Napló, 1983. január (Veszprém, 39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
Téli pillanatkép a balatonfüredi Tagore sétányon. Fotó: Péterfay Endre Befejezés előtt a sífelvonó Üdülőközpont, pihenőpark Döbröntén A pápakovácsi közös tanács elnökének asztalán díszes doszsziéban hever a döbröntei szabadidőpark rendezési és fejlesztési terve. Súlyos, nehéz anyag. Hát még a benne foglalt elképzelések megvalósítása milyen nehéz lesz! Döbrönte üdülőközpont Pápa közelében német nemzetiség által lakott kisközség, mely a fegyveres erők napján minden évben megrendezett népszerű várünnepséggel tette ismertté nevét. Szomszédságában Gannán — található a híres Esterházy-mauzóleum, melynek ajtait — idegenvezetőként — egykor Táncsics Mihály is nyitogatta. Erdői, friss levegője, dombos-hegyes szép vidéke miatt is sokat keresik fel a környéket, az ország minden tájáról. Pápa város lakói ismerik már a látnivalókat, ők üdülni, pihenni, sétálni, kikapcsolódni szeretnének Döbröntén, télen pedig sportolásra kihasználni a természet adta lehetőségeket. Ennek az erőteljesen jelentkező igénynek az alapján határoztak úgy Döbröntén, Pápakovácsiban, a székhelyközségben és Pápán, hogy Döbröntén pihenőparkot alakítanak ki. A terveket a soproni Erdészeti Egyetem készítette el. Az összes létesítmény társadalmi munkában készül majd el. (Mindez 30 millió forintba kerül, s 5 évenbelül be szeretnék fejezni a munkálatokat). De mit tartalmaz a terv? Sífelvonót, ródlipályát (a bitumenes sporttelepen korcsolyapálya kialakítását is fontolgatják), 5 hektáros területen mesterséges tavat víziszínpaddal,táborozóhelyeket, napozókat játszóparkokat, kilátókat. — Az elképzelésekből mi vált vallóra az idén? — kérdeztük Megyeri Jenőt, a közös tanács elnökét. — Másfél éve kezdtük el a sífelvonó építését - mondta. - Minden társadalmi munkában készül, az anyagárral együtt eddig 600 ezer forint értéket produkáltak a különféle üzemek, brigádok, szervezetek . . . Sajnos anyaghiány nehezítette a felvonó készítését. A meghajtóművet 1985-re igazolták hivatalosan vissza. Ekkor az úrkúti ércbányához fordultunk, akik szívesen vállalták a meghajtómű elkészítését, felszerelését, a drótkötélpálya „végtelenítését." A felszerelés után - remélhetőleg még a télen - birtokba vehetik a felvonót a síelni vágyók. - Mely üzemek segítettek a legtöbbet? — Itt nem is segítségről, hanem összefogásról van szó. Már a tervezést önzetlenül végezte el a győri VNTEX szakembere. A kivitelezésben sokat vállalt a kupi termelőszövetkezet öntödéje, a Pápai Textilgyár, az Elekthermax, a Rábai Vagon- és Gépgyár i pápai üzemegysége, a városgazdálkodási vállalat, a vízitársulat, az építőipari szövetkezet, a győri Közúti Építőipari Vállalat pápai építésvezetősége, az úrkúti ércbánya és Döbrönte, meg a környék fiataljai. A befejezés előtt még sárban toporogtak a sífelvonó tartóoszlopai. Mintha a Döbrönte fölött keringő hófelhők is az átadásra várnának. H. F. 4 - NAPLÓ - 1983. január 3., hétfő Bevált a sürgősségi ellátás rendszere Urh rádiótelefonok a körzeti ügyeleteknek A körzeti központi orvosi ügyeleti szolgálatok január első napjaitól kapják meg az urh rádiótelefonokat. Miként az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézetben elmondták, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 16 megyében, 167 szolgálatnak szállít ilyen készülékeket, amelyeket az ügyeletek központjában és gépkocsijain szerelnek fel. A tizenöt millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy az ügyeletes orvosok útközben értesüljenek az újabb hívásokról és így hamarabb eljuthassanak a betegekhez. Az egészségügyi tárca az ötnapos munkahét bevezetésének előkészítése során döntött úgy: lehetővé teszik a rádiótelefon-kapcsolatot az összes körzeti, központi orvosi ügyeletek számára. A megyék zömében már felkészültek az urh-hálózat telepítésére, helyenként - mint Nógrád megyében - a domborzat nehezíti az ultrarövid-hullámok terjedését, ezért itt csak a szükséges technikai feltételek megteremtése után építhetik ki az egészségügyi hírközlő rendszert. Az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet és a posta terveztette meg az urhrádiótelefon-rendszert, ennek telepítéséről, üzemeltetéséről a megyei tanácsok gondoskodnak majd. A következő években rendre bekapcsolják az urh-hálózatba a mentőszolgálatokat, a kórházakat, a vérellátókat is, vagyis kiépülhet a teljes megyei egészségügyi, hírközlési rendszer, és így jobban elláthatják a gyors segítségre szorulókat. 