Napló, 1981. június (Veszprém, 37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-02 / 127. szám
Befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa (folytatás az 1. oldalról) A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért - egyetértő szavazással - lezárták a Központi Bizottság beszámzt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbízatásának megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plenáris tanácskozáson és a szekcióüléseken elhangzott, valamiint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtette ki véleményét. Ilyenformán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért-s kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véleménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beterjesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcsolatban. Ez abból is következik, hogy széles körű, demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a Központi Bizottságnak - amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot - módja volt a vita tapasztalatainak érdemi hasznosítására. Mindemellett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, javaslat született, amelyek pontosították, konkretizálták vagy továbbfejlesztették a beterjesztett dokumentumokban foglaltakat. A szerkesztő bizottság amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni indítványozott észrevételeket írásban szétosztotta a küldöttek között — nemcsak olyan javaslatokat vett figyelembe, amelyek célzottan és szövegszerűen a határozati javaslat módosítására irányultak, hanem olyanokat is, amelyek tartalma érintette a határozattervezetben foglaltakat, s belőlük bizottság alakított ki konkrét szövegmódosító indítványt. Voltak olyan javaslatok is, jelentette Nagy Sándor, amelyek a határozati javaslat szövegét érintették ugyan, de szerepeltetésüket a határozatban a bizottság nem tartotta indokoltnak, vagy azért, mert az adott javaslat körültekintő vizsgálatot, a szükséges feltételek megteremtését, s így későbbi döntést igényel, vagy azért, mert túlzottan aprólékos, módszertani jellegű, vagy pedig, mert nem látszik megvalósíthatónak. A szerkesztő bizottság gondoskodott arról, hogy ezek se menjenek veszendőbe, például beillesztette az állami, társadalmi szerveknek szóló ajánlások közé. Végül: született néhány olyan javaslat is, amely érvényes döntésekkel egybeeső tartalmú, ezért az újbóli megfogalmazás szükségtelen, illetve olyan, amely egy-egy speciális helyzetben lévő szervezetet vagy a szervezetek egy szűk körét érinti és ezért egyedi elbírálást, döntést igényel. Azzal fejezte be a jelentést Nagy Sándor, hogy természetesen a nagyszámú, összesen 332 szóbeli és írásban leadott hozzászólás tüzetes elemzése, feldolgozása, a KISZ munkájában történő hasznosítása az újonnan megválasztott Központi Bizottság feladata lesz. A szerkesztő bizottság jelentésével kapcsolatban ezután többen kértek szót. Tassonyi Kadocsa, az Olajterv főmérnöke a KISZ felsőbb szerveibe delegálással-választással kapcsolatban azt észrevételezte, hogy az alapszervezeteknek mindig lehessen beleszólása a személyes megbízatásba. Szűcs Gusztáv né melója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módosítási javaslata, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti vitát. budapesti általános iskolai tanár afelől érdeklődött: mi indokolja az egyetemi, főiskolai KISZ-szervezeteknek azt a többletjogosítványát, hogy intézményes keretek között véleményt mondhatnak a felsőoktatás egészéről, szervezeti és intézményes kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, oktatói munkájáról, hiszen hasonló írott lehetőségekről például a munkásfiataloknál nincs szó. Szerencsés Rudolf, VOLÁN KISZ- bizottsági titkár annak a véleményének adott hangot, hogy a határozatban a KISZ hagyományos termelési mozgalmairól, akcióiról a szocialista munkaverseny szerves részeként szóljanak, ilyen értelemben szorgalmazzák továbbfejlesztésüket. A „Munkád mellé add a neved!” és a „Dolgozz hibátlanul!" munkarendszerkénti kezelését javasolta beilleszteni a gazdasági egységek termelési és belső ellenőrzési rendszerébe. Varga B. Sándor, a COMPACK szervező mérnöke azt kérte, hogy az ifjúsági mozgalom sajátos módszereivel járuljon hozzá a mérnöki munka presztízsének hazai javításához, illetve helyreállításához. Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szakmunkása indítványozta, hogy kerüljön bele a határozatba: a KISZ sajátos eszközeivel vegyen részt a bányászutánpótlás biztosításában, például a vájárképzési tananyag korszerűsítésének kezdeményezésével, a szakma tanarának és szépségeinek propagálásával. Császár István, az Ikarus autószerelője végül indítványozta: a szervezeti szabályzat a KISZ-ben szükség szerinti, illetve kétévenkénti választásokat írjon elő. Nagy Sándor mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt. Szervezeti szempontból az érvényes szabályokkal nem vágna egybe a felsőbb szervbe delegálás említett formája; egyébként is az alapszervezetek gyakorolhatják a visszahívás jogát. Az egyetemisták, főiskolások említett érdekvédelmi lehetőségét „pluszként” megadni azért indokolt, mert az ifjúság többi rétegének, így a dolgozó fiataloknak is vannak a KISZ-en kívüli más érdekvédelmi-érdekképviseleti fórumai, s az ifjúsági törvényben meg más jogszabály szerint is, a felsőoktatásban résztvevőknek viszont csak az ifjúsági szövetség látja el az érdekképviseletét. A KISZ sajátos termelési mozgalmait helyes beilleszteni a szocialista munkaverseny egészébe, viszont a két említett mozgalmi munkaformát, illetőleg munkamódszert nem lenne szerencsés állami ellenőrzés alá vonni, hiszen abban a pillanatban megszűnne a mozgalmi jellege, s így már nem az ifjúsági szövetséggel kapcsolatos, sajátos formát jelentene. Sem a mérnökök, sem a bányászok - egyáltalán bármilyen szakma vagy foglalkozás - presztízsvédelmére nem egy kongreszszusi határozat szövege hivatott, a KISZ-nek ugyanis mindenféle szakmát érintő általánosabb feladatai vannak ilyen tekintetben. A szervezeti szabályzattal kapcsolatosan elhangzott küldötti észrevételre Nagy Sándor azt válaszolta: maradjon érvényben az a javaslat, amely szerint a kerületi küldöttgyűléseket szükség szerint de legalább háromévenként öszsze kell hívni. A kongresszus küldöttei tudomásul vették a szerkesztő bizottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észrevételekre adott választ. Ítélésem szerint — a kongreszszus elérte — hangsúlyozta a K KISZ Központi Bizottságának első titkára. — Igaz, minden ilyen tanácskozás munkájának értékét mindig az utána következő időszak határozza meg, de azt már most jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy rendkívül aktív, konstruktív légkör jellemezte a kongreszszust. A plenáris, valamint a szekcióüléseken a küldöttek és a meghívottak egyharmada mondott véleményt közös dolgainkról. A KISZ új Központi Bizott- ságának felelősségteljes feladata lesz, hogy valamennyi elhangzott, vagy írásban benyújtott javaslatot, észrevételt tanulmányozza, s a hasznosítható javaslatokat foglalja feladattervbe. Kongresszusunkat az egység, jellemezte — folytatta Fejti, György. — Mindvégig kifejezésre jutott: a küldöttek elfogadták az ifjúsági szövetség további programját, annak fő megállapításait. Most arra kell törekednünk, hogy ugyanilyen egységben és közös akarattal lássunk hozzá a közösen kimunkált feladatok végrehajtásához. A Központi Bizottság, de valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy az eddigi munkánk fogyatékosságait felszámoljuk, gondjainkat megoldjuk. A kongresszus egyértelműen azt bizonyította: van erőnk ahhoz, hogy ezt a nagy munkát elvégezzük, s hogy kellő erő és tettrekészség van KISZ-szervezeteinkben, és tagságunkban a továbblépésre. A valós ügyekről, hozzáértéssel, s a megoldás keresésének szándékával folytatott párbeszéd hűen tükrözte, hogy a fiatalok készek felelősen, felkészülten, előretekintve, a terheket is vállalva részt kérni a közös munkából. Megerősödve kerültünk ki a vitából. Ez igaz általában, s igaz a különböző rétegekre, így például az egyetemi ifjúságra is, akik körében — jól tudjuk — a kongresszust előkészítő fórumokon a szokottnál