Napló, 1982. június (Veszprém, 38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

­ A megyei közlekedésbiztonsági tanács rovata | VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Baleset és halál a körgyűrűn Ismét tragédia történt a veszprémi körgyűrűn, a Bala­­tonfüred felé vezető közúti ke­reszteződésben. A tény ismert: egy Skoda személygépkocsi vezetője nem adta meg az el­sőbbséget a körgyűrűn szabá­lyosan haladó személygépko­csinak. Az összeütközés követ­keztében a Skoda felborult, összenyomódott. Vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Két utasát, két idős asszonyt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel a veszprémi, me­gyei kórház traumatológiai osz­tályára szállítottak. Eddig a történet, a többi tanulság. Nem veszprémi különleges­ség a körgyűrű. Mindenütt a világon az a törekvés, hogy a városokat elkerülő, megkerülő utakat építsenek, tehermente­sítsék a belváros forgalmát. Veszprém ebben úttörő ha­zánkban, a budapesti körgyű­rűt is csak most tervezik-épí­­tik. Az is köztudott, hogy min­dig a körgyűrűn haladónak van előnye. És különben is! Táb­lák szabályozzák a forgalmat a kereszteződésekben. A meg­szokottnál nagyobb STOP-táb­­lák figyelmeztetnek, hogy „Állj meg és alaposan nézz körül!" Aki nem ezt teszi, magát is, utasait is, más gépkocsiban ülőket is veszélyeztet. Senki nem mondhatja, hogy a „körgyűrű a hibás!", hogy a korábban, évtizedeken át megszokottat váltotta fel a más irányú, más rendszerű for­galom! Hányszor közlekedtünk számunkra idegen városban, útvonalon, sőt külföldön, még­is betartjuk a mindenki által jól ismert és nemzetközileg is elfogadott szabályokat. Aki rutinból vezet - nem jó gépkocsivezető, még akkor sem, ha jogosítványát 15-20 éve állították ki, ha hivatásos gépjárművezető, akinek a fe­lelőssége is nagyobb. Minden helyzetben első a figyelem, a szabály betartása, és nem utol­sósorban az udvarias, kultu­rált vezetés. De hányszor leír­tuk, elmondtuk már ezt és mégis időről-időre tragédiákról kell beszámolnunk. Ma már úgy kezdjük a tu­dósításokat, hogy .. . „ismét tragédia!’’ Miért? Egyértelmű a válasz: nem adták meg az elsőbbséget, nem vették figye­lembe a tábla előírását... . Gárdonyi Béla ­ - NAPLÓ - 1982. június 1., kedd Leendő első osztályosok szüleihez Nagy izgalommal várja a gyerme­k, de a szülő is, mi lesz az óvoda után az ,i­skolában? Mi minden fog megváltozni és hogyan? A belső környezeti változáson túl azonban más lesz a külső környezet is. Más úton kell megközelíteni az is­kolát, mint az óvodát, megvál­tozott közlekedési nehézsége­ket kell a gyermeknek leküz­deni. " Elkerülni a tragédiát! Megdöbbenve olvassuk az újságokban a közlekedési bal­eseti jelentéseket. Különösen akkor döbben meg sok ember, amikor a balesetet szenvedő személy gyermek. A baleseti jegyzőkönyvek a tényeken túl­menően természetesen a felelős személyét kutatják. Sajnos az igazi felelős gyakran a szülő, mivel azt hiszi, hogy gyermeke tud már közlekedni. Legtöbben abban a hisze­m­­ben élünk, hogy ez óvoda be­fejeztével a gyermekünk isko­lába mehet. Orvosok, pszicho­lógusok, pedagógusok azonban már több éve úgynevezett is­kolaérettségi vizsgálatokat vé­geznek gyermekeink érdeké­ben. A tragédiák elkerülése érde­kében nem lenne-e célszerű gyermekeink közlekedési érett­ségét is megvizsgálni? Erre a válasz csak egy lehet. Az ő ér­dekükben meg kell tennünk, hogy gyermekeinket nyugodt lelkiismerettel merjük az utcá­ra leengedni. Azért is szükséges mindent megtenni, mert a közlekedést, annak szabályait a felnőttek felnőtteknek alakították ki, és a gyermekek nem kicsi felnőt­tek! Sokban különböznek a fel­nőttektől, s talán ebből adó­dik gyakran megdöbbenésünk gyermekeink érthetetlennek tar­tott cselekedeteikor. A gyermeknek a periférikus (tér) látása 14 éves korára fej­lődik ki. Tehát a 6—7 éves gyer­meknél ez még gyengén fejlett­nek nevezhető. Ebből adódik, hogy a látszólag körültekintő gyermek nem veszi észre a kö­zeledő járművet. .Hasonlóan nincs kifejlődve a gyermek mélységlátása, tá­volságbecslőbe sem. Ebből is adódik az, hogy a gyermekek, ha észre is veszik a közeledő autót, mégis lelépnek a járdá­ról. A sebesség becslése a fel­nőtteknél is alacsony százalék­ban mondható megbízhatónak. A gyermekeknél érdekes mó­don a kamion, az autóbusz gyorsabbnak tűnik, mint az azonos, vagy­­nagyobb sebes­séggel közeledő személygép­kocsi. Vagyis a nagyobb tö­meg számukra n nagyobb sebes­séget jelent. A gyermekek csőik 8—9 éves korukra tudják egyértelműen meghatá­rozni egy bizonyos hang forrását. A gyermek nem lehet egyen­rangú partnere a közlekedés más résztvevőinek. Ismernünk kell tehát a szülőknek, gépjár­művet vezetőknek egyaránt - hogy milyen és meddig lehet partner a gyermek. A szülő csak ezeknek az is­mereteknek a birtokában képes foglalkozni gyermekével. Feltehetjük a következő kér­dést: Hogyan tudunk meggyő­ződni arról, hogy gyermekünk a helyesen közlekedni tudás mely fokán áll? Ezzel kapcsolatban néhány tanácsot adunk. Ha gyermekünkkel gyalogo­san közlekedünk, akkor néha vezettessük magunkat. A gyer­mek mondja meg, hogy át le­het-e menni a túloldalra vagy nem. Erre azért van szükség, mert a gyermekek zöme, ha felnőttel megy, közlekedésbiz­tonság szempontjából teljes mértékig a felnőttre hagyatko­zik. Beszéljünk meg egy-egy kö­zösen látott közlekedési szituá­ciót. Ezek között legyen helyes és helytelen egyaránt. Mondas­suk el a gyermekkel, hogy ő mit tett volna abban a látott helyzetben. Mondassuk el a gyermekkel, hogy milyen úton megy a ját­szótérre, hol megy át az út­testen és miért. Példamutatás Mit tehet a szülő annak ér­dekében, hogy gyermeke önál­lóan, biztonságosan tudjon közlekedni? A legelső és legfontosabb a szülő pozitív példamutatása. Ebben a korban a gyermekeik kritika nélkül elfogadják azt, amit a szülő tesz. Ha nem a kijelölt gyalogátkelőn megyünk át gyermekünkkel, akkor ő is azt teszi majd egyedül is, pe­dig ilyen veszélyhelyzetet élet­kori sajátosságai miatt nem képes felismerni, sőt megoldani sem. Beszéljük meg és mutassuk be a helyes magatartást a gyalogjárdán. Magyarázzuk meg, hogy miért nem lehet a járdán játszani. Hívjuk fel a figyelmét és tudatosítsuk ben­ne, hogy miért biztonságosabb a járda belső oldalán menni. Érzékeltessük, hogy a nehéz is­kolatáska más egyensúlyi hely­zetet teremt, mint amikor anél­kül megy, és ez milyen veszélyt jelenthet a járdaszegélyen való gyaloglás esetén. Állandóan tanítani! Magyarázzuk meg és m­utas­­suk be a helyes magatartást a kijelölt gyalogátkelőhelyeken. Hívjuk fel a figyelmet a körül­tekintés fontosságára, hiszen a zebrán hiába van a gyalogo­soknak elsőbbségük, ha féktá­­volságon belül­­lépünk le a járdáról. (Sajnos az elmúlt idő­ben nagymértékig megnőtt az ilyen jellegű balesetek száma.) Ha sűrű a járműforgalom, magyarázzuk meg a gyermek­nek, hogy kérje egy szintén át­menni szándékozó felnőtt se­gítségét. Tanítsuk, hogy a zeb­rán nem rohanva, hanem ha­tározott léptékkel menjenek át. Tudatosítsuk, hogy csak a legvégső esetben menjen át olyan helyen, ahol nincs gya­logátkelőhely, mivel a gyalog­­átkelőhelyeknél a gépjármű­­vezetők inkább számítanak a gyalogosokra. Mutassuk meg, hogy miért veszélyes számukra a két, az út mellett álló gépkocsi közül kilépni, általában álló gépko­csi előtt, vagy mögött­e az út­testre lépni.­­ Tanítsuk meg gyermekeinket arra, he az úttesten szándékoz­nak átmenni és jármű közele­dik, próbáljanak tekintet-kap­csolatba lépni a jármű vezető­jével. Tölgyes József Gépjárművezetők vetélkedője A napokban nagy számú néző részvételével a Veszprém megyei Rendőr főkapitányság KISZ-fiatal­jai - csatlakozva a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság KISZ-eseinek fel­­hívásához - gépjárműve­­zetők vetélkedőjét rendez­tek a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat veszprémi központi telep­helyének parkolójában. A versenyben részt vevők, nők és férfiak számot ad­tak KRESZ- es gépjármű vezetői tudásukról. A győz­teseknek - akik megyénket képviselik az országos döntőn - díjakat nyújtot­tak át. Vigyázat! Méreg! Az országban körülbelül másfél millió család van, Polgári Védelem megye, akik kertműveléssel, mező- Parancsnoksága gazdasági kistermeléssel, M­a ahhoz szükséges anyagok­­ felhasználásával, termény- T-­ értékesítéssel foglalkoznak. Sajnos nagy részük, külö­nösen a tápanyag-vissza- \­cA pótláshoz és növényvéde- i \ lemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos is­merettel. Aki a tápanyagok ausaxos tájékoztatója (műtrágyák) hatásmecha- .....— nizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos ro­varok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisz­taságát. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvé­­dőszer-felhasználást, ennek eredménye, hogy országunk a me­zőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elis­merést vívott ki. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, az egészségre káros ha­tás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban ve­zetett üzemekben különösen arra ügyelnek, hogy óvják a kör­nyezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házikertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a tápanyag-felhasználás és a növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat meg­szüntetéséért. Különös paradoxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapni, viszont a növényvédőszer-boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövé­nyeket pusztítják el sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Fel­szívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezse­lyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A növényvédő szerek jelentősebbik része mérgező, a ro­varölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti fel­építése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező hatcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag ese­tében mindig kétséges, hogy a vegyületet milyen célra fej­lesztették ki, illetve milyen célra használták először. A má­sodik világháborút megelőzően növényvédő szer után kutat­tak, és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban nö­vekedést serkentő, illetve gátló vegyszereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtalanításra növényzetpusztító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermaradványok, vagy más szóval peszticidek mivel felhalmozódnak az élő szervezetben és a környezetben, károsítják - mérgezik élet­funkciójukat befolyásolják, mutálják­­ az élő szerveket, szö­veteket, sejteket. Súlyos problémaként jelentkezik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a szétdobálása. Intézmé­nyesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanya­gai környezetszennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból ké­szüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik, mint alapanyag is érték. Napjaink­ban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag flakonokat ké­szítenek, amelyek szétdobálva szennyezik, csúfítják a környeze­tet, csapadék hatására a maradék vegyszer bemosódik a ta­lajba és szennyezi annak vízkészletét. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezet­lenek. Nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védő­eszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb a készítményekre nyomatott higítási ajánlá­sok, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növény­védő szereket, és azokat is csak az előírások szerint használ­juk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motorosszemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valami­lyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. Munka befejeztével cél­szerű alaposan lemosakodni, lezuhanyozni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, mint a mezőgazdasági védőruha. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a szűrőbetétek azon­ban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhet­tünk meg a növényvédelem és a vegyi védelem között. A nö­vényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország hábo­rús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szaksze­rű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mér­gező hatcanyag-szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Csathó Zsigmond ___________________________________________________________­ ,e«*0,Sh­r

Next