Napló, 1981. március (Veszprém, 37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
Veszprémi változi ifalozó feltétel. Továbbra is jellemző sajátosság: dinamikus öt esztendő nem nagy idő egy város életében, de mégis jelentős nyomokat hagyhat a település egész „arculatán”. Olyanokat, melyekre később is büszkeséggel tekintünk, s olyanokat is, amelyeket takargatni, szégyellni kényszerülünk. A város fejlesztésének, gyarapításának, a jogos igények kielégítésének reális lehetőségeit meghatározni, körvonalazni éppen ezért nagy és felelősségteljes feladat. Számolni kell a megtett úttal, alapozni az elért eredményekre és útbaigazítóként figyelni kell a még megoldatlan gondokra, a gyarapodásból, a fejlődésből természetszerűen adódó újabb és újabb ellentmondásokra. Ezt tette, teszi most is a megyeszékhely — majd ezt követően a többi város — politikai és állami vezetése, amikor társadalmi vitát kezdeményez Veszprém és a városkörnyék tanácsainak VI. ötéves fejlesztési tervéről. Az elismerést kiváltó sikerek „titka" Veszprém megye településhálózatának fejlesztését a megyei pártbizottság által elfogadott irányelvek alapján végezték, illetve végzik a tanácsi szervek. Ebben kiemelt feladatként szerepelt Veszprém gyorsütemű fejlesztése, gyarapítása. A nemrég befejeződött V. ötéves tervidőszakban - amely a város fejlődésének legeredményesebb időszaka volt - közel 3 milliárd forintot fordíthattak a fenti követelmények kielégítésére. A terveknek megfelelően, hasznosítva a kapott anyagi eszközöket, Veszprém lendületesen, sokoldalúan fejlődött, városkörnyéki községgé nyilvánított települései látványosan gazdagodtak. Az V. ötéves terv legfontosabb helyi célkitűzéseinek teljesítésével tovább erősödtek a megyeszékhely meghatározó funkciói. A megye egész életében megnövekedett szerepe és politikai hatása. Bővültek kötelezettségei a kulturális, az egészségügyi ágazat irányításában, adottságainál fogva országosan is kiemelkedő idegenforgalmi központtá vált. Az eddigi legeredményesebb városfejlesztő, gyarapító munka „titka" mindenekelőtt abban lelhető, hogy Veszprém élt a biztosított lehetőségekkel. Kihasználta adottságait, azokkal ésszerűen gazdálkodott, emelte a munka színvonalát, elsősorban nagyobb szervezettséggel, célratörőbb, fegyelmezettebb tevékenységgel. A jól megválasztott célokat kiugró teljesítésekkel valósították meg Veszprémben, hiszen elég, ha csak a 4200 lakás megépítéséről szólunk, amellyel az ország városai között az élenjárók közé kerültek a megyeszékhelyiek. Vagy arról, hogy kétszer anynyi óvoda épült, mint az eredetileg tervezett. Az általános iskolai tantermek száma is két és félszer több az elképzeltnél. Mindemellett az elmúlt tervidőszakban megkezdték több hiányzó intézmény — úttörőház, rendelőintézet - egész sorának építését. Az elmúlt évek munkájának számbavételekor természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a város egész gazdaságának átlag feletti fejlődése megfelelő és egyúttal a dinamizmusra kötelező bázist biztosított a városfejlesztéshez. S végül, de nem utolsósorban az elmúlt években, illetve napjainkban tapasztalható változásoknak, fejlődésnek ma már Veszprémben és környékén olyan 85 ezer állandó „tanúja”, cselekvő városszerető állampolgára van, amely ha kell tettekkel, sokrétű társadalmi munkával is igazolja hovatartozását. Az elmúlt években a város érdekében sohanem tapasztalt társadalmi összefogás bontakozott ki. Ez nemcsak a városlakók társadalmi munkájában volt „tetten érhető”, — értéke éppen az ötszörösére emelkedett öt év alatt — hanem