Napló, 1982. február (Veszprém, 38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

4 - NAPLÓ - 1982. február 2., kedd AZ OLVASÓK FÓRUMA Hogyan igyunk forrásvizet? Évek óta vagyok kényszerű lakásai a gyógyító balatonfüre­di kórháznak, illetve szanató­riumnak. Sokadmagammal val­lom, hogy a hasznos orvosi gyógykezelés mellett mind job­ban „hiszek” a füredi szénsa­vas vízben, a „savanyúvízben" is. De hogyan, jussunk hozzá, délután? Amikor a csarnokbeli belső kis kút már bezárt. Aki itt járt, az tudja, hogy a szép, ízléses és öreg Kossuth­­forrás kifolyójához hat lépcsőn kell lemenni. Mit lemenni? Le­botorkálni a félhomályban. Az­tán szépen le- és behajolni­, pontosabban szólva benyomo­­rodni a kifolyóhoz. Ennek a kö­vetelménynek bizony a ma­gunkfajta idősebb emberek már egyáltalán nem, vagy csak nyögve, küszködve tudnak ele­get tenni. A kérdésem (kérdésünk, hi­szen sokad­mag­am nevében írom ezeket a sorokat) az: mi­ért nem vezetik a híres, füredi gyógyító forrásvizet nekünk is elérhető magasságba? Úgy, hogy estefelé, amikor a kis kút már bezárt, akkor is elérhes­sük. Úgy gondoljuk, hogy ez nem beruházási kérdés. Csak egy kis ötlet és jóakarat kell hozzá. Azért, hogy sok­ ember gyógyulását ne árnyékolja be a savanyúvízforrás vize elérhe­tetlenségének felhője. Bognár Gábor és társai Balatonfüred II szekérfuvarozók sérelme Január 12-i számukban je­lent meg egy híradás a várpa­lotai szénellátásról, a brikett­­gyár fejlesztéséről. Ehhez kap­csolódik a sérelmünk. A lakos­ság igényli a­ tüzelőanyagot, ezt azonban házhoz is kell vin­ni. Férjem — másodállásban — szekérfuvarozó kisiparos. Van olyan nap, hogy egy kocsi­sze­net tudnak kivinni naponta, de sokszor egyet sem, s csak áz­­nak-fázna­k a lovaik mellett a fuvarozni akarók. Ezzel szemben a tehergépko­csik a kapun belül megelőzik őket, elviszik a fuvart. Emiatt öt széncéduláná­l többet nem is merünk elfogadni, mert egyál­talán nem tudjuk, mikorra vi­hetjük ,j­i. Erre a hónapra nem is mertünk senkiitől sem szén­­cédulát elfogadni. Pedig a TÜZÉP is ad széncédulát, de kivinni a fuvart nem vállalja. Szajvolt Györgyné Várpalota, Csokonai utca 1. Csakugyan miért ? Több aláírással kaptuk Bala­­tonfüredről a fényképet és a levelet. „Két évvel ezelőtt — írják a panaszosok — egyik napról a másikra ez a fabódé került a füredi Petőfi Sándor utcai autóbusz-megállóba. Má­ig sem tudjuk, milyen célból „szépíti" a főközlekedési út megállóját? A jelzett megállóban, a Vö­rös Csillag szálloda előtt, té­­len-nyáron sokan várakoznak. Lehet, hogy a fedett rész vé­­delmet nyújt az eső, vagy a hó ellen, de vajmi keveset. A fabódé rendeltetése viszont tel­jesen érthetetlen. Jegykiadó, forgalmi ellenőr, menetirányító tanyája? Még sohasem láttuk, hogy ott egyetlen teremtett lé­lek is „funkcionált" volna. Ak­kor meg minek? Miért rontja a városképet a Volán vállalat csúnya tákolmánya? Olyan sok helyen van már ízléses, szép műanyag, aluminium és üveg autóbusz-várakozó. Miért éppen itt, a gyógyüdülő város köze­pén éktelenkedik egy ilyen? Még van idő, hogy az üdülési idény kezdetéig az illetékesek eltüntessék a semmire sem al­kalmas fabódét a város köz­pontjából. Válaszol az illetékes• Megszüntetik a helytelen eljárást Bódi Lajos (Padragkút, Sza­badság utca 9.) levelében el­­panaszol­ta, hogy január 12- én délelőtt a pat­ragkúti tele­pen 51 forintot kértek a gáz­­paladkcseré­nél. Ez — írta — ellentétes ezzel, amit a Napló január 8-i számában megje­lent tájékoztató tartalmaz. Az 5 forint különbözet miatt fel­kereste a helyi tanácsot, mert a telepvezető erre hivatkozott.