vezető legutóbb ezt követelte: a diplomaták el­engedése fejében az Egyesült Államok nyilvánítsa ki, hogy nem avatkozik be Irán bel­­ügyeibe, visszaszolgáltatja a sah vagyonát, feloldja az Irán elleni amerikai bankzár­latot. Feltételei között akkor nem szerepelt az a korábbi követelése, hogy Washington gyakoroljon „bűnbánatot" irá­ni politikája miatt.) Az UPI amerikai hírügynök­ség szerint a legújabb tehe­ráni kommentár arra készíti fel az iráni közvéleményt, hogy a túszokat a közeljövőben eset­leg hazaengedik. Ugyanakkor - mint ismere­tes - már hetek óta a legkü­lönbözőbb találgatások láttak napvilágot. Szaporodnak a találgatások az amerikai túszok szabadon bocsátá­sáról. Képünkön, a teheráni egyetemen Irán helyzetéről tartott pén­teki beszédében Radzsai miniszterelnök a várakozások ellenére nem tett semmilyen végleges kijelentést. Jamaicai választási eredmények A szavazatok nyolcvan szá­zalékának összeszámlálása után az Edward Seaga vezet­te konzervatív beállítottságú, nyugatbarát jamaicai Munkás­párt győzött a Jamaicában csütörtökön tartott parlamenti választásokon a Michael Man­­ley vezette kormányzó Népi Nemzeti Párttal szemben, s eddig 46 képviselői helyet szerzett meg a 60 tagú tör­vényhozó testületben. A Népi Nemzeti Párt eddig 9 helyet tudhat magáénak a törvény­­hozásban. Michael Manley haladó kor­mánya, amely 1972 óta állt az ország élén, a külföldi tőke ál­lamosítását és az állami szek­tor bővítését állította politiká­jának középpontjába. Jó kap­csolatokat épített ki a szocia­lista országokkal, köztük a Szovjetunióval, Kubával és Magyarországgal. 2 - NAPLÓ - 1980. november 1., szombat Japán—szovjet kapcsolatok Az amerikai elnökválasztás küszöbén a japán parlament­ben az érdeklődés homlokteré­be került a japán-szovjet vi­szony javításának problémája. Hivatalos tényezők ugyanis ko­rábban utaltak arra, hogy ha Washingtonban „elült a poli­tikai kampány pora”, Tokió lé­péseket tesz az Egyesült Álla­mok által kieszközölt szovjet­ellenes gazdasági rendszabá­lyok „egyeztetett felülvizsgála­ta céljából”. Ito Maszajosi külügyminisz­ter megállapította: „Franciaor­szág és más nyugat-európai or­szágok nem követték az Egye­sült Államokat, és Japánt se tartsa senki olyan ostobának, hogy az amerikai szövetsége­sek közül majd egyedül fog kitartani a szankciók mellett. Ha Nyugat-Európa változatla­nul a gazdasági rendszabályok enyhítésének az útját járja, ak­kor mi is ezt az irányvonalat követjük”. Bejelentette, hogy az év vége előtt nyugat-európai körutat tesz, s ebből az alka­lomból a rendszabályok felül­vizsgálatáról tanácskozik az il­letékesekkel. Előzetes konzul­tációkra azonban már novem­berben sor kerülhet, elsősor­ban az Egyesült Államokkal. Japán gazdasági körök főként a nagyszabású japán—szovjet közös vállalkozások folytatásá­hoz szükséges bankhitelek be­fagyasztásának teljes feloldá­sát követelik, tekintettel az új szovjet ötéves terv kínálta elő­nyös együttműködési lehetősé­gekre. Közlemény a Bangladesi Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására október 27. és 31. között látogatást tett hazánkban a Bangladesi Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Matiur Rahman, a Központi Bizottság titkára ve­zetett. A delegáció tagja volt Osman Ghani, a KB tagja, a daccai városi pártbizottság tit­kára. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és a KB kül­ügyi osztályának képviselői megbeszélést folytattak a ven­dégekkel. Szívélyes, elvtársi légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. A bangladesi küldöttség tá­jékoztatást adott arról a küz­delemről, amelyet a BKP a bangladesi nép életkörülmé­nyeinek javításáért, demokrati­kus jogaiért, az ország haladó erőinek összefogásáért, a tör­vénytelenül bebörtönzött Moha­mad Farhad főtitkár kiszabadí­tásáért folytat. Az MSZMP képviselői meg­erősítették a magyar kommu­nisták internacionalista szolida­ritását a bangladesi kommu­nistákkal. Kölcsönösen kifejez­ték készségüket, hogy a mar­xizmus-leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján tovább fejlesztik az MSZMP és a BKP kapcsolatait. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) rés politikai képzése, tovább­képzése nélkül nem képzelhető el az ifjúság magas színvonalú eszmei-politikai nevelése. Bí­rálta azt, hogy a pártoktatás inkább továbbképzés jellegű mint vitafórum, éppen ezért szükséges a vitázó, érvelő mód­szerek erősítése. Szólt arról is, hogy nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy a pedagógu­sokat napi politikai ismeretek­kel, érvekkel készítsék fel a diákok nevelésére. Szót kért a vitában dr. Bo­ros Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese. Elmon­dotta, hogy a gazdasági, tár­sadalmi feladatok tervezésével párhuzamosan készülnek a pro­paganda és az agitáció közép­távú tervei mindenütt a párt­­szervezetekben. Kiemelte, hogy rendkívül fontos az eszmei-po­litikai nevelés munkahelyi fel­adatainak kidolgozása a XII. kongresszus határozatainak szellemében. Nemcsak a gaz­dálkodásra, hanem a propa­gandára és az agitációra is fokozott figyelmet kell fordíta­nunk az elkövetkező időszak­ban. Az ideológia, a propa­ganda fő feladata a cselek­vésre ösztönzés, a távlati és a napi célok összekapcsolásával. Felhívta a figyelmet az embe­ri tényezők megnövekedett sze­repére. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a gazdasági munká­ban, hanem a propagandate­vékenységben is megnöveked­tek a követelmények, napi meg­győző, mozgósító tevékenysé­günket a változásokhoz kel­lett igazítanunk. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk a tár­sadalmi, gazdasági, politikai, folyamatok közötti összefüggé­sek megértetésére, az újonnan jelentkező kérdések megvitatá­sára. Minden konkrét kérdés­ben szükséges, hogy a párt­tagság egészét meggyőzzük, s rajtuk keresztül mozgósítsuk a dolgozó kollektívákat, a tár­sadalom különböző csoportja­it. Végezetül az önképzés fon­tosságára, megnövekedett sze­repére hívta fel a pártbizott­ság tagjainak figyelmét. Dr. Beszteri Béla, az oktatá­si igazgatóság igazgatóhelyet­tese a politikai képzés helyi tapasztalatait ismertetve szólt az iskolarendszerű tanfolyamok eddigi eredményeiről. Hangsú­lyozta, hogy a képzés mellett mind nagyobb szerepet kap a továbbképzés. A megyei okta­tási igazgatóságon például két év alatt megkétszereződött a speciális kollégiumokon részt vevők száma. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy rendkívül fontos a vezetők, a propagan­disták továbbképzése, új isme­retekkel, érvekkel való felvér­­tezése, de az is, hogy rendsze­resen mérjék, hogyan haszno­sítják a végzett hallgatók az iskolán megszerzett ismerete­ket a gyakorlatban. Az idegen­forgalmi propagandáról szólva megjegyezte, hogy nemcsak az ellenséges nézetekkel szembe­ni harc a feladata, hanem jó lehetőséget ad a szocializmus fölényének bizonyítására, a lé­tező szocializmus propagandá­jára. A napirendi pont vitáját Im­re Miklós foglalta össze. A megyei pártbizottság az előterjesztést, a szóbeli kiegé­szítést egyhangúlag elfogadta. Kommentár Jobbra át Jamaicában Egy haladó, imperiali­staellenes rendszerrel kevesebb az ameri­kai földrészen. A Jamaicában­­megtartott választásokon győzött a konzervatív ellenzék, s Michael Manley Népi Nemzeti Pártja ellen­­zékbe szorult. Már-már polgárháborús körülmények jellemezték a választásokat megelőző heteket, hónapokat. A rendkívül sűrűn lakott, de mind­össze 11,5 ezer négyzetkilométeres közép-amerikai országban egy­mást követték a gyilkos merényletek. A jobboldali terroristák való­sággal pánikhangulatot keltettek, s attól sem riadtak vissza, hogy megkíséreljék a miniszterelnököt és a honvédelmi minisztert eltenni láb alól — szerencsére