Napló, 1982. augusztus (Veszprém, 38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

1982. augusztus 1., vasárnap Ára: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 179. szám Kulturált körülmények között üdülnek a nagyüzemek és vállalatok dolgozói Ipari tudósítóink jelentik Néhány hét múlva véget ér a nyári főszezon az üdülőhelye­ken. Addig is azonban minden rendelkezésre álló időt kihasz­nálnak a megérdemelt pihené­süket töltő dolgozók, köztük megyénk ipari nagyüzemeinek a munkásai is. SZOT-üdülőkben, vállalati üdülőkben és az or­szág különböző gyógyhelyein élvezik a nyár örömeit, erőt gyűjtve az újabb hétköznapok­ra, a munka folytatására. Ipari tudósítóink az idei nyári üdül­tetésről számolnak be olva­sóinknak az alábbi összeállítás­ban. Ajkai Üveggyár Nem okoz termeléskiesést a nyári üdültetés az üveggyárban. Évek óta ugyanis vakációzó diákok foglalkoztatásával old­ják meg a hazai kisegítő dol­gozók pótlását. A diákok 14 forintot keresnek óránként, így a legfontosabb termelőkapaci­tások kihasználása biztosítva van. A főidényben 400 dolgozó és családtagja vesz részt üdülte­tésben. A vállalat saját üdülő­jében 370, SZOT-üdülőben pe­dig mindössze 30 fő üdülteté­sére van lehetőség. A külön­böző üdültetési igények iránt évek óta nagy az érdeklődés, így csak 3—4 évenként tudnak beutalót biztosítani a dolgo­zóknak. Nagy Iván almádiban töltöttek el egy-két hetet. Jelentős számban utaztak SZOT-beutalóval is a dolgozók a különböző üdülőhelyekre. Az üdültetés nem okozott különösebb gondot a vállalat­nak. Az éves szabadságolási terv készítésekor a mindenkori folyamatos termelés biztosítását tartották elsődleges szempont­nak s ehhez igazították az igé­nyeket. A dolgozók megértették, hogy az élelmiszeripar a nyáron sem állhat le. A kombinát ve­zetői tehát­­ a dolgozókkal egyetértésben - igyekeztek méltányosan elosztani és kiadni a nyári szabadságokat. Egyes területeken,­­ ahol különösebb szakmunkára nincs szükség , diákok, szakmunkás­­tanulók gyakorlati munkájával oldják meg a helyettesítést.­ Németh Sándor - az stb. hatáskörébe tartoz­nak. Az idén mintegy 950 felnőtt és gyermek üdülhet, többségé­ben a nyári időszakban. A szo­cialista országokkal — Cseh­szlovákia, NDK-csereüdültetési kapcsolata van a szakszervezeti bizottságnak. A Magyar Alu­míniumipari Tröszt is hasonló kapcsolatokat tart fenn,,amely­­­ből megfelelő arányban része­sülnek a dolgozók. Kedvelt és népszerű a külföldi csereüdül­tetés, mivel azt a kisebb jöve­delmű dolgozók is igénybe ve­hetik. A vállalati üdültetés, a sza­badságok kiadása­­ nem igé­nyelt létszám-átcsoportosítást. A termelés továbbra is zavartalan a vállalatnál. Kocsis Sándor Pápai Húskombinát A húskombinát dolgozói — a korábbi évekhez hasonlóan — az idén is válogathattak az üdülési lehetőségekben. A nyári szezon három hónapjában (jú­nius, július, augusztus), mintegy 150 felnőtt és ugyanennyi gyer­mek megérdemelt pihenését biztosította a vállalat. Többen az NDK-ban (csereüdültetés), mások a vállalat káptalanfüredi üdülőjében, valamint Balaton­ Bakonyi Bauxitbánya Vállalat A vállalat 2200 fős kollektívá­jának az igények szerint bizto­sították az idén is a pihenési, üdülési lehetőségeket. A vál­lalat jóléti alapjából meleg­­vizű üdülőbérleményeket vásá­roltak, elsősorban a reumatikus panaszok gyógyítására. A vál­lalat keszthelyi üdülője a fő­szezonban nyújt megfelelő, kul­turált körülményeket. A Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt ba­latonalmádi üdülőjében szin­tén korszerű, modern viszonyok között pihenhetik ki fáradal­maikat a vállalat beutalt dol­gozói. A SZOT mintegy 200 ezer fo­rint térítési díjú beutalójegyet biztosít évente a szakszervezeti bizottságnak. Ezt 1982-ben is megkapták. Az üdülőjegyek el­osztása