Napló, 1982. december (Veszprém, 38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI IIZOTTSIBA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. december 1., szerda ÁRA: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 282. szám Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Több mint 55 ezer hízó sertés a kistermelőktől ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági bizottsága A megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmiszer-gazdasági bi­zottsága tegnap Veszprémben ülést tartott. A társadalmi bi­zottság ülését Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Munkájában részt vett Pócza József, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának képviselője is. A bi­zottság elsőként dr. Gáncs La­jos osztályvezető előterjesztése alapján a megyei tanács-vb mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztálya 1982. évi tevé­kenységéről szóló tájékoztatót vitatta meg. A beszámolónak az adott keretet és időszerűsé­get, hogy a mezőgazdaság ál­lami irányításának szervezetét 1979 júliusában korszerűsítették és az azóta végzett munka­he­lyi tapasztalatait a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága de­cember 21 -i ülésén értékeli. (A vb ülésének állásfoglalására visszatérünk.) A bizottság tájékoztatót ka­pott a mezőgazdasági termé­kek forgalmazásának idei ala­kulásáról, a termékértékesítési szerződések várható teljesítésé­ről. A beszámoló ugyan a nagyüzemek és a kistermelők termékértékesítését együtt tár­gyalja — a következőkben a kisegítő gazdaságok áruértéke­sítésére vetünk pillantást, mint­egy érzékeltetve annak jelentő­ségét. Elöljáróban a felvásár­lókkal kötött szerződések fon­tosságára utalunk, hangsúlyoz­va a több évre szóló megálla­podások biztonságot erősítő szerepét. Az idén várhatóan 55 ezer 500 hízó sertést értékesítenek megyénk kistermelői. Ez 9 szá­zalékos növekedést jelent az előző évihez képest és az ösz­­szes helyi felvásárlásból több mint 40 százaléknyi hányadot képvisel. A sertéstartó kister­melők számára megnyugtató biztonságot jelent, hogy az ér­tékesítésre több évre szóló szerződésük van. Az idén a kisgazdaságok 2800 vemhes ko­cát fogadtak. A vágómarha-felvásárlásban csökken a kis­termelők szerepe, azonban az idén is több mint 3 ezer vágó­marhát értékesítenek, amely az összes felvásárlás 12 százaléka. A szarvasmarhatartás iránti csökkenő érdeklődés legszem­betűnőbben a tehénállomány apadásában mutatkozik meg. Az idén a kistermelők tejel­adása várhatóan mintegy 18 százalékkal alatta marad a tavalyinak. A vágóbaromfi-piac szűkülé­se, úgy tűnik, a kistermelőket megyénkben nem érinti. Árukí­nálatuk ugyan nem túl jelen­tős, de a tavalyit meghaladja. Ezzel szemben figyelemre mél­tó, hogy a megyében felvásá­rolt étkezési tojás 55 százalé­ka a kisüzemekből származik. A megye lakossága zöldség­ellátásában különösen figye­lemreméltó a kisüzemek tevé­kenysége. A tavalyit lényege­sen meghaladó összes felvásár­lásból a kistermelők 57 száza­lékos részarányt képviselnek. Igen eredményes a megyében működő zöldségtermesztő szak­csoportok tevékenysége. A gyü­mölcsfelvásárlásban a kister­melők részesedése 13 százalék. A megye kiterjedt szőlőterüle­teinek nagyobb hányadát kis­termelők művelik. A borértéke­sítés két fő „csatornája" a termelőszövetkezet, illetve a pincegazdaság. Ez utóbbi az idén várhatóan mintegy 53 ezer hektoliter bort vásárol a kis­termelőktől. A kistermelők bur­gonyaértékesítése meglehető­sen nehezen követhető — igen számottevő azok száma, akik maguk adják el termésüket. Sok gond, feszültség kísérte a nagyüzemekkel együtt a kis­termelést is az idén. Emelked­tek a termelés költségei, a piac korábbi nyugalma is megvál­tozott. Legjellemzőbb erre a vágónyúltermelés alakulása. A felvásárlási árak csökkentek, a forgalom