­ ­ „A Bódi Lajos közérdekű bejelentésében foglaltakat ki­vizsgáltattam, és annak ered­ményéről az alábbi tájékozta­tást adom - írja Szabó Jenő­­né dr. vbl t­iká­r (Ajka, városi tanács). — A gázcseretele­pet Padragkúton a nagyköz­ségi tanács saját erőből l­éte­­sítette. Téves értelmezés alap­ján történt, hogy a jutalékot rászámították a palack árára. Intézkedtem a nagyközségi ta­nács elnökénél a helytelen gyakorlat felszámolására. A nagyközségi tanács elnöke a gázcseretelep vezetőjével tör­tént tárgyalás alapján intéz­kedett a helyes forgalmazási gyakorlat alkalmazása érde­kében. A panaszost a vizsgá­lat eredményéről és az intéz­kedésekről írásban tájékoztat­tam." r' f v\?i sp s t •** m ____________________________ Jogszabályainkból Uj rendelkezések a szabadságokra Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg szükségessé vált a szabadságokra vonatkozó rendelke-?­zések módosítása is. Figyelemre érdemes tény, hogy az új jogszabályok alapvető elve szerint senki sem kerül­het hátrányosabb helyzetbe az új rendelkezések hatály­ba lépése előttinél, tehát az 1982. január elsejei helyze­ténél. Ezért mondja ki a rendelet, hogy ha az 1982. ja­nuár 1-e előtt érvényes szabályok szerint a dolgozó alapszabadságának együttes mértéke — a szabadna­pok beszámításával - nagyobb, mint az új rendelet szerint őt megillető szabadság, akkor munkakörének változatlansága esetén a kedvezőbb mértékű legfel­jebb azonban 24 munkanap szabadságára való jogo­sultságát megtartja. Az alapszabadság mértéke 1982. január 1-től minden mun­kaviszonyban töltött naptári év­ben 15 munkanap. A dolgozó­nak minden munkaviszonyban töltött 3 év után egy, de éven­ként legfeljebb kilenc munka­nap pótszabadság jár. Ha az évek összeszámlálása során tö­redékév keletkezik és az leg­alább fél évet tesz ki, akkor azt egész évként kell alapul venni, így például, ha valaki­nek 2 év és 6 hónapos a mun­kaviszonya, ezután már meg­kapja az egy nap pótszabad­ságot. Megváltozott a fiatalkorú dol­gozóknak járó pótszabadság mértéke is. A fiatalkorú dolgo­zóknak 16 éves koráig évi tíz, míg 16-18 éves korban évi öt munkanap pótszabadság jár. Ez utoljára abban az évben illeti meg, amelyben a 16., illetve a 18. életévét betölti. A kiskorú gyermekek nevelé­sére, gondozására járó pótsza­badság mértéke a következő­képpen alakul. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedüli neve­lő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermek esetén már öt, legalább három gyermeke után pedig 9 munkanap pót­szabadság illeti meg. Ezen a pótszabadságon felül a dolgo­zó nőnek az általa gondozott 18 éven aluli és munkaviszony­ban nem álló 3 gyermeke után évi 2 nap, minden további gyer­mek után pedig ugyancsak 2- 2 nap, de évenként legfeljebb 12 nap pótszabadság jár. A kiskorú gyermekeik után já­­­ró pótszabadság mértékében tehát nem történt — a korábbi szabályozáshoz képest — válto­zás. Csupán az elnevezés vál­tozott meg azzal, hogy most mindkettőt pótszabadságnak nevezzük a korábbi „fizetett szabadnap” helyett. A munkakör alapján járó pótszabadság mértéke a követ­kező. A magasabb beosztás­ban, vezető állásban dolgozók­nak (például bírónak, ügyész­nek, a közjegyzőnek, egyes művészeti dolgozóknak, a tudo­mányos munkatársaknak, az új­ságíróknak stb.) évenként öt munkanap pótszabadság jár. A vezető állású dolgozókat éven­ként 3 munkanap pótszabad­ság illeti meg. A bölcsődék­ben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, valamint az al­só-, a közép- és a felsőfokú oktatás keretében, továbbá az egészségügyi ágazatban az ok­tató, a nevelő munkát végző dolgozókat évenként 25 mun­kanap pótszabadság illeti meg. Annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultsá­gának megszerzése után — tel­jes munkaidőben — fizikai mun­kakörben tovább dolgozik, az első naptári évben 3, ezt köve­tően pedig minden naptári év­ben 5 munkanap pótszabadság jár. A szabadság kiadásának idő­pontját legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell a dol­gozóval közölni. Ettől azonban a kollektív szerződés eltérően is rendelkezhet. A már megál­lapított időpontot a munkáltató csak a