Napló, 1981. február (Veszprém, 37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. február 1., vasárnap Ára: 1,40 FORINT XXXVII. évfolyam, 27. szám Befejeződött a BM önkéntes segítőinek tanácskozása Vörös Csillag Érdemrend a tapolcai tűzoltóknak Szombaton befejeződött a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek második országos tanácskozása. A tanácskozás befejeztével az önkéntes rendőri, az önkéntes tűzoltói, illetve az önkéntes határőri feladatok ellátásában több éves kiemelkedő tevékenységért kitüntetéseket adtak át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szolgálati feladatok áldozatkész elősegítésében végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta a Volán tröszt önkéntes rendőri zászlóaljának, a tapolcai városi önkéntes tűzoltó egyesületnek és a szombathelyi MÁV I. önkéntes határőr csoportjának. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyolc közösség és a Belügyminisztérium egy dolgozója vehette át. A közbiztonsági érem arany fokozatával egy közösséget és 34, a közbiztonsági érem ezüst fokozatával 11, bronz fokozatával 10, a tűzbiztonsági érem arany fokozatával 10, ezüst fokozatával 3, bronz fokozatával 4 dolgozót tüntettek ki. A tanácskozás résztvevőinek tiszteletére a belügyminiszter fogadást adott. A legfontosabb célokra összpontosítva Városfejlesztés közös munkával jól kialakult, s a jelek szerint eredményes hagyománya van Tapolcán a társadalmi munkának. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács minden év elején megrendezi a várospolitikai ankétot, majd a rétegtalálkozókat, ahol a fejlesztési tervek ismertetése mellett szó esik arról is, mihez kérik a városlakók segítségét. Hagyományos Tapolcán az is, hogy tervet készítenek, melyben a legfontosabb, társadalmi munkában is elvégezhető tennivalókat sorolják fel. Tavaly 30 olyan feladatot határoztak meg, amelyhez a tapolcaiak munkájára is szükség volt. A tervszerűség része az egyes tennivalók elvégzésére, a célok megvalósítására kötött szocialista szerződés is. A város különböző intézményeivel, a szocialista brigádokkal 1980-ban 57 ilyen szerződéstkötöttek meg. A nyílt várospolitika eredménye, hogy a tapolcaiak mind többet tesznek a fiatal város gyarapítása, gazdagítása érdekében. Az V. ötéves terv időszakában — többek között a jelentős mértékű társadalmi munka eredményeként is — készült el a Tanácsköztársaság téri iskola és napközi, a Dobó lakótelepi napközi otthon, a konyha és étterem, a Batsányi Művelődési Központ felújítása, a Darányi utcai óvoda, a badacsonylábdi úttörőtábor renoválása. Sokat dolgoztak a Munkásművelődési és Továbbképző Központnál, a pihenőparkerdőben, s részt vállaltak a hozzáértők a kórház nőgyógyászati panelműtőjének tervezéséből is. Az ötéves terv időszakában összességében több mint 46 millió forint értékű munkát végeztek el önkéntesen a tapolcaiak. A múlt évre meghatározott főfeladatok többségét is sikerült megvalósítani. Ezek között volt például a kórház légzőszervi osztályának kialakítása, a nyugati városrészben oktatási központ létrehozása, fiú- és leánykollégium átalakítása, felújítása. A volt kollégiumok helyén négy általános iskolai tantermet alakítottak ki. Továbbfejlesztették a pihenő-parkerdőt, haditechnikai parkot hoztak létre, s ifjúsági sport- és kultúrparkot építettek a volt TIAC-pálya mögötti területen. Sokat dolgoztak a Szentgyörgy-hegyi tájháznál, fákat, virágokat ültettek, parkokat alakítottak ki, s továbbra is patronálják a gyermekintézményeket. .Az év elején felajánlott társadalmi munkaórát megháromszorozva, összesen 342 415 órát dolgoztak, aminek értéke megközelíti a 8 millió forintot. Az említetteken kívül jelentős dolog volt még a 400 folyóméternyi vízvezeték építése, a 450 facsemete elültetése is. Az Egy nap Tapolcáért mozgalom folytatásaként az idén is számítanak a lakosság tenniakarására, összesen 28 fő feladatot határoztak meg. Ezek között is kiemelkedő az alsófokú oktatási