Napló, 1981. február (Veszprém, 37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

MEZŐGAZDASÁGUNK ELVONULJBNI Kimagasló eredmények a pápai járásban Amikor az MSZMP Központi Bizottságának, majd a megyei párt­­bizottságnak a határozata megjelent a mezőgazdaság és az élel­miszeripar helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, nyilvánvaló volt, hogy a megye egészében elsősorban a pápai járás „érde­kelt". A járás kifejezetten mezőgazdasági jellegű, tevékenységét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzi. Ez érthető is, hi­szen az itt lévő földek aranykorona-értékben 30-40 százalékkal jobbak, erősebbek, mint a megye többi részén. Ezt az adottságot napjainkban is jól kamatoztatja a­ járás. Ter­melési szerkezete kialakult, igazodik a terület adottságaihoz. Csaknem 80 ezer hektár területen 16 termelőszövetkezet és egy ál­lami gazdaság­­működik. A tsz-ek átlagos területnagysága 5 ezer hektár, az állami gazdaságé csaknem 12 és fél ezer, összesen mintegy hétezren dolgoznak a járás mezőgazdaságában. A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik a megye húsellátása szempontjából rendkívül fontos Pápai Húskombinát, amelynek évi árbevétele már meghaladja a 3 milliárd forintot. Csaknem három év telt el az említett Központi Bizottsági hatá­rozat óta, s most a közelmúltban a megyei párt-végrehajtó bizott­ság azt vizsgálta, hogy miként sikerült megvalósítani a határozat­ban foglaltakat, a pártbizottság — a pártszervezetek milyen szere­pet vállaltak a gazdasági tennivalók tervezésében, végrehajtásá­ban. FEJLŐDÉS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN, ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A járás mezőgazdasági üze­mei az elmúlt időszakban je­lentős mértékben növelték ter­melési eredményeiket, gazda­ságilag, politikailag­­ és szer­vezetileg megerősödtek. Az elmúlt öt év alatt a nagyüze­mek termelési értéke csaknem 45 százalékkal, a nettó árbe­vétel pedig több mint 50 szá­zalékkal emelkedett. Számotte­vő a növekedés az állatte­nyésztésben és a növényter­mesztésben egyaránt. Az egy tehénre jutó tejtermelés pél­dául csaknem megduplázódott. Sikeres ötéves­ tervet zárt a Pápai Húskombinát is. A ser­tésvágást 121 százalékra, a termelési értéket és a tőkés ex­port árbevételüket 120, a vál­lalati eredményt 145 százalék­ra teljesítik. Az elmúlt időszakban végre­hajtott területi koncentráció egyértelműen bizonyította elő­nyét. Az egyesült, megerősö­dött szövetkezetekben javultak a gazdálkodás feltételei, a gazdasági­­ eredmények hatá­sára javultak a járás lakossá­gának, a termelőszövetkezeti tagoknak, a­­ mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozóknak az életkörülményei. Három év­vel ezelőtt például egy ter­melőszövetkezeti tag évi át­­lagjövedelme 42 873, forint volt, 1980-ban viszont már 43 300 fo­rint. Az átlagok és összesítések mellett érdemes néhány rész­­eredményt is idézni. Ezek jól jelzik, hogy a jó alapadott­ságokon túl a jól szervezett és végzett munka jelentős ered­ményeket hozhat. A járásban például 1978- ban kitűnő eredménynek szá­mított búzából a 42,5 mázsa/ hektáros termelőszövetkezeti és a 44,1 mázsás állami gazdasá­gi átlag. Kukoricából ugyan­csak elismerésre méltó volt az 51, illetve 55 mázsás átlag­termés, 1980-ban viszont a jégverés­­ellenére is a terme­lőszövetkezetekben 46,5, az állami gazdaságban pedig 51,2 mázsa, búza volt a hektáron­kénti átlagtermés és kukori­cából is 55 mázsa feletti át­lag került ki a földekről. Dinamikusan fejlődött a já­rásban az állattenyésztés is, elsősorban a szarvasmarha és a juhászati ágazatban. Jelen­tős