dolgozóval történő meg­állapodás alapjá­n, vagy rend­kívüli ok miatt változtathatja meg. A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságát a lehe­tőségekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság kettő­nél több részletben csak a do­gozó kérésére adható ki. Ám ilyen esetekben is 10 munka­nap szabadságot egybefüggő­en kell biztosítani. Ha a dolgozó munkaviszo­nya év közben megszűnt, vagy a szerződéses üzemeltetés mi­att szünetel, illetve a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be és a munkáltatónál eltöltött, idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt akikor pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre fel­mentették a munkavégzés alól, akkor a szabadságot kiadottnak kell tekinteni a pénzbeli meg­váltás nélkül is. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya meg­szűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre ará­nyosan megilletné, a különbö­­zetre járó átlagkeresetét a munkabéréből le kell vonni, vagy tartozását a MIL­ lapjára rá kell vezetni. Nem szabad levonni a többletet akkor, ha a dolgozót sorkatonai szolgá­latra hívták be, vagy munkavi­szonya nyugdíjazására tekintet­tel, illetve halála folytán szűnt meg. Dr. Maár Sarolta Fogadóórák a szerkesztőségben Olvasóink kérésére is­mételten közöljük, hogy szerkesztőségünkben­ he­tenként kétszer - kedden és pénteken - tartunk fo­gadóórákat. (Veszprém, Szabadság tér 15., első emelet). A fogadóórák időpontja: délután 14-től 17 óráig, a levelezési ro­vatban. Más napokon csak a levélben beérkező panaszokkal és jogi kér­désekkel tudunk foglal­kozni. Kérjük olvasóinkat, hogy az időpontokat szí­veskedjenek betartani. A az MTI hazai jelentéseiből TOJÓHÁZAK EXPORTRA Újabb ketreces tojóházakat adott­­ a KOMPLEX Kültike­­res­kedel­mi Vállalat szovjet partneréne­k, a TRAKTORO­­EXPORT-­na­k. A napokban aláírt 42­­mill­ió rubeles szer­ződés alapján az idén 138­­kétszintes berendezést száll­íta­na­k a Szovjetunióba. A Rába mosonmagya­róvári üzemében készüllő tojóházakból már több mint egy évtizede exportálnak, azt ormaik idején éppen a szov­jet partnerek igényére, közös munkával fejlesztették ki. Ed­dig több mint 2500 ilyen for­mát létesített a KOMPLEX a Szovjetunióban, amelyekben 73 millió tojót helyezhetnek el. Az idén szállítandó toljóházak­­­ba csaknem 8 millió csirkét te­lepítenek. A szovjet piacon kívül ezek a tojóháziak kere­settek más szocialista orszá­gokban, Csehszlovákiá­ba­n és Romániában is,, valamint több­­közép- és közel-keleti, vallja - mint ázsiai országiban. A Rá­ba gyár egyébként folyamato­sam fejleszti, korszerűsíti a fa­r­­mák technológiáit, s terveik szerint rövidesen kidolgozzák a­­más szárnyasállatok tartásá­ba alkalmas tojóházaik típu­sléit is. HÍMES TOJÁSOK­ ­Festik a húsvéti tojásokat Kalocsa-vidék világhírű népmű­­vészasszonyai. A színes motí­vumokkal p­ingált, illetve kar­colt tyúktojásokon megeleve­nedik a táj sajátos népművé­szete. A szakmári pingálóasz­­szonyok virág­mintákkal díszí­tik a tojásokat, az úszód­i falk pedig hajszá­lvékony, klasszikus motívu­mokkal karcolnak a színesített tojáshéjra. A hím­es tojások nagy részét exportál­ják, de több ezret száll­ítanak fa hazai népművészeti boltok­nak is. SZÁZ BANÁN EGY FÜRTBEN Szegeden, a József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében, az utóbbi évtized leggazdagabb termését hozta a faamámfa. A párás levegőjű üveg­házb­an otthonosan fejlő­dik a terjedelmes lombozatú délszaki­­ növény. Rajta egyet­len óriási fürtben legalább száz termés érik. Az egyébként Délkelet- Ázsiaiban honos törpe banánfa — csőik ilye­n fér el a hazai üvegházlakba­n - csupán egy­szer terem. Utána elpusztul, de tövénél több erős sarját hajt. Ezeket az utódokat, friss hajtásaikat ültetik majd el, amelyek három-négy év múl­tán fává fejlődnek, s beérlleli­k édes gyümölcseiket. TÉLI