Napló, 1981. február (Veszprém, 37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
MEZŐGAZDASÁGUNK ELVONULJBNI Kimagasló eredmények a pápai járásban Amikor az MSZMP Központi Bizottságának, majd a megyei pártbizottságnak a határozata megjelent a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, nyilvánvaló volt, hogy a megye egészében elsősorban a pápai járás „érdekelt". A járás kifejezetten mezőgazdasági jellegű, tevékenységét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzi. Ez érthető is, hiszen az itt lévő földek aranykorona-értékben 30-40 százalékkal jobbak, erősebbek, mint a megye többi részén. Ezt az adottságot napjainkban is jól kamatoztatja a járás. Termelési szerkezete kialakult, igazodik a terület adottságaihoz. Csaknem 80 ezer hektár területen 16 termelőszövetkezet és egy állami gazdaságműködik. A tsz-ek átlagos területnagysága 5 ezer hektár, az állami gazdaságé csaknem 12 és fél ezer, összesen mintegy hétezren dolgoznak a járás mezőgazdaságában. A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik a megye húsellátása szempontjából rendkívül fontos Pápai Húskombinát, amelynek évi árbevétele már meghaladja a 3 milliárd forintot. Csaknem három év telt el az említett Központi Bizottsági határozat óta, s most a közelmúltban a megyei párt-végrehajtó bizottság azt vizsgálta, hogy miként sikerült megvalósítani a határozatban foglaltakat, a pártbizottság — a pártszervezetek milyen szerepet vállaltak a gazdasági tennivalók tervezésében, végrehajtásában. FEJLŐDÉS NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN, ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt időszakban jelentős mértékben növelték termelési eredményeiket, gazdaságilag, politikailag és szervezetileg megerősödtek. Az elmúlt öt év alatt a nagyüzemek termelési értéke csaknem 45 százalékkal, a nettó árbevétel pedig több mint 50 százalékkal emelkedett. Számottevő a növekedés az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt. Az egy tehénre jutó tejtermelés például csaknem megduplázódott. Sikeres ötéves tervet zárt a Pápai Húskombinát is. A sertésvágást 121 százalékra, a termelési értéket és a tőkés export árbevételüket 120, a vállalati eredményt 145 százalékra teljesítik. Az elmúlt időszakban végrehajtott területi koncentráció egyértelműen bizonyította előnyét. Az egyesült, megerősödött szövetkezetekben javultak a gazdálkodás feltételei, a gazdasági eredmények hatására javultak a járás lakosságának, a termelőszövetkezeti tagoknak, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozóknak az életkörülményei. Három évvel ezelőtt például egy termelőszövetkezeti tag évi átlagjövedelme 42 873, forint volt, 1980-ban viszont már 43 300 forint. Az átlagok és összesítések mellett érdemes néhány részeredményt is idézni. Ezek jól jelzik, hogy a jó alapadottságokon túl a jól szervezett és végzett munka jelentős eredményeket hozhat. A járásban például 1978- ban kitűnő eredménynek számított búzából a 42,5 mázsa/ hektáros termelőszövetkezeti és a 44,1 mázsás állami gazdasági átlag. Kukoricából ugyancsak elismerésre méltó volt az 51, illetve 55 mázsás átlagtermés, 1980-ban viszont a jégverésellenére is a termelőszövetkezetekben 46,5, az állami gazdaságban pedig 51,2 mázsa, búza volt a hektáronkénti átlagtermés és kukoricából is 55 mázsa feletti átlag került ki a földekről. Dinamikusan fejlődött a járásban az állattenyésztés is, elsősorban a szarvasmarha és a juhászati ágazatban. Jelentős eredmény, hogy tovább fejlődött a hízottsertés-értékesítés is. Az