Napló, 1982. július (Veszprém, 38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Több mint 9 ezer kistraktort gyártott az év első felében a Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat veszprémi gyáregysége. A tavalyi BNV-n bemutatott mezőgazdasági kisgép megrendelése jóval felülmúlta az elképzeléseket. A 17 AGROKER és 8 Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat közvetítésével az ország egész területére eljut a kistraktor. Az igényeket azonban egyelőre nem tudják kielégíteni. Nyolcadik alkalommal: Diákok nyelvi tábora Füreden Bevett szokás már a balatonfüredi Lóczy Lajos gimnáziumban, hogy a tanév végeztével nem zárják be az iskola kapuit: ekkor rendezik meg — az idén már nyolcadik alkalommal — azt a nyelvi tábort, amelyen Veszprém és Fejér megye gimnazistái vehetnek részt. Az idén 85 diák van ott a munkában,, közülük 60 a mi megyéinkből való, hatan pedig NDK-beli testvérmegyénk, Halle megye küldöttei, akik tanárukkal együtt igen nagy segítséget adnak te magyaroknak, természetesen a német nyelv tanulásához. Emellett még az orosz és az angol tanítása folyik. A táborba elsősorban fizikai dolgozók gyermekei kerülnek, akiknek idegen nyelvből az átlagnál jobb az eredményük, s emberi magatartásukkal is kiérdemlik azt. Korábban volt némi idegenkedés, de mostanra egyértelműen csatát nyert ez a kezdeményezés megyénk középiskoláinak körében. Az idén az iskolák által javasolt gyermekeknek alig több mint a felét tudta fogadni a tábor. A füredi gimnáziumban — az idegennyelv-tanítás megyei fellegvárában — ideális körülmények között folyik a munka. Három nyelvi laboratórium, kitűnő tankönyvek, feladatlapok állnak rendelkezésre. A pedagógusok is a legjobbak, részint a Lóczy nyelvtanárai, részint a két megye szakfelügyelői. Az érkező diákokat szakmai tesztek alapján osztották csoportokba, hogy mindenki a tüdéjének megfelelő szinten dolgozhasson. Különbségek óhatatlanul vannak, hiszen a tanulók egy része szakosított tantervű, más része általános osztályba jár. A kialakult három orosz, három német és két angol nyelvű csoportot összesen kilenc tanár tanítja. A cél az, hogy a lehető legjobb nyelvi anyagot nyújtsák, de ne az iskolai tankönyvek anyagát, hanem körkörösen bővítve a tanulók szókincsét. A számítások szerint még ha a résztvevők el is felejtik a tanultak egy részét, akkor is 600—700 szó megmarad ben ■enük, ami mennyiségileg két iskolaév ,,termésének" felel meg. A légkör oldott, így mindenki szabadon mer megszólalni, az átlagosnál jobban fejlődik a beszédkészsége. Szükség esetén még egyéni foglalkozásra is mód nyílik. A diákok és tanárok gyakorlatilag egész nap együtt vannak. Az órák reggel nyolctól tizenkettőig és délután öttől hatig tartanak. A közbeeső időt játékkal, strandolással töltik, de ebben is szerepet kaphat az idegen nyelv használata. A lányok az iskola kollégiumában, a fiúk a főépületben laknak, még a strandbérletet is a közös költségvetésből vásárolták meg mindenki számára. A tábor költsége egyébként fejenként 1100 forint, a diákok azonban nem fizetnek. Az anyagiakat a két megye tanácsa vállalta magára. Egyértelműen bebizonyosodott ugyanis ennek a képzési formának a haszna. A régebbi diákok felvételi eredményeiben kimutatható, hogy mennyit segített a füredi intenzív munka. Nemrégiben tárgyszerű, csaknemhogy a protokollra szorítkozó tudósítás jelent meg lapunkban a mozgássérültek megyei egyesületének közgyűléséről. Nem lehetett másként, mert a feladatok pontos, azonnali meghatározását a közgyűlés vitája sem tette lehetővé. Az egyesület még fiatal, a cselekvés útjait keresi. Az alakuló és a mostani, az alakulás utáni első közgyűlést is az útkeresés jellemezte. A vita nem egyszerűen felszólalások sora, hanem tényleges vita volt. A javaslatok sokszor egymásnak ellentmondók, így a „bölcs" döntés, amely szerint „a közgyűlés a beszámolót az elhangzott javaslatok figyelembevételével elfogadja", végeredményben sok vonatkozásban