Napló, 1982. május (Veszprém, 38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
DB ni j!JÄgs li MKBjjaBMgMMjHi | At MSZMP VESZPRÍM MEGYEI BIZOTTSÁGE8 ft MEGYEI URACS tftH ft| Pártvezetőség a körzetekben Alig két hónapja annak, hogy a veszprémi városi pártbizottságon a megyeszékhely 10 lakóterületi - vagy ahogy mostanában nevezik körzeti — pártalapszervezeti titkárával arról beszélgettünk, hogyan lehetnek ezek a kommunista kollektívák valóban az egyes lakótelepek, körzetek politikai gazdái? Milyen szervezeti, tartalmi, munkamódszerbeni változások szükségesek ahhoz, hogy felélénküljön, fejlődjön a közösségi élet, hogy minden környékben lakó érezze: közvetlen környezetében él, tevékenykedik, a pártszervezet. Akkor az volt a tanácskozás célja, hogy együttesen, a kol-lektív bölcsességre alapozva beszéljék meg az MSZMP Politikai Bizottsága 1982. szeptember 11-i határozatából adódó feladatokat. Őszintén, egymással vitatkozva elemezték a tennivalókat a titkárok, akik javarészt az aktív termelőmunkából már nyugalomba vonultak. De a politikai életből nem! Fel is csattant a tiltakozás, mikor egyikük „nyugdíjas alapszervezeteknek” titulálta ezeket a kommunista kollektívákat. Szóbotlás esett ekkor, bár mint minden ilyennek, ennek is volt valami reális tartalma. Mert tény az, hogy a körzeti alapszervezetekhez tartozó 571 veszprémi kommunista döntő többségét (80-90 százalék) valóban nyugdíjasként tartják számon a Társadalombiztosítási Igazgatóságon. De ők maguk azt vallják: a termelőmunkából nyugalomba vonulhat a párttag, de a közéletből, a politikai munkából nem. Igazuk van, és maga a mindennapi élet bizonyítja ezt. Vegyük figyelembe csupán azt a körülményt, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire megváltozott a város arculata. Új lakótelepek épültek és épülnek, tehát olyan településrészek, ahol nem voltak - és nem is lehettek - hagyományai a politikai, közéleti tevékenységnek. Emellett megvan az ellenpélda is: az elöregedő városrészek, ahol viszont pontosan ezek a kommunista kollektívák élesztgetik ennek szikráit. Tapasztalatcsere is volt ez a tanácskozás, ahol elmondották, hogyan találták meg az utóbbi években az ehhez szükséges munkaformákat, módszereket. Hogyan szervezték meg a tanácstagokkal, a Hazafias Népfront körzeti bizottságaival, a Vöröskereszt szervezeteivel az együttműködést. Ugyanakkor elmondták azt a régi kívánalmat is: jó lenne, ha a városi pártbizottság segítségével létrehozhatnák a körzeti pártalapszervezetek tevékenységét irányító, egyeztető pártvezetőséget. Indokolt is volt ez a kérdés, mely korábban, s többször is elhangzott. Ekkor már azt mondhatták a városi pártbizottság vezetői, hogy a végrehajtó bizottság kezdeményezésére az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága jóváhagyta Veszprém városban a körzeti alapszervezeteket irányító pártvezetőség alakítását. Holnap délután a megyei pártbizottság székházának nagytermébe várják a 10 alapszervezet 114 küldöttét. Az ő feladatuk lesz a 13 tagú pártvezetőség megválasztása. Nagy felelősség hárul rájuk, hiszen e testület irányító-szervező munkája nagyban hozzájárul a körzetekben végzett politikai tevékenység színvonalának emelkedéséhez. Sz. K. A füredi tanácsülés napirendjén: Költségvetés, fejlesztés és városrendezés Ülést tartott pénteken, a délutáni órákban a balatonfüredi városi tanács, Rácz István tanácselnök vezetésével. A testület az 1981. évi költségvetési ésfejlesztési tervek végrehajtását vitatta meg. A füredi tanács a múlt évben 95 millió 868 ezer forint összegű költségvetéssel gazdálkodott. A gazdasági ágazat feladatainak ellátására 26 millió 645 ezer forintot költöttek, s ebből utak, hidak felújítására, azelka hajó csinosítására, csatornák tisztítására, a közvilágítás fejlesztésére és a parkok gondozására fordítottak jelentősebb összegeket. Nem sikerültminden tekintetben teljesíteni a terveket egyes vállalkozók miatt, akik nem tartották be a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, így például késik a Kossuth utcai csomópont kiépítése, a Séta utcai útkorszerűsítés, és ugyancsak csomópontépítés, s a Berzsenyi-forrás környékének rendezése. Az egészségügyi és szociális ágazatban 8 millió 736 ezer forintot használtak fel, elsősorban műszerek, felszerelési tárgyak beszerzésére, gyógyszerek