mérséklődött, az idei vágónyúl-felvásárlás várhatóan 20 százalékkal alatta marad a tavalyinak. Beiktatták tisztségébe a VKBF új vezetőjét Veszprémben, a Mártírok úti székházában, tegnap délután rendkívüli összejövetelt tartott a Veszprémi Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség kollektí­vája. A hivatal dolgozóit, to­vábbá a megyei bányavállala­tok képviselőit Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke köszöntöt­te. Elmondotta, hogy a főfel­ügyelőség, a megyei pártbizott­­sággal egyetértésben, 1982. december 1-i hatállyal, a Veszprémi Kerületi Bányafel­ügyelőség vezetőjévé Nagy Pál bányamérnököt nevezi ki. Nagy Pál 1956-ban szerzett diplo­mát, s az ércbányászatban, majd a Nógrádi Szénbányák­nál, a Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél és az Országos Bányaműszaki Felügyelőségnél tevékenykedett. Az eddig végzett munkája, tapasztalatai alapján nevezték ki a Veszprémi Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség vezető­jének. Béres Ferenc, a megyei párt­bizottság gazdaságpolitikai osz­­tályvezetője, valamint Kanizsai József, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat Állami-díjas igazgató­ja, továbbá a VKBF nevében Wéber Vilmos, a pártszervezet titkára köszöntötték a hivatal új vezetőjét. A SZ­­VOSZ elnökségének ülése A Hungarofruct és a MA­VAD vállalatok külkereskedelmi tevékenységét értékelte kedden a SZÖVOSZ elnöksége. Meg­állapították: mindkét vállalat­nak sikerült megerősítenie hely­zetét a külföldi piacokon, és ezzel nagyrészt ellensúlyozták a gyakran kedvezőtlen értéke­sítési lehetőségeket. A vállala­tokkal együttműködő termelő­üzemek is megtalálták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mind­két vállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait belföldi partne­reivel. A közös anyagi érdekelt­ség kialakításával örvendete­sen növekedett a jobb minősé­gű, az exportkövetelményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb export érdeké­ben a vállalatok szervezeti korszerűsítést hajtottak végre. A Hungarofruct életre hívta az Export Alma társaságot, amely a legjelentősebb termelőket tömöríti, s más szervek közbe­iktatása nélkül közvetlenül a külkereskedelemnek szállítja a gyümölcsöt, ezzel is csökkentve az önköltséget. A MAVAD tár­sasági formában 40 mezőgaz­dasági, illetve erdő- és vad­­gazdasági üzemmel épített ki kapcsolatot, amely segíti a vadászati szolgáltatások szín­vonalának emelését, a deviza­­bevételek fokozását. A vállalat - részben társulási formában - megkezdte a vadfeldolgozó üzemek hálózatának kiépítését, Öreglakon és Vecsésen már átadták az új létesítményeket, amelyekben évente 3200 tonna, a külpiacon keresett vadhúst állítanak elő. Az elnökség megállapította azt is, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelőüzemek kapcsolatában még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Ezért 1983. március végéig - az elnökség határozatának ér­telmében — a szervezeti és a gazdasági együttműködés kere­teinek korszerűsítésére új ter­vezetet dolgoznak ki. Az elnök­ség arra biztatta a vállalato­kat, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szövetkezeti vállalatokra és javítsák tovább a más országok szövetkezetei­vel kialakított együttműködést. Az automatikus gépsor végén szabályos tekercsekként formálódik az anyag. Évi húszezer tonna öntvehengerelt huzal Inotáról címmel képes tudósítás a 3. oldalon. A gazdaság és a közoktatás helyzete Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap Veszprémben ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága dr. Nemecz Ernő akadémikusnak, a testü­let elnökének vezetésével­. Az idei esztendő utolsó tanácsko­zásán a testület tagjai elsőként Balogh Mihálynak, a megyei pártbizottság titkárának tájé­koztatóját hallgatták