a vezetőségre hárítja a cselekvés irányáért a felelősséget. Van természetesen jó néhány egyértelmű feladat, amelynek megfogalmazásán nem kell töprengeni. Ilyen például az, hogy tudjunk minden, a megyében élő mozgássérült (és minden rokkant ember) sorsáról, helyzetéről. Hogy a legszerényebbeknek, a segítséget soha nem kérőknek is segíthessünk, ha kell, ha lehet. Ilyen feladat - beleértve a mozgáskorlátozottakat és minden rokkant embert —, a megye egész lakosságának tudatát olyan irányban formálni, hogy a rokkantakat, és köztük a mozgásukban korlátozottakat, ne tartsák - és még csak megszokásból se mondják - csökkent értékű munkaerőnek, főleg pedig ne érezzék, gondolják csökkent értékű embereknek. A határozat a beszámolóra és az összes felszólalásra hivatkozva is elsőrendű feladatként jelölhette meg, hogy a sérültek megváltozott helyzetüknek megfelelő munkát kapjanak, a maguk, vagy, ha kell, a családjuk eltartásáról gondoskodhassanak. De az, hogy ezt a munkalehetőséget bedolgozás formájában, üzemekben létrehozott külön műhelyekben, netán önálló üzemek létrehozásával kell-e biztosítani, vagy valami más módon, az vita tárgya volt és marad. Azokkal a fölszólalókkal értek egyet, akik úgy vélekedtek, hogy a mozgássérülteketés általában a rokkantakat) csak abban az esetben szabad a nem rokkantak köréből elkülöníteni, ha más megoldást már semmiképpen nem találunk. Mert miért ne dolgozhatna például, egy lábsérült ülőfoglalkozású, nem rokkantak között, ha számára elérhető távolságban van olyan munkahely? Munkatársai a közlekedésben is könnyebben segítik, mint a sérültek közösségében. És igaza van annak a feszólalónak is, aki az egyéb irányú elkülönítés, külön klubok, könyvtárak létrehozása, illetve egyelőre létrehozásának szándéka ellen tiltakozott. (Nem szólva természetesen a vakokról, siketnémákról, akiknél ez indokolt). Mert az élet nem elsősorban rokkantakra és épekre osztja az embereket, hanem érdeklődési körük, képességeik, műveltségük, magatartási formáik stb. szerint. Csak, ha ilyen lehetőség nincs, akkor kell, de akkor mindenképpen kell másfajta munkalehetőség biztosításáról gondoskodni. Hogy ez a „másfajta" lehetőség inkább bedolgozás, vagy inkább mozgáskorlátozottak (rokkantak) részére létrehozott üzemrész legyen-e, az mindig a helyi adottságoktól, nem utolsósorban a rokkantság jellegétől, mértékétől, más oldalról a biztosítható munka természetétől, a termelés gazdaságosságától függhet. Ilyesmin általában vitázni felesleges. Gyakran hangoztatott ellenvetés az ilyen jellegű munkahelyek létrehozásával kapcsolatban, hogy az az üzemnek nem kifizetődő, sőt, jelentős ráfizetéssel jár. Egyrészt meggyőződésem, hogy ez a vélemény nem mindig megalapozott. Inkább csak a lehetőségek alapos végiggondolásának hiányát takarja. Másrészt lehet, hogy az üzemnek valóban ráfizetéses egy ilyen üzemrész létrehozása. De az államnak semmiképpen sem az. Mert biztos, hogy több pénz kell a sérültek, rokkantak eltartásához, mint amenynyi a munkahelyre a ráfizetés. A dolog emberi oldaláról már nem is szólva. Ezért is öröm a megyei Volán Vállalat és a sümegi FOLTEX szövetkezet kezdeményezése és a tény, hogy a megyei tanács anyagilag is segíti a kezdeményezések megvalósulását. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között szerepel a mozgássérültek (másutt általában a rokkantak) munkára képessé tétele. A rehabilitáció. Esetleg a megváltozott képességhez mért új szakma elsajátításához lehetőséget biztosítani. Ilyen gyakorlatot az egyesület már folytat és igyekszik a lehetőségek körét bővíteni. És befejezésül, de - ahogy mondani szokták - nem utolsósorban feladata az egyesületnek (mint a más rokkantak egyesületeinek is) segíteni tagjaik, adott esetben a nem tag rászorulóknak is segíteni egyéni gondjaik megoldásában. A rászorulók azonban nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy az egyesület nem hatóság, hogy említésre méltó anyagi alapjai nincsenek. A segítés a legjobb szándék mellett is általában csak közvetítés, közbenjárás, érdekképviselet lehet. közgyűlés természetesen pontokba rögzítette határozatait és azok betartása a tagokra, az egyesület vezetőire nézve kötelezőek. De mindenkinek: mozgássérültnek, minden rokkantnak és azoknak, akik sorsukat szívükön viselik, joga, sőt, kötelessége, hogy folyamatosan törekedjék a segítés helytelen módszereivel való szakításra, a lehető legjobbak kutatására és alkalmazására. Csaba Imre a Mozgássérültek Veszprém megyei Egyesületének alelnöke Kötelességünk segíteni őket Gondolatok a mozgássérültek megyei közgyűlése után . Lakókocsi bérelhető a SIÓTOUR-nál A nyári szezonban a kempingezés kedvelőit új szolgáltatással, lakókocsi-kölcsönzéssel várja a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a SIÓTOUR. Húsz Bastei típusú, NDK gyártmányú lakókocsit szereztek be, amelyek a bel- és külföldi utazásnál négy személy részére kényelmes lakhelyet biztosítanak. A kocsik belső tere 345x190 centiméter, magasságuk 185, centiméter. Beépített gázkonvektorral fűthetők, panorámaablakaik nyithatók. Négy ágy, asztal, ruhásszekrény, gázfőző, mosogató, beépített konyhabútor és egy nyolc négyzetméteres elősátor tartozik hozzá. A kocsikhoz az elektromos csatlakozás 220 voltos hálózatról történik. Kívánságra 60 literes hűtőszekrénnyel, kempingasztallal és négy székkel egészítik ki a berendezést. A lakókocsik bérelhetők vagy előjegyezhetők a SIÓTOUR következő utazási irodáiban: Siófok, Szabadság tér 6. (tel.: 19-900); Kaposvár, Május 1. utca 7. (tel.: 12-497); Budapest, VII., Wesselényi utca 26. (tel.: 226-080). A bérbeadás feltételei a következők: a gépkocsin, amellyel vontatni akarják, szabály szerinti vonóhorog és villamos csatlakozás megléte; érvényes műszaki vizsga és forgalmi engedély, melyben a KPM olyan bejegyzése található, hogy 750 kilogramm, vagy annál nagyobb összsúlyú pótkocsit vontathat; előírás szerinti visszapillantó tükrök; időszakos CASCO-biztosítás megkötése a lakókocsira, a bérbevevő 21. életévét betöltötte, és legalább 1 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik. Az utószezonban a bérleti díj egy napra 250 forint, a főszezonban a legrövidebb bérleti idő 7 nap, a bérleti díj pedig 300 forint naponta. Amennyiben a hűtőszekrényt és a kempingfelszerelést is igénylik a bérbevevők, az alapdíj napi 25 forinttal emelkedik. A lakókocsik telephelye - itt vehetők át - a zamárdi autós 2. sz. kemping. A Balatonon megkezdődött a főszezon. A személyhajók forgalma is ezt mutatja. Az első napokban is már több ezren utaztak a MAHART tizenhat járatán. Park az egykori kőbányában A tatai földtani természetvédelmi területen, az egykori kőbánya helyén parkosítanak. Az elhagyott bányákból előkerült értékes geológiai ritkaságok épségéről a Magyar Állami Földtani Intézet dolgozói gondoskodnak. - NAPLÓ - 1982. július 1., csütörtök 4 AZ AJKAI ÜVEGGYÁR többszörösen kitüntetett B-kategóriás vállalat PÁLYÁZATOT Hirdet fiatalok részére, azzal a céllal, hogy betanulást követően szakmát szerezhessenek. Az induló szakmai betanító tanfolyamon való részvételre 14-18. életév közötti 8 általánost végzett fiúk 1982. július hó 15. napjáig adhatnak be pályázatot. A képzés munkaviszony keretében, a termeléstől elkülönítve 3 éves folyamatos gyakorlati és elméleti oktatással történik, amely alatt: — a heti munkaidő 40 óra, a munkarend egy műszakos, és minden szombat szabad; % — 15 Ft/óra biztosított induló bért követően vizsgák után 16 életévtől legalább 20 Ft, 18. életévtől 24 Ft-os alapkeresetet; — munkásszállás, albérleti és utazási költséghozzájárulást; — munkaruhát és egyszeri térítéses étkeztetést; — minden vizsga után külön rendűségi jutalmat, majd üvegfúvó szakmunkásként besorolást és kiemelt kereseti lehetőséget biztosítunk. Pályázatok a személyzeti és oktatási osztályhoz nyújthatók be. Levélcím: 8401 Ajka, Pf. 136. Telefon: 11-400/117. mellék AJKAI ÜVEGGYÁR VÁLLALAT