és gyógyászati eszközökköltségeire. Rendszeres szociális segélyben részesül a városban 140 lakos, míg rendkívüli segélyt 178 személy kapott. A kulturállis ágazatban volt a legmagasabb a költségvetési összeg a tavalyi évben (40 millió forint), s ez 19 százalékkal több, mint az 1980. évi összeg. A városban az óvodai kihasználtság 134 százalékos, ámmég zsúfoltabbak az általános iskolák, összesen 1651 gyermek tanul 34 megfelelő és 8 szükségtanteremben. A tanácsülésen is hangsúlyozottan esett szó arról, hogy a városban az általános iskolai tantermek építése halaszthatatlan feladat, ám a megoldás a város anyagi erejét meghaladja. Tavaly kezdett működni a városban a zeneiskola is, ám az elhelyezés nem megoldott. A kiszemelt épület megvásárlásához, átalakításához azonban ugyancsak felsőbb szerv anyagi segítségére van szüksége a városi tanácsnak. Megemlítendő még, hogy a múlt évben a városi könyvtár köteteinek száma 1964-gyel gyarapodott, a városi rendezvények, műsorok száma is lényegesen nőtt 1980-hoz viszonyítva. Akkor 17 rendezvény, műsor volt a városban, 1981- ben pedig 56. A múlt évi fejlesztési tervek végrehajtását illetően, építőipari kapacitás hiánya miatt nem tudták megvalósítani a tervezettközműépítéseket és nyolc lakás befejezését. Mindemellett is az 1981-re tervezett lakás mennyisége 314 volt, s az átadott lakások száma pedig 335, s ez a VI. ötéves tervi lakásszárrinak a 61 százaléka. A terveknek megfelelően fejlesztették a lakótelepeken és egyes utcákban az energiaellátást és távhőszolgáltatást, és ugyancsak nagyobb összegeket költöttek a fejlesztési alapból a vízellátás és a csatornahálózat javítására. Elkészült a Petőfi Sándor utcai üzletközpont tanulmányterve is, a bazársor műszaki-gazdasági előtervére pedig megbízást adtak a GYŐRITERV-nek. A fejlesztési eszközöknél jelentősen számolnak a lakosság társadalmi munkájával is, s ezt a fürediek 1981-ben túlteljesítették: 4 millió 200 ezer forint helyett teljesítettek 6 millió forintot. A tanács testülete ezután a városrendezési tervek készítéséről, valamint azok végrehajtásáról tárgyalt, végezetül vegyes ügyekről, bejelentésekről volt szó. áként. Képünkön a hölgy kezében az egykori római cserépedény magyar változata, a „Warma" látható, egyike a Herendi Porcelángyár városlődi üzemében évente készülő 80 ezer terméknek. A városlődi majolika - az üzem festett bögréi, kancsói és más edényei - nemcsak a magyar háziasszonyok körében közkedveltek, hiszen a mintegy félezer fajta termék egyharmadát fejlett ipari országokba exportálják. Negyedszázad a művészet és a közösséi szolgálatában A veszprémi zenekar és a városi vegyeskar jubileumi közgyűlése Ünnepre gyűltek össze tegnap délelőtt a muzsika Veszprém megyei barátai. A Dimitrov Művelődési Központban jubileumi közgyűlését tartotta a fennállásának 25. évfordulóját köszöntő Veszprémi Szimfonikus Zenekar és Veszprém Város Vegyeskara. Az öszszejövetelen megjelent Pap János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyuricza László, megyei tanácselnök, Csonka Zoltán, a veszprémi városi pártbizottság első titkára, dr. Tótpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára, ott voltak a megye és város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. A rendezvény bevezetőjeként megnyitották azt a kiállítást, amely a jubiláló együttesek történelmének legfontosabb állomásait mutatja be. Trófeák, plakettek, fotók, plakátok, dokumentumok idézik fel ennek a múltnak máig ható eseményeit. Navracsics Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője rövid beszédben foglalta össze a bemutató jelentőségét, a benne megtestesülő művészi és emberi produkció szerepét szűkebb hazánk életében, fejlődésében. Hangoztatta: a negyedszázad előtti alapítók olyan közeget hoztak létre, amelyben a legfőbb jó, az igazi közösség valósult meg, amelyben gyakorlattá váltak az emberi kiteljesedést segítő együttlétek. Alkotók és befogadók gyümölcsöző találkozása valósult meg rendszeresen, s a muzsika ereje nem csupán a tagokat hálózta be, nemcsak a veszprémieknek szerzett örömet, de elvitte a magyar kultúrát Európa legjelentősebb népeihez. Az előcsarnokban elhelyezett tárlat megtekintése után a résztvevők a nagyterembe vonultak. A közgyűlés programja, stílszerűen, kórusénekkel kezdődött. Az énekkar