Napló, 1982. november (Veszprém, 38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

Szovjet vélemény a brit kormányfő nyugat-berlini látogatásáról Margaret Thatcher brit kor­mányfő múlt pénteki nyugat­berlini látogatását két fontos elem jellemezte: egyrészt a mi­niszterelnök-asszony még a n­yugati sajtó szerint is szokat­lanul durva kirohanást intézett a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ellen, másrészt — a Nyugat-Berlin státusát rögzítő négyoldalú egyezmény­nyel ellentétben — kíséretében Nyugat-Berlinbe látogatott Helmut Kohl bonni kancellár is —, hangsúlyozza a­ Pravda hétfői számában Viktor Ka­banov. A kancellár nem is csinált titkot belőle: azért kísérte el angol vendégét Nyugat-Berlin­be, hogy ezzel is megerősítse az NSZK igényét a városra, ami — köztudottan — törvény­­sértő­­, mutat rá a Pravda. Mi több, a kancellár a va­lós helyzettel ellentétben ki­jelentette: „keleti és nyugati honfitársai nevében szól". Ez a mondat annak a teljes fi­gyelmen kívül hagyását je­lenti, hogy két egyenjogú, független és szuverén német állam létezik: az NSZK és az NDK. Nyugat-Berlin nyugodt jövő­jének biztosítékát kizárólag a négy nagyhatalom képviselői által aláírt egyezmény szigorú betartása jelentheti. Mindazok a kísérletek, amelyek az egyezmény megsértésére vagy megkerülésére irányulnak, csak árthatnak a városnak és la­kosságának, s ezért kárt okoz­nak az európai enyhülésnek - állapítja meg Viktor Kabanov a Pravdában. ­ Választások az Egyesült Államokban Kongresszusi és helyhatósági választásokat tartanak kedden az Egyesült Államokban. A vá­lasztások tétje névlegesen 33 szenátori hely a száz közül, az új képviselőház 435 tagjának megválasztása és 36 kormány­zói hivatal „újraelosztása", a két nagy amerikai párt képvi­selői között. A szavazók mintegy kéthar­mada azonban azért megy el november 2-án a szavazóhe­lyiségekbe, hogy Ronald Rea­gan kormányzásának első két évéről véleményt mondjon. Kilenc amerikai államban és harminc városban pedig a képviselők megválasztásával egyidőben népszavazást tarta­nak a nukleáris fegyverek te­lepítésének befagyasztásáról. A belpolitikai-gazdasági tel­jesítmény - washingtoni politi­kai elemzők szerint — ellent­mondásos. Az október elején 40 év óta először tíz százalék fölé emelkedett és tovább növekvő munkanélküliség, a tönkremenő üzleti vállalkozá­sok rekordszáma, az állam­­adósság növekedése együttjárt a szociális kiadások rendsze­res megnyirbálásával. Az új kormány már az első évben 200 milliárd dollár fölé emelte, s továbbra is évi 7-8 százalékkal növeli a katonai kiadásokat, módszeresen lazí­totta az Egyesült Államok kapcsolatait a Szovjetunióval, konfrontációs külpolitikája Kí­nával és saját nyugati szövet­ségeseivel is konfliktusba ke­verte. A republikánus kormányzás 21 hónapja azonban az inflá­ció látványos csökkentését, a kamatláb leszállítását is ma­gával hozta. A republikánusok javára szólt az a körülmény, hogy a demokrata párt nem rendelkezik összefüggő alter­natív gazdasági és külpolitikai koncepcióval, vezéregyéniségei — Edward Kennedy szenátor, Walter Mondale volt alelnök, Thomas O'Neill, a képviselő­ház elnöke, Edmund Muskie volt külügyminiszter - népsze­rűségben nem tudnak verse­nyezni a „kommunikációs kész­ségét" ügyesen kamatoztató elnökkel. Mindazonáltal Edmund Muskie vasárnapi televíziós beszéde, amelyben kijelentet­te, hogy a kormányzat tönkre­tette az amerikai gazdaságot, tömegek hangulatát tükrözi. Ezeknek a tömegeknek a nö­vekvő kiábrándultsága az oka, hogy a megfigyelők határo­zott