elmúlt három évben kétségtelenül a tejtermelésben és -értékesítésben születtek a legkiemelkedőbb eredmények. Az egy tehénre jutó tejhozam a járásban meghaladja a 4 ezer litert, a tejértékesítés pedig eléri a 36 millió litert. Érdemes megemlíteni, hogy a járásban működő termelőszövetkezeti közös vállalatok összességében a tervezettnekmegfelelően, eredményesen valósították meg termelői és szolgáltatói feladatukat. Ezek közül is kiemelkedik az állami gazdaság irányításával működő ihászi sertéskombinát, amely dinamikusan növekvő eredményeivel bizonyítja, hogy a jó együttműködés és a magas szintű irányító munka újabb előbbrelépési lehetőségeket rejt magában. Hagyományos a járásban a háztáji és kisegítő gazdaságok jó munkája. Bebizonyosodott az elmúlt időszakban, hogy a nagyüzemek segítségét jelentő, a népgazdaság számára is fontos eredmények érhetők el. változásokban a Pápai Állami Gazdaság, amely több jól felkészült szakembert adott a tsz-eknek. AZ ELLENTMONDÁSOK A TENNIVALÓKAT IS JELZIK összességében tehát eredményes munkát végeznek a pápai járásban a mezőgazdasági nagyüzemek, a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat valóban úgy hajtják végre, hogy az a megye, a népgazdaság számára hasznos, a közös ügyet szolgálja. Munkájuk eredménye, hogy mezőgazdasági termelésük a megyei átlag felett van. A végrehajtó bizottság ülésén részletesen szóltak a gyengébb pontokról, a tennivalókról is.Elemezték, hogy nem csupán az átlag, hanem a részlet is milyen képet mutat. És bíráló, elmarasztaló mondatok is elhangzottak, olyanok, amelyek nem kisebbítették az eredményeket, de jelezték, hogy van még tennivaló a továbbhaladás, az ellentmondások megszüntetése érdekében. "Tény, hogy a járásban vannak termelőszövetkezetek, amelyek azonos talajadottságokkal, a vizsgált évben hasonló időjárási viszonyok mellett dolgoztak, mégis lényegesen eltérő termésátlagot értek el. Kimutatható tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kisegítő ágazatainak részarányai összességükben elmaradnak a megyei átlagtól, Vaszar, Kúp és Csőr kivételével, bár ez utóbbinál a bérmunka a döntő, amely a jövedelmezőséget köztudottan rontja. A járás tehénállománya növekedésében Vaszar volt az élen járó, a juhállománybővülése ugyancsak az ő érdemük - mindez nem éppen szerencsés megoldás a jövőt illetően. A fejlesztés területén is alapos felméréseikre, részletes vizsgálatokra van szükség. A járásban ,370 millió forint exportnövelő hitelt használnak fel - de mindössze néhány nagyüzemben. Félő, hogy a gyengébb közös gazdaságok fejlesztési hitel nélkül az előbbre lépők mellett még jobban lemaradnak. És máris itt a következő kérdés: hogyan erősödjenek a gyengébb hatékonyságú szövetkezetek? Több éve megfogalmazott koncepció, hogy az erősebbeknek a gyengébbekkel hatékonyabb együttműködést kell kialakítaniuk. Sajnos, mint sok helyen másutt, itt sem vált be ez az elképzelés, mert a gyengébb fél az erősebb dinamizmusától, akaratától, az erősebb húzódozik a tétova, bizonytalan gyengébbtől. Maradtehát a másiklehetőség, a koncentráció. Alaposan megfontolva, a következményeket megvizsgálva szükséges egyesülniük, összefogniuk a gazdaságoknak, hogy eredményesen, hatékonyan dolgozhassanak. Erre a közelmúltban is volt példa, remélhető, hogy követésre méltó.Bírálták az államigazgatási munka felsőbb irányító szerveit is. Amennyire jó és időszerű volt a járások mezőgazdasági osztályainak megszüntetése, a formai döntést sajnos nem követte tartalmi változás. A minisztériumi előírások még