Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai , egyesüljetek! jüTPic O ■*1, március 1., kedd ÁRA: 1240 FORINT XXXIX. évfolyam, 50. szám Több mint 360 millió forint az idegenforgalom fejlesztésére -hé­tfőn a Novotel szálló­ülést tartott az Országos­­forgalmi Tanács, s Juhár­­ belkereskedelmi minisz­­t az OIT elnökének vé­rés megtárgyalta az ide­galmi alap idei felhasz­­n­ára tett javaslatot, be­­jelentést hallgatott meg újság szervezett külföldi ainak alakulásáról. Bács a tavalyi idegen­­it alap felhasználásá­­rasztalatait értékelte, s ápította, hogy az ide­­salom fejlesztésére szól­­vénzt — a helyi anyagi okkal és a társadalmi tr­ákkal együtt összesen 300 forintot — hatékonyan irtották az állami és sze­­ti szervek. Elsősorban a­­ tájegységek fejleszté­­rdítottak nagy figyelmet, célra több mint 70 min­nt jutott. valyi igen jó idegensor­­eredményeknek köszön­­ebben az évben 365­­ forint az idegenforgalmi fejlesztési alap összege, de emellett természetesen to­vábbra is nagy szerep jut a helyi erőfeszítéseknek, társa­dalmi munkáknak. Az alap fel­osztásánál az egyik legfonto­sabb szempont, hogy az köz­vetlenül vagy közvetve tegye lehetővé a konvertibilis devi­zabevételek növekedését, nö­velje a nagy forgalmú idegen­­forgalmi területek szolgáltatá­sainak és ellátásának színvo­nalát, s elősegítse egy-egy te­rület komplex fejlesztését. A legnