Napló, 1982. július (Veszprém, 38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

Több mint 9 ezer kistraktort gyártott az év első felében a Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgál­tató Vállalat veszprémi gyáregysége. A tavalyi BNV-n bemutatott mezőgazdasági kisgép meg­rendelése jóval felülmúlta az elképzeléseket. A 17 AGROKER és 8 Vas­műszaki Nagykereske­delmi Vállalat közvetítésével az ország egész területére eljut a kistraktor. Az igényeket azon­ban egyelőre nem tudják kielégíteni. Nyolcadik alkalommal: Diákok nyelvi tábora Füreden Bevett szokás már a balaton­füredi Lóczy Lajos gimnázium­ban, hogy a tanév végeztével nem zárják be az iskola ka­puit: ekkor rendezik meg — az idén már nyolcadik alka­lommal — azt a nyelvi tábort, amelyen Veszprém és Fejér megye gimnazistái vehetnek részt. Az idén 85 diák van ott a munkában,, közülük 60 a mi megyéinkből való, hatan pedig NDK-beli testvérmegyénk, Halle megye küldöttei, akik taná­rukkal együtt igen nagy segít­séget adnak te magyaroknak, természetesen a német nyelv tanulásához. Emellett még az orosz és az angol tanítása fo­lyik. A táborba elsősorban fi­zikai dolgozók gyermekei ke­rülnek, akiknek idegen nyelv­ből az átlagnál jobb az ered­ményük, s emberi magatartá­sukkal is kiérdemlik azt. Ko­rábban volt némi idegenkedés, de mostanra egyértelműen csa­tát nyert ez a kezdeményezés megyénk középiskoláinak köré­ben. Az idén az iskolák által javasolt gyermekeknek alig több mint a felét tudta fogad­ni a tábor. A füredi gimnáziumban — az idegennyelv-tanítás megyei fellegvárában — ideális körül­mények között folyik a munka. Három nyelvi laboratórium, ki­tűnő tankönyvek, feladatlapok állnak rendelkezésre. A peda­gógusok is a legjobbak, ré­szint a Lóczy nyelvtanárai, ré­szint a két megye szakfelügye­lői. Az érkező diákokat szak­mai tesztek alapján osztották csoportokba, hogy mindenki a tüdéjének megfelelő szinten dolgozhasson. Különbségek óhatatlanul vannak, hiszen a tanulók egy része szakosított tantervű, más része általános osztályba jár. A kialakult há­rom orosz, három német és két angol nyelvű csoportot összesen kilenc tanár tanítja. A cél az, hogy a lehető leg­jobb nyelvi anyagot nyújtsák, de ne az iskolai tankönyvek anyagát, hanem körkörösen bő­vítve a tanulók szókincsét. A számítások szerint még ha a résztvevők el is felejtik a ta­nultak egy részét, akkor is 600—700 szó megmarad ben­ ■­enük, ami mennyiségileg két is­kolaév ,,termésének" felel meg. A légkör oldott, így mindenki szabadon mer megszólalni, az átlagosnál jobban fejlődik a beszédkészsége. Szükség ese­tén még egyéni foglalkozásra is mód nyílik. A diákok és tanárok gya­korlatilag egész nap együtt vannak. Az órák reggel nyolc­tól tizenkettőig és délután öttől­ hatig­ tartanak. A közbe­eső időt játékkal, strandolással töltik, de ebben i­s szerepet kaphat az idegen nyelv hasz­nálata. A lá­nyok az iskola kol­légiumában, a fiúk a főépü­letben laknak, még a strand­bérletet is a közös költségve­tésből vásárolták meg minden­ki számára. A tábor költsége egyébként fejenként 1100 forint, a diákok azonban nem fizetnek. Az anyagiakat a két megye taná­csa vállalta magára. Egyértel­műen bebizonyosodott ugyanis ennek a képzési formának a haszna. A régebbi diákok fel­vételi eredményeiben kimutat­ható, hogy mennyit segített a füredi intenzív munka. N­emrégiben tárgyszerű, csaknemhogy a protokollra szorítkozó tudósítás jelent meg lapunkban a mozgássérültek me­gyei egyesületének közgyűléséről. Nem lehetett másként, mert a feladatok pontos, azonnali meghatározását a közgyűlés vitája sem tette lehetővé. Az egyesület még fiatal, a cselekvés útjait keresi. Az alakuló­­ és a mostani, az alakulás utáni első közgyűlést is az útkeresés jellemezte. A vita nem egyszerűen felszólalások sora, hanem tényleges vita volt. A javaslatok sokszor egymásnak ellentmondók, így a „bölcs" döntés, amely szerint „a közgyűlés a beszámolót az elhangzott javaslatok figyelembevételével elfogadja", végeredményben