mindig bürokratikus kényszerpályára terelik az intézkedéseket, mintha nem bíznának abban, hogy ma már a termelőszövetkezetek képesek az igazgatási munkát is elvégezni területükön.Bár az értékelés végére maradt a bírálat, a javítanivalók összefoglalója , az összkép mégis biztató. Apápai járásban a mezőgazdaság fejlesztése jó úton halad, a pártbizottság és a helyi pártszervezetek részt kérnek ésvállalnak a feladatok teljesítéséből. Az eredményekben az ő munkájuk is tükröződik. Köztudott, hogy az elmúlt évben például a megye mezőgazdasága kimagaslóan jó eredményt ért el. Nos, azis tény, hogy ebben a sikerben a pápai járásnak meghatározó szerepe volt. Az előbbiekben elsorolt részletes elemzés pedig biztosítéka, hogy a jövőben is részt vesznek és vállalnak a feladatokból. Erdélyi György A PÁRTSZERVEZETEK SZEREPE A GAZDASÁGPOLITIKÁBAN A termelés növekedésében természetesen szükség volt beruházásokra is. A mezőgazdasági üzemek például az elmúlt öt évben több mint egymilliárd forintot költöttek épület- és gépberuházásra, a Húskombinát ugyanez idő alatt csaknem fél milliárd forintot. Vaszaron és a Pápai Állami Gazdaságban 4 ezer tehén-, illetve ugyanennyi juhférőhely valósult meg. Nógrádon a sertéstelep rekonstrukciója (némi nehézségekkel és késéssel), majd a Húskombinát alapanyag-ellátását bővíti. A mezőlaki szövetkezetben jelentős értékű meliorációs munkát végeztek. Fontos feladat a termőterület védelme is. A járásban az elmúlt években a szántóterület nagysága nem csökken, sőt várható kis mértékű növekedés is. A földek termőképességének fokozását folyamatosan végzik, jelenleg több mint 300 kilogramm az egy hektárra jutó hatóanyag, az istállótrágyázást évente a szántóterület egyhatodán végzik el. Mindezek az adatok nemcsak az eddigi eredményeket igazolják, hanem alapjai a jövő eredményességének is. A gazdálkodás eredményességében kifejeződik a vezetői munka egyre javuló színvonala, a szakember- és a szakmunkás-ellátottság javulása is. Ma már a járásban a termelés irányításának minden területén megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező vezető dolgozik. Gyenge pont viszont a közgazdasági és számviteli ágazat, amely eddig még nem tudott lépést tartani a termelés korszerűsödésével, fejlődésével. A megyei párt-végrehajtó bizottság részletesen elemezte a járási (most már járási és városi) pártbizottság és a helyi, üzemi pártszervezetek munkáját. Amint a felmérésből kiderült, a pártszervek gazdaságpolitikai munkájában elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának fokozására, a jobb üzem- és munkaszervezésre, a termőkapacitás kihasználásának növelését tartották legfőbb feladatuknak. Felelősségüket, tennivalóikat növelte a járási hivatal mezőgazdasági osztályának megszűnése, hiszen az igazgatási tevékenység közvetlenül a termelőüzemekbe került. * Jó gyakorlatnak bizonyult, hogy a pártbizottság rendszeresen a helyszínen tájékozódott a feladatokról, azok végrehajtásáról. Ahol szükséges volt — Kúp, Ugod, Nemesszalók, Csőt — a helyi pártvezetéssel egyetértésben a szövetkezetekben is segítették az erősítést, a kádercserét. Az eddigi tapasztalatok szerint a vezetői gárda erősítése több termelőszövetkezetben jó és hasznos megújulást jelentett. Nagy segítséget jelentett ezekben a Szövetkezeti eredmények és tervek III. Allkalmazkodókészség a szolgáltatásban Beszélgetés Hörömpöly Lászlóval, a KISZÖV elnökével Veszprém megye ipari szövetkezetei az elmúlt esztendőben közel egymilliárd forint értéket termeltek, ebből 54 millió értékű áru