dem­okratapárti előretö­résre számítanak a keddi vá­lasztásokon. NSZK-belpolitika A Der Spiegel magazin hét­főn megjelent száma szerint Karl Carstens nyugatnémet ál­lamfő ellenzi, hogy 1983. már­cius 6-án időelőtti választást tartsanak az NSZK-ban. Cars­tens szerint „ ez nem lenne összeegyeztethető az al­kot­­mánnya­l, mert Helmut Kohl kancellár 1984-ig rendelkezik megfelelő parlamenti többség­gel. Mivel a para­ment felosz­latásához és az új választás ki­írásához szükség van az ál­lamfő jóváhagyására, Bonnban fokozott érdeklődéssel várják, hogyan tesz eleget ígéretének a Kohl-Genscher kormány. Hans-Jochen Vogel, az SPD kancellárjelöltje, a zöld balol­dali tömegmozgalommal való viszonyban „türelemre, higgadt­ságra és fejődésük megfigyelé­sére” szólított fel. Vogel szerint a nyugat-berlini környezetvédő mozgalom rövid idő alatt el­fogadta a parlamenti játék­szabályokat és együttműködést. Ugyanakkor Helmut Schmidt egy pártgyűlésein változatlan élességgel elhatárolta magát a zöldektől. Aki a zöldeket vá­lasztja, az gyengíti az SPD-t, és ezzel a CDU-CSU-t erősíti - mondta Schmidt. A zöldek hesseni tartományi szervezete vasárnap úgy dön­tött, hogy decemberben tár­gyalásokat kell kezdeni az SPD-vel. A mintegy három hó­napra tervezett tárgyalások után kívánják eldönteni,­­hogy van-e lehetőség a kisebbségi, tartományi s­zoc­iá­ldem­­ikra­t­a kormány támogatására. A zöl­dek azonban­ azt is jelezték, hogy alapvető követeléseikből (frankfurti repülőtér bővítésének leállítása, az atomenergia el­vetése) nem enged­­eik. A Szabaddemokrata Párt hesseni és alsó-szászországi szervezetének hét végi kong­resszusán­ a küldöttek többsége úgy döntött, hogy a párt egy hét múlva Nyugat-Berlinben sorra kerülő kongresszusán tá­mogatja Genscher pártelnök újraválasztását. Alsó-Szá­szor­­szágba­n, ahol az FDP harma­dik legerősebb tartományi szer­vezete található, rendkívül szo­ros eredmény született: 148 kül­dött Genscher mellett, 147 el­lene szavazott. Az FDP baloldalához tarto­zó politikusok ugyanakkor je­lezték: egyelőre lemondanak róla, hogy még Nyugat-Berlin­­ben,­­közvetlenül a kongreszus utáni új liberális szervezetet hozzanak létre tiltakozásul a pártvezetés jobboldali politiká­ja ellen. Javulnak a pakisztáni—indiai kapcsolatok „Utat nyitottunk a pakisztáni —indiai kapcsolatok javulása felé" — jelentette ki Zioul Hak pakisztáni elnök Új-Delhiben, miután rövid megbeszélést tar­tott Jadirai Gandhi indiai kor­mányfővel. Ez volt az első hi­vatalos indiai—pakisztáni csúcs­­találkozó Indira Gandhi és az azóta­­­kivégzett Zulfikar Ali Bhutto tíz évvel ezelőtti szimlai tanácskozása óta. A találkozót mind a két vezető szívélyesnek és őszintének ne­vezte. Ziaul Hek csupán rövid időre sza­kította meg délkelet-ázsiai körútját Indiában. Új-Delhi után Thaiföldre, majd Indoné­ziába, Malaysiába és Szinga­púrba látogat. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök Új-Delhiben hagyományos muzulmán köszöntéssel üdvözli Mohammad Ziaul Hak pakisztáni elnököt. - NAPLÓ - 1982. november 2., kedd Várkonyi Péter Prágába utazott Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására vasárnap rövid munkalátogatásra Prágába utazott. Elutazásakor a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Andrej Barcak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Haig volt a „mély torok”? Alexander Haig az a sze­mély, aki "­kiszivárogtatta a The Washington Post riporterének a Watergate-botrányt kirobbantó információkat - írja hamarosan megjelenő, az „Elvesztett be­csület" című könyvében John Dean, az