a szakszervezeti demok­rácia érvényesítése jegyében történik. A SZOT-beutalók, a vállalati bérlemények, valamint a MAT által biztosított üdülő­jegyek elosztása — kivétel nélkül Herendi Porcelángyár Más vállalatokkal közösen, két üdülővel rendelkezik a gyár: eggyel Ráckevén, eggyel pedig Zamárdiban. A dolgozók többsége e két helyen üdül. Itt mind a családosok, mind az egyedülállók helyet kapnak. Ebben az évben 81 személy pi­hen vállalati üdülőben. Jól ér­zik magukat, hiszen gyerme­keikkel és más porcelángyárak dolgozóival üdülhetnek együtt... Vállalati csereüdülte­­tés keretében 11 fő üdült az idén az NDK-ban. Továbbra is kevés a főszezon­ra szóló SZOT családi beutaló. A szakszervezeti gyógyüdülte­­tésben az eddigieknél több dolgozó vett részt, de a jogos igényeket még így sem tudják kielégíteni. Szervezett gyermek­­üdültetésben 17 gyermeket ré­szesítettek. Az üdülés befejezésekor véle­ményt kérnek a gyárban az üdülés során észlelt hiányossá­gokról, tapasztalatokról, hogy a jó ötleteket a következő sze­zonban hasznosítani tudják. Migray Emődné Megyénk magasabban fekvő hűvösebb, csapadékosabb területein későn élnek a kalászosok, így van ez Zirc környékén is, ahol csak a napokban kezdődött az aratás. A helyi Bakony Mgtsz kom­­bájnosai mintegy 100 hektárnyi területről takarítottak be búzát. Fotó: A. H. P. Nem enyhült a világgazdasági kihívás Változatos eszközökkel helytállnak alumíniumkohóink Az alumíniumpiac világméretű recessziója egyes tapasztalatok szerint megállt, azonban változatlanul nagy erőfeszítésekre készteti a ha­zai alumíniumipart. Többnyire siker koronázza a helytálló vállalatok erőfeszítéseit, de sok még a kedvezőtlen tendencia. Erről tanúskodnak me­gyei alumíniumipari vállalataink első félévi ered­ményei is. Az Ajkai Timföldgyár és Alu­míniumkohó 1982. első félévi gazdálkodását alapvetően két kedvezőtlen tendencia befolyá­solta: a világpiaci helyzetből adódó külpiaci és ezzel együtt­járó hazai keresletcsökkenés, valamint az átváltozások miat­ti költségráfordítás növekedés. Mivel a befolyásoló tényezők már a tervkészítésnél előrelát­­hatóak voltak, a technológiai munka javításával, illetve a költséggazdálkodás szigorítá­sával próbálta a vállalat a külső tényezők eredményre gyakorolt hatását ellensúlyozni. A vállalat a timföld készáru­termelési tervét csak 99 szá­zalékra teljesítette, ugyanakkor a kalcinált timföld-értékesítési előirányzatát mintegy 3400 ton­nával túlteljesítette. Nyersalu­míniumból 16 tonnával többet gyártottak, mint az előirány­zott volt. A piaci­­kereslet hiá­nya elsősorban a formaönt­­vénygyártás területén éreztette hatását. Bár az 1982. évi idő­arányos öntvénytermelést és -értékesítést az előző évhez ké­pest a vállalat 10 százalékkal növelte, azonban az idei első félévi tervétől még így is 287 tonnával elmaradt. A piaci munka javítása, a nyugat-eu­rópai értékesítést elősegítő ügynöki rendszer sem tudta egyelőre kompenzálni a világ­piaci recesszió hatását. Ked­vezően alakultak viszont a vál­lalat gallium-értékesítési lehe­tőségei az I. félévben, melyhez rugalmasan alkalmazkodva 50 százalékkal növelték e termék gyártását. Sajnos, ez csak át­meneti keresletnövekedés volt, a második félévi kilátások jó­val kedvezőtlenebbek. A vál­lalat az első félévi nettó árbe­vételtervét teljesítette. A költ­séggazdálkodás javítása érde­kében bevezették az önelszá­moló rendszert, kidolgozták a szervezeti egységek eredmény­hez kötött érdekeltségi rend­szerét. Beruházásaik egy része a termékszerkezet bővítését szolgálta, üzembe helyezték a 6000 tonna/év kapacitású szá­ríto­tthi­drát-gyártó rendszert. A beruházások más része a ne­héz munkakörülmények javítá­sát szolgálta, a kohóban és a form­a öntödé­ben intenzifikál­­ták az egészségre ártalmas