eredmény, hogy tovább fejlődött a hízottsertés-érté­­kesítés is. Az elmúlt három évben kétségtelenül a tejter­melésben és -értékesítésben születtek a legkiemelkedőbb eredmények. Az egy tehénre jutó tejhozam a járásban meghaladja a 4 ezer litert, a tejértékesítés pedig eléri a 36 millió litert. Érdemes megemlíteni, hogy a járásban működő termelő­szövetkezeti közös vállalatok összességében a tervezettnek­­megfelelően, eredményesen va­lósították meg termelői és szolgáltatói feladatukat. Ezek közül is kiemelkedik az állami gazdaság irányításával mű­ködő ihászi sertéskombinát, amely dinamikusan növekvő eredményeivel bizonyítja, hogy a jó együttműködés és a ma­gas szintű irányító munka újabb előbbrelépési lehetősé­geket rejt magában. Hagyomá­nyos a járásban a háztáji és kisegítő gazdaságok jó munká­ja. Bebizonyosodott az elmúlt időszakban, hogy a nagyüze­mek segítségét jelentő, a népgazdaság számára is fon­tos eredmények érhetők el. változásokban a Pápai Állami Gazdaság, amely több jól fel­készült szakembert adott a tsz-eknek. AZ ELLENTMONDÁSOK A TENNIVALÓKAT IS JELZIK összességében tehát ered­ményes munkát végeznek a pá­pai járásban a mezőgazdasági nagyüzemek, a Központi Bizott­ság határozatából adódó fel­adatokat valóban úgy hajtják végre, hogy az a megye, a nép­gazdaság számára hasznos, a közös ügyet szolgálja. Munká­juk eredménye, hogy mezőgaz­dasági termelésük a megyei át­lag felett van. A végrehajtó bizottság ülésén részletesen szóltak a gyengébb pontokról, a tennivalókról is.­­Elemezték, hogy nem csupán az átlag, hanem a részlet is mi­lyen képet mutat. És bíráló, el­marasztaló mondatok is elhang­zottak,­ olyanok, amelyek nem kisebbítették az eredményeket, de jelezték, hogy van még ten­nivaló a továbbhaladás, az el­lentmondások megszüntetése érdekében. "Tény, hogy a járásban vannak termelőszövetkezetek, amelyek azonos talajadottságokkal, a vizsgált évben hasonló időjárá­si viszonyok mellett dolgoztak, mégis lényegesen eltérő termés­átlagot értek el. Kimutatható tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kisegítő ágazatai­nak részarányai összességükben elmaradnak a megyei átlagtól, Vaszar, Kúp és Csőr kivételével, bár ez utóbbinál a bérmunka a döntő, amely a jövedelmezősé­get köztudottan rontja. A járás tehénállománya növekedésében Vaszar volt az élen járó, a juh­állomány­­bővülése ugyancsak az ő érdemük - mindez nem éppen szerencsés megoldás a jövőt illetően. A fejlesztés területén is ala­pos felméréseikre, részletes vizsgálatokra van­ szükség. A járásban ,370 millió forint ex­portnövelő hitelt használnak fel - de mindössze néhány nagy­üzemben. Félő,­ hogy a gyen­gébb közös gazdaságok fejlesz­tési hitel nélkül az előbbre lé­pők mellett még jobban lema­radnak. És máris itt a követke­ző kérdés: hogyan erősödjenek a gyengébb hatékonyságú szö­vetkezetek? Több éve megfogal­mazott koncepció, hogy az erő­sebbeknek a gyengébbekkel ha­tékonyabb együttműködést kell kialakítaniuk. Sajnos, mint sok helyen másutt, itt sem vált be ez az elképzelés, mert a gyengébb fél az erősebb dinamizmusától, akaratától, az erősebb húzódo­zik a tétova, bizonytalan gyen­gébbtől. Marad­­tehát a másik­­lehetőség, a koncentráció. Ala­posan megfontolva, a következ­ményeket megvizsgálva szüksé­ges egyesülniük, összefogniuk a gazdaságoknak, hogy eredmé­nyesen, hatékonyan dolgozhas­sanak. Erre a közelmúltban is volt példa, remélhető, hogy kö­vetésre méltó.