Napló, 1982. október (Veszprém, 38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES I MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. október 1., péntek óra: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 230. szám A távközlés színvonala elmaradt a megye gazdasági fejlettségétől Ülésezett a megyei tanács Tegnap Veszprémben a megyei tanácsház nagyter­mében ülést tartott a megyei tanács. A testület tag­jait és az első napirendi pont vitájához meghívott Orova Józsefet, a posta-vezérigazgatóság távközlési szakosz­tályának vezetőjét és Kirkovics Istvánt, a Soproni Pos­taigazgatóság igazgatóját Gyuricza László megyei ta­­­nácselnök köszöntötte. Az elfogadott napirend szerint a tanácsülés elsőként a megye távközlésének helyzetét vitatta meg Iván Józsefnek, a megyei távközlési üzem vezetőjének előterjesztése alapján. (Az előterjesztést keddi számunkban már ismertettük, ezúttal csak a vi­tában elhangzottakról tudósítunk.) Sok községből nehéz telefonálni A vitában felszólaló megyei tanácstagok megállapították, hogy a végrehajtott fejleszté­­sek ellenére, melyek megvaló­sításában a posta dolgozói nagy munkát végeztek, relatíve romlott a távközlés megyénk­ben. Büszkék vagyunk arra, hogy Veszprém megye iparilag a legfejlettebbek közé tartozik, a Balaton-part pedig idegen­­forgalma miatt jelentős, a táv­közlés azonban ezektől elma­rad. Pedig ez a téma nagyon fontos, kihat a lakosság köz­érzetére, elősegítheti vagy aka­dályozhatja az ügyintézést, a döntések meghozatalát. Külö­nösen sok a gond a községek­ben. Horváth Katalin (Alsóörs), Balassa Gergely (Bakonyszent­­király), Másli Sándor (Bakony­­bél), Kubik Valéria (Ősi), Pus­kás Tibor (Csetény) megyei ta­nácstagok szóvátették, hogy körzetükben igen sok a problé­ma. Nincs, vagy kevés a nyil­vános telefon, a munkaidő le­járta után nem lehet telefonál­ni, a csetényi körzetből 2-3 órát kell várni a vonalra, s akkor is alig lehet érteni a beszélgető­­partnert. Igen rossz a helyzet Télen, s még rosszabb lesz té­len. Hosszú ideje, tíz éve kéri már a község lakossága, hogy javítsák meg az összeköttetést, de még nincs változás. Néhány nagyobb település esetében sem sokkal jobb a helyzet. Szabó Gáborné (Vár­palota) a településfejlesztési, kommunális és környezetvédel­mi bizottság elnöke, dr. Mészá­ros István (Tapolca) Balaton­­ederics, Gógánfa, Révfülöp, de elsősorban Sümeg távbeszélő­gondjainak megoldását sürget­te. A sümegi telefonközpontot, amelyre 23 község van rákötve, az I. ötéves tervben kapta a nagyközség, de már akkor azt mondták, hogy elavult és rövi­desen ki kell cserélni. Azóta 30 év telt el, s a központ valóban megérett legalább a felújítás­ra. A városokban is igen sok a probléma. Maróti Rezső (Veszp­rém) elemezte és sok példával bizonyítva mutatott rá a hely­zet tarthatatlanságára. Lakóte­lepek vannak telefon nélkül. A Cholnokyn, ahol már 6 ezer ember él, iskola, óvoda, böl­csőde működik - ni­ncs telefon, mert hálózat sincs. A város kör­nyéki orvosi rendelőkben nem lehet megszervezni az ügyele­tet stb. Rámutatott, hogy a helyzet javuljon a megyeszék­helyen, a legfontosabb a köz­ponti épület és a gerincvezeté­kek megépítése. Dudás István (Pápa) is a városi gondokat tette szóvá. Szabó Gyula, a megyei párt­­bizottság titkára hangsúlyozta: életünkben fontos kérdés, köz­érzetünkre is kiható, a dönté­seket elősegítő, hogy tudunk-e változtatni a helyzeten. Mert kell rajta változtatni. A Sopro­ni Postaigazgatósággal mindig jó kapcsolata volt a megyének, most is közösen kell gondol­kodni, hogyan lehet előrelépni. Rámutatott, hogy sokan szeret­nének telefonhoz jutni, az igénylő jóval több, mint amen­­­nyit nyilvántartanak. Az igénye­(Folytatás a 2. oldalon) KISZÖV-elnökségi ülés Az ipari szövetkezetek fiataljai és az ifjúságpolitikai munka Tegnap délelőtt az Ipari Szö­vetkezetek Veszprém