a különböző vállalatok, intézmények, szervek cselekvő együttakarásában, kezdeményező készségében is. Feszültségek, koncepciók, lehetőségek A korábbi ötéves tervekben tapasztalható és elismerésre méltó dinamikus fejlődés eredményeként Veszprémben kialakultak a részleges felsőfokú központ és a megyeszékhelyi szerepkör ellátásához szükséges alapvető feltételek. E dinamizmus ugyanakkor újabb feszültségek forrásává is vált. A tanácsi és nem tanácsi szféra területén aránytalanságok, lemaradások keletkeztek. Többek között a lakásellátottságban, hiszen a lakosságnak még mindig mintegy 10 százalékát igénylőként tartják nyilván. Kedvezőtlen az általános iskolai ellátottság is, mivel a demográfiai hullám most érte el a megyeszékhely iskoláit. Jellemző, hogy tavaly hétszázzal, az idén pedig hatszázzal haladta meg az első osztályosok száma a végzett nyolcadikosokét. A napközis ellátást is csak az első három osztálynak tudnak biztosítani a városban. Nagy gondot okoz, hogy Veszprémből teljesen hiányoznak, vagy a célnak nem megfelelőek a művelődési és sportlétesítmények. A megye színháza rendkívül korszerűtlen, „elöregedett", állandó társulat működésére csaknem alkalmatlan. A kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói hálózat is igen hiányos. Egyszóval még korántsem komfortos a megye első városa. A népgazdasági lehetőségekkel összhangban, a szerényebb fejlesztési lehetőségek mellet is biztosítani kell, hogy az elkövetkező tervidőszakban is Veszprémet a sokirányú, a feszültségeket következetesen felszámoló, dinamikus fejlesztés jellemezze. Ez csakis a rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonyabb felhasználásával történhet, mely megkövetelte a városfejlesztési koncepcióknak a korábbinál is egyértelműbb meghatározását. E stratégiai célkitűzések szerint Veszprémben az elkövetkezendő években is nagy erőket fordítanak az állami, célcsoportos lakásépítésekre, a meglévő Felszabadulás, Cholnoky, Jankovits, Egry József utcai lakótelepeken. Ugyanakkor megkezdik a város déli irányú fejlesztését is, egy újabb lakótelep kiépítésével. Az állami célcsoportos lakások mellett minden korábbinál nagyobb és hatékonyabb támogatást kell nyújtani a szervezett magánerős lakásépítéshez. A hiányzó közintézményi, művelődési, sportlétesítmények létrehozásával egyidőben igen nagy hangsúlyt kap a város értékes épületállományával öszszefüggő, felújító, fenntartó tevékenység. Olyképpen, hogy a meglévő, vagy az új hasznos tevékenységet folytató intézmények, szervek megfelelő körülmények közé kerüljenek, összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel, meghatározó törekvés, hogy az urbanizáció növekedésének mérséklése érdekében fokozódjék a városkörnyék szerepe, jelentősége. A fejlesztések összehangolásával, az együttműködés szélesítésével, s ha kell anyagi támogatással. Végül, de nem utolsósorban stratégiai céllá, eszközzé lépett elő a társadalmi összefogás fokozása, erősítése úgy, hogy az a korábbinál is szervezettebb, dinamikusabb legyen, amelyhez az alapot a még nyíltabb várospolitika, a város lakóinak még hatékonyabb bevonása jelentse. Az elkövetkező évek korántsem könnyű városfejlesztési teendőinek megoldásához Veszprém város tanácsa mintegy 2,1 milliárd forintnyi anyagi eszközt kap. Ez nem tartalmazza az olyan kiemelt megyei beruházásokat, mint a tervidőszakban elkészülő új filmszínházat, a fűzfői megyei uszodát, az új postafőhivatalt, több közintézményi, pénzügyi központot. Nem tartalmazza a város lakóinak társadalmi munkáját sem, melynek tervezhető értéke a VI. ötéves