ALMAEXPORT (Még ezer vagon allmát ex­portál az idei télen a HU­N­­GAROFRUCT Zöldség-Gyü­mölcs Szövetkezeti Külkereske­delmi Vállalat nagykanizsai ki­­írevideltisége. A baki tangazda­ság gutorföldi, a Zalaegerszeg­­i ÁG egervári és a Nagyka­nizsai ÁG hűtőházá­ban tárolt gyümölcs szállítása március végéig tart. A zalai alma fo­lyamatosan kerül a csehszlo­vákiai, lengyel, NDK-belii és a szovjet piacokra. Tavaly tizenkét féle gyü­mölcsből, illetve tizenegy féle zöldségből, összesen ö­tven­­nyollcezer tonnát értékesítettek külföldön. Az idei szerződéseiket már megkötötték a termel­őkkel. Ezek szerint a­­tavalyinak meg­felelő mennyiség szerepel az exportterveikben. Eb­ben az év­iben először értékesítik majd a tüske nélküli fekete szedret, ami ma Zalaegerszeg környéki kistermelőik kertjeiből kerül imialjd a külföldre induló vago­nokba, kamio­nokba. LEHETETLEN TÁRGYAINK Lehetetlen tárgyaink címmel rend­hagyó kiállítás nyílik feb­ruár 2-áin a gödöllői g­alériá­­ban. A városi , művelődési köz­pont felhívására a lakosság több mint kétszáz olyan ipar­cikket, használati és háztartá­si tá­rgyait küldött be, melyeket hibásan terveztek vagy gyártot­tak. A helybel­iek számos fotót is készítettek, a rendeltetése­­inek nem megfelelő, vagy rossz helyen elhelyezett köztéri tár­gyaikról. A kiállítást február 24-ig tekinthetik meg a­­láto­gatóik. Megyénk bányavállalata várpalotai üzemeinek dolgozói korszerű üzemorvosi rendelőben kapnak egészségügyi ellátást. Képünkön a fizikotherápiai részleg látható, ahol az iszappakolás kivételével valamennyi vizsgálatot el tudják végezni, beleértve a súlyfürdőt és műszeres kezeléseket is. Csősz Sándor felvétele Építési lehetőségek Szigligeten A patinás település lélekszá­­ma a hetvenes években még csökkent, napjainkra már meg­állapodott és az utóbbi évek­ben növekedett az érdeklődés az építési lehetőségek iránt. A községi tanács 18 telket alakí­tott ki, közel a falu központjá­hoz. A tel­keket hetven évre tartós használatba adják.. Há­rom ház már felépült a közmű­vesített telkeken. Vizet, villanyt biztosítanak az építkezni szán­dékozóknak. Az első negyedévben létre­hozzák a szennyvíztársulatot, hogy tovább fejlődjön az ide­­genforgalmilag jelentős község kommunális színvonala. A fel­adatot, amelynek végrehajtása 18—19 millió forintot igényel, a DAVIÉP kapta és elvállalta. HANGOSFILM-KIÁLLÍTÁS - PROLONGÁLVA A­­MIAEUM ig­azg­atósága közli, hogy a nagy érdeklődés­ire való tekintettel A magyar hangosfilm 1931—1981. című kiállítás nyitva tartását ápri­lis­­24-ig meghosszabbítja. A HUNGIEXPO területén, a 25-ös parviloniiaain lévő kiállításihoz változatlanul 40 percenként közlekedik a „nosztalgiabusz" a Keleti pályaudvartól, a 78- as busz megállój­ából. A tár­lat r rendezői iskoláknak, cso­portos látogatóknak kívánság­­műsort is összeállítanak. Az igényeiket előzetesen, a 772-636-os telefonszámon le­het bejelenteni. FÁBRI ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSA SZENTENDRÉN S­ábri Zoltán filmrendező kép­z­őmű­vé­szek­ alkotása­­iból válogatott kiállítás nyílik meg február 2-á­n 18.00 óraikor Szentendrén, a Nosztalgia ká­véhá­zban. KORSZERŰ JÁRMŰVEKHEZ . NAGYOBB TELJESÍTMÉNYŰ GENERÁTOR Az Autóvillamossági Felsze­relések Gyá­rá­ban elkészült az első száz darab abból­ az új típusú generátorból, melyet a gyár legnagyobb hazai vásár­lói, a Magyar Vagon- és Gép­gyár, valamint az Ikarus szá­mára fejlesztettek ki. Az autó­buszokat villamos energiával ellátó generátoroknak ez az új típusa jobb az elődeinél: teljesítménye a hagyományo­sénak másfélszerese, a­­ko­rábbi­­250 ezer kilométer he­lyett 400 ezer kilométer meg­tételéig biztonsággal üzemel. Az új konstrukciójú generáto­rokat a gyártó vállalat az ed­diginél termelékenyebben ál­lítja elő. A­­készüléket — több változatban — az esztendő má­sodik felében már­ sorozatban gyártják.

Next