Napló, 1983. január (Veszprém, 39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

Téli pillanatkép a balatonfüredi Tagore sétányon. Fotó: Péterfay Endre Befejezés előtt a sífelvonó Üdülőközpont, pihenőpark Döbröntén A pápakovácsi közös tanács elnökének asztalán díszes dosz­­sziéban hever a döbröntei sza­badidőpark rendezési és fej­lesztési terve. Súlyos, nehéz anyag. Hát még a benne fog­lalt elképzelések megvalósítása milyen nehéz lesz! Döbrönte üdülőközpont Pápa közelében német nemzetiség által lakott kisközség, mely a fegyveres erők napján minden évben megrendezett népszerű várünnepséggel tette ismertté nevét. Szomszédságában­­ Gannán — található a híres Esterházy-mauzóleum, melynek ajtait — idegenvezetőként — egykor Táncsics Mihály is nyi­­togatta. Erdői, friss levegője, dombos-hegyes szép vidéke miatt is sokat keresik fel a kör­nyéket, az ország minden tájá­ról. Pápa város lakói ismerik már a látnivalókat, ők üdülni, pi­henni, sétálni, kikapcsolódni szeretnének Döbröntén, télen pedig sportolásra kihasználni a természet adta lehetőségeket. Ennek az erőteljesen jelentkező igénynek az alapján határoztak úgy Döbröntén, Pápakovácsi­ban, a székhelyközségben és Pápán, hogy Döbröntén pihe­nőparkot alakítanak ki. A ter­veket a so­proni Erdészeti Egye­tem készítette el. Az összes létesítmény társadalmi munká­ban készül ma­jd el. (Mindez 30 millió forintba kerül, s 5 éven­­belül be sze­retnék fejezni a munkálatokat). De mit tartalmaz a terv? Sí­felvonót, ródlipályát (a­ bitume­nes sporttelepen korcsolyapálya kialakítását is fontolgatják), 5 hektáros területen mesterséges tavat víziszínpaddal,­­táborozó­helyeket, napozókat játszópar­kokat, kilátókat. — Az elképzelésekből mi vált vallóra az idén? — kérdeztük Megyeri Jenőt, a közös tanács elnökét. — Másfél éve kezdtük el a sífelvonó építését - mondta. - Minden társadalmi munkában készül, az anyagárral együtt eddig 600 ezer forint értéket produkáltak a különféle üze­mek, brigádok, szervezetek . . . Sajnos anyaghiány nehezítette a felvonó készítését. A meg­hajtóművet 1985-re igazolták hivatalosan vissza. Ekkor az úrkúti ércbányához fordultunk, akik szívesen vállalták a meg­hajtómű elkészítését, felszere­lését, a drótkötélpálya „végte­­lenítését." A felszerelés után - remélhetőleg még a télen - birtokba vehetik a felvonót a síelni vágyók. - Mely üzemek segítettek a legtöbbet? — Itt nem is segítségről, ha­nem összefogásról van szó. Már a tervezést önzetlenül végezte el a győri VNTEX szakembere. A kivitelezésben sokat vállalt a kupi termelőszövetkezet öntö­déje, a Pápai Textilgyár, az Elekthermax, a Rábai Vagon- és Gépgyár i pápai üzemegysé­ge, a városgazdálkodási vál­lalat, a vízitársulat, az építő­ipari szövetkezet, a győri Közúti Építőipari Vállalat pápai épí­tésvezetősége, az úrkúti érc­bánya és Döbrönte, meg a környék fiataljai. A befejezés előtt még sárban toporogtak a sífelvonó tartó­oszlopai. Mintha a Döbrönte fölött keringő hófelhők is az átadásra várnának. H. F. 4 - NAPLÓ - 1983. január 3., hétfő Bevált a sürgősségi ellátás rendszere Urh rádiótelefonok a körzeti ügyeleteknek A körzeti központi orvosi ügyeleti szolgálatok január el­ső napjaitól kapják meg az urh