megyei Szövetségének székházában tartotta együttes ülését a szö­vetség elnöksége és ifjúsági bizottsága. Az ülés napirendjén a szö­vetség és ifjúsági bizottságá­nak ifjúságpolitikai tevékeny­sége szerepelt. A jelentésből kitűnt, hogy az utóbbi években is tovább emelkedett Veszprém megye ipari szövetkezeteiben foglalkoztatott fiatalok száma. A megye 17 ipari szövetkeze­tében foglalkoztatott 6378 dol­gozó 57 százaléka, 3644 em­ber 30 év alatti. Ebből 2434 a nők, 1210 a férfiak és 370 a szakmunkástanulók száma. (1977 végén 19 szövetkezetnél még csak 2872 fiatal dolgo­zott.) A tegnapi együttes ülésre az ifjúsági törvény további ered­ményes végrehajtása érdeké­ben a szövetség és az ifjúsá­gi bizottság kidolgozta főbb, alapvető feladatait és ezt meg­vitatta. Az ifjúsági bizottság tapasz­talatai szerint a KISZ-szerve­­zetek véleményezési joga az ipari szövetkezetekben általá­ban érvényesül. Szorosan ide tartozik az is, hogy a közel­múltban felmérést végeztek a fiatalok lakásgondjainak meg­oldása érdekében. A fiatal családosok többsé­ge igényli a magánerős csa­ládi ház, társasház építését, de akadályozó tényezőként első­sorban a pénzügyi helyzet hiá­nya merül fel. A szövetkezetek ebben akkor tudnak több se­gítséget nyújtani, ha mindenütt lakásépítési alapot hoznak lét­re,­­ a lehetőségeket figyelem­be véve évenként növelik an­nak összegét és a támogatás mértékét. Elhangzott az együttes ülé­sen az is, hogy a VI. ötéves terv időszakára már 8 szövet­kezet 2 millió 970 ezer forint lakásépítési alapot tervezett,­­ részben fejlesztési, részben a részesedési alapból. Nemzetközi orvoskonferencia Nemzetközi orvoskonferencia kezdődött csütörtökön Veszprém­ben, a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság közös rendezé­sében. Bolgár, csehszlovák, jugoszláv, NDK-toel­, magyar és szov­jet szakemberek eszmecseréjének központi témája . Vérképző rendszerek és nyirokszövet rosszindulatú daganatai. Már a b beve­­­zető ülésen hangsúlyozták az előadók, hogy e betegségtípusnak több hatásos gyógyszere, illetve gyógymódja van. Döntő fontos­ságú azonban, hogy időben és pontosan felismerjék, milyen típusú n­ejtekből indul ki a daganat. Éppen ezért most a diagnosztizáló­­ módszerek egységesítését, továbbfejlesztését tartják legfontosabb­­ feladatnak. A háromnapos szakmai tanácskozás érdekessége,­­hogy nemcsak előadások hangzanak el, hanem a résztvevők a helyszínen mikroszkópokon tanulmányozzák a­ különböző metsze­teket és megállapodnak azok egységes értelmezésében. További távlatok vannak a kapcsolatok fejlesztése előtt Lázár György hazaérkezett Ausztriából Elégedetten térek ha­za a bé­csi tárgyalásokról - jelentette ki Lázár György miniszterelnök csütörtökön, az osztrák fővá­rosban tartott sajtóértekezletén. A kormány elnöke bevezető­ben hangoztatta: igen elége­dett a vendéglátójával, vala­mint Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnökkel folytatott esz­mecseréivel, mert megbizonyo­sodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfejlesztésére. pontos közös megállapítás volt, hogy további távlatok van­nak a kapcsolatok fejlesztése előtt a gazdaságban csakúgy, mint a legkülönbözőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kormányfő. A tárgyalásokon — mondotta Lázár György -, nagy teret kaptak nemzetközi kérdések is. Teljes egyetértés volt abban, hogy a legfontosabb feladat a fegyverkezési verseny megállí­tása, a világ válsággócainak felszámolása. ★ Csütörtökön hazaérkezett Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, aki Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárjának meghívá­sára­, felesége társaságában hivatalos látogatást tett Auszt­riában. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a­ Keleti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter, és Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes fogadta. Jelen volt Andreas Berlakovich, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György és Bruno Kreisky Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitat­ta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, va­lamint a lakásgazdálkodás és -elosztás tovább­fejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyeinek javítása, a la­kosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a­­ saját lakás építésében való érdekeltség fo­kozása, a lakásfenntartás állam­i terheinek mér­séklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságá­nak bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter jelentését a táppénz­­rendszerről 1976-ban hozott határozat végrehaj­­tásána­k tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utób­bi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fe­gyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifize­tések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasági társulá­sok magyar vámszabad területen történő létesí­téséről szóló előterjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabá­lyokat kiadja és - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - indokolt esetben egyedileg en­gedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterületen működő vegyes vál­lalatokra is. Egységes módszerek a húskészítmények vizsgálatára Befejeződött Balatonfüreden az ISO konferenciája . Újabb vizsgálati módszere­ket fogadtak el egységes al­kalmazásra és több ellenőrző eljárás bevezetésére tettek ja­vaslatot a Nemzetközi szabvá­nyosítási konferencián, amely csütörtökön fejeződött be Ba­­latonfüreden. A nyolcnapos szakmai tanácskozáson a Nem­­zetközi Szabványosítási Szerve­zet (ISO) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termékek Mű­szaki Bizottságának a hús- és húskészítményekkel, valamint a mikrobiológiai vizsgálattal foglalkozó szakemberei vettek részt 15 ország képviseletében, összesen 19 vizsgálati módszer került napirendre. Olyan ellenőrzési módokról volt szó, amelyek egy része a tudomány és a technika fejlő­désének legújabb eredményeit hasznosítva már gyorsabb és pontosabb mint a megelőzőek. Más részük új szempontból vizsgálja a húskészítményeket annak érdekében, hogy szabványok kritériumait is el­­­lenőrizni tudják. Ennek megfelelően különö­sen szigorúan mérik a hús- és húskészítményekben a külön­böző hormonanyagok mennyi­ségét. Több országban ugyanis az állattenyésztés hozamát hor­monhatású szerekkel növelik és ezek maradványai esetenként fellelhetők a húszkészítmények­ben is. A hormonhatású anya­gok az emberi szervezetben za­varokat okozhatnak. Hazánk­ban egyébként az állattenyész­tés nem használ ilyen típusú szereket. Hasonlóan ártalma­sak lehetnek az emberi szerve­zetre a nehézfémek, így pél­dául az ólommaradványok, ha az emberi szervezetbe jutnak. Márpedig motorizált világunk­ban a gépjárművek ólommal fertőzik a környezetet, különö­sen az autósztrádák környeze­tének növényzetét. Ez aztán ha az­­ állati szervezetbe jut, még a húskészítményekben is kimu­tatható az ólom jelenléte. Az ezzel kapcsolatos szabványok is arra kényszerítik a termelő­ket, hogy a nagy forgalmú au­tóutak közvetlen szomszédsá­gában ne termesszenek hasz­nos növényeket. A szabványosí­tási szakemberek egyébként a minimális nehézfém kimutatá­sára is megtalálták az egysé­gesen alkalmazható módszert. Foglalkoztak a nitrit és a nit­rát húskészítményekben történő gyors kimutatásával is. A tanácskozás francia részt­vevői a konzervek komplex vizsgálatára tettek figyelemre­méltó javaslatot. Az újonnan előterjesztett vizsgálati eljárást egyébként a jövőben széles körű nemzetközi kísérleteknek vetik alá, s csak az eredmé­nyek összegzése után döntenek alkalmazásukról. Gyakran kell üríteni a kombájn tartályát. (Őszi betakarítás címmel képriport a 3. oldalon.)

Next