intézmények működési feltételeinek javítása, a lakásépítés támogatása, az egészségügyi alapellátás fejlesztése. A hírnév kötelez Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második világháború után kezdődött, termelése 1950 és 1975 között több mint százszorosára emelkedett. Az ágazat jelentőségére, nemzetközi fontosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bővülésének mértékét. A magyar gyógyszeripar jelentős pozíciókkal rendelkezik a világpiacon: termelési értékét tekintve a 14-16. helyen áll a világ gyógyszertermelőinek sorában, ha az export nagyságát nézzük 6-8., ha pedig az egy főre számított exportot tekintjük, csak Svájc előzi meg a világon. A KGST-ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar, jelentős tényezője a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak. Gyógyszeriparunk gyártmányszerkezete korszerűnek tekinthető, bár a választék szélesebb körű a szükségesnél, s a gyártástechnológia művelődésgépészeti megoldása még elmarad a legfejlettebb színvonaltól. A népgazdasági terv kiemelt szerepet biztosít a következő években a gyógyszeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlődés, mint az iparban általában. Ennek megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások - az elmúlt évhez viszonyítva - 15 százalékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosab feladat az eredeti gyógyszerek kutatásának elősegítése, elsődlegesen a központi idegrendszerre, a szív- és érrendszerre ható szereket, antibakteriális és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 százalékkal növekszik ebben az évben. Megőrizni és továbbfejleszteni eddigi értékeinket Rendkívüli társulati ülés a Petőfi Színházban Tegnap délelőtt Veszprémben, a Petőfi Színházban rendkívüli társulati ülést tartottak, amelyen bejelentették a színház vezetésében történt változásokat. Az ülésenmegjelent Pap János, a megyei pártbizottság első titkára, Gyuricza László, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és Veszprém város politikai és társadalmi szerveinek képviselői, a Művelődési Minisztérium küldötte. A színházvezetésben történt változásokat Gyuricza László ismertette. Beszélt Pétervári István másfél évtizedes színházigazgatói munkájának eredményeiről, hangoztatva a magyar drámára alapozott színházművészet kialakításában játszott vezetői, rendezői szerepét a Petőfi Színházban. Ez idő alatt bizonyosodott be, hogy a nemzeti színjátszás ügyét vállaló színház meg tudta teremteni a maga közönségét. Létrejöttek színházunk nemzetközi kapcsolatai a lengyelországi Norwich, valamint a romániai székely színházzal. A Petőfi Játékszín megteremtésével új lehetőségek adódtak a kamara jellegű színjátszásra. Mindebben jelentős érdeme van Pétervári Istvánnak, aki mostantól fogva a győri színházat fogja igazgatni. A másfél évtizedes színházművészeti, színházvezetői munka elismeréséül Gyuricza László átadta Pétervári Istvánnak Veszprém megye művészeti díját. Az új színházigazgató Hegyeshalmi László lett. Ő három évtizede foglalkozik művészeti kérdésekkel a megyei közművelődésben, nevéhez fűződik a füredi színházi napok kezdeményezése, tíz éven át felelősséggel töltötte be a színház ügyvezető igazgatói tisztét. Az ő irányításával vált hagyományossá a felolvasószínpad Veszprémben, sokat tett a színház hazai és külföldi kapcsolatainak megerősítéséért. Színházigazgatói kinevezéseként Gyuricza László áadta a megbízólevelet. A továbbiakban a megyei tanács elnöke bemutatta a színház új művészeti vezetőjét, Horváth J. Gergelyt, aki 1974 óta a televízió irodalmi és drámai főosztályának rendezője. A gazdasági igazgató tisztét Bodor Imre vette át, nagy gyakorlattal rendelkező pénzügyi szakember, évek során át mint gazdasági igazgatóhelyettes dolgozott e munkakörben. Pétervári István megköszönte az eddigi bizalmat mind a megyei vezetésnek, mind a színtársulatnak. Másfél évtizedes tapasztalatait három tanulságban jelölte meg: 1. a