ügy egyik szereplője. A szerkesztőségi körökben „mély toroknak" elnevezett is­meretlen kiléte azért maradt titokban, mert Bob Woodward, a The Washington Post fiatal riportere soha senkinek nem mondta el, hogy­­kitől kapta a Nixon elnök bukásával vég­ződő politikai vihart felkavaró értesüléseket. A Time hírmagazin — bár kétségbe vonja az állítást — elmondja, hogy Dean érvelése szerint Haig egyike volt azok­nak a keveseknek, akik tudhat­tak bizonyos információkról, így például arról, hogy a Fehér Ház egyes magnetofon-szalag­jain valaki utólagos törléseket végzett. Ezt az értesülést pél­dául minden bizonnyal a mind­végig bőséges információkkal szolgáló ismeretlen „mély to­rok" szolgáltatta­­ki a Post ri­porterének 1973 novemberében. John Dean könyvében meg­írja, hogy a demokrata párti székházban történt lehallgatá­sokkal kapcsolatos informáci­ókról Nixon akkori elnökön kí­vül csak az­­ elnök titkárnője, és két másik személy tudott. Haig, mint Kissinger akkori, 2. számú tanácsadója és bizalma­sa feltétlenül hozzájuthatott az értesülésekhez. Haig, — mint Dean írja - egy kivételével (amikor is külföldön tartózko­dott) résztvevője lehetett vala­mennyi titkos ülésnek. Befejeződött a III. országos nőkonferencia (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalok gondjait tolmácsa­­ló küldöttek felhívták a figyel­met arra, hogy az ifjúsági moz­galomban tevékenykedő nők közül sokan házasságkötésük után kimaradnak a közéled munkából. Egyetértettek a be­számolónak azzal­ a megállapí­tásával, amely szerint egyes életszakaszokban sokasodnak a kettős szerepből adódó felada­tok, ám megjegyezték, hogy ennek az életszakasznak a fe­szültségeit azonban az apa is átéli. A megoldás módja kihat a családok életére, és a nők pályájára i­s. Nélkülözhetetlen tehát a társadalom sokoldalú segítsége, a család támogatá­­sa és természetesen a fiatal nők helytállása, t­en­niakarása is ahhoz, hogy ezeken, az akadá­lyokon könnyebben átjussanak. Nagy súllyal szerepeltek a hozzászólásokban a családdal összefüggő kérdések. A küldöt­tek kifejtették a véleményüket arról, miként alakult át az el­múlt­ évtizedekben a családmo­dell. A változások irányait nem egyformá­n ítélték meg, de ab­ban­ mindenki egyetértett, hogy a kapcsolatokat semmiféle tár­sadalmi mozgalom­­nem pótol­hatja. Többen kifogásolták a szü­lő-gyermek kapcsolat hibás felfogását. Mintha „szeret­et­­versengés” alakulna ki egyes családokban - hangzott el a vita során -, a szülők a gyer­mekeik kegyeit keresik, s a kö­vetelmények csökkenése sok­­szor okozza a­­kapcsolatok la­zulását. De ugyanide vezet a m­á­sik véglet i­s: a gyermekek elhanyagolása, a türelmetlen­ség, vagy a nemtörődömség, nem ritkán a hátrányos helyze­tűek, a veszélyeztetettek, sőt az állami gondozottak számát nö­veli . A­­konferencia munkáját Duschek Lajosné, a MNOT el­nöke összegezte. Elmondta­, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, áttekintette a nőpo­litikai munka eredményeit, a nők gondjait, problémáit. Har­minchét hozzászóló vélemé­nyével, értékes javaslataival elősegítette a nőpolitikai fel­adatok teljesítését, a nők gond­jainak­­megoldását, eszmei, po­litikai útmutatást adott a­­nő­szervezetnek. A konferencia ezutá­n meg­választotta a Magyar Nők­ Or­szágos Tanácsának 235 tagját és a tanács 35 tagú elnöksé­gét, valamint a tisztségviselőit. A MNOT elnöke újra Duschek Lajosné lett, alelnö­kök: Czer­­ván Mártonné dr., a Ruházat­iipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára­, Jókai Anna­­író, Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnöke, Kis Imréné, a KISZ Ko­márom megyei bizottságainak első titkára, Makoldi Mihályné nyugdíjas pedagógus és Náda­­si Lászlóné, a Csepel Művek vezérigazgató-helyettese. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa 35 tagú elnöksége tagjá­vá választották megyénkből Kovács Istvánnét, a sümegi Fol­tex Háziipari Szövetkezet szak­munkását. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa tagja lett Veszprém me­gyéből : Forintos Erzsébet, a megyei tanács osztályvezetője, Földesné Antal Mária, a veszp­rémi Dózsa Tsz műszakvezető­je, Kovács Istvánné, Molnár Gézáné, a Pápai Textilgyár mintakészítője, Pálniczky Lipót­­né, a N­itrolkémia csoportveze­tője és Simon Katalin, a VIDE­OTON ajkai gyárainak műveze­tője. ★ A tanácskozás végeztével a III. országos nőkonferencia szo­lidaritási nyilatkozatot fogadott el, amelyet eljuttatnak az Or­szágos Béketanná­cshoz. A nyi­latkozatban a magyar asszo­nyok, lányok kifejezik: szolida­ritásukat"a békéért, a szab­ad­­ságjukért, nemzeti függetlensé­gükért, és népük felemelkedé­séért küzdő milliókkal, követe­lik a fegyverkezési hajsza meg­­állítását, a katonai kiadások csökkentését, és ezeknek az összegeknek békés célokra valló felhasználását, valamint a női egyenjogúság megvalósítását, az anyaság, az emberi élet megbecsülését mindenütt a vi­lágon. ★ Felszólalt a III. országos nő­­ko­nferencia vitájában Simon Katalin, a VIDEOTON ajkai gyáregységének dolgozója, me­gyénk küldötte. Az alábbiak­ban részleteket közlünk felszó­lalásából. Felvilágosítással, tájékoztatással segítjük a lányok pályaválasztását Simon Katalin, a VIDEOTON ajkai gyáregysége dolgozójának felszólalása Veszprém megye a gazdasá­gilag leginkább fejlett megyék közé tartozik. A IV. és az V. ötéves tervidőszakban az or­szágos átlagot meghaladó ütemben növekedett az ipari termelés. Korszerű, magas tech­nikai színvonalon álló üzemek kezdték meg a termelést. Adott­ságainkkal összhangban az alumíniumvertikum, a vegyiipar, a gépipar és az élelmiszeripar fejlődött a legdinamikusabban. A helyes foglalkoztatási­­arány­­kialakítása érdekében a nehézipar erőteljes fejlesztése mellett sor került a könnyűipar, elektrotechnikai ipar, a keres­kedelem és a szolgáltatóipar fejlesztésére, ahol lehetővé vált a nők nagyobb arányú foglal­koztatása és szakmai képzése. Ennek eredménye, hogy az iparban nagy mértékben — 54 százalékkal — nőtt a szakképe­sítéssel rendelkező munkásnők száma. A beszámoló is tartalmazta, hogy a kereső nők iskolázott­sága növekedett. A növekedés­hez a Veszprém megyei nők is hozzáijáadtak. 1970-ben a dol­gozó nők 23 százalékának volt a nyolc általánosnál maga­sabb iskolai végzettsége, 1980- ra ez az arány 39 százalékra­ növekedett. Különösen gyors volt a gim­náziumot végzett nők számának gyarapodása. A megye iparának fejlődése biztosította a középiskolát vég­zett nők elhelyezkedését, de az területenként nem volt mindig összhangban a munkaerőszü­k­­séglettel. Megyénkben 15 szak­ma közül választhatóak a kö­zépiskolát végzett lányok. Az 1981-82-es tanévben 35 lány tanult középiskolai végzettség­gel szakmát, pedig 77 részére volt biztosítva lehetőség. A kozmetikus, fényképész, fogműves szakmákra több a je­­lentkező, mint amennyit képez­ni és foglalkoztatni tudnánk, míg vannak szakmák, amelyek iránt egyáltalán nincs érdeklő­dés. Ilyen példá­ul, az elektro­technikai műszerész, i­rányítás, technikus, bútorasztalos. A lányok pályaválasztásában, a szülők terveiben még ma is meghatározó az a nézet, hogy egyes szakmák csak férfiaknak, vagy csak