Napló, 1982. november (Veszprém, 38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MSZPMM MEGYEI NSZITTSREI IS A MEGYEI IANACS M­A 1982. november 2., kedd Ara: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 257. szám Losonczi Pál Kuvaitba látogatott A magyar küldöttség tagjai megkezdték tárgyalásaikat Kuvait állam emirjének, Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah sejknek a meghí­vására vasárnap délután há­romnapos hivatalos látogatás­ra az Arab-öböl menti országba ér­kezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti fővá­ros repülőterén az uralkodó, valamint Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trónörö­kös, miniszterelnök, továbbá a kuvaiti kormány több tagja, valamint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete köszöntötte. Amikor az Elnöki Tanács elnö­ke kiszállt a­­különgépből, 21 ágyúlövés dördült el. Miután ez uralkodó bemu­tatta kormányának tagjait a magyar államfőnek, kuvaiti kis­lányok virágcsokorral kedves­kedtek a vendégnek, majd Lo­sonczi Pál a díszemelvényen az emír társaságában hallgatta meg a magyar és a kuvaiti himnuszt. A díszegység pa­rancsnokának jelentése után az Elnöki Tanács elnöke ellé­pett a katonák sorf­la előtt. A tágabb körű fogadóbizott­ság tagjainak bemutatása után a magyar kolónia, képviselőivel fogott kezet az Elnöki Tanács elnöke, akit két magyar úttörő virágcsokorral köszöntött. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kor­mányváróban rövid beszélge­tést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalam-palotába kísérte. Itt is­mét rövid megbeszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az Elnöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap dél­után már meg is kezdte tár­gyalásait: a Szalam-palotában fogadta Szabah al-Ahmed al- Szabah sejk miniszterelnök­­helyettest, külügyminisztert, aki jelenleg a tájékoztatási minisz­­t- tisztséget is betölti. Este az Elnöki Tanács elnöke hazánk kuvaiti nagykövetségén a kuvaiti magyar kolónia tag­jaival találkozott. Ahmadiba, az ország olaj­központjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózkodá­sának második napján — Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el- Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Szalam-pa­­lotában. Ezután hajtatott mint­egy 25 kilométerre lévő, a fő­várossal szinte egybeépült kő­olajközpontba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatagból, ahogy fel­futott a­ közeli kőolajmező terme­lése s Ahmad sejkről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti urbánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesztési elképzelések alapján épül, számos parkkal, zöldövezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése mé­regdrága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is fut­ja-Ahmadiban először a repü­lőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlődtek a lakó­telepek is. Losonczi Pál programjában a kőolajipari múzeum és egy iparnegyed megtekintése, majd egy díszebéd szerepelt, amelyre a város kormányzója hív­ta meg az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Ezután Losonczi Pál és kísé­rete visszatért a kuvaiti Sza­lam-palotába, a küldöttség szállására. Itt a magyar államfő délután fogadta a Kuvaitban akkredi­tált diplomáciai missziók veze­tőit. Hétfő délelőtt Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter kuvaiti partnerével, Abdullatif Juszuf el-Hamaddal tartott megbeszé­lést. A hétfői kuvaiti lapok vezető helyen számolnak be a magyar államfő érkezéséről, és vissza­érnek arra az interjúra, ame­lyet a magyar államfő utazása előtt adott az Al-­Vatan című lapnak. Az Arab Times első ol­dalas vezető cikkében azt eme­li ki, hogy a magyar vezető, azt óhajtotta, létesüljenek kap­csolatok a többi öböl menti ál­lamokkal is. Ezt a motívumot ugyancsak hangsúlyozzák a többi lapok. Utalnak arra, hogy a térségben csak Kuvait­­nak van diplomáciai kapcsola­ta Magyarországgal, illetve más szocialista országokkal. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden tanácskozik a kuvaiti emírrel és kormányának tagjaival, majd államfőnk és vendéglátója külön is megbe­szélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több ve­zető tagjával találkozik. Losonczi Pál és kísérete szer­dán reggel indul vissza Buda­pestre. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Kuvaitban Szaad al Ab­dullah al-Szalem al-Szabah trónörökössel és miniszterelnökkel tárgyal. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délután Veszprémben ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A testület megtárgyalta és elfogadta a középfokú tanintézetek honvédelmi nevelőmunkájának tapasztalatairól és a fe­ladtakról szóló előterjesztést. A tegnapi ülésen döntöttek a különböző szintű vezetőképző tanfolyamokra történő beiskolázásokról. A KISZ megyei bizottsága végül személyi ügyeket tárgyalt. Saját kérésére felmentették eddigi funkciójából Székvölgyi Zoltánt, a megyei KISZ-bizottság titkárát és egyidejűleg megyei titkárrá választották Szilágyi Attilát, a megyei bizottság tagját, a fűzfői Nitrokémia Ipartelepek KISZ-bizottságának titkárát. Az ifjúsági mozgalomban ki­fejtett sokéves eredményes munkájáért dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára a KISZ központi bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetését adta át Székvölgyi Zoltánnak. KGST állandó bizottsági ülés Hétfőn megkezdődött Debre­cenben a KGST villamosener­gia együttműködési állandó bizottságának 61. ülése. A ta­nácskozáson Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió és Magyarország delegációja vesz részt. A bizottság ülésén áttekin­tik,­ az érdekelt KGST-tagor­­szágok közös beruházásban készülő atomerőművek és vil­lamos távvezetékek építésének menetét, megjavítják az egye­sített villamosenergia rendsze­rek biztonságával villamosener­­gia-megtakarítással összefüg­gő kérdéseket. Az ülésszak so­rán áttekintik az együttműkö­dés további lehetőségeit s a tennivalókat. Hazánkba érkezett a bolgár miniszterelnök Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Lázár György, miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszterelnököt és kí­séretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi minisz­ter, Roska István külügymi­niszter-helyettes fogadta. Je­len volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szó­fiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. Ezt követően a Parlament delegációs termében megkez­dődtek a hivatalos bolgár­­magyar tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György miniszterelnök, a bolgár tárgyalóküldöttséget Grisa Filipov vezette. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak felada­tairól, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtásáról. Át­tekintették a bolgár—magyar kapcsolatokat, különös figyel­met fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi hely­zetére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucsere-forga­lom továbbfejlesztésének le­hetőségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kérdéseit. Megvizsgálták a magyar—bolgár gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés aktuális teen­dőit, valamint az 1986—90-ig terjedő tervidőszak tervegyez­tetési tárgyalásainak előkészí­tését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integ­ráción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együttműködés to­vábbi feladatairól. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról különös tekintettel a kontinensünk bé­kéjével és biztonságával kap­csolatos kérdésekre. A Minisztertanács elnöke es­te a Parlament Vadásztermé­­ben díszvacsorát adott a­ bol­gár miniszterelnök tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mondott. Megkezdődtek Budapesten a magyar-bolgár kormányfői tárgyalások. A képen bal oldalt a Lázár György vezette magyar, jobb oldalt a Grisa Filipov vezette bolgár küldöttség. Befejeződött a III. országos nőkonferencia Megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsának tagjait Vasárnap a Parlament kong­resszusi termében folytatódott a III. országos nőkon­ferencia. A kormány nevében Markója Imre igazságügyminiszter üdvö­zölte a tanácskozás résztvevőit. Hozzászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csak­nem 40 esztendő nőpolitikai eredményeit, rávilágítva arra az óriási változásra, amely az asz­­szonyok, lányok társadalmi helyzetében bekövetkezett. Ugyanakkor szólt arról is, hogy további előrelépésre van szük­­ség, hiszem például a nők át­lagkeresete - az azonosítható munkakörökben - még ma is mintegy 10 százalékkal alacso­nyabb, mint a férfiaké.. A csa­ládokon belül változatlanul a „gyengébe nem" viseli a leg­nagyobb terheket, s emiatt a nők jóval nehezebben tudják gyarapítani szakmai ismeretei­ket, kevesebb idejük jut a közéleti szereplésre. Az ország gazdasági hely­zetével összefüggésben Markó­ja Imre rámutatott arra: a gaz­dasági struktúra átalakulásá­val együttjá­ró munkaerő-átcso­portosítások feltehetően a női keresők egy részét is érinteni fog­ják. Fontos szempont lesz azon­ban, hogy e feladatokat min­denütt humánusan, az egyén és a közösség érdekeit összehan­golva hajtsák végre. Nőpolitikánk határozott tö­rekvése, hogy m­ind több nő kerüljön vezető beosztásba — hangoztatta­­. A fejlődés ta­gadhatatlan, de még mindig nem kielégítő. A szilárd csa­ládi kötelék fontosságáról szól­va elmondta, hogy tavaly csak­nem százezer családjogi ügyet tárgyaltak a bíróságok, s ezek fele házassági bontóper volt. E statisztikai adatok joggal nyug­talanítják a közvéleményt, s ar­­ra ösztönözték az igazságügyi minisztériumot, hogy a MNOT- tal és más szervekkel karöltve részletesen elemezze a helyze­tet. A leszűrt tapasztalatokból kirajzolódtak a tennivalók fő irányai. Ám — miként az igaz­ságügyminiszter hozzáfűzte — a családok egy részénél hiányzik a kellő felelősségérzet, pedig anélkül a társadalom erőfeszí­tései sem lehetnek eredménye­sek. Markója Imre az ezzel kapcsolatos feladatok, s a nők helyzetének további javítását célzó imám tennivalók elvégzé­séhez a nőmozgalom további támogatását kérte. A KISZ zászlóbontása óta el­telt negyedszázados tevékeny­sége során fontos feladatának tekintette a fiatal nők szocia­lista szellemű nevelését, poli­tikai, közéleti aktivitásuk fej­lesztését, sajátos érdekeik kép­viseletét, védelmét — mondot­ta felszólalásában Nyitrai Ist­ván, a KISZ KB titkára. Szólt a munkába állás, az önálló élet­kezdés, a családalapítás idő­szakának jellegzetes problé­máiról, kiemelve, hogy e terü­leteken különösen nehéz a fia­tal nők helyzete. A gyermekgondozási segély felemelése, a bölcsődei és az óvodai ellátás javítása jelentős eredményeket hozott, azonban gondot okoz, hogy a juttatások nagy része­­nem terjed ki az egyetemistákra és a főiskolá­sokra. Pedig azok a fiatal há­zasok, akik tanulás mellett vál­lalják a gyermeknevelést, s jö­vedelmük jószerivel a csekély ösztöndíj, rászorulnak arra, hogy támogatást kapjanak — hangoztatta a KISZ KB titká­ra, hozzátéve, hogy tapasztala­tok szerint e fiatalok tanulmá­nyi eredménye nem rosszabb, mint társaiké, tehát meg is érdemelnék a segítséget. A vitában felszólalók közül többen beszéltek a nők foglal­koztatásának, szakmai fejlődé­sének, előléptetésének lehető­ségeiről. Elismeréssel állapítot­ták meg: a nőpolitikai határo­zat megjelenése óta országszer­te sokkal több lehetőséget adnak a nőknek arra, hogy részt vegyenek a termelőmun­kában. Példákkal bizonyították: a nők ezreit alkalmazták az új ipari létesítményekben, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek bővülő melléküzemeiben. Azok a budapesti vállalatok, amelyek vidékre telepítették üzemegységeiket, mert a fővá­rosban­ nem pótolhatták a hiányzó munkaerőt, szintén sok nőt alkalmaznak. Az ipar különböző ágazatai­ban dolgozók közül több fel­szólaló beszámolt arról, hogy üzemeikben javítjá­k a munka­­­feltételeket, szakképzésben ré­szesítik a fiatalokat, kedvező munkahelyi légkört alakítanak ki. A konzervgyáriak viszont el­mondták, hogy az élelmiszer­feldolgozó ipar műszaki szín­vonala alacsony, a heti 40-42 órában­ nem képes feldolgozni a nagy mennyiségű mezőgaz­dasági terméket. A mezőgazdaságban dolgozó férfiak és nők évi jövedelme azért is különböző, mert-mi­ként elmondták - a férfiakat télen is foglalkoztatják, a nők­nek azonban ebben az idő­szakban nem sok munka jut. Emiatt nemcsak a keresetük, a szabadságuk is kevesebb, mi­vel a teljes szabadság azokat illeti meg, akik az előző év­ben 2180 óra munkaidőt telje­sítettek. Lehetővé kellene tenni — ja­vasolták —, hogy a szövetkeze­tek vezetőségei a helyi adottsá­gokat figyelembe véve maguk dönthessenek a szabadság idő­tartamáról, s ezáltal elérhető lenne, hogy me érje hátrány azokat a nőket, akik a legne­hezebb mezőgazdasági munkát végzik. (Folytatás a 2. oldalon)

Next