nemzeti dráma, a nemzeti színjátszás ügyének szolgálata érdemes művészi feladat, 2. a közönség megnyerése és megtartása alapvető követelmény, 3. csak együttes munkával lehet jó színházat csinálni. Hegyeshalmi László a felszólalásában megköszönte a bizalmat, majd arról beszélt, milyen lesz a színház további munkája. „Minden változás — mondotta — a megszüntetve megőrzés jegyében megy végbe. Én a változásban a megőrzésre helyezem a hangsúlyt." A Petőfi Színház folytatja hagyományait a nemzeti színjátszásban, megőrzi eddigi értékeit és továbbfejleszti azt. Hangoztatta: A magyar dráma a legfontosabb út a közönséghez! A társulati ülésen felszólalt Pap János, beszélt arról, hogy az ezeréves városban 35 év alatt hogyan teremtettek magas tudományos, szellemi, művészeti életet. Ennek egyik jelentős megvalósítása volt a Petőfi Színház létrehozása, illetve működésének, színvonalas és elkötelezett színházművészeti munkájának támogatása. A színházépület közelgő rekonstrukciójának időszakában sok nehézséggel meg kell küzdenie a társulatnak, de a színházvezetés és a megyei vezetés a kölcsönös bizalom alapján igyekszik megteremteni a művészi tevékenység megfelelő lehetőségeit. A társulati ülés elnöksége, Hegyeshalmi László átveszi a megbízólevelet. Tovább munkálkodni a nemzeti egység erősítéséért Ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége A megyei küldöttértekezlet óta első ízben tartott ülést tegnap a Hazafias Népfront újonnan választott megyei elnöksége, amelynek tagjait és a meghívott vendégeket — köztük Szabó Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát és Csapó Lászlót, a HNF Országos Tanácsa munkatársát Levitusz Károly alelnök köszöntötte. Az elnökség elsőként Kovács Mihálynak, a népfront megyebizottság politikai munkatársának tájékoztatóját hallgatta meg a népfronttestületek újjáválasztásáról és a VII. kongreszszusra való felkészülésről. Az október 15. és december 4. között megtartott falugyűlések és városkörzeti tanácskozások jelentőségét a népfrontválasztások fokozták. A tapasztalatok szerint a jó előkészítés eredményeként megfelelő volt a lakosság érdeklődése és aktivitása. A résztvevők nyíltan elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Több helyen ajánlottak fel társadalmi munkát is a közös célok megvalósítása érdekében. A különböző fórumokon elhangzott javaslatokat a népfront megyebizottság összegyűjtötte, s az érdekelteket tájékoztatta azokról. Pozitív példaként említette Kovács Mihály, hogy például az áramellátás zavaraira vonatkozó észrevételekre az ÉDÁSZ már válaszolt is. A választások eredményeként a megyében több mint 4 ezer választott népfrontaktivista kapott közösségi megbízatást. A tájékoztatót követően élénk vita bontakozott ki, amelynek során a felszólalók - Csaba Imre, dr. Soós Lajosné, Mógor Győző, László József, Hidasi István és Majlik László - a falugyűléseken szerzett tapasztalataikat mondták el, illetve a javaslatok sorsának figyelemmel kísérésére hívták fel a figyelmet. Szót kért a vitában Szabó Gyula, a megyei pártbizottság titkára is. Mint mondotta, a népfront eddig is közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel foglalkozott. A jövőben még fontosabb, hogy segítsen a nemzeti egyetértés erősítésében, s a párt politikájának megvalósításában. Hangsúlyozta: ha az állampolgárok őszintén elmondják véleményüket, arra érdemben válaszolni kell. Az újjáválasztott népfronttestületek úgy dolgozzanak, hogy a megyében is erősödjön tovább a nemzeti egység, közös céljaink megvalósítására. Ugyanakkor töltse be továbbra is a népfront jelző és javaslattevő funkcióját. Felhívta a figyelmet Szabó Gyula az embereket leginkább érintő kérdések megoldásának fontosságára is. Az elnökség a továbbiakban Szántai Sándornénak, a megyebizottság gazdasági vezetőjének tájékoztatóját hallgatta meg a múlt évi gazdálkodásról és az idei költségvetésről, majd megvitatta és elfogadta a megyei bizottság munka- és üléstervét.