nőknek valók. Ennek a nézetnek a hatását érezzük a VIDEOTON 1400 nőt foglal­­koztató ajkai gyáregységében is. Hozzánk a lányok többsége a 8 általános iskola elvégzése után jön dolgozni, pedig ná­lunk a nők egészséges környe­zetben, korszerűen felszerelt sza­­lagok mellett szerelik az elek­tronikus alkatrészeket. A szakmai tudás megszerzé­séhez több lehetőséget biztosí­­­­tott gyáregységünk, így elértük azt, hogy a fizikai állományban dolgozó nők 30 százaléka szak­­munkás. Ma megyénk 77 ezer n­ő dol­­gozójának 60 százaléka fizikai foglalkozású, ebből 19 száza­léka szakmunkás, ez jobb mint az országos átlag. Megyénkben és gyáregysé­günkben is magas azonban a betanított munkásnők aránya, képzésük gazdasági fejlődésünk egyik tartalékát jelenti. A Magyar Nők Országos Ta­nácsának beszámolója is fog­lalkozott a nők pályaválasztá­sának gondjaival és szakkép­zettségük növelésének felada­taival. Saját és a megyei ta­pasztalatok alapján mi egyet­értünk azzal, hogy tovább kell fokozni a felvilágosítást, tájé­koztatást a szülők és a tanu­lók körében, fejleszteni a pá­lyaválasztási tanácsadók tevé­kenységét, hogy a női szak­munkások számát növeljük. Ez feltétele annak, hogy a nők előbbre lépjenek a műszaki tu­dást igénylő pályákon, a veze­téshez szükséges szakismere­teket megszerezzék, mert enél­kül a női szakmunkások és ve­zetők szá­mát nem tudjuk nö­velni a produktív ágazatokban. E­ célok­­képezik számunkra a következő időszak legfontosabb feladatait. Az Országos Tanács beszá­molóját, az elmúlt öt évben vég­zett munkáját igen eredmé­nyesnek tartjuk. Kezdeményezé­seinek, ajánlásainak megvaló­sulása, a nőpolitikai határozat végrehajtásáért végzett munká­ja tovább növelte a magyar nők társadalmi-gazdasági egyenjogúságát és nemzetközi tekintélyét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Hivatalos devizaárfolyamok Érvényes 1962. november 2-től Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Valuta (bankjegy és csekk) árfolyamok Devizanem: Közép- Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6563,15 6569,72 6576,29 Ausztrál dollár 3635,77 3639,41 3643,05 Belga frank 78,71 78,79 78,87 Dán korona 431,79 432,22 432,65 Finn márka 704,38 705,09 705,80 Francia frank 539,68 540,22 540,76 Hollandi forint 1399,92 1401,32 1402,72 Japán yen (1000) 140,77 140,91 141,05 Kanadai dollár 3160,10 3163,26 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 536,40 536,94 537,48 NSZK márka 1524,89 1526,42 1527,95 Olasz líra (1000) 26,52 26,55 26,58 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 43,10 43,14 43,18 Spanyol peseta 33,35 33,38 33,41 Svájci frank 1767,69 1769,46 1771,23 Svéd korona 523,44 523,96 524,48 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3876,36 3880,24 3884,12 Érvényes 1982. november 2-től Pénznem Vásárolható Vételi Eladási magasabb 100 euFs­bankjegy- forintban címletek Angol font 50 6372,63 6766,81 Ausztrál dollár 50 3530,23 3748,59 Belga frank 5000 76,43 81,15 Dán korona 1000 419,25 445,19 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 524,01 556,43 Görög drachma 500 50,45 53,55­ Hollandi forint 1000 1359,28 1443 Japán yen (1000) 10 000 136,68 141 Jugoszláv dinár 100 50,67 Kanadai dollár 100 3065,30 321 Kuvaiti dinár 10 12802,50 135, 1 Norvég korona 1000 220,63 NSZK márka 1000 1480,63 1­ Olasz líra (1000) 50 000 25,75 Osztrák schilling 1000 210,70 21 Portugál escudo 5000 41,85 4­ Spanyol peseta 5000 32,38 34 Svájci frank 1000 1716,38 1822, Svéd korona 100 508,24 539/ Török líra 1000 20,95 22,2 USA dollár 100 3763,83 3996,61

Next