rádiótelefonokat. Miként az Országos Kórház és Orvos­­technikai Intézetben elmond­ták, a Budapesti Rádiótechni­kai Gyár 16 megyében, 167 szolgálatnak szállít ilyen ké­szülékeket, amelyeket az ügye­letek központjában és gépko­csijain szerelnek fel. A tizenöt millió forintos beruházás lehe­tővé teszi, hogy az ügyeletes orvosok útközben értesüljenek az újabb hívásokról és így ha­marabb eljuthassanak a bete­gekhez. Az egészségügyi tárca az öt­napos munkahét bevezetésé­nek előkészítése során döntött úgy: lehetővé teszik a rádió­­te­lefon-kapcsolatot az összes körzeti, központi orvosi ügye­letek számára. A megyék zö­mében már felkészültek az urh-hálózat telepítésére, he­lyenként - mint Nógrád me­gyében - a domborzat nehe­zíti az ultrarövid-hullámok terjedését, e­zért itt csak a szükséges technikai feltételek megteremtése után építhetik ki az egészségügyi hírközlő rendszert. Az Országos Kórház és Or­vostechnikai Intézet és a posta terveztette meg az urh­­rádiótelefon-rendszert, ennek telepítéséről, üzemeltetéséről a megyei tanácsok gondos­kodnak majd. A következő években rendre bekapcsolják az urh-hálózatba a mentőszol­gálatokat, a kórházakat, a vérellátókat is, vagyis kiépül­het a teljes megyei egészség­­ügyi, hírközlési rendszer, és így jobban elláthatják a gyors segítségre szorulókat. 1982 végéig országszerte megszervezték a körzeti köz­ponti orvosi ügyeleteket is — mondották az Egészségügyi Minisztériumban. Az orvosok mindig egy helyen teljesítenek ügyeletet, hét végén , péntek délutántól hétfő reggelig számos központban hét köz­ben is. A sürgősségi ellátás­nak ez a rendszere kedvezőbb, mint a régi összevont ügye­let, amelynek helye változott, a betegek nem tudták, hol ke­ressék az ügyeletes orvost. A lakosság orvosi ellátása így folyamatos, a központi szolgá­latok teljesítik feladataikat, megfelelnek a követelmények­nek. A továbbfejlesztés során szervezési intézkedésekkel meg­szüntetik a betegek gyors ellá­tásának akadályait, helyenként módosítják az ügyeleti körzet­határokat, a lehetőségek sze­rint gyarapítják a központi la­boratóriumi, diagnosztikai fel­szereléseinek, orvosi műszerei­nek számát. A rendelőintézetek hétvégi szolgálatainak időtar­tamát, apparátusát azonban módosítják, mivel szombaton kevés lakos igényli a szakren­deléseket. Folytatják a kórházi felvételi osztályok, részlegek létesítését, a meglévők fejlesztését. Szá­mos gyógyintézetben ugyanis már kialakították ezeket, azok­ban az intézetekben pedig, ahol nincs e célra alkalmas helyiség, épületeik rekonstruk­ciójával egyidőben a követke­ző években rendezik be. A fő­városban a János, a Róbert Károly körúti és a Péterfi Sán­dor utcai kórházban előrelát­hatóan 1983-ban megteremt­hetik a felvételi osztályt, amely - miként az eddigi tapaszta­latok bizonyítják - szükséges a betegek gyors és jó ellátá­sához. A sürgős ellátást igény­lő betegeket itt szakorvosok egy csoportja - felvételi team — vizsgálja meg és dönti el: szükséges-e a további kórházi kezelés, és ha igen, melyik osztályon. S annak érdekében, hogy az orvosok minél hama­rabb elvégezhessék a vizsgá­latokat, megkezdhessék a gyógykezelést, a kórházak di­agnosztikai osztályain, labora­tóriumaiban két