sok vonatkozásban a vezetőségre hárítja a cselekvés irányáért a felelősséget. Van természetesen jó néhány egyértelmű fel­adat, amelynek megfogalmazásán nem kell töp­rengeni. Ilyen például az, hogy tudjunk minden, a megyében élő mozgássérült (és minden rok­kant ember) sorsáról, helyzetéről. Hogy a leg­szerényebbeknek, a segítséget soha nem ké­rőknek is segíthessünk, ha kell, ha lehet. Ilyen feladat - beleértve a mozgáskorlátozottakat és minden rokkant embert —, a megye egész la­kosságának tudatát olyan irányban formálni, hogy a rokkantakat, és köztük a mozgásukban korlátozottakat, ne tartsák - és még csak megszokásból se mondják - csökkent értékű munkaerőnek, főleg pedig ne érezzék, gondol­ják csökkent értékű embereknek. A határozat a beszámolóra és az összes fel­szólalásra hivatkozva is elsőrendű feladatként jelölhette meg, hogy a sérültek megváltozott helyzetüknek megfelelő munkát kapjanak, a maguk,­­ vagy, ha kell, a családjuk­­ eltar­tásáról gondoskodhassanak. De az, hogy ezt a munkalehetőséget bedolgozás formájában, üze­mekben létrehozott külön műhelyekben, netán önálló üzemek létrehozásával kell-e biztosítani, vagy valami más módon, az vita tárgya volt és marad. Azokkal a fölszólalókkal értek egyet, akik úgy vélekedtek, hogy a mozgássérülteket­­és általá­ban a rokkantakat) csak abban az esetben szabad a nem rokkantak köréből elkülöníteni, ha más megoldást már semmiképpen nem ta­lálunk. Mert miért ne dolgozhatna például, egy lábsérült ülőfoglalkozású, nem rokkantak között, ha számára elérhető távolságban van olyan munkahely? Munkatársai a közlekedésben is könnyebben segítik, mint a sérültek közössé­gében. És igaza van annak a feszólalónak is, aki az egyéb irányú elkülönítés, külön klubok, könyvtárak létrehozása, illetve­ egyelőre létre­hozásának szándéka ellen tiltakozott. (Nem szólva természetesen a vakokról, siket­némák­ról, akiknél ez indokolt). Mert az élet nem el­sősorban rokkantakra és épekre osztja az em­bereket, hanem érdeklődési körük, képességeik, műveltségük, magatartási formáik stb. szerint. Csak, ha ilyen lehetőség nincs, akkor kell­­, de akkor mindenképpen kell­­ másfajta mun­kalehetőség biztosításáról gondoskodni. Hogy ez a „másfajta" lehetőség inkább bedolgozás, vagy inkább mozgáskorlátozottak (rokkantak) részére létrehozott üzemrész legyen-e, az min­dig a helyi adottságoktól, nem utolsósorban a rokkantság jellegétől, mértékétől, más oldal­ról a biztosítható munka természetétől, a ter­melés gazdaságosságától függhet. Ilyesmin ál­talában vitázni felesleges. Gyakran hangoztatott ellenvetés az ilyen jel­legű munkahelyek létrehozásával kapcsolatban, hogy az az üzemnek nem kifizetődő, sőt, jelen­tős ráfizetéssel jár. Egyrészt meggyőződésem, hogy ez a vélemény nem mindig megalapozott. Inkább csak a lehetőségek alapos végiggondo­lásának hiányát takarja. Másrészt lehet, hogy az üzemnek valóban ráfizetéses egy ilyen üzem­rész létrehozása. De az államnak semmiképpen sem az. Mert biztos, hogy több pénz kell a sérültek, rokkantak eltartásához, mint ameny­­nyi a munkahelyre a ráfizetés. A dolog emberi oldaláról már nem is szólva. Ezért is öröm a megyei Volán Vállalat és a sümegi FOLTEX szövetkezet kezdeményezése és a tény, hogy a megyei tanács anyagilag is segíti a­ kezde­ményezések megvalósulását. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között szerepel a mozgássérültek (másutt általában a rokkantak) munkára képessé tétele. A rehabili­táció. Esetleg a megváltozott képességhez mért új szakma elsajátításához lehetőséget biztosí­tani. Ilyen gyakorlatot az egyesület már folytat és igyekszik a lehetőségek körét bővíteni. És befejezésül, de - ahogy mondani szok­ták - nem utolsósorban feladata az egyesület­nek (mint a más rokkantak egyesületeinek is) segíteni tagjaik, adott esetben a nem tag rá­szorulóknak is segíteni egyéni gondjaik meg­oldásában. A rászorulók azonban nem hagyhat­ják figyelmen kívül, hogy az egyesület nem hatóság, hogy említésre méltó anyagi alapjai