is szenvedélyesebb, élesebb viták folytak a mozgalmi munkáról, annak fogyatékosságairól. Az egyetemifőiskolai szekció munkája is arról győzött meg bennünket, hogy az egyetemi, főiskolai fiataloknak is megfelelő cselekvési területük van közös céljainak valóra váltásához, a munka megjavításához. Az ifjúsági szövetség előtt a továbbiakban is sok, fontos feladat áll. A kongresszuson is kifejezésre jutott: szövetségünk azzal erősítheti tekintélyét, társadalmi súlyát, befolyását, hogy ha részt kér és részt vállal valós feladatok megoldásából, ha a jövőben is cselekvő, és nem valamiféle szemlélődő szervezetként tevékenykedik, ha tettekre mozgósít, mindenekelőtt a munkában, a társulásban és a haza védelmében. Erről hangzottak el hozzászólások a munkásember magabiztosságával, és emlékezetes szavak a falusi értelmiség munkakedvéről, hivatásszeretetéről, az alkotásban rejlő örömről. Sok szó esett arról, hogy egy kicsit másképpen kell dolgoznunk, a KISZ munkaformáit illetően is. Korábbi, munkaformánnkat mai feladatainkhoz kell igazítani, s ez mindenekelőtt nagyobb helyi vállalkozókedvet igényel, nagyobb érzékenységet a környezetünkben lévő problémák iránt, s nagyobb részvételt a helyi célok kitűzésében, az értékelésben, az elismerésben egyaránt. Másrészt a KISZ-nek nagyobb szerepet kell vállalnia a műszaki-technikai fejlesztésben, jobban építve a fiatalok tudására, az átlagosnál nagyobb vállalkozókedvére. Szekcióülésen hangzott el például az a találó kritikai megállapítás, hogy a szállítói vállalatokat már büntetik azért, ha a járművek üresjáratban fuvaroznak, viszont a fiatal diplomásokat még sok helyütt lehet „üresjáratban” foglalkoztatni. Takarékosabban kell gazdálkodnunk energiával, anyaggal, munkaerővel egyaránt, el is hangzott ezzel kapcsolatos számos jó ifjúsági kezdeményezés. Egyértelműen támogatták a küldöttek azt a beszámolóban is megfogalmazott igényt, hogy aktívabban, tudatosabban, elkötelezettebben politizáljon az ifjúsági szövetség, határozottan kiállva pártunk politikája mellett, részt vállalva a politika alakításában és végrehajtásában egyaránt. Ezt fogalmazták meg a hivatásos KISZ-vezető tapasztalatait, elkötelezettségét tükröző felszólalók, vagy a fiatal művész felelősségtől áthatott szép kongresszusi megnyilatkozása: hazáért házat senki ne cseréljen. Egyetértés alakult ki abban, hogy a KISZ a fiatalok törekvéseinek, vágyainak, öntevékenységének adjon tágabb teret. Ehhez kell igazítani munkastílusunkat, jövőben munkamódszereinket, mi több, az irányítás és a szervezeti élet különböző elemeit is jobban kell differenciálnunk. Nagy erőt jelent számunkra az, hogy terveink, törekvéseink valóra váltásában nem vagyunk egyedül, hogy élvezhetjük pártunk támogatását, bizalmát és megértését. Ezt tapasztalhattuk már a kongreszszusi felkészülés időszakában is, s mindez kifejezésre jutott abban is, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában megosztotta az ifjúság küldötteinek tanácskozásával gazdag tapasztalatait. Az ifjúság ügye mellett az ország és a nagyvilág dolgairól is. Erről a helyről is biztosíthatjuk pártunk vezetőit; azért fogunk, dolgozni, hogy a KISZ a jövőben is betöltse hivatását. Pártunk bízhat az ifjúságban, erejében, tettrekészségében. Mi is azt valljuk, — miként Kádár János elvtárs a KISZ kongreszszusán megfogalmazta —, hogy dolgozni kell, és az eredmények nem fognak elmaradni. Felbecsülhetetlen érték számunkra, hogy miközben a világ sok részében az embereknek gyötrelem jut osztályrészül, a mi ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövőbe, jól érezheti magát hazájában. A kongreszszus azzal a jóleső érzéssel ■fejezheti be munkáját, hogy ifjúsági szövetségünk, továbbhalad, azon az úton, amelyre hat évtizede lépett, s amelynek folytatását e kongresszus kijelölte. Fejti György vitazáró válasza után határozathozatal következett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal — elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusainak határozatát, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. A szerkesztő bizottság jelentése Fejti