nyugati piacokon talált gazdára. A lendületes termelésfejlesztés már következménye az átgondolt beruházásoknak, hiszen az V. ötéves tervidőszakban 219 millió forintot fordítottak e célra. A tervidőszakok fordulóján a következő esztendők feladatairól beszélgettünk Hörömpöly Lászlóval, a KISZÖV elnökével. Az Országgyűlés elfogadta a VI. ötéves tervről szóló törvényt, mely 1985 végéig megfogalmazza gazdasági céljainkat és a megvalósításukra fordítható eszközök nagyságát. A törvény valamennyi vállalatnak szövetkezetnek keretet ad a munkához, ebből kiindulva határozhatják meg tennivalóikat. Melyek a megye ipari szövetkezeteinek legfontosabb célkitűzései? Ha egy mondatban kellene válaszolnom, csak azt mondanám, hogy a szövetkezeteink segítsék elő a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítását, és javítsák a hazai szolgáltatások színvonalát. E megfogalmazás általános érvényű igazsága mögött számos részletkérdés van, amelyek megválaszolása vezethet csak a célhoz. A legfontosabb teendőnk a gazdálkodás hatékonyságának emelése. Ezt a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésével, a költségek csökkentésével és a termékek minőségének javításával érhetjük el biztonságosan. A kereslethez rugalmasan alkalmazkodó termékeket kell gyártanunk, szükséges bővíteni a választékot és a szolgáltató tevékenységet, növelni kell az exportot. Terveink szerint 1985- ben már 1,1 milliárd forint értékű terméket gyártunk, s ebből több mint 100 millió forint értéket exportálunk. — Az ipari szövetkezetek szerteágazó tevékenységet folytatnak. Mi lehet a következő esztendők termelési stratégiája? — Az tény, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításán kell munkálkodnunk, ehhez pedig a versenyképességet kell fokozni. A termelés stratégiája ezért csak a szelektív fejlesztés lehet. Magyarán, olyan termékeket kell gyártani, amelyeket keresnek a piacon, amelyek jó áron eladhatók, így jövedelmező a termelésük. Az ipari termelés növekedési ütemét évente átlagosan 5-7 százalékban határoztuk meg. Ezen belül a Vegyiparban tovább folytatódik a szakosodás, évente 7 százalékkal növeljük a termelést. A bútoriparban törekszünk arra, hogy stabil gyártmányokat kialakítsunk, amelyek termelése folyamatosan fejleszthető, s az árukat keresik a piacon. Az építőiparban a szövetkezeteknek egyik legfontosabb feladata, hogy a lakosság építési igényeit kiszolgálják. Ezen túl szorgalmazzuk a lakóházak fenntartási munkáit s ennek érdekében a kapacitásokat is bővítjük. - Hagyományos tevékenység az ipari szövetkezeteknél a szolgáltatás. Az életmód és életszínvonal változásának következménye, hogy a lakosság igényei egyre nőnek a tevékenység iránt. Lépést tartanak-e ezzel a szövetkezetek? - Végeredményben ezt a szolgáltatásokat élvező tízezrek tudnák eldönteni, de mi úgy érezzük, hogy követjük a lakosság igényeit. A szolgáltatások mennyiségével már korábban is kevesebb baj volt, most viszont napirenden van a minőség és a kiszolgálás kulturáltságának ferjesztése. Alkalmazkodókészségünket tükrözik a VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelések is. A gépjárműjavításban tovább gépesítjük, műszerezzük a szervizeket, nagyobb gondot fordítunk a járművek természetes elhasználásából következő karosszéria-javításra, fényezésre. Tapolcán új gépjárműszerviz kezd dolgozni, s bővül a várpalotai is. Még az idén felépül a megye egyik legnagyobb ipari településén, Várpalotán a szolgáltatóház, melynek egy részében a Várpalotai Vegyesipari Szövetkezet szakemberei dolgoznak. A lakosság megtalálja ott méretes szabóságunkat, cipész, fodrász, kozmetikus stb. részlegünket. A textiltisztításnál alapvető feladat a begyűjtő hálózat bővítése, újszerű formák alkalmazása. Az úgynevezett alapszolgáltatásokon kívül bizonyos speciális igényei (bőr, szőrme, szőnyegtisztítás, bérelhető ágynemű, áruházi szolgáltatás) is vannak a lakosságnak, s a jövőben ezekhez is jobbanalkalmazkodunk. A Higiénia Szolgáltató Szövetkezet bővíti hálózatát, Várpalotán mosószalon, Balatonalmádiban vegytisztító szalon, Ajkán és Balatonfüreden mindkettő épül. Ugyanakkor a Bakony Szolgáltató Szövetkezet a megyeszékhelyen fejleszti a színes fotózáshoz szükséges tevékenységét, Várpalotán pedig áttelepül az új szolgáltatóházba. Hasonlóan kedvező változások jellemzik majd a következő években más szolgáltatási tevékenységünket is. Az ipari tevékenységek bővítéséhez, a szolgáltatások fejlesztéséhez pénz is kell. A szűkösebb beruházási lehetőségek pedig közismertek. Lesz-e elegendő forint a tervezett fejlesztésekhez? - Az anyagi források szűkülését már ismertük a tervezéskor, ezzel számoltunk az elképzelések kialakításánál, ezért ennek szellemében határoztuk meg a ferjesztéseket. A tervek szerint a VI. ötéves tervidőszakban 200 millió forintot fordítunk beruházásra, s ez valamivel kevesebb, mint az elmúlt öt évben volt. Ebből következik is, hogy a jövőben a korábbinál jobban kell koncentrálnunk a beruházásra fordított forintokat. Mégis optimisták vagyunk, hiszen az export fejlesztéséhez hitelt kaphatnak a szövetkezetek, van sajátfejlesztési alapjuk, és az OKISZ, valamint a megyei szövetség is anyagilag támogatja ezen elképzeléseiket. A szolgáltatások bővítésénél hasonló a helyzet, hiszen az országos szolgáltatás-fejlesztési alapból rendelkezésünkre áll egy bizonyos összeg, s ennek felhasználását egyeztetjük a megyei tanáccsal. A választékbővítő, hiánypótló árutermelési tevékenységet ugyancsak támogatja az állam, erre hiteleket vehetnek fel a szövetkezetek és saját anyagi erejükre is alapozhatnak. - A színvonalasabb munkának az élet valamennyi területén egyre inkább feltétele lesz az együttműködés. Élnek-e ezen lehetőséggel az ipari szövetkezetek? - Szövetkezeteink között már hagyománya van az együttműködésnek. Jó példa erre a megyei bútoripari szövetkezet és a zirciek kapcsolata, együttes munkájuk eredménye a holland export. Kooperálnak szövetkezeteink ipari vállalatokkal is, például a bútoripar a Balaton Bútorgyárral, a várpalotai szövetkezetek a Bakony Művekkel. Hagyománya és jövője van a szövetkezeti ágazatok közötti együttműködésnek. Az ipari szövetkezetek termékeit az ÁFÉSZ- ek közreműködésével értékesíthetik, tavaly már 16 millió forint értékű bútort adtak el ezen a csatornán. Lehet szélesíteni az együttműködést, gyarapítani a szakmák kapcsolatát a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemeivel, de az jobbára még a jövő feladata. Tervezzük a közös munkát a kisiparosokkal is. A célunk az, hogy minden lehetséges módszert, formát hasznosítsunk a szövetkezetek gyarapodására, fejlődésére. Farkas József Nagy teljesítményű esztergapadon végzik a meghibásodott bányagépek feljavítását, termelésbe állítását a Veszprémi Szénbányák várpalotai bányájának központi műhelyében. Az itt dolgozó szcialista brigádok jó munkájukkal segítik a föld alatt szenet termelő szocialista brigádokat azza, hogy meghosszabbítják a kijavítottbányagépek hasznos munkaóráját. Képünkön Czika László esztergályos KSI szénkombájn-himba megmunkálását végzi . Fotó: Péterffy