Napló, 1982. június (Veszprém, 38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
A megyei közlekedésbiztonsági tanács rovata | VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Baleset és halál a körgyűrűn Ismét tragédia történt a veszprémi körgyűrűn, a Balatonfüred felé vezető közúti kereszteződésben. A tény ismert: egy Skoda személygépkocsi vezetője nem adta meg az elsőbbséget a körgyűrűn szabályosan haladó személygépkocsinak. Az összeütközés következtében a Skoda felborult, összenyomódott. Vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Két utasát, két idős asszonyt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel a veszprémi, megyei kórház traumatológiai osztályára szállítottak. Eddig a történet, a többi tanulság. Nem veszprémi különlegesség a körgyűrű. Mindenütt a világon az a törekvés, hogy a városokat elkerülő, megkerülő utakat építsenek, tehermentesítsék a belváros forgalmát. Veszprém ebben úttörő hazánkban, a budapesti körgyűrűt is csak most tervezik-építik. Az is köztudott, hogy mindig a körgyűrűn haladónak van előnye. És különben is! Táblák szabályozzák a forgalmat a kereszteződésekben. A megszokottnál nagyobb STOP-táblák figyelmeztetnek, hogy „Állj meg és alaposan nézz körül!" Aki nem ezt teszi, magát is, utasait is, más gépkocsiban ülőket is veszélyeztet. Senki nem mondhatja, hogy a „körgyűrű a hibás!", hogy a korábban, évtizedeken át megszokottat váltotta fel a más irányú, más rendszerű forgalom! Hányszor közlekedtünk számunkra idegen városban, útvonalon, sőt külföldön, mégis betartjuk a mindenki által jól ismert és nemzetközileg is elfogadott szabályokat. Aki rutinból vezet - nem jó gépkocsivezető, még akkor sem, ha jogosítványát 15-20 éve állították ki, ha hivatásos gépjárművezető, akinek a felelőssége is nagyobb. Minden helyzetben első a figyelem, a szabály betartása, és nem utolsósorban az udvarias, kulturált vezetés. De hányszor leírtuk, elmondtuk már ezt és mégis időről-időre tragédiákról kell beszámolnunk. Ma már úgy kezdjük a tudósításokat, hogy .. . „ismét tragédia!’’ Miért? Egyértelmű a válasz: nem adták meg az elsőbbséget, nem vették figyelembe a tábla előírását... . Gárdonyi Béla - NAPLÓ - 1982. június 1., kedd Leendő első osztályosok szüleihez Nagy izgalommal várja a gyermek, de a szülő is, mi lesz az óvoda után az ,iskolában? Mi minden fog megváltozni és hogyan? A belső környezeti változáson túl azonban más lesz a külső környezet is. Más úton kell megközelíteni az iskolát, mint az óvodát, megváltozott közlekedési nehézségeket kell a gyermeknek leküzdeni. " Elkerülni a tragédiát! Megdöbbenve olvassuk az újságokban a közlekedési baleseti jelentéseket. Különösen akkor döbben meg sok ember, amikor a balesetet szenvedő személy gyermek. A baleseti jegyzőkönyvek a tényeken túlmenően természetesen a felelős személyét kutatják. Sajnos az igazi felelős gyakran a szülő, mivel azt hiszi, hogy gyermeke tud már közlekedni. Legtöbben abban a hiszemben élünk, hogy ez óvoda befejeztével a gyermekünk iskolába mehet. Orvosok, pszichológusok, pedagógusok azonban már több éve úgynevezett iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek gyermekeink érdekében. A tragédiák elkerülése érdekében nem lenne-e célszerű gyermekeink közlekedési érettségét is megvizsgálni? Erre a válasz csak egy lehet. Az ő érdekükben meg kell tennünk, hogy gyermekeinket nyugodt lelkiismerettel merjük az utcára leengedni. Azért is szükséges mindent megtenni, mert a közlekedést, annak szabályait a felnőttek felnőtteknek alakították ki, és a gyermekek nem kicsi felnőttek! Sokban különböznek a felnőttektől, s talán ebből adódik gyakran megdöbbenésünk gyermekeink érthetetlennek tartott cselekedeteikor. A gyermeknek a periférikus (tér) látása 14 éves korára fejlődik ki. Tehát a 6—7 éves gyermeknél ez még gyengén fejlettnek nevezhető. Ebből adódik, hogy a látszólag körültekintő gyermek nem veszi észre a közeledő járművet. .Hasonlóan nincs kifejlődve a gyermek mélységlátása, távolságbecslőbe sem. Ebből is adódik az, hogy a gyermekek, ha észre is veszik a közeledő autót, mégis lelépnek a járdáról. A sebesség becslése a felnőtteknél is alacsony százalékban mondható megbízhatónak. A gyermekeknél érdekes módon a kamion, az autóbusz gyorsabbnak tűnik, mint az azonos, vagynagyobb sebességgel közeledő személygépkocsi. Vagyis a nagyobb tömeg számukra n nagyobb sebességet jelent. A gyermekek csőik 8—9 éves korukra tudják egyértelműen meghatározni egy bizonyos hang forrását. A gyermek nem lehet egyenrangú partnere a közlekedés más résztvevőinek. Ismernünk kell tehát a szülőknek, gépjárművet vezetőknek egyaránt - hogy milyen és meddig lehet partner a gyermek. A szülő csak ezeknek az ismereteknek a birtokában képes foglalkozni gyermekével. Feltehetjük a következő kérdést: Hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy gyermekünk a helyesen közlekedni tudás mely fokán áll? Ezzel kapcsolatban néhány tanácsot adunk. Ha gyermekünkkel gyalogosan közlekedünk, akkor néha vezettessük magunkat. A gyermek mondja meg, hogy át lehet-e menni a túloldalra vagy nem. Erre azért van szükség, mert a gyermekek zöme, ha felnőttel megy, közlekedésbiztonság szempontjából teljes mértékig a felnőttre hagyatkozik. Beszéljünk meg egy-egy közösen látott közlekedési szituációt. Ezek között legyen helyes és helytelen egyaránt. Mondassuk el a gyermekkel, hogy ő mit tett volna abban a látott helyzetben. Mondassuk el a gyermekkel, hogy milyen úton megy a játszótérre, hol megy át az úttesten és miért. Példamutatás Mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermeke önállóan, biztonságosan tudjon közlekedni? A legelső és legfontosabb a szülő pozitív példamutatása. Ebben a korban a gyermekeik kritika nélkül elfogadják azt, amit a szülő tesz. Ha nem a kijelölt gyalogátkelőn megyünk át gyermekünkkel, akkor ő is azt teszi majd egyedül is, pedig ilyen veszélyhelyzetet életkori sajátosságai miatt nem képes felismerni, sőt megoldani sem. Beszéljük meg és mutassuk be a helyes magatartást a gyalogjárdán. Magyarázzuk meg, hogy miért nem lehet a járdán játszani. Hívjuk fel a figyelmét és tudatosítsuk benne, hogy miért biztonságosabb a járda belső oldalán menni. Érzékeltessük, hogy a nehéz iskolatáska más egyensúlyi helyzetet teremt, mint amikor anélkül megy, és ez milyen veszélyt jelenthet a járdaszegélyen való gyaloglás esetén. Állandóan tanítani! Magyarázzuk meg és mutassuk be a helyes magatartást a kijelölt gyalogátkelőhelyeken. Hívjuk fel a figyelmet a körültekintés fontosságára, hiszen a zebrán hiába van a gyalogosoknak elsőbbségük, ha féktávolságon belüllépünk le a járdáról. (Sajnos az elmúlt időben nagymértékig megnőtt az ilyen jellegű balesetek száma.) Ha sűrű a járműforgalom, magyarázzuk meg a gyermeknek, hogy kérje egy szintén átmenni szándékozó felnőtt segítségét. Tanítsuk, hogy a zebrán nem rohanva, hanem határozott léptékkel menjenek át. Tudatosítsuk, hogy csak a legvégső esetben menjen át olyan helyen, ahol nincs gyalogátkelőhely, mivel a gyalogátkelőhelyeknél a gépjárművezetők inkább számítanak a gyalogosokra. Mutassuk meg, hogy miért veszélyes számukra a két, az út mellett álló gépkocsi közül kilépni, általában álló gépkocsi előtt, vagy mögötte az úttestre lépni. Tanítsuk meg gyermekeinket arra, he az úttesten szándékoznak átmenni és jármű közeledik, próbáljanak tekintet-kapcsolatba lépni a jármű vezetőjével. Tölgyes József Gépjárművezetők vetélkedője A napokban nagy számú néző részvételével a Veszprém megyei Rendőr főkapitányság KISZ-fiataljai - csatlakozva a Pest megyei Rendőr-főkapitányság KISZ-eseinek felhívásához - gépjárművezetők vetélkedőjét rendeztek a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat veszprémi központi telephelyének parkolójában. A versenyben részt vevők, nők és férfiak számot adtak KRESZ- es gépjármű vezetői tudásukról. A győzteseknek - akik megyénket képviselik az országos döntőn - díjakat nyújtottak át. Vigyázat! Méreg! Az országban körülbelül másfél millió család van, Polgári Védelem megye, akik kertműveléssel, mező- Parancsnoksága gazdasági kistermeléssel, Ma ahhoz szükséges anyagok felhasználásával, termény- T- értékesítéssel foglalkoznak. Sajnos nagy részük, különösen a tápanyag-vissza- \cA pótláshoz és növényvéde- i \ lemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos ismerettel. Aki a tápanyagok ausaxos tájékoztatója (műtrágyák) hatásmecha- .....— nizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-felhasználást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést vívott ki. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb mennyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házikertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a tápanyag-felhasználás és a növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat megszüntetéséért. Különös paradoxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapni, viszont a növényvédőszer-boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövényeket pusztítják el sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A növényvédő szerek jelentősebbik része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező hatcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag esetében mindig kétséges, hogy a vegyületet milyen célra fejlesztették ki, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak, és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegyszereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtalanításra növényzetpusztító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermaradványok, vagy más szóval peszticidek mivel felhalmozódnak az élő szervezetben és a környezetben, károsítják - mérgezik életfunkciójukat befolyásolják, mutálják az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként jelentkezik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a szétdobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanyagai környezetszennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik, mint alapanyag is érték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag flakonokat készítenek, amelyek szétdobálva szennyezik, csúfítják a környezetet, csapadék hatására a maradék vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi annak vízkészletét. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezetlenek. Nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb a készítményekre nyomatott higítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szereket, és azokat is csak az előírások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motorosszemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. Munka befejeztével célszerű alaposan lemosakodni, lezuhanyozni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, mint a mezőgazdasági védőruha. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhettünk meg a növényvédelem és a vegyi védelem között. A növényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező hatcanyag-szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Csathó Zsigmond ___________________________________________________________ ,e«*0,Shr