meg Veszprém megye gazdasági helyzetéről, a további felada­t­­okról. Mint az előadó bevezetőjé­ben hangsúlyozta: az idei esz­tendő értékeléséhez elenged­hetetlen áttekinteni a világ­­gazdaságban végbement folya­matokat, azok hatását a ma­gyar népgazdaságra. A külpo­litikai események, s ezek kö­vetkezménye a gazdasági élet­re számos új, minőségileg más feladatot jelentettek, hoztak. A gazdasági egyensúly megte­remtésére való törekvés az ex­port fokozása és az import csökkentése mellett a költség­­vetési egyensúly tartását, illet­ve erősítését is követelte és követeli ma is. Balogh Mihály tájékoztatójá­ban kiemelte, hogy a jövőben sem lehet más célunk, mint a népgazdaság egyensúlyának további erősítése, mellette az életszínvonal elért eredményei­nek megtartása. Ezt követően áttért megyénk gazdasági hely­zetének, várható eredményeinek értékelésére. Részletesen szólt a meghatározó iparágak telje­sítményéről, amelyet jelentősen befolyásolt a kohászat és a vegyipar világméretű recesz­­sziója. Ennek ellenére az eb­ben érdekelt vállalatok jelen­tős erőfeszítéseket tettek az exportárualap, bővítésére, a tervek teljesítésére, amiért a kollektívákat elismerés illeti. Külön kiemelte a megyei párt­­bizottság titkára az egyes ipar­ágak várható eredményeit ér­tékelve a szénbányászat, a gépipar, a könnyűipar teljesít­ményét, a nehezebb körülmé­nyek között is sikereket elérő vegyipari vállalatokat, valamint a mezőgazdaság kimagasló terméseredményeit. A jövő évi tennivalókat érintve hangsú­lyozta: megyénk vállalatainak, gazdaságainak 1983-ban is mind nagyobb mértékben hoz­zá kell járulniuk a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének ja­vításához. A tájékoztatót követően töb­ben kértek szót. Vereskuti Bé­la a dolgozókat, a lakosságot foglalkoztató problémák mel­lett a szabályozóváltozások hatásáról, a kutatómunka fel­tételeiről, valamint a kisvállal­kozásokról szólt, s hangsúlyoz­ta, hogy a gazdasági helyzet javításához nem elég a világ­­gazdasági helyzet normalizáló­dását várni, keresni kell a ki­utat mindenütt. Síkos Lajos a nagyobb öntudatra, felelősség­re való nevelésről, míg Szo­­boszlainé Krizbai Hajnalka a várpalotai iparmedence válla­latainak helyzetéről beszélt. Antal László a vállalati ered­mények javulását gátló belső tényezőket ismertette. A felve­tésekre Balogh Mihály vála­szolt.­­ A Hazafias Népfront megyei bizottsága ezt követően Pataki Györgynek, a megyei pártbi­zottság munkatársának tájékoz­tatóját hallgatta meg a közok­tatás helyzetéről, továbbfejlesz­téséről. Mint hangsúlyozta: az ifjúság nevelése elsősorban a család feladata, de ebben fon­tos szerepe van az iskolának is. Ezért is került az utóbbi időszakban a figyelem közép­pontjába a közoktatás, ami­nek továbbfejlesztése, az ok­tató-nevelő munka nyugodt fel­tételeinek megteremtése elen­gedhetetlen a jövő szempont­jából. Részletesen ismertette Pataki György az MSZMP KB április 7-i állásfoglalását, amely az elkövetkező időszak fő tennivalóit jelölte meg. A tájékoztatót követően ezzel kapcsolatban mondott véle­ményt Csere Sándor, Antal László és Bándi László. Mind­annyian szóltak a nevelésben és az oktatásban tapasztalható gondokról, ugyanakkor kiemel­ték a család, a példa fontos­ságát, azt, hogy közösen kell munkálkodni a kulturált maga­tartási normák kialakításáért, a pedagóguspálya presztízsé­nek erősítéséért. Pataki György összefoglalójában hangsúlyoz­ta, hogy a Hazafias­ Népfront sajátos eszközeivel sokat tehet az iskola és a családok kap­csolatának erősítéséért, az ok­tató-nevelő munka hatékonysá­gának fokozásáért. A Hazafias Népfront megyei bizottsága ezt követően tájé­koztatót hallgatott meg a Fo­gyasztók Megyei Tanácsának megalakulásáról, s egyetértett azzal, hogy ennek elnöke dr. Soós Lajosné, a HNF megyei bizottságának alelnöke legyen. A szőlő- és gyümölcstermesztésről tárgyalt a TOT elnöksége A termelőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tíz­­milliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát művelik, feldolgozó üzemeik teljesítmé­nye azonban az országos ka­pacitásnak csak negyedét te­szi ki és az összes tárolótér­nek mindössze 13 százalékát adja. A szőlő, és gyümölcster­melés, illetve a feldolgozás és a tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az ed­diginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelme­zőségén - állapította meg a TÖT elnöksége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövet­kezeti szőlő- és gyümölcsterme­lés helyzetét és a fejlesztés le­hetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetették, hogy a rendelkezések egyelőre még különválasztják a szőlő- és gyümölcstelepítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászkodást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás vi­szonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter tel­jesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlő­­termelő vidékeken. A beruhá­zásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedezni. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túl­ságosan alacsony a hozam, gyakran csak úgy lehet segí­teni, ha a gazdaságtalannak bizonyult ültetvényeket meg­szüntetik és helyükre korszerű, nagy hozamú új fajtákat tele­pítenek. A szükséges szaporító­anyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek anyagi érdekeltségének új vonásairól szóló előterjesz­tést. Egyetértett a munkadíja­zás szabályozásának tovább­fejlesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továbbiakban még inkább el­mélyítsék. Kölcsönös érdekek alapján Együttműködési megállapodás a Kereskedelmi Kamarával A kül- és belkereskedelem, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához jelentős mértékben hozzájáruló export­­tevékenység fejlesztése, bővíté­se érdekében mind szorosabb együttműködés alakul ki az érintett szakmai, valamint az államigazgatási szervezetek kö­zött. Ennek jegyében tegnap délelőtt Veszprémben együtt­működési megállapodást írt alá a Veszprém megyei Tanács elnöke és a Magyar Kereske­delmi Kamara Észak-dunántúli összekötő Bizottságának elnö­ke. A kölcsönös előnyök alap­ján megkötött szerződés fel­adata, hogy segítse mind a ta­nácstörvény, mind a Magyar Kereskedelmi Kamaráról szóló minisztertanácsi rendelet ha­tékony végrehajtását. Többek között abban, hogy a kamara, s az abba tömörülő vállalatok, valamint a tanácsok kiemelten együttműködnek a hosszú, kö­zéptávú és az éves szervezési munkában, a szabályozórend­szer továbbfejlesztését szolgáló tevékenységben. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó té­mákban biztosítják egymás számára az előzetes tájékozó­dást és folyamatos munkakap­csolatot építenek ki annak ér­dekében, hogy a különböző ál­lásfoglalások, konkrét javasla­tok a másik fél észrevételeinek figyelembevételével kerüljenek kidolgozásra. A szerződést aláíró Gyuricza László, a Veszprém megyei Ta­nács elnöke, Ser László, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Észak-dunántúli Összekötő Bi­zottságának elnöke hangsú­lyozta, hogy a megállapodás csak kerete az együttműködés­nek, hatékony tartalommal min­denekelőtt a mind nagyobb jelentőségű szolgáltatásokat végző kamarai szervezeteknek és a gazdálkodásban egyre nagyobb szerephez jutó taná­csoknak kell kitölteniük. Az el­következő időszakban ki kell próbálni, hogy az együttmű­ködéssel milyen további tar­talékok tárhatók fel az export­­tevékenység fokozásában, a külkereskedelmi munka haté­konyságának növelésében. Eh­hez idő és türelem kell, mely természetesen nem zárhatja ki az ésszerű javaslatok, együtt­működési lehetőségek gyors kiaknázását.

Next