tervben meghaladja a 164 millió forintot. És a milliárdokban nem szerepelnek azok a tanácsi fejlesztési alapba átvehető milliók sem, melyekkel a különböző szervek, vállalatok, intézmények hozzájárulnak a város kommunális, szociális, kereskedelmi fejlődéséhez. Várhatóan ennek az értéke is meghaladja a 181 millió forintot. S végül szólni kell a mind jelentősebbé váló rekonstrukciós felújítási munkákról is, az ezekre szánt milliókról, melyek ugyancsak hatékony forrásai lesznek a város további gyarapodásának, szépítésének. Mindent összevetve a VI. ötéves terv időszakában ismét mintegy 3 milliárd forintnyi eszköz felhasználása a „tét". Ám elosztásának részletei arról tanúskodnak, hogy kamatozó lesz e „tét". Hatékony segítség a magánlakás-építőknek Az elkövetkező években 3863 új lakás megépítésével számol a terv, miközben 422 megszüntetésére is sor kerül. Mindennek eredményeként 1986-ban a száz lakásra jutó családok száma 111 lesz. A lakásépítésben a jelentősebb részt változatlanul az állami lakásépítés képviseli, meghaladja a 65 százalékot. A magánlakás-építés — beleértve az OTP, a munkáslakás, a csoportos korszerű családiház és a hagyományos családiház építéseket is - mintegy 38-39 százalékos lesz. A tanácsi lakásépítési területeket a Cholnoky, a Felszabadulás úti és az Egry utcai lakótelepeken jelölik ki. De az újabb középtávú tervben az új déli városrész területének előkészítésével is számolnak, mintegy 62 millió forintos költséggel. A magánerős lakásépítkezéseknek a Cholnoky úti, a Jankovics lakótelepeken, valamint az Úttörő utcában, a Kádártai, a Vámosi út, az Almádi út melleti területeken biztosítanak helyet. Ezért a mostani tervben már szerepel e területek feltárása és közművesítése. A korábbi tervidőszakokhoz képest nagyszámú magánlakás megvalósításának előkészítése, koordinálása megköveteli a szervezés új módszereinek kidolgozását. A területelőkészítés és szervezés javítása mellett fel kell készülni a legkülönbözőbb építési technológiák alkalmazására, éppen a körülményekhez való rugalmas igazodás és a biztonságos megvalósítás érdekében. Szó van - az igényeket figyelembe véve - egy olyan fiatalok háza létesítéséről is — esetleg koordinált beruházásként —, ahol azok kapnak helyet, akik részt vesznek az előtakarékosságban és meghatározott időn belül lakáshoz jutnak, vagy azt építenek. Szerepel a tervben a tervezett szociális otthon közelében egy nyugdíjasok házának megvalósítása is. Természetesen a városkörnyéken is jelentős számú lakás épül az elkövetkező években, elsősorban valamilyen magánlakásépítési forma keretében. Ezért kezdődik meg Balatonfűzfőn 150 lakás, Balatonalmádiban 165, Nemesvámoson 85, Gyulafirátóton 78 lakás építésére alkalmas terület előkészítése. „ Megszűnik egy régi gond A megyei beruházásokat is figyelembe véve, a VI. ötéves tervben is az egészségügyi ágazat, a fejlesztéseket tekintve a kiemeltek közé tartozik. Az orvosi ellátás javítására további 8 munkahelyet hoznak létre a Cholnoky úti és a Felszabadulás úti lakótelepen. 1986-ig bővült a bölcsődei hálózat is, a Cholnoky úti lakótelepen 280 új hely megépítésévelszámolnak. Folytatódik a megyei kerd rekonstrukciója, mely 300 ágyas bővítést jelent és még a VI. ötéves tervben megkezdődik az újabb 600 ágyas bővítés előkészítése. Előreláthatóan városi beruházásban valósul meg egy 250 személyes szociális otthon, mellyel megoldódik a város és környékének egyik legrégebbi gondja. A tervezett fejlesztéseket figyelembe véve, az egészségügyi ágazat ellátottság mutatói jelentősen javulnak. Így a bölcsődei ellátottság várhatóan 38 százalékos lesz, ami azt jelenti, hogy a VI. ötéves terv végén már 856 bölcsődés korú gyermeket képesek fogadni a legkisebb gyermekintézményekben. Elegendő lesz az óvodai helyek száma Továbbra is nagy és kiemelt feladat az általános iskolai tantermi ellátottság javítása. Sajnos, a jelenlegi kedvezőtlen helyzet megtartásához is mintegy 80 új tanteremre volna szükség. Ám az anyagi lehetőségek ennél is kevesebb megépítését teszik lehetővé. 