tervük meghiúsult. Nem először vagyunk ta­núi a megfélemlítés jól bevált módszereinek egy-egy latin-ameri­kai államban, ha bizonyos körök politikai változás kicsikarását tűzik ki célul. Guatemaláiban, Haitiban, Salvadorban - persze korántsem­­teljes a lista - hasonló eszközökhöz folyamodott mindig az Ame­­rika-barát vezető réteg. Jamaicában most rendszerváltás, „jobbra át!” következik be, miután a nyugatbarát, mindenekelőtt az USA-val szoros kapcso­latokat ápoló jamaicai Munkáspárt többséget kapott a törvényho­zásiban. Nyilvánvaló, hogy hamarosan felszámolják a Manley-kor­­mány vívmányait, a külföldi tőske államosítását, az állami szektor előtérbe állítását, a dolgozók szociális körülményeinek szüntelen javítását célzó intézkedések aligha maradnak érvényben. Ahhoz sem fér kétség, hogy a Munkáspárt vezére, Edward Seaga jelentős támogatásra talál majd az Egyesült Államok vezetőinél, az ame­rikai monopóliumok berkeiben is. Manley kormánya tiszteletre méltó módon, a szocialista irányzat mellett kötelezte el magát. Kuba szomszédságában ez úgy lát­szik, túlontúl nagy veszélyeket rejthetett magában mindazok szá­mára, a­ki­k a „zöld kontinens" forradalmi harcát­­minden eszközzel­­meg akarják gátolni. Ragadás lehet a micaraguai példa! - vélik Washingtonban, s nem alaptalanul: a haladó politika széles körű és kedvező visszhangb­a talált Latin-­Ameria soik országában. Ja­maica példája azt illusztrálja, hogy az USA közelségében milyen nehéz megőrizni egy nép boldogulásának önálló, nem a washing­toni forgatókönyvekhez igazodó arculatát. Gyapay Dénes USA Elnökválasztási kampány A The Washington Post - az amerikai főváros nagy te­kintélyű politikai napilapja - pénteken fanyalogva bár, de elkötelezte magát Jimmy Car­­ter újraválasztása mellett. Mint emlékezetes, pár nappal ko­rábban a rendkívül befolyásos The New York Times ugyan­csak Carter mandátumának meghosszabbítására hívta fel olvasóit. Washingtoni politikai berkekben nagy jelentőséget tulajdonítanak a polgári libe­rális sajtó ilyen értelmű állás­­foglalásának, de rámutatnak: az átlagos amerikai szavazó­polgár orientálásában nem ke­vésbé fontos tényezőt jelentő helyi lapok mintegy kétharma­da viszont Ronald Reagans megválasztására szólította fel olvasóit. A választási esélyek teljes bizonytalanságát egyébként a Post vezércikkének hangneme is tükrözi. A lap lényegében nem Carter személyét támogat­ja, hanem a külpolitikai ta­pasztalatokat nélkülöző, ultra­konzervatív Reagan személyét ellenzi. A november 4-i választá­sokig hátralevő három napot az elnök a déli államokban , Floridában, Tennessee-ben, Mississippiben és Texasban tölti. Ezekben az államokban 1976-ban fölényes győzelmet aratott, most viszont igen bi­zonytalan a helyzete. A fe­hér lakosság a lutheránus egyház konzervatív prédikáto­rainak befolyására a republi­kánusok mellé áll. Ronald Reagan „az utolsó körben" a népes és egyelőre „döntetlenre" álló ipari álla­mokban próbálja erősíteni helyzetét. A választási kam­pány véghajrájának ütemére jellemző, hogy csütörtökön mindkét jelölt nyolc kampány­beszédet mondott. Magyar-olasz gazdasági együttműködés Hazánk és Olaszország áru­csere-forgalma az idén 700 mil­lió dollár körül lesz és ez re­kordnak számít. A vállalatok közötti gazdasági kooperáció viszont lassan halad, sok még a kihasználatlan lehetőség. Eb­ben összegezhető dr. Várnai Iván elemzésének fő mondani­valója, amely a római magyar nagykövetség sajtóirodája ál­tal kiadott Notizie Ungheresi­­ben jelent meg. Olaszországba irányuló ex­portunkban továbbra is domi­nálnak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, to­vábbá az alapanyagok és az ipari félkész áruk. Olaszország tőlünk vásárolja vágómarha­szükségleteinek hatvan száza­lékát. A szerző „nagyon sze­rényének nevezi a gépek és az ipari fogyasztási cikkek ará­nyát.

Next