1982 végéig országszerte megszervezték a körzeti központi orvosi ügyeleteket is — mondották az Egészségügyi Minisztériumban. Az orvosok mindig egy helyen teljesítenek ügyeletet, hét végén , péntek délutántól hétfő reggelig számos központban hét közben is. A sürgősségi ellátásnak ez a rendszere kedvezőbb, mint a régi összevont ügyelet, amelynek helye változott, a betegek nem tudták, hol keressék az ügyeletes orvost. A lakosság orvosi ellátása így folyamatos, a központi szolgálatok teljesítik feladataikat, megfelelnek a követelményeknek. A továbbfejlesztés során szervezési intézkedésekkel megszüntetik a betegek gyors ellátásának akadályait, helyenként módosítják az ügyeleti körzethatárokat, a lehetőségek szerint gyarapítják a központi laboratóriumi, diagnosztikai felszereléseinek, orvosi műszereinek számát. A rendelőintézetek hétvégi szolgálatainak időtartamát, apparátusát azonban módosítják, mivel szombaton kevés lakos igényli a szakrendeléseket. Folytatják a kórházi felvételi osztályok, részlegek létesítését, a meglévők fejlesztését. Számos gyógyintézetben ugyanis már kialakították ezeket, azokban az intézetekben pedig, ahol nincs e célra alkalmas helyiség, épületeik rekonstrukciójával egyidőben a következő években rendezik be. A fővárosban a János, a Róbert Károly körúti és a Péterfi Sándor utcai kórházban előreláthatóan 1983-ban megteremthetik a felvételi osztályt, amely - miként az eddigi tapasztalatok bizonyítják - szükséges a betegek gyors és jó ellátásához. A sürgős ellátást igénylő betegeket itt szakorvosok egy csoportja - felvételi team — vizsgálja meg és dönti el: szükséges-e a további kórházi kezelés, és ha igen, melyik osztályon. S annak érdekében, hogy az orvosok minél hamarabb elvégezhessék a vizsgálatokat, megkezdhessék a gyógykezelést, a kórházak diagnosztikai osztályain, laboratóriumaiban két műszakban dolgoznak. A felvételi osztályok szakmai tanáccsal, vizsgálatokkal segítik a körzeti ügyeleteket is. A gézaházi turistaház ablakából kitekintve szomorú látvány tárult elém. Hirtelen azt gondoltam, hogy talán sohasem tudom kiszabadítani Zsigulimat a tél fogságából. Ha viszont megpróbálkozom, azonnal cselekednem kell, mert később még több lesz a hó és felerősödhet a szél. Nincs velem jégoldó spray, nincs lapát, de egy valamirevaló törlőrongy sem. A szombat délelőtti „nyárban” elindulva, ki gondolta volna, hogy vasárnapra behavazunk? Utólag kárhoztatom magamat: bizony, az év utolsó hónapjában bakonyi kirándulást választónak erre számítani kellett volna. Annál is inkább, mert - tapasztalat szerint - 20-a körül változni szokott az idő. Késő bánat, ebgondolat. Szinte teljesen reménytelen helyzetben elkezdtem letakarítani a havat és bekapcsoltam a fűtést. A fagyos hólé ellenére - szerencsére - ki tudtam nyitni az ajtót és azonnal bebörrent a motor. Ahogy itt győzködöm, egyszerre süvöltő hangot hallok. No, végre segítség érkezik - gondoltam — ám csalódnom kellett. ZÖLDIKE — Segítség, segítség ! - hangzott tisztán a ház mögül. Elég a bajom, s én segítsek másokon? - Ugyan mi történik még? A Budáról ide rándult csoport egyik tagja, egy fiatal lány kergette Stricit, a turistaház 4-5 hónapos németjuhász kutyáját, melyet hűsége és pajkossága okán bízvást nevezhetnénk mindenki jószágának. — Tessék segíteni, a Strici megfogott egy kismadarat! Ez képtelenség — hitetlenkedtem, de ahogy közelebb értek, jól láttam, hogy a kutya