György vitazáró beszéde Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresszus mérlegét. " Valamennyien a tisztességigel elvégzett munka jó érzésével érkezhettünk a tanácskozás végére. Úgy vélem, kijelenthetjük: a kongresszus eredményes munkát végzett. Minden résztvevője arra törekedett, hogy nyílt elemzést, reális számvetéstkészíthessünk a két kongresszus közötti időszak munkájáról, eredményeinkről, fogyatékosságainkról egyaránt, s hogy keressük a továbblépés lehetőségeit. E célokat — meg Megválasztották a KISZ vezető testületét! Ezután a kongresszus zárt ülésén megválasztotta a 105 tagú Központi Bizottságot, valamint a 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. Megyénkből a KB tagja lett dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Heilig Ilona, a veszprémi gyermekkórház ápolónője, Sinka Gabriella, az Ajkai Timföldgyár technikusa, és Horváth Zoltán, a tapolcai ÁFÉSZ villanyszerelője. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága első ülésén megválasztotta a 17 tagú intéző bizottságot és a 11 tagú titkárságot. A Központi Bizottság első titkára. — jelentették be a választást követő plenáris ülésen — ismét Fejti György. A Központi Bizottság titkárrai : Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. NagySándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánná, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Veres András. A Központi Bizottság tisztségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusának tanácskozása a DIVSZ-induló eléneklésével, mozgalmi dalokkal fejeződött be. A KISZ X. kongresszusának határozataiból A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükségleteinek. A dokumentum kiemeli: az MSZMP XII. kongresszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Feladataink megoldása, vívmányaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményezőkészségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelentős részt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó programokat a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalmasabb ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. A KISZ legyen fogékony a társadalom, az ifjúság problámái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növelésére. Ugyancsak az alapvető célok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcsolatait anemzetközi ifjúsági mozgalom haladó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzéséért vívott világméretű küzdelemben mivel a béke népünk, ifjúságunk boldogulásának, céljai valóra váltásának alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követelményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a mozgalmi munka középpontjába a műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takarékosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ- szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek közre, megvalósításukban, kezdeményezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésében, a fiatalok újító javaslatainak ösztönzésében és hasznosításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a munkaerővel, az anyaggal, az energiával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszkedésüket - szögezi le a dokumentum. Ennek egyik feltétele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, másrészt erre ösztönözzön a pályakezdők és a vállalatok érdekeltségi rendszere. A KISZ támogatja a munka termelékenységének növelésére irányuló törekvéseket: a szervezettség, a munkafegyelem javítását. Megköveteli tagjaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szükséges a munkaerőátcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak előkészítésében, lebonyolításában. Működjön közre a munkakör és a munkahely változtatásával együttjáró nehézségek, feszültségek enyhítésében. A fiatalok jelentős része családalapítás, az önálló otthon gyorsabb megteremtése, az ehhez szükséges jövedelem megszerzése érdekében — munkaidején túl is kész munkát vállalni. A szövetség támogatja a kisebb közösségek vállalkozásán alapuló, a vállalatok, a szövetkezetek tevékenységi körét kiegészítő, azzal összehangolt termelő-, szolgáltató munkát. Ugyanakkor határozottan fel kell lépni a munka nélküli jövedelemszerzés, az ügyeskedés, a törvénytelen haszonszerzés ellen, azok ellen, akik munkaidőben pihenik ki magukat, vagy végzik el különmunkájukat. A dokumentum feladatokat határozott meg a KISZ hagyományos termelési mozgalmainak, akcióinak fejlesztésére is, hangsúlyozva, hogy a gazdasági építőmunkában vállalt feladatok eredményes megvalósításának fontos feltétele, hogy a KISZ nagyobb befolyással rendelkezzen a termelésben és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok körében. A társadalom fejlődésének alapvető követelménye, valamennyi fiatal érdeke, hogy ismereteinek gyarapításával, tehetsége kibontakoztatásával készüljön hivatására. Ezzel összefüggésben a dokumentum a KISZ-szervezetek feladataként fogalmazta meg: ösztönözzék tagjaikat a képességeik szerinti legjobb tanulmányi, szakmai munkára, kísérjék figyelemmel az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulását, kezdeményezzék és segítsék elő az iskolai demokrácia kibontakozását, az oktatási intézmények nyitottságát. Támogassák az új iránt fogékony, reális követelményeket támasztó igényes pedagógusokat, oktatókat. Az ifjúsági szövetség részt vállal a közoktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcso-latos tennivalók kimunkálásából és megvalósításából. A szövetség tagjainak csaknem fele tizenéves; igen fontos, hogy az ifjúsági mozgalom teret adjon törekvéseik megvalósításához, hogy bizonyíthassák tehetségüket, kielégíthessék érdeklődésüket, szélesíthessék látókörüket. A középfokú oktatási intézményekben a KISZ-szervezetek szerveződési formáit pedig a tanulók igényei, a célszerűség és a feltételek szerint kell alakítani; az iskolai KISZ-szervezetek - az irányító szervek segítségével - maguk döntsék el, milyen megoldásokat választanak. A tanulmányi mozgalom szervezésében is jobban kell igazodni a diákok igényeihez, elképzeléseihez. A felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban a határozat megállapítja: szükség van arra, hogy a KISZ- szervezetek érdemben részt vehessenek az oktatás korszerűsítésében, hogy intézményes keretek között véleményt mondhassanak a felsőoktatás egészéről, az oktatás szervezeti és intézményi kérdéseiről, tartalmáról, módszereiről, az oktatók munkájáról. Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek nevelő munkáját, egész tevékenységét a szocialista szakemberképzés, az értelmiségi feladatokra való felkészítés szolgálatába kell állítani. A fiatalok érdekeinek képviseletével és védelmével kapcsolatban elhatározott feladatok között megkülönböztetett helyen szerepel az ifjúság önálló otthonhoz való jutásának támogatása, további lehetőségek felkutatása. A KISZ javasolja a felsőoktatási tanulmányi ösztöndíjrendszer felülvizsgálatát, valamint annak áttekintését, hogy milyen lehetőség van a családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos néhány társadalmi juttatás — például a gyermekgondozási segély — és jogosultság kiterjesztésére az egyetemi, főiskolai hallgatók körére. Az ifjúsági szövetség törvényes joga és kötelessége, hogy képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A jövőben nyíltabb, a KISZ-tagok, a fiatalok véleményére jobban építő munkával vesz részt minden szinten az érdekek egyeztetésében, az ifjúságot érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. A KISZ X. kongreszusának határozata részletesen taglalja a fiatalok tudatának szocialista szellemű formálásával a KISZ kommunista politikai, mozgalmi jellegének erősítésével, a művelődés, a sport, a szórakozás lehetőségeinek, formáinak gazdagításával összefüggő legfontosabb feladatokat. A dokumentumban rögzített mozgalmi teendők lényegét, az ifjúsági szövetség munkáját az elkövetkező években meghatározó törekvéseket fejezi ki és módosított szervezeti szabályzat egyik pontja is, e szerint a KISZ kiemelt feladata, hogy az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alakításában, dolgozzon megvalósításáért. NAPLÓ - 1981.június 2., kedd 3