műszakban dolgoznak. A felvételi osztá­lyok szakmai tanáccsal, vizsgá­latokkal segítik a körzeti ügyeleteket is. A gézaházi turistaház ablakából ki­tekintve­­ szomorú látvány tárult elém. Hirtelen azt gondoltam, hogy talán sohasem tudom kiszabadítani Zsigulimat a tél fogságából. Ha viszont megpróbálkozom, azonnal cselekednem kell, mert később még több lesz a hó és felerősödhet a szél. Nincs velem jégoldó spray, nincs lapát, de egy valamirevaló törlőrongy sem. A szombat délelőtti „nyárban” elindulva, ki gondolta volna, hogy vasárnapra beha­vazunk? Utólag kárhoztatom magamat: bizony, az év utolsó hónapjában bakonyi kirándu­lást választónak erre számítani kellett vol­na. Annál is inkább, mert - tapasztalat szerint - 20-a körül változni szokott az idő. Késő bánat, ebgondolat. Szinte teljesen reménytelen helyzetben elkezdtem letaka­rítani a havat és bekapcsoltam a fűtést. A fagyos hólé ellenére - szerencsére - ki tudtam nyitni az ajtót és azonnal be­­börrent a motor. Ahogy itt győzködöm, egyszerre süvöltő hangot hallok. No, végre segítség érkezik - gondoltam — ám csalódnom kellett. ZÖLDIKE — Segítség, segítség ! - hangzott tisztán a ház mögül. Elég a bajom, s én segítsek másokon? - Ugyan mi történik még? A Budáról ide rándult csoport egyik tagja, egy fiatal lány kergette Stricit, a turistaház 4-5 hónapos németjuhász kutyá­ját, melyet hűsége és paj­kossága okán bíz­vást nevezhetnénk mindenki jószágának. — Tessék segíteni, a Strici megfogott egy kismadarat! Ez képtelenség — hitetlenkedtem, de ahogy közelebb értek, jól láttam, hogy a kutya szájában egy zöldike vergődik, egy­re kétségbeesettebb csapkodással. A bokor al­ján éjszakázva megdermedt, vagy a ha­ragos szél a földre vágta. — Nem hagyod Strici? — Ide gyere! — No, gyere szépen!­Az állat ügyet sem vetett ijedelmünkre, kergetését jóízű játéknak vélte a számára ismeretlen hóban. Három-négy kör után mégis megkönyö­rült rajtunk. Lelapult, a nyakát előre nyújt­va, szinte átadta a­ kismaradát. Nyálas volt az, csapzott és lüktetett, az egész pára egy gyorsan verő szív volt. A kislány melengette, dédelgette, majd szárnyra bocsájtotta et zöldikét. Már csak az én kocsim volt hátra! Mire visszatértem, nyolc-tíz ember vette körül a hófödte gépet, ébredezett a tu­ristaház. Ki seprőt, ki lapátot hozott, má­sok nekiveselkedve farönköt húztak nehe­zéknek a kulcsosháztól. Egy Zugor Péter nevű kisiskolás szaladt elöl valószínűsítve az út középvonalát, mások pedig tolták a kocsit. Faralt az, néhányszor csaknem megpördült a saját tengelye körül, de ami egyedül elképzel­hetetlennek tűnt, a kényelmet legyűrő tár­sak segítségével kijutottam a Győr— Veszprém útvonalra. Hazafelé a zöldike jutott eszembe. Márkus Zoltán Új jogszabályok az anyakönyvezésben Utónév - névelem - névviselés Házasság itthon és külföldön — Várakozás a boldogító „igen”-re — Egyszerűbb eljárás január elsejétől Már ismeretes, hogy január elsejétől új anykönyvi jogsza­bályok léptek életbe. Ezek között szerepel a gyermek utónevének módosítására, a házasságkötési szándék bejelentésére, a megkü­lönböztető névelem használatára, a volt feleség névviselésére, a külföldieknek Magyarországon, a magyaroknak külföldön történő