Napló, 1981. január (Veszprém, 37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

r . Az új év küszöbén Az 1980-as naptárt az asztallákuinkba tettük. Búcsúzunk az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt, 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szinte belső kényszert érzünk, hogy szám­vetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. Az elmúlt esztendő bővelkedett esemé­nyekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusiban az ur­nák elé járultunk, hogy megválasszuk azo­kat, akik az országgyűlésben és a tanácsok­ban képviselik érdekeinket. December kö­zepén a szakszervezetek XXIV. kongresszu­sára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tár­tuk, hogy — Kádár elvtárs szavait­­idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és kül­politikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott eszten­dő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasá­gii helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzet­ben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhe­tő: a világgazdasági változásokkal és a ha­zai követelményekkel összhangban, volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet köz­ben újraértékelni, és ahol kellett, módosí­tani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Fő­leg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyen­súly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozórend­szerek beépítése mérhetően pozitív folya­matokat indított el. A Központi Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közle­ményből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszon­tagságot, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Hogyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmaz­kodott szorgalmasan a gazdálkodás nehe­zebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dol­gozók mellett kivették részüket a nehéz be­takarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk to­vább a párt bevált gyakorlatát, a tervidő­szak minden egyes évében őszintén és nyíl­tan tájékoztattuk népünket gazdasági hely­zetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettre­készséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb mun­kával honorálta, Így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva, sommá­san úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán to­vább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények, fejlődtek a szocialista ter­melési viszonyok. És milyen lesz az új esztendő, mit tarto­gat számunkra a hatodik ötéves terv? Az 1980 decemberi országgyűlés után, ahol el­fogadták a Magyar Népköztársaság hato­dik ötéves tervét és az 1981. évi állami költ­ségvetést — erre már tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a ha­tékonyság és a versenyképesség növelé­sére, a minőségi tényezőkön alapuló, in­tenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és a további fo­kozatos javítását, a lakosság életszínvona­lának megőrzését, az életkörülmények — le­hetőségekhez igazodó — javítását. Más szó­val, 1981-­ben és a hatodik ötéves tervben a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő évek­ben, azt tőlünk független tényezők diktál­ják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése legerősebben az olyan orszá­gokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: „A magyar népgazdaság és a világgazda­ság mai helyzetében a terv egészében ki­válóan jelöli ki a központi feladatokat, új­szerűen alakítja a célok és eszközök rend­szerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történeté­ben." Igen, van jó tervünk az idei és az elkö­vetkezendő esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadal­mi és gazdasági célok megvalósítását szol­gálja. De hogy a tervből, a törvényből tény legyen, akinek-kinek a maga posztján job­ban, eredményesebben kell dolgoznia. Min­den embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Hogy mekkorát lépünk az új évben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyi­unkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondo­kat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb le­het az örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földtekén. _ ________ | Fodor László Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEEViI TANÁCS LAPJA 1981. január 1. csütörtök ARA: 1,80 FORINT XXXVII. évfolyam, 1. szám A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az össz­hangban van a Magyar Nép­­köztársaság VI. ötéves tervé­vel, annak céljait konkreti­zálja az ötéves tervidőszak el­ső évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapo­zódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. év­ben várható belföldi és külföl­di feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedve­zőbb. Az egyensúlyi helyzet ja­vulása a gazdasági növeke­désnek a tervezettnél alacso­nyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályo­zórendszer 1980-ban végrehaj­tott módosításai és az éves tend egyéb intézkedései hozzá­járultak ahhoz, hogy a belföl­di felhasználás szabályozásá­ban az előző évben elért ered­mények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelke­dett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a szá­mítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelé­kenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordí­tás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi vég­ső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasz­tása kismértékben nőtt. A fel­halmozás, főleg az állóeszköz­felhalmozás mérséklődött, ki­sebb a számítottnál a készlet­­felhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom meny­­nyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5-4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt bel­földi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazda­ságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszün­tetésének is része volt az ala­csonyabb termelésben. Hozzá­járult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél ma­gasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitások­nak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesí­tése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás meg­egyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruhá­zási javak értékesítése alacso­nyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari terme­lés szerkezetének korszerűsíté­se. A termelés hatékonyságá­nak növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vál­lalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassab­ban halad. Érezhető eredmé­nyekkel járnak az 1979-80-ban bevezetett energiatakarékossá­gi intézkedések, törekvés ta­pasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország ener­giafelhasználása nem halad­ta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghala­dóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a be­ruházások mérséklésével össz­hangban csökkent. A terme­lés szakmánként és körzeten­ként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál na­gyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azon­ban még nem volt képes ru­galmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban fog­lalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése - a szeszélyes időjá­rás, az ár- és belvizek ellené­re — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gaboná­ból a számítottnál több termett. (Folytatás a 2. oldalon) A fényt küldik az otthonokba címmel Borbás János tudósítását közöljük az inotai November 7. Erőműről lapunk 3. oldalán. A felvételünkön lát­ható elektromos vezetékeken jut el a villanyáram az otthonokba, az üzemekbe. Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!­­_____________________________ 1981 Újabb üzemek jelentik: Határidő előtt teljesítették éves és V. ötéves tervüket December eleje óta mind több üzem és vállalat tudósít arról, hogy sikeresen valósítja meg az 1980-ra tervezett, a korábbinál lényegesen nagyobb erőfeszítéseket követelő tenni­valókat. A lapunk karácsonyi számában hírül adott munka­sikereken kívül most továbbiak­ról érkeztek jelentések, ame­lyek arról számolnak be, hogy újabb üzemek, vállalatok tel­jesítették — éspedig határidő előtt — feladataikat, eleget tet­tek mind az ez évi, mind az V. ötéves tervben meghatáro­zott követelményeknek. Ily mó­don megteremtették az alapot ahhoz, hogy az új évben fel­­készülten, zavartalanul láthas­sanak hozzá a VI. ötéves terv első évére meghatározott te­endők hiánytalan elvégzéséhez. Pápai Húskombinát Kiemelkedő eredménnyel zár­ja a tervciklust a húskombi­nát. Az öt esztendő alatt négy­szer kapták meg a Kiváló Vál­lalat címet, 1976-ban tröszti vezérigazgatói dicséretet kap­tak, 1977-ben pedig jubileumi zászlót. A tervidőszak alatt le­vágtak és feldolgoztak 2,7 mil­lió sertést és 80 ezer szarvas­marhát. Hetvenkettőezer ton­na belföldi húskészítmény, 51 ezer tonna dobozolt sonka és egyéb húskonzerv, és 22 ezer tonna nyershúsexport is bizo­nyítja munkájuk eredményessé­gét. öt év alatt 21 új termék gyártását kezdték meg és va­lamennyit kedvezően fogadták a vásárlók. Ugyancsak munká­juk eredményességét igazolja, hogy a termelés növekedése mellett javították a műszaki­technikai színvonalat és új lé­tesítményeket adtak át. Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó A tervidőszak fő feladatának a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítását, a termelékenység növelését jelölte meg a válla­lat. Kitűzött céljaik megvaló­sulását bizonyítja, hogy fő termékük, a timföld termelésé­nek mennyisége a tervidőszak első évéhez viszonyítva 11,3 százalékkal nőtt. A nyersalu­mínium előállítása a tervezett szinten alakul. A termelés leg­dinamikusabban növekvő te­rülete az alumíniumöntvény­­gyártás, ami 127 százalékkal növekedett. Az öntvények egyre nagyobb hányadát értékesítik konvertibilis valutával fizető piacokon. A tervidőszakban két jelen­tős beruházás folyt, illetve fo­lyik ma is a vállalatnál. A timföldgyári intenzifikálás már érezteti hatását a termelésben, a 2700 tonna évi kapacitású formaöntöde beruházásának befejezése 1981-ben várható. A tudatos munkaerő-gazdálkodási intézkedések nyomán csökkent a vállalati létszám. Az új lé­tesítmények m­unkaerő-szükség­letét belső átcsoportosításokkal, átképzésekkel biztosítják. VÁÉV A megyei építőipari vállalat az ötéves terv első két évében komoly gondokkal küzdött. A hatékonyság, a szervezettség javítására hozott intézkedések azonban hamarosan éreztet­ték hatásukat és ma már szép eredményekről számolhatnak be. A tervidőszakra 4 millióra 350 millió forint értékű kivite­lezési munkát terveztek, a várható teljesítés ezzel szem­ben 6,2-6,3 milliárd körül lesz A tervezett 6801 lakás helyet Veszprém megyében 7198-a adtak át és Budapesten is ezernél több lakást építettek föl. Az 1980-as gazdasági eredményeik a szigorúbb köve­telmények ellenére is jók, a tervezettnél kétszázzal több la­kást építettek. A dolgozók évi átlagjövedelme 53,5 százalék­kal magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Inotai Alumíniumkohó Teljesítette ötödik ötéves tervét az Inotai Alumíniumko­hó is. Az elmúlt öt évben a népgazdasági tervben megje­­­lölt célokkal összhangban fej­lődött, és a vártnál kedvezőb eredményeket ért el a vállalt . Növekedett a termelékenység a tőkés exporttervet a ked­ző piaci lehetőségek követi (Folytatás a 4. oldalon

Next