­­Bírálták az államigazgatási munka felsőbb irányító szerveit is. Amennyire jó és időszerű volt a járások mezőgazdasági osztá­lyainak megszüntetése, a for­mai döntést sajnos nem követ­te tartalmi változás. A minisz­tériumi előírások még mindig bürokratikus kényszerpályára te­relik az intézkedéseket, mintha nem bíznának abban, hogy ma már a termelőszövetkezetek ké­pesek az igazgatási munkát is elvégezni területükön.­­Bár az értékelés végére ma­radt a bírálat, a javítanivalók összefoglalója , az összkép mégis biztató. A­­pápai járásban a mezőgazdaság fejlesztése jó úton halad, a párt­bizottság és a helyi pártszervezetek részt kérnek és­­vállalnak a feladatok teljesítéséből. Az eredmények­ben az ő munkájuk is tükröző­dik. Köztudott, hogy az elmúlt évben például a megye mező­gazdasága kimagaslóan jó eredményt ért el. Nos, az­­is tény, hogy ebben a sikerben a pá­pai járásnak meghatá­rozó sze­repe volt. Az előbbiekben elso­rolt részletes elemzés pedig biz­tosítéka, hogy a jövőben is részt vesznek és vállalnak a felada­tokból. Erdélyi György A PÁRTSZERVEZETEK SZEREPE A GAZDASÁGPOLITIKÁBAN A termelés növekedésében természetesen szükség volt be­ruházásokra is. A mezőgazda­­sági üzemek például az elmúlt öt évben több mint egymilliárd forintot költöttek épület- és gépberuházásra, a Húskombi­nát ugyanez idő alatt csak­nem fél milliárd forintot. Vaszaron és a Pápai Állami Gazdaságban 4 ezer tehén-, il­letve ugyanennyi juhférőhely valósult meg. Nógrádon a sertéstelep rekonstrukciója (némi nehézségekkel és késés­sel), majd a Húskombinát alapanyag-ellátását bővíti. A mezőlaki szövetkezetben jelen­tős értékű meliorációs munkát végeztek. Fontos feladat a termőterü­let védelme is. A járásban az elmúlt években a szántóterület nagysága nem csökken, sőt várható kis mértékű növekedés is. A földek termőképességének fokozását folyamatosan végzik, jelenleg több mint 300 kilo­gramm az egy hektárra jutó hatóanyag, az istállótrágyázást évente a szántóterület egyha­­todán végzik el. Mindezek az adatok nemcsak az eddigi eredményeket igazolják, ha­nem alapjai a jövő eredmé­nyességének is. A gazdálkodás eredményes­­ségében kifejeződik a vezetői munka egyre javuló színvona­la, a szakember- és a szak­munkás-ellátottság javulása is. Ma már a járásban a terme­lés irányításának minden terü­letén megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendel­kező vezető dolgozik. Gyenge pont viszont a közgazdasági és számviteli ágazat, amely eddig még nem tudott lépést tartani a termelés korszerűsö­désével, fejlődésével. A megyei párt-végrehajtó bi­zottság részletesen elemezte a járási (most már járási és vá­rosi) pártbizottság és a he­lyi, üzemi pártszervezetek munkáját. Amint a felmérésből kiderült, a pártszervek gazda­ságpolitikai munkájában első­sorban a gazdálkodás haté­konyságának fokozására, a jobb üzem- és munkaszerve­zésre, a termőkapacitás ki­használásának növelését tar­tották legfőbb feladatuknak. Felelősségüket, tennivalóikat növelte a járási hivatal me­zőgazdasági osztályának meg­szűnése, hiszen az igazgatá­si tevékenység közvetlenül a termelőüzemekbe került. * Jó gyakorlatnak bizonyult, hogy a pártbizottság rendsze­resen a helyszínen tájékozódott a feladatokról, azok végrehaj­tásáról. Ahol szükséges volt — Kúp, Ugod, Nemesszalók, Csőt — a helyi pártvezetéssel­ egyetértésben a szövetkezetek­ben is segítették az erősítést, a kádercserét. Az­ eddigi ta­pasztalatok szerint a vezetői gárda erősítése több termelő­­szövetkezetben jó és hasznos megújulást jelentett. Nagy se­gítséget jelentett ezekben a Szövetkezeti eredmények és tervek III. Allkalmazkodókészség a szolgáltatásban Beszélgetés Hörömpöly Lászlóval, a KISZÖV elnökével Veszprém megye ipari szövetkezetei az elmúlt esztendőben közel egymilliárd forint értéket termeltek, ebből 54 millió értékű áru nyu­gati piacokon talált gazdára. A lendületes termelésfejlesztés már következménye az átgondolt beruházásoknak, hiszen az V. ötéves tervidőszakban 219 millió forintot fordítottak e célra. A tervidő­szakok fordulóján a következő esztendők feladatairól beszélget­tünk Hörömpöly Lászlóval, a KISZÖV elnökével.