Napló, 1981. június (Veszprém, 37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

Befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa (folytatás az 1. oldalról) A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért - egyetértő szavazással - lezár­ták a Központi Bizottság beszá­mzt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelenté­sét Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbíza­tásának megfelelően a szer­kesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elhangzott, va­lamiint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozá­sokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenfor­mán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevé­teleivel, javaslataival a kong­resszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszme­cserében szót kért-s kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véle­ménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beter­jesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcso­latban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a Központi Bizottságnak - amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot - módja volt a vita tapasztalatainak ér­demi hasznosítására. Mind­emellett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, javaslat született, amelyek pontosították, konkretizálták vagy továbbfej­lesztették a beterjesztett doku­mentumokban foglaltakat. A szerkesztő bizottság amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni in­dítványozott észrevételeket írás­ban szétosztotta a küldöttek között — nemcsak olyan javas­latokat vett figyelembe, ame­lyek célzottan és szövegszerűen a határozati javaslat módosítá­sára irányultak, hanem olyano­kat is, amelyek tartalma érin­tette a határozattervezetben foglaltakat, s belőlük bizottság alakított ki konkrét szövegmó­dosító indítványt. Voltak olyan javaslatok is,­­ jelentette Nagy Sándor, ame­lyek a határozati javaslat szö­vegét érintették ugyan, de sze­repeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokolt­nak, vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgála­tot, a szükséges feltételek meg­teremtését, s így későbbi dön­tést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszerta­ni jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósíthatónak. A szerkesztő bizottság gondos­kodott arról, hogy ezek se men­jenek veszendőbe, például be­illesztette az állami, társadalmi szerveknek szóló ajánlások kö­zé. Végül:­ született néhány olyan javaslat is, amely érvé­nyes döntésekkel egybeeső tar­talmú, ezért az újbóli megfo­galmazás szükségtelen, illetve olyan, amely egy-egy speciális helyzetben lévő szervezetet vagy a szervezetek egy szűk körét érinti és ezért egyedi el­bírálást, döntést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természete­sen a nagyszámú, összesen 332 szóbeli és írásban leadott hoz­zászólás tüzetes elemzése, fel­dolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újon­nan megválasztott Központi Bi­zottság feladata lesz. A szerkesztő bizottság jelen­tésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Tassonyi Ka­­docsa, az Olajterv főmérnöke a KISZ felsőbb szerveibe dele­­gálással-választással kapcsolat­ban azt észrevételezte, hogy az alapszervezeteknek mindig le­hessen beleszólása a személyes megbízatásba. Szűcs Gusztáv né melója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módosítási javaslata, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság je­lentése fölötti vitát. budapesti általános iskolai ta­nár afelől érdeklődött: mi in­dokolja az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezeteknek azt a többlet­jogosítványát, hogy in­tézményes keretek között véle­ményt mondhatnak a felsőok­tatás egészéről, szervezeti és intézményes kérdéseiről, tartal­máról, módszereiről, oktatói munkájáról, hiszen hasonló írott lehetőségekről például a mun­kásfiataloknál nincs szó. Sze­rencsés Rudolf, VOLÁN KISZ- bizottsági titkár annak a véle­ményének adott hangot, hogy a határozatban a KISZ hagyo­mányos termelési mozgalmairól, akcióiról a szocialista munka­verseny szerves részeként szól­janak, ilyen értelemben szor­galmazzák továbbfejlesztésüket. A „Munkád mellé add a ne­ved!” és a „Dolgozz hibátla­nul!" munkarendszerkénti keze­lését javasolta beilleszteni a gazdasági egységek termelési és belső ellenőrzési rendszeré­be. Varga B. Sándor, a COMPACK szervező mérnöke azt kérte, hogy az ifjúsági mozgalom sajátos módszereivel járuljon hozzá a mérnöki mun­ka presztízsének hazai javításá­hoz, illetve helyreállításához. Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunká­sa indítványozta, hogy kerüljön bele a határozatba: a KISZ sa­játos eszközeivel vegyen részt a bányászutánpótlás biztosítá­sában, például­­ a vájárképzési tananyag korszerűsítésének kez­deményezésével, a szakma tanarának és szépségeinek pro­pagálásával. Császár István, az Ikarus autószerelője végül in­dítványozta: a szervezeti sza­bályzat a KISZ-ben szükség szerinti, illetve kétévenkénti vá­lasztásokat írjon elő. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. Szervezeti szempont­ból az érvényes szabályokkal nem vágna egybe a felsőbb szervbe delegálás említett formája; egyébként is az alap­szervezetek gyakorolhatják a visszahívás jogát. Az egyetemis­ták, főiskolások említett érdek­védelmi lehetőségét „pluszként” megadni azért indokolt, mert az ifjúság többi rétegének, így a dolgozó fiataloknak is vannak a KISZ-en kívüli más érdekvé­delmi-érdekképviseleti fórumai, s az ifjúsági törvényben meg más jogszabály szerint is, a felsőoktatásban résztvevőknek viszont csak az ifjúsági szövet­ség látja el az érdekképvisele­tét. A KISZ sajátos termelési mozgalmait helyes beilleszteni a szocialista munkaverseny egé­szébe, viszont a két említett mozgalmi munkaformát, illető­leg munkamódszert nem lenne szerencsés állami ellenőrzés alá vonni, hiszen abban a pillanat­ban megszűnne a mozgalmi jel­lege, s így már nem az ifjúsá­gi szövetséggel kapcsolatos, sa­játos formát jelentene. Sem a mérnökök, sem a bányászok - egyáltalán bármilyen szakma vagy foglalkozás - presztízs­védelmére nem egy kongresz­­szusi határozat szövege hiva­tott, a KISZ-nek ugyanis min­denféle szakmát érintő általáno­sabb feladatai vannak ilyen te­kintetben. A szervezeti szabály­zattal kapcsolatosan elhangzott küldötti észrevételre Nagy Sán­dor azt válaszolta: maradjon érvényben az a javaslat, amely szerint a kerületi küldöttgyű­léseket szükség szerint de legalább háromévenként ösz­­sze kell hívni. A kongresszus küldöttei tu­domásul vették a szerkesztő bi­zottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észrevé­telekre adott választ. Ítélésem szerint — a kon­gresz­­szus elérte — hangsúlyozta a K KISZ Központi Bizottságának első titkára. — Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána követ­kező időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív légkör jellemezte a kongresz­­szust. A plenáris, valamint a szekcióüléseken a küldöttek­ és a meghívottak egy­harmada mon­dott véleményt közös dolgaink­ról. A KISZ új Központi Bizott-­ ságának felelősségteljes fel­adata lesz, hogy valamennyi elhangzott, vagy írásban be­nyújtott javaslatot, észrevételt tanulmányozza, s a hasznosít­ható javaslatokat foglalja fel­adattervbe. Kongresszusunkat az egység, jellemezte — folytatta Fejti,­ György. — Mindvégig kifejezés­re jutott: a küldöttek elfogad­ták az ifjúsági szövetség to­vábbi programját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyan­ilyen egységben és közös aka­rattal lássunk hozzá a közö­sen kimunkált feladatok végre­hajtásához. A Központi Bizott­ság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fogyatékossá­gait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. A kongresszus egy­értelműen azt bizonyította: van erőnk ahhoz, hogy ezt a nagy munkát elvégezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szervezeteinkben, és tagságunkban a továbblépés­re. A valós ügyekről, hozzáér­téssel, s a megoldás keresésé­nek szándékával folytatott pár­beszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősen, fel­­készülten, előretekintve, a ter­heket is vállalva részt kérni a­ közös munkából. Megerősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a külön­böző rétegekre, így például az egyetemi ifjúságra is, akik kö­rében — jól tudjuk — a kong­resszust előkészítő fórumokon­ a szokottnál is szenvedélye­sebb, élesebb viták folytak a mozgalmi munkáról, annak fo­gyatékosságairól. Az egyetemi­főiskolai szekció munkája is arról győzött meg bennünket, hogy az egyetemi, főiskolai fiataloknak is megfelelő cse­lekvési területük van közös céljainak valóra váltásához, a munka megjavításához. Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok, fontos feladat áll. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, tár­sadalmi súlyát,­­ befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából, ha a jövőben is cselekvő, és nem valamiféle szemlélődő szervezetként tevékenykedik, ha tettekre mozgósít, minde­nekelőtt a munkában, a tár­sulásban és a haza védelmé­ben. Erről hangzottak el hoz­zászólások a munkásember magabiztosságával, és emléke­zetes szavak a falusi értelmi­ség munkakedvéről, hivatássze­­retetéről, az alkotásban rejlő örömről. So­k szó esett arról, hogy egy kicsit másképpen kell dolgoznunk, a KISZ mun­kaformáit illetően is. Korábbi, munkaformán­nkat mai felada­tainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb helyi vállal­kozókedvet igényel, na­gyobb érzékenységet a környe­zetünkben lévő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az ér­tékelésben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-ne­k nagyobb szerepet kell vállalnia­ a műszaki-technikai fejlesztés­ben­, jobban építve a­ fiatalok tudására, az átlagosnál na­gyobb vállalkozókedvére. Szekcióülésen hangzott el például az a találó kritikai megállapítás, hogy a szállítói vállalatokat már büntetik azért, ha a járművek üresjáratban fuvaroznak, viszont a fiatal diplomásokat m­é­g sok helyütt lehet „üresjáratban” foglalkoz­tatni. Takarékosabban kell gazdálkodnunk energiával, anyaggal, munkaerővel egy­aránt, el is hangzott ezzel kapcsolatos számos jó ifjúsági kezdeményezés. Egyértelműen támogatták a küldöttek azt a be­számolóban­ is megfogalmazott igényt, hogy aktívabban, tuda­tosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövet­ség, határozottan kiállva pár­tunk politikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Ezt fogalmazták meg a­ hiva­tásos KISZ-vezető tapasztala­tait, elkötelezettségét tükröző felszólalók, vagy a fiatal műv­­ész felelősségtől áthatott szép kongresszusi megnyilatkozása: hazáért házat senki ne cserél­jen. Egyetértés alakult ki ab­ban, hogy a KISZ a fiatalok törekvéseinek, vágyainak, ön­tevékenységének adjon tágabb teret. Ehhez kell igazítani mun­kastílusunkat, jövőben munka­­módszereinket, mi több, az irányítás és a szervezeti élet különböző elemeit is jobban kell differenciálnunk. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem va­gyunk egyedül, hogy élvezhet­jük pártunk támogatását, bi­zalmát és megértését. Ezt ta­pasztalhattuk már a kongresz­­szusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára felszólalásában megosz­totta az ifjúság küldötteinek tanácskozásával gazdag ta­pasztalatait. Az ifjúság ügye mellett az ország és a nagy­világ dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pár­tunk vezetőit; azért fogunk, dolgozni, hogy a KISZ a jö­vőben is betöltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejében, tettrekészségében. Mi is azt valljuk, — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongresz­­szusán megfogalmazta —, hogy dolgozni kell, és az eredmé­nyek nem fognak elmaradni. Felbecsülhetetlen érték szá­­­munkra, hogy miközben a vi­lág sok részében az emberek­nek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal te­kinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongresz­­szus azzal a jóleső érzéssel ■fejezheti be munkáját, hogy ifjúsági szövetségünk, tovább­halad, azon­ az úton, amelyre hat évtizede lépett, s amely­nek folytatását e kongresszus kijelölte. Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal követke­zett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal — elfo­gadták a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság jelen­tését, a KISZ X. kongresszusai­nak határozatát, valamint a szervezeti szabályzat módosítá­sára tett javaslatot. A szerkesztő bizottság jelentése Fejti György vitazáró beszéde Ezt követően Fejti György mond­ott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresszus mérlegét. " Valamennyien a tisztességi­gel elvégzett munka jó érzésé­­v­el érkezhettünk a tanácskozás vég­ére. Úgy vélem, kijelent­hetjük: a kongresszus eredmé­nyes munkát végzett. Minden résztvevője arra­ törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetést­­készíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat — meg­ Megválasztották a KISZ vezető testületét! Ezután a kongresszus zárt ülésén megválasztotta a 105 tagú Központi Bizottságot, va­lamint a 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. Megyénkből a KB tagja lett dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Heilig Ilona, a veszprémi gyer­mekkórház ápolónője, Sinka Gabriella, az Ajkai Timföld­­gyár technikusa, és Horváth Zoltán, a tapolcai ÁFÉSZ vil­lanyszerelője. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága első ülésén megvá­lasztotta a 17 tagú intéző bi­zottságot és a 11 tagú titkár­ságot. A Központi Bizottság első tit­kára. — jelentették be a­ vá­­­lasztást követő plenáris ülésen — ismét Fejti György. A Központi Bizottság titkár­rai : Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Var­ga László. Rajtuk kívül a tit­kárság tagja lett még: Bara­bás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy­­Sándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánná, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres András. A Központi Bizottság tisztsé­gében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság fő­­szerkesztőj­ét. A KISZ X. kongresszusának­­ tanácskozása a DIVSZ-induló eléneklésével, mozgalmi da­lokkal fejeződött be. A KISZ X. kongresszusának határozataiból A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükség­leteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjú­sági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink meg­őrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondol­kodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezde­ményezőkészségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalo­kat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság in­tenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programokat a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb ösztönöz­zön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a tár­sadalom, az ifjúság problámái iránt, következetesen vegye figye­lembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelé­sére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait a­­nemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért ví­vott világméretű küzdelemben mivel a béke népünk, ifjúságunk boldogulásának, céljai valóra váltásának alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ- szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, mű­ködjenek közre, megvalósításukban, kezdeményezően és aktív szer­vező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak meg­felelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszke­désüket - szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakember­­képzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vál­lalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka ter­melékenységének növelésére­ irányuló törekvéseket: a szervezett­ség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy be­csülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerő­átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, le­bonyolításában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együttjáró nehézségek, feszültségek enyhítésében. A fiatalok jelentős része­­ családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszer­zése érdekében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltató munkát. Ugyanakkor határozot­tan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyes­kedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik mun­kaidőben pihenik ki magukat, vagy végzik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat határozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is, hangsúlyozva, hogy a gazdasági építőmunkában vállalt feladatok eredményes megvalósításának fontos feltétele, hogy a KISZ nagyobb befolyás­sal rendelkezzen a termelésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, tehetsége kibon­takoztatásával készüljön hivatására. Ezzel összefüggésben a do­kumentum a KISZ-szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösz­tönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az isko­lai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottsá­gát. Támogassák az új iránt fogékony, reális követelményeket támasztó igényes pedagógusokat, oktatókat. Az ifjúsági szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcso-­­latos tennivalók kimunkálásából és megvalósításából. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósításá­hoz, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődé­süket, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézmé­nyekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a­ tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint kell alakítani; az iskolai KISZ-szervezetek - az irányító szervek segítségével - ma­guk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igé­nyeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcso­latban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KISZ- szervezetek érdemben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésé­ben, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdé­seiről, tartalmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egye­temi és főiskolai KISZ-szervezetek nevelő munkáját, egész tevé­kenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatok­ra való felkészítés szolgálatába kell állítani. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcso­latban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz való jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint annak átte­kintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és ott­honteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — pél­dául a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. Az ifjúsági szövetség tör­vényes joga és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fiatalok vélemé­nyére jobban építő munkával vesz részt minden szinten az érde­kek egyeztetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A KISZ X. kongreszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával a KISZ kommunista politikai, mozgalmi jellegének erősítésével, a műve­lődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gazdagí­tásával összefüggő legfontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatá­rozó törekvéseket fejezi ki és módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjú­ság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért. NAPLÓ - 1981.június 2., kedd 3

Next