házasságkötésének szabályozására vonatkozó új rendelkezés. Az anyakönyvekről és a há­zasságkötési eljárásokról szóló jogszabályok 1963 óta vannak érvényben - kaptuk a tájékoz­tatást a megyei tanács igazga­tási osztálytól. Azóta többször Az új, most életbe lépő sza­bályozás például megszünteti az iratok felesleges utaztatá­sát. Ha a gyermek örökbefo­gadására indított ügyben az örökbefogadók vér szerinti szü­lőként kérik bejegyzésüket az anyakönyvbe, úgy ezután már a helyi anyakönyvvezető jogo­sult az újbóli anyakönyvezésre. Korábban az anyakönyvi alapbejegyzés lezárása után, csak felügyeleti utasítás alap­ján javíthatták ki a téves ada­tokat. Január elsejétől viszont az anyakönyvvezető saját ha­táskörében jár el és javíthat az anyakönyvön. Azzal is egy­szerűsödik az eljárás, hogy ez­után a bejelentő mulasztását ugyancsak a községi vagy vá­rosi anyakönyvvezető pótolhat­ja. is módosultak, mégis a mai ember számára sok tekintetben merevek. Ideje volt a nehézkes szabályokat, éppen az állam­polgárok érdekében módosítani. Változnak a rendelkezések a gyermek utónevének módosítá­sára is. A szülő kérelmére a 14. életév betöltéséig anyakönyvi eljárásban módosítják a gyer­mek utónevét. Például a szü­lők kérhetik, hogy a divatos, de erősen idegen hangzású Kőzett, Nikolett helyett a sok­kal magyarosabb Emőke, Haj­nalka, vagy éppen Tünde ne­vet viselje leányuk. Az eddigitől eltérően és az illetékességet tanúsító bizonyít­vány nélkül bárhol, bármelyik anyakönyvvezetőnél lehet há­zassági szándékkal jelentkezni. A bejelentés a személyi szá­mot is tartalmazó, érvényes személyi igazolvánnyal történ­het. Ugyanakkor változatlanok az ilyenkor szükséges okiratok­ra vonatkozó egyéb előírások. Mogkötésük nem ütközik aka­dályba. A távollévő külföldi ál­lampolgárnak közjegyző előtt házassági szándékot tartalma­zó nyilatkozatot kell tennie. A harmincnapos várakozási idő az összes irat beérkezését kö­vetően kezdődik. A szocialista országok állampolgárai szá­mára az elbírálási határidő 48 óra, a nyugati állampolgároké harminc nap. Külföldi állam­­polgárságot szerzett honfitár­saink esetében már hatvan nap, mert állampolgárságukat véleményezni kell. Kivételesen felmentést kaphatnak tanúsít­vány beszerzésére az Igazság­ügyi Minisztériumtól. Ugyanak­kor nem szerezhetnek felmen­tést az albán, az egyiptomi, az iraki, a libanoni, az NDK, a román és a Szíriai állampolgá­rok, mert a felmentést saját jogrendszerük kizárja. A magyar állampolgároknak külföldön kötött házasságát és minden egyéb anyakönyvi ese­ményét utólagosan a magyar anyakönyvbe is bevezetik. Ez az eljárás is egyszerűsödik ja­nuár elsejétől. Megszűnik a közbeeső, postázó járás, me­gye szerepe és így az érdemi ügy befejezésének ideje har­minc nappal rövidül. A fentiekkel kapcsolatban szólnunk kell a személyi szá­mokról is. Örökbefogadás bejegyzése A menyasszony nyilatkozik Előfeltétele a házasságkötés­­nek, hogy a me­nyasszony nyi­latkozzék: milyen nevet kíván viselni? Ha például Kiss Ilona Nagy Jánossal köt házasságot, akkor választhatja a Nagy Já­­nosné, vagy Nagy Jánosné Kiss Ilona, vagy Nagyné Kiss Ilona, és végül a Nagy Ilona nevet, illetve továbbra is visel­heti leánykori nevét. Ez