­ ­ Az Országgyűlés elfogadta a VI. ötéves tervről szóló tör­vényt, mely 1985 végéig megfo­galmazza gazdasági céljainkat és a megvalósításukra fordítha­tó eszközök nagyságát. A tör­vény valamennyi vállalatnak szövetkezetnek keretet ad a munkához, ebből kiindulva ha­tározhatják meg tennivalóikat. Melyek a megye ipari szövetke­zeteinek legfontosabb célkitű­zései?­­ Ha egy mondatban kellene válaszolnom, csak azt monda­nám, hogy a szövetkezeteink segítsék elő a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítását, és javítsák a hazai szolgálta­tások színvonalát. E megfogal­mazás általános érvényű igaz­sága mögött számos részletkér­dés van, amelyek megválaszo­lása vezethet csak a célhoz. A legfontosabb teendőnk a gaz­dálkodás hatékonyságának emelése. Ezt a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésével, a költségek csökkentésével és a termékek minőségének javításá­val érhetjük el biztonságosan. A kereslethez rugalmasan alkal­mazkodó termékeket kell gyár­tanunk, szükséges bővíteni a választékot és a szolgáltató te­vékenységet, növelni kell az exportot. Terveink szerint 1985- ben már 1,1 milliárd forint ér­tékű terméket gyártunk, s ebből több mint 100 millió forint érté­ket exportálunk. — Az ipari szövetkezetek szer­teágazó tevékenységet folytat­nak. Mi lehet a következő esz­tendők termelési stratégiája? — Az tény, hogy a népgazda­sági egyensúly helyreállításán kell munkálkodnunk, ehhez pe­dig a versenyképességet kell fokozni. A termelés stratégiája ezért csak a szelektív fejlesztés lehet. Magyarán, olyan termé­keket kell gyártani, amelyeket keresnek a piacon, amelyek jó áron eladhatók, így jövedelme­ző a termelésük. Az ipari ter­melés növekedési ütemét éven­te átlagosan 5-7 százalékban határoztuk meg. Ezen belül a Vegyiparban tovább folytatódik a szakosodás, évente 7 száza­lékkal növeljük a termelést. A bútoriparban törekszünk arra, hogy stabil gyártmányokat ki­alakítsunk, amelyek termelése folyamatosan fejleszthető, s az árukat keresik a piacon. Az építőiparban a szövetkezetek­nek egyik legfontosabb felada­ta, hogy a lakosság építési igé­nyeit kiszolgálják. Ezen túl szorgalmazzuk a lakóházak fenntartási munkáit s ennek ér­dekében a kapacitásokat is bő­vítjük. - Hagyományos tevékenység az ipari szövetkezeteknél a szolgáltatás. Az életmód és életszínvonal változásának kö­vetkezménye, hogy a lakosság igényei egyre nőnek a tevé­kenység iránt. Lépést tartanak-e ezzel a szövetkezetek? - Végeredményben ezt a szolgáltatásokat élvező tízezrek tudnák eldönteni, de mi úgy érezzük, hogy követjük a lakos­ság igényeit. A szolgáltatások mennyiségével már korábban is kevesebb baj volt, most viszont napirenden van a minőség és a kiszolgálás kulturáltságának ferjesztése. Alkalmazkodókészsé­günket tükrözik a VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelések is. A gépjárműjavításban tovább gépesítjük, műszerezzük a szer­vizeket, nagyobb gondot fordí­tunk a járművek természetes elhasználásából következő ka­rosszéria-javításra, fényezésre. Tapolcán új gépjárműszerviz kezd dolgozni, s bővül a vár­palotai is. Még az idén felépül a megye egyik legnagyobb ipari településén, Várpalotán a szol­gáltatóház, melynek egy részé­ben a Várpalotai Vegyesipari Szövetkezet szakemberei dolgoz­nak. A lakosság