számára írott Veszprémi felhang című Bárdos-művel, majd a régi századok madrigálja zendült meg, amely azt hirdette: ünnepre jöttünk. A rögtönzött hangverseny élő élménye után, diapozitívek vetítésével, s az ünnepelt vegyeskar alájátszott énekével idéztek fel néhányat az együttest összetartó nagy közös élmények közül. Ezt követően Maróti Rezső, Veszprém tanácselnöke köszöntötte a jubiláló együtteseket. Név szerint üdvözölte a ma is muzsikáló alapító tagokat, majd elmondta: 25 év nem nagy idő ugyan egy ezeréves város történetében, de ebben az esetben mégis elég volt ahhoz, hogy a felépített falakkal, lakásokkal együtt egy nagyszerű zenei élet is kibontakozzék. Az új veszprémi zenekultúra bölcsőjét attól az időponttól számíthatjuk, amikor a Zeneakadémián frissen diplomázott Zámbó István együttesek alapítására szánta el magát. A szónok felidézte a nemzetközi versenyek győzelmeit, turnékat, lemezeket, rádió- és tévészerepléseket, amelyek ugyan rengeteg munkát követeltek, de a sikerek mindig elfújták a fáradtságot. Kodály Zoltánra hivatkozott, aki szerint zenével nemcsak zenét tanul az ember, hanem aktivitást, közösséget, tenniakarást, emberséget. Hangoztatta, hogy a most ünnepelt együttesek kiemelkedő szerepet vállaltak hazánkban abból a nagyon fontos feladatból, amelyet úgy nevezünk, hogy a kultúra demokratizálódása. Amikor a város lakossága nevében megköszönte a kórus és zenekar tagjainak ezt a tevékenységét, egyúttal kérte, hogy a jövőben is vállalják az együttesek ugyanezt a szerepet, amelyhez a fenntartók minden támogatást meg fognak adni. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. Zámbó Istvánnak egész művészi tevékenységéért, a nemzetközi versenyeken szerzett 11 első, két második, két harmadik díjért, több nívódíjért éskülöndíjért, a hazai zenei életben elért különleges teljesítményeiért a Veszprém megyei művészeti nívódíjat adományozták. A városi tanács a „Veszprém városért” érdemérem arany fokozatát adományozta Veszprém Város Vegyeskara és a veszprémi szimfonikus zenekar kollektívájának. A művelődési miniszter „Kiváló munkáért” kitüntetést adományozott dr. Papp Sándornak, a vegyeskar elnökének és Bélali Lászlónak, akórus titkárának. A Veszprém megyéért érdemérem arany fokozatát kapta Káté István, a zenekar koncertmestere, valamint Górné, Somos Margit és Csaby Csaba, a vegyeskar két szólamvezetője. Ezüst fokozatot kapott Dóczy István, a zenekar tagja. Emléklapot tizenkettőn, díszoklevelet tízen vehettek át az együttesek tagjai közül. A kitüntetések után dr. Tótpál József főtitkár tolmácsolta a Kórusok Országos Tanácsának üdvözletét, s adta át a KÓTA díszoklevelét. Rövid beszédében utalt rá, hogy a veszprémi ének és zenekar nagyszerű tevékenysége egybeesett az egész hazai amatőrmozgalom felívelésével, bizonyítva, hogy az anyagi jólét mellett lehetséges és szükséges is a szellemi, közösségi élet fejlesztése. Kiemelte a város és a megye nagy támogatásának jelentőségét, de azt is, hogy bármilyen központi akarat csak a tagok, a muzsikusok tehetségével, szorgalmával párosulva hozhat sikert. Dr. Papp Sándor, a vegyeskor elnöke az ünnepeltek nevében megköszönte a kitüntetéseket, az elismerő szavakat. Ő is azt az óriási közösségi erőt, belső kohéziót emelte ki, amely az évek során kialakult, s a nehéz pillanatokban egyúttal lendítő erőt is jelentett. Csak így válhattak képessé az együttesek arra, hogy ennyit vállaljanak a nemzet, a haza kulturális feladataiból, s egyúttal Európában is erősítsék a magyarság jó hírét. Befejezésül Gészné Kocsis Márta, a művelődési központ igazgatója adott hangot annak a reménynek, hogy a jubiláló kórus és zenekar a továbbiakban, új vezetőikkel is a régi lelkesedéssel és eredménnyel dolgozik majd. Az ünnepség tcsaként, a jelenlévők elénekelk a Himnuszt. Júliusban megnyílik az Átrium Szálloda A világszerte 97 szállodával rendelkező Hyatt-hálózat új tagjaként júliustól fogadja vendégeit az Átrium Hyatt Budapest Szálloda. A Malév és a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat közös tulajdonát képező 356 szobás, 10 emeletes, fedett belső udvarral kialakított szállo-ában uszodát, szaunát, tornatermet is létesítettek. A szállodát a Középülettervező Vállalat kollektívája Zalavári Lajos főépítész és Németh István belsőépítész vezetésével tervezte.