1981 és 1986 között ugyanis a városi tanács csak 57 tantererre létrehozásával számolhat. Ebben már benne van a jelenleg épülő, Cholnoky úti lakótelepi 16 tantermes iskola, valamint a Felszabadulás úti lakótelep újabb 9 tantermes, most készülő iskolája. Előkészítés alatt áll a Botev úti és a Fecske úti iskola bővítése 4—4 tanteremmel. A Felszabadulás úti lakótelepen ugyanakkor megépül a tervidőszakban egy új 24 tantermes általános iskola is. Az óvodai ellátás tervezésénél is a VI. ötéves terv során kisebbek az anyagi lehetőségek, s főként a tervidőszak második felében nyílik alkalom a fejlesztéseket megvalósítani. A tervek szerint a Kádártai városrészen 50 személyes óvoda, a Felszabadulás úti lakótelepen 150 személyes, a Petőfi városrészen ugyancsak 150 személyes óvoda épül. E beruházások eredményeként várhatóan tovább csökken a zsúfoltság, megszűnnek a szükségférőhelyek. Az ellátottság a tervek szerint megközelíti a 100 százalékot. Az elkövetkezendő években sajnos nem várható javulás, a középiskolai és a kollégiumi ellátást illetően. A kulturális ágazat fejlesztésének keretében folytatódik, illetve befejeződik az ifjúsági park építése. A városközpont a rekonstrukció során néhány képzőművészeti alkotással is gyarapszik. Ezek közül ketten már dolgoznak, Marton László és Kovács Ferenc neves képzőművészek. A város környékén, Balatonfűzfőn 12 tantermes iskola és 50 személyes óvoda, Nemesvámoson 25 személyes óvoda építésével számol a terv. A vízellátás hosszú távú feladat A lakótelepek közműellátásával párhuzamosan ki kell építeni a szennyvízhálózat fogadását biztosító gerincvezetéket, valamint a meglévő rendszert is bővíteni kell. E munkák nélkül — az 100 főgyűjtő bővítése, az egyesített rendszerek szétválasztása, a Fejesvölgyön átvezető új főgyűjtő kiépítése, az új lakótelepi részek nem kapcsolhatók be a közműellátásba. Mind nagyobb gondott kell fordítani a víztermelő kapacitás fejlesztésére is. A megyeszékhely dinamikus fejlődésével, gyarapodásával ugyanis egyre kevésbé képesek lépést tartani a vízhozamok. Elengedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő hosszútávú megoldással garantálják a város fejlődéséhez, vízellátásához szükséges feltételeket. Már a korábbi években is ennek érdekében kidolgozták a megfelelő koncepciókat, melyek közül a nyirádi bauxitbányák vízének regionális rendszerrel való behozatala bizonyult a legcélravezetőbbnek. A közelmúlt tervegyeztető tárgyalásai szerint ebben a tervidőszakban elkészül e regionális rendszer létrehozásának programja és kiviteli terve. A konkrét munkálatok, a VII. ötéves tervben kezdődnek el. Addig is azonban továbbra is nagy figyelmet fordítanak a helyi vízbázisok feltárására, erősítésére. A vízellátás mellett szükség van a szennyvízderítő III. ütemének előki szén fel he gyob lyezé még gi fe Be Alap végi vizes szentévi dő lakó hont köm jelölsére meg rend ton Vizű befi, más zat. n A Múlt és jelen 8 - NAPLÓ - 1981. március 21., szombat tésé pék be eszk lehe más új a 9 gon zat ma bizt szál kosi jog« rablalai elét ház lakt váz nek tő és tárt dal enyheh