megtalálja ott méretes szabóságunkat, ci­pész, fodrász, kozmetikus stb. részlegünket. A textiltisztításnál alapvető feladat a begyűjtő hálózat bővítése, újszerű formák alkalmazása. Az úgynevezett alapszolgáltatásokon kívül bizo­nyos speciális igényei (bőr, szőrme, szőnyegtisztítás, bérel­hető ágynemű, áruházi szolgál­tatás) is vannak a lakosságnak, s a jövőben ezekhez is jobban­­alkalmazkodunk. A Higiénia Szolgáltató Szövetkezet bővíti hálózatát, Várpalotán mosósza­lon, Balatonalmádiban vegy­tisztító szalon, Ajkán és Bala­­tonfüreden mindkettő épül. Ugyanakkor a Bakony Szolgál­tató Szövetkezet a megyeszék­helyen fejleszti a színes fotó­záshoz szükséges tevékenységét, Várpalotán pedig áttelepül az új szolgáltatóházba. Hasonlóan kedvező változások jellemzik majd a következő években más szolgáltatási tevékenységünket is.­­ Az ipari tevékenységek bő­vítéséhez, a szolgáltatások fej­lesztéséhez pénz is kell. A szű­kösebb beruházási lehetőségek pedig közismertek. Lesz-e ele­gendő forint a tervezett fejlesz­tésekhez? - Az anyagi források szűkü­lését már ismertük a tervezés­kor, ezzel számoltunk az elkép­­zelések kialakításánál, ezért ennek szellemében határoztuk meg a ferjesztéseket. A tervek szerint a VI. ötéves tervidőszak­ban 200 millió forintot fordítunk beruházásra, s ez valamivel ke­vesebb, mint az elmúlt öt év­ben volt. Ebből következik is, hogy a jövőben a korábbinál jobban kell koncentrálnunk a beruházásra fordított forintokat. Mégis optimisták vagyunk, hi­szen az export fejlesztéséhez hitelt kaphatnak a szövetkeze­tek, van saját­­fejlesztési alap­juk, és az OKISZ, valamint a megyei szövetség is anyagilag támogatja ezen elképzeléseiket. A szolgáltatások bővítésénél hasonló a helyzet, hiszen az országos szolgáltatás-fejlesztési alapból rendelkezésünkre áll egy bizonyos összeg, s ennek felhasználását egyeztetjük a megyei tanáccsal. A választék­bővítő, hiánypótló árutermelési tevékenységet ugyancsak támo­gatja az állam, erre hiteleket vehetnek fel a szövetkezetek és saját anyagi erejükre is alapoz­hatnak. - A színvonalasabb munká­nak az élet valamennyi terüle­tén egyre inkább feltétele lesz az együttműködés. Élnek-e ezen lehetőséggel az ipari szövetke­zetek? - Szövetkezeteink között már hagyománya van az együttmű­ködésnek. Jó példa erre a me­gyei bútoripari szövetkezet és a zirciek kapcsolata, együttes munkájuk eredménye a holland export. Kooperálnak szövetke­zeteink ipari vállalatokkal is, például a bútoripar a Balaton Bútorgyárral, a várpalotai szö­vetkezetek a Bakony Művekkel. Hagyománya és jövője van a szövetkezeti ágazatok közötti együttműködésnek. Az ipari szö­vetkezetek termékeit az ÁFÉSZ- ek közreműködésével értékesít­hetik, tavaly már 16 millió fo­rint értékű bútort adtak el ezen a csatornán. Lehet széle­síteni az együttműködést, gya­rapítani a szakmák kapcsolatát a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek melléküzemeivel, de az jobbára még a jövő feladata. Tervezzük a közös munkát a kisiparosokkal is. A célunk az, hogy minden lehetséges mód­szert, formát hasznosítsunk a szövetkezetek gyarapodására, fejlődésére. Farkas József Nagy teljesítményű esztergapadon végzik a meghi­básodott bányagépek feljavítását, termelésbe állí­­tását a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányá­jának központi műhelyében. Az itt dolgozó sz­cialista brigádok jó munkájukkal segítik a föld alatt szenet termelő szocialista brigádokat azza, hogy meghosszabbítják a kijavított­­bányagépek hasznos munkaóráját. Képünkön Czika László esz­­tergályos KSI szénkombájn-himba megmunkálását végzi­ . Fotó: Péterffy

Next