utóbbi esetben legkésőbb az első gyermek anyakönyvezéséig nyi­­latkozniuk kell a szülőknek, hogy gyermekük a Nagy vagy a Kiss nevet viseli. A megkülönböztető névelem­nek vagy betűjelnek a hasz­nálatát csakis kérelemre és ak­kor engedélyezik, ha a kérel­mező szülője vagy nagyszülője anyakönyvi okirattal bizonyítja a betűjelzés jogosságát. Ha tehát Nagy János nagyapja Cs. Nagy János volt, akkor a jegyzőkönyvbe foglalt kérelem és az anyakönyvvezető által beszerzett okirat alapján válik a kérelmező a megkülönbözte­tő névelem, betűjel viselésére jogosulttá. Gyakran okoz gondot, hogy a házasság megszűnését köve­tően a volt feleség miként je­lentheti be a névviselést. Ed­dig hatvannapos határidőt ál­lapított meg a jogszabály a volt feleség számára. Ez idő alatt nyilatkozhatott a névvi­selésről. Január elsejétől a volt feleség bármikor határidő kor­látozása nélkül bejelentheti névviselési szándékát, illetve megváltoztatását. Egyetlen ki­vétel van, ha a volt feleséget a bíróság szándékos bűncselek­mény elkövetése miatt a névvi­seléstől eltiltja. Ilyen esetben a nő elveszíti választási jogát, a férje nevét még kérelemre sem viselheti. Gyakori mostanában, hogy külföldiek hazánkban szándé­koznak házasságot kötni. Ezt megtehetik, ha a hazájuk jo­ga szerinti tanúsítvánnyal és magyarra fordított születési ki­vonattal igazolják, hogy házas­ Személyi szám következményekkel Minden magyar állampolgár számára 1982. szeptember 1-től a személyi szám kötelező. En­nek elmulasztása kellemetlen következményekkel jár. Például az anyakönyvvezető a személyi számmal nem rendelkezőtől megtagadja a házasságkötést. Mivel a házasuló hitelt érdem­lően nem igazolta a személyi adatait. Érdemes megemlíte­nünk az anyakönyv és a né­pességnyilvántartás kapcsola­tát. Az állami népességnyilván­tartás rendszerében az anya­­könyv annak a helynek a sze­repét tölti be, ahol az alapin­formáció keletkezik. Az anya­könyvi okiratok pedig a gépi személyi nyilvántartás legfon­tosabb alapadatait adják. Az új anyakönyvi jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötele­zettségek teljesítése a kötelező határidőre minden esetben az anyakönyvvezetők egyik leg­fontosabb feladata lesz. A anyagtakarékossági pályázat Díjazásra több mint egymillió forint Az ésszerű anyagtakarékos­ság megvalósítására pályáza­tot hirdet az Ipari Minisztéri­um több más minisztériummal, országos hatáskörű szervvel, és a MTESZ-szel közösen. A pá­lyázat a kormányprogramhoz kapcsolódva a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a fajlagos anyagmegtakarítást eredmé­nyező termékszerkezet-korsze­rűsítést, a gyártmányok és a technológiák korszerűsítését szolgálja. Célja széles körű társadalmi mozgalom kibonta­koztatása, az anyagtakarékos szemlélet elterjesztésének elő­segítése. A pályázaton részt vehet minden belföldi termé­szetes vagy jogi személy, al­kotó kollektíva. A pályaművek díjazására és jutalmazására több mint 1 millió forint áll rendelkezésre. Az első díj 30 ezer­ forint, amelyből a bíráló bizottság maximum tízet ad ki. A pályázat beküldési határ­ideje 1983. június 15. A rész­letes kiírás a MTESZ szakmai koordinációs titkárságán talál­ható, illetve postán igényel­hető.

Next