gá­zok elszívását. A vállalat má­sodik félévi terveiben tovább­ra is kiemelkedő szerepet kap a költségekkel való takarékos­kodás, az eredmény­ érdekelt­ség kiterjesztése a munkahelyi kollektívákra, s rém, utolsósor­ban a piaci munka további ja­vítása. " , Az Inotai Alumíniumkohó kollektívája a vártnál nehe­zebb gazdálkodási körülmények között is 102,7 százalékkal tel­jesítette az intézkedési tervben előirányzott eredménytervét. A túlteljesítésben meghatározó szerepet játszott a kohócsar­nokban dolgozók sikeres mun­kája, amely a fémtermelés mennyiségi és minőségi para­métereinek jelentős javulásá­ban mérhető le. Az első félévben a tervezett­nél 287 tonnával több fémet termeltek. A fém minősége je­lentősen javult, nyolcvan szá­zaléka 99,7 százalékos tiszta­ságú volt. Az áramhatásfok — az elektrolízis hatósági muta­tója — 1,6 százalékkal jobb a tavalyi értéknél, s ebből ere­dően 217,5 kwh/t volt a fajla­gos villamosenergia-megtakarí­­tás. A kohófémtermelés növe­lése és a fémkészletek csök­kenése 472 tonnával növelte az értékesített termékek volume­nét. Ez ellensúlyozta az elő­irányzottnál kedvezőtlenebb gyártmányszerkezet eredmény­rontó hatását. Termelési költsé­geik tervszinten alakultak. Az első félévi eredmények alapján, valamint az előrejel­zésekben bízva, mely szerint már várható az alumíniumter­mékek iránti kereslet növeke­dése, mind az Ajkai Timföld­gyár és Alumíniumkohó, mind az Inotai Alumíniumkohó dol­gozói bizakodva tekintenek a második félév elé. Erőik, s a még meglévő tartalékok feltá­rásával és koncentrálásával az év második felében a koráb­bi hónapok egyes területeinek lemaradásait is pótolni kíván­ják. Bakonybélben a néprajzi múzeum az egykori ba­konyi parasztélet tárgyi emlékeit őrzi. (Kirán­dulók a Bakonyban címmel képriport az 5. ol­dalon.) Növekszik a másodvetések területe Szívesen vállalkoznak a me­zőgazdasági üzemek ez évben a másod- és tarlóvetésekre, máris elérték az eredetileg tervezett mintegy 100 ezer hek­tárt, s előreláthatóan továb­bi, legalább 20 ezer hektárnyi szántóföldet hasznosítanak má­­sodszorra is. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban el­mondták, hogy évről évre ör­vendetesen növekszik a másod­vetés területe. A megnehezült gazdálkodási körülmények kö­zött mind több üzem igyekszik ily módon a földterületét jobban kihasználni, s ezzel jövedelmét növelni. Több helyen — első­sorban Pest és Csongrád me­gyében — az állami gazdasá­gok, téeszek gyakran már ele­ve beépítik éves tervükbe a kétszeres földhasznosítást, s ennek megfelelően alakítják ki vetésterületüket. Tavasszal pél­dául kukorica helyett hidegtűrő borsót vetnek, s a betakarítás után júniusban már szuper ko­rai érésű kukorica kerülhet a helyére. Jelenleg derékmagas­ságú ez a másodvetésből szár­mazó takarmánynak való, a meleg, fülledt, csapadékos idő kedvez fejlődésének. Éppen a kedvező időjárás eredményeként szépen növek­szik a gabona, után vetett ku­korica is. Csongrád, Békés és Baranya megyében a kalászos után vetett kukorica néhol már bokáig ér. Fokozza a másodvetésre a vállal­kozókedvet a vetőmagvak széles választéka is. A több mint húszféle szuper rövid te­nyészidejű hibridkukorica mel­lett gazdag a választék leveles zöldtakarmányból. Nógrád, Ba­ranya és Pest megyében - ahol különösen sok a szarvas­­marha és a juh - most ké­szülnek elő a búza után vet­hető hibrid, takarmányrepce és takarmány­káposzta földbe jut­tatására. E növények új fajtái igen dús levelet növesztenek, s nem ritka a hektáronkénti 100 mázsa zöldtermés. Az au­gusztusban elvetett gyorsan növekvő takarmánynövény szep­tember végén­­már legeltethető a kérődzőkkel. Ráadásul a ha­gyományos ősgyeplegelőkkel szemben október helyett az el­ső hó lehullásáig ellátja az ál­latokat.

Next