nincsenek. A segítés a legjobb szándék mellett is általában csak közvetítés, közbenjárás, ér­dekképviselet lehet. közgyűlés természetesen pontokba rög­zítette határozatait és azok betartása a tagokra, az egyesület vezetőire nézve kötelezőek. De mindenkinek: mozgássérültnek, minden rokkantnak és azoknak, akik sorsukat szívükön viselik, joga, sőt, kötelessége, hogy folyamatosan törekedjék a segítés helytelen módszereivel való szakításra, a lehető legjob­bak kutatására és alkalmazására. Csaba Imre a Mozgássérültek Veszprém megyei Egyesületének alelnöke Kötelességünk segíteni őket Gondolatok a mozgássérültek megyei közgyűlése után . Lakókocsi bérelhető a SIÓTOUR-nál A nyári szezonban a kem­pingezés kedvelőit új szolgál­tatással, lakó­kocsi-kölcsön­zés­sel várja a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivata­la, a SIÓTOUR. Húsz Bastei típusú, NDK gyártmányú lakókocsit szerez­tek be, amelyek a bel- és kül­földi utazásnál négy személy részére kényelmes lakhelyet biztosítanak. A kocsik belső te­re 345x190 centiméter, magas­ságuk 185, centiméter. Beépített gázkonvektorral fűthetők, pa­norámaablakaik nyithatók. Négy ágy, asztal, ruhásszek­rény, gázfőző, mosogató, be­épített konyhabútor és egy nyolc négyzetméteres elősátor tartozik hozzá. A kocsikhoz az elektromos csatlakozás 220 voltos hálózatról történik. Kí­vánságra 60 literes hűtőszek­rénnyel, kempingasztallal és négy székkel egészítik ki a berendezést. A lakókocsik bérelhetők vagy előjegyezhetők a SIÓTOUR kö­vetkező utazási irodáiban: Sió­fok, Szabadság tér 6. (tel.: 19-900); Kaposvár, Május 1. utca 7. (tel.: 12-497); Buda­pest, VII., Wesselényi utca 26. (tel.: 226-080). A bérbeadás feltételei a következők: a gép­kocsin, amellyel vontatni akar­ják, szabály szerinti vonóhorog­ és villamos csatlakozás meglé­te; érvényes műszaki vizsga és forgalmi engedély, melyben a KPM olyan bejegyzése talál­ható, hogy 750 kilogramm, vagy annál nagyobb összsúlyú pótkocsit vontathat; előírás szerinti visszapillantó tükrök; időszakos CASCO-biztosítás megkötése a lakókocsira, a bérbevevő 21. életévét betöl­tötte, és legalább 1 éves ve­zetői gyakorlattal rendelkezik. Az utószezonban a bérleti díj egy napra 250 forint, a főszezonban a legrövidebb bér­leti idő 7 nap, a bérleti díj pedig 300 forint naponta. Amennyiben a hűtőszekrényt és a kempingfelszerelést is igény­lik a bérbevevők, az alapdíj napi 25 forinttal emelkedik. A lakókocsik telephelye - itt ve­hetők át - a zamárdi autós 2. sz. kemping. A Balatonon megkezdődött a főszezon. A személyhajók forgalma is ezt mutatja. Az első napokban is már több ezren utaztak a MAHART tizenhat járatán. Park az egykori kőbányában A tatai földtani termé­szetvédelmi területen, az egykori kőbánya helyén parkosítanak. Az elhagyott bányákból előkerült érté­kes geológiai ritkaságok épségéről a Magyar Ál­lami Földtani Intézet dol­gozói gondoskodnak. - NAPLÓ - 1982. július 1., csütörtök 4 AZ AJKAI ÜVEGGYÁR többszörösen kitüntetett B-kategóriás vállalat PÁLYÁZATOT Hirdet fiatalok részére, azzal a céllal, hogy betanulást követően szakmát szerezhessenek. Az induló szakmai betanító tanfolyamon való részvételre 14-18. életév közötti 8 általánost végzett fiúk 1982. július hó 15. napjáig adhatnak be pályázatot. A képzés munkaviszony keretében, a termeléstől elkülönítve 3 éves folyamatos gyakorlati és elméleti oktatással történik, amely alatt: — a heti munkaidő 40 óra, a munkarend egy műszakos, és minden szombat szabad; % — 15 Ft/óra biztosított induló bért követően vizsgák után 16 életévtől legalább 20 Ft, 18. életévtől 24 Ft-os alapkeresetet; — munkásszállás,­­ albérleti és utazási költséghozzájárulást; — munkaruhát és egyszeri térítéses étkeztetést; — minden vizsga után külön rendűségi jutalmat, majd üvegfúvó szakmun­kásként­ besorolást és kiemelt kereseti lehetőséget biztosítunk. Pályázatok a személyzeti és oktatási osztályhoz nyújthatók be. Levélcím: 8401 Ajka, Pf. 136. Telefon: 11-400/117. mellék AJKAI ÜVEGGYÁR VÁLLALAT

Next