szájában egy zöldike vergődik, egyre kétségbeesettebb csapkodással. A bokor alján éjszakázva megdermedt, vagy a haragos szél a földre vágta. — Nem hagyod Strici? — Ide gyere! — No, gyere szépen!Az állat ügyet sem vetett ijedelmünkre, kergetését jóízű játéknak vélte a számára ismeretlen hóban. Három-négy kör után mégis megkönyörült rajtunk. Lelapult, a nyakát előre nyújtva, szinte átadta a kismaradát. Nyálas volt az, csapzott és lüktetett, az egész pára egy gyorsan verő szív volt. A kislány melengette, dédelgette, majd szárnyra bocsájtotta et zöldikét. Már csak az én kocsim volt hátra! Mire visszatértem, nyolc-tíz ember vette körül a hófödte gépet, ébredezett a turistaház. Ki seprőt, ki lapátot hozott, mások nekiveselkedve farönköt húztak nehezéknek a kulcsosháztól. Egy Zugor Péter nevű kisiskolás szaladt elöl valószínűsítve az út középvonalát, mások pedig tolták a kocsit. Faralt az, néhányszor csaknem megpördült a saját tengelye körül, de ami egyedül elképzelhetetlennek tűnt, a kényelmet legyűrő társak segítségével kijutottam a Győr— Veszprém útvonalra. Hazafelé a zöldike jutott eszembe. Márkus Zoltán Új jogszabályok az anyakönyvezésben Utónév - névelem - névviselés Házasság itthon és külföldön — Várakozás a boldogító „igen”-re — Egyszerűbb eljárás január elsejétől Már ismeretes, hogy január elsejétől új anykönyvi jogszabályok léptek életbe. Ezek között szerepel a gyermek utónevének módosítására, a házasságkötési szándék bejelentésére, a megkülönböztető névelem használatára, a volt feleség névviselésére, a külföldieknek Magyarországon, a magyaroknak külföldön történő házasságkötésének szabályozására vonatkozó új rendelkezés. Az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásokról szóló jogszabályok 1963 óta vannak érvényben - kaptuk a tájékoztatást a megyei tanács igazgatási osztálytól. Azóta többször Az új, most életbe lépő szabályozás például megszünteti az iratok felesleges utaztatását. Ha a gyermek örökbefogadására indított ügyben az örökbefogadók vér szerinti szülőként kérik bejegyzésüket az anyakönyvbe, úgy ezután már a helyi anyakönyvvezető jogosult az újbóli anyakönyvezésre. Korábban az anyakönyvi alapbejegyzés lezárása után, csak felügyeleti utasítás alapján javíthatták ki a téves adatokat. Január elsejétől viszont az anyakönyvvezető saját hatáskörében jár el és javíthat az anyakönyvön. Azzal is egyszerűsödik az eljárás, hogy ezután a bejelentő mulasztását ugyancsak a községi vagy városi anyakönyvvezető pótolhatja. is módosultak, mégis a mai ember számára sok tekintetben merevek. Ideje volt a nehézkes szabályokat, éppen az állampolgárok érdekében módosítani. Változnak a rendelkezések a gyermek utónevének módosítására is. A szülő kérelmére a 14. életév betöltéséig anyakönyvi eljárásban módosítják a gyermek utónevét. Például a szülők kérhetik, hogy a divatos, de erősen idegen hangzású Kőzett, Nikolett helyett a sokkal magyarosabb Emőke, Hajnalka, vagy éppen Tünde nevet viselje leányuk. Az eddigitől eltérően és az illetékességet tanúsító bizonyítvány nélkül bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél lehet házassági szándékkal jelentkezni. A bejelentés a személyi számot is tartalmazó, érvényes személyi igazolvánnyal történhet. Ugyanakkor változatlanok az ilyenkor szükséges okiratokra vonatkozó egyéb előírások. Mogkötésük nem ütközik akadályba. A távollévő külföldi állampolgárnak közjegyző előtt házassági szándékot tartalmazó nyilatkozatot kell tennie. A harmincnapos várakozási idő az összes irat beérkezését követően kezdődik. A szocialista országok állampolgárai számára az elbírálási határidő 48 óra, a nyugati állampolgároké harminc nap. Külföldi állampolgárságot szerzett honfitársaink esetében már hatvan nap, mert állampolgárságukat véleményezni kell. Kivételesen felmentést kaphatnak tanúsítvány beszerzésére az Igazságügyi Minisztériumtól. Ugyanakkor nem szerezhetnek felmentést az albán, az egyiptomi, az iraki, a libanoni, az NDK, a román és a Szíriai állampolgárok, mert a felmentést saját jogrendszerük kizárja. A magyar állampolgároknak külföldön kötött házasságát és minden egyéb anyakönyvi eseményét utólagosan a magyar anyakönyvbe is bevezetik. Ez az eljárás is egyszerűsödik január elsejétől. Megszűnik a közbeeső, postázó járás, megye szerepe és így az érdemi ügy befejezésének ideje harminc nappal rövidül. A fentiekkel kapcsolatban szólnunk kell a személyi számokról is. Örökbefogadás bejegyzése A menyasszony nyilatkozik Előfeltétele a házasságkötésnek, hogy a menyasszony nyilatkozzék: milyen nevet kíván viselni? Ha például Kiss Ilona Nagy Jánossal köt házasságot, akkor választhatja a Nagy Jánosné, vagy Nagy Jánosné Kiss Ilona, vagy Nagyné Kiss Ilona, és végül a Nagy Ilona nevet, illetve továbbra is viselheti leánykori nevét. Ez utóbbi esetben legkésőbb az első gyermek anyakönyvezéséig nyilatkozniuk kell a szülőknek, hogy gyermekük a Nagy vagy a Kiss nevet viseli. A megkülönböztető névelemnek vagy betűjelnek a használatát csakis kérelemre és akkor engedélyezik, ha a kérelmező szülője vagy nagyszülője anyakönyvi okirattal bizonyítja a betűjelzés jogosságát. Ha tehát Nagy János nagyapja Cs. Nagy János volt, akkor a jegyzőkönyvbe foglalt kérelem és az anyakönyvvezető által beszerzett okirat alapján válik a kérelmező a megkülönböztető névelem, betűjel viselésére jogosulttá. Gyakran okoz gondot, hogy a házasság megszűnését követően a volt feleség miként jelentheti be a névviselést. Eddig hatvannapos határidőt állapított meg a jogszabály a volt feleség számára. Ez idő alatt nyilatkozhatott a névviselésről. Január elsejétől a volt feleség bármikor határidő korlátozása nélkül bejelentheti névviselési szándékát, illetve megváltoztatását. Egyetlen kivétel van, ha a volt feleséget a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a névviseléstől eltiltja. Ilyen esetben a nő elveszíti választási jogát, a férje nevét még kérelemre sem viselheti. Gyakori mostanában, hogy külföldiek hazánkban szándékoznak házasságot kötni. Ezt megtehetik, ha a hazájuk joga szerinti tanúsítvánnyal és magyarra fordított születési kivonattal igazolják, hogy házas Személyi szám következményekkel Minden magyar állampolgár számára 1982. szeptember 1-től a személyi szám kötelező. Ennek elmulasztása kellemetlen következményekkel jár. Például az anyakönyvvezető a személyi számmal nem rendelkezőtől megtagadja a házasságkötést. Mivel a házasuló hitelt érdemlően nem igazolta a személyi adatait. Érdemes megemlítenünk az anyakönyv és a népességnyilvántartás kapcsolatát. Az állami népességnyilvántartás rendszerében az anyakönyv annak a helynek a szerepét tölti be, ahol az alapinformáció keletkezik. Az anyakönyvi okiratok pedig a gépi személyi nyilvántartás legfontosabb alapadatait adják. Az új anyakönyvi jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése a kötelező határidőre minden esetben az anyakönyvvezetők egyik legfontosabb feladata lesz. A anyagtakarékossági pályázat Díjazásra több mint egymillió forint Az ésszerű anyagtakarékosság megvalósítására pályázatot hirdet az Ipari Minisztérium több más minisztériummal, országos hatáskörű szervvel, és a MTESZ-szel közösen. A pályázat a kormányprogramhoz kapcsolódva a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a fajlagos anyagmegtakarítást eredményező termékszerkezet-korszerűsítést, a gyártmányok és a technológiák korszerűsítését szolgálja. Célja széles körű társadalmi mozgalom kibontakoztatása, az anyagtakarékos szemlélet elterjesztésének elősegítése. A pályázaton részt vehet minden belföldi természetes vagy jogi személy, alkotó kollektíva. A pályaművek díjazására és jutalmazására több mint 1 millió forint áll rendelkezésre. Az első díj 30 ezer forint, amelyből a bíráló bizottság maximum tízet ad ki. A pályázat beküldési határideje 1983. június 15. A részletes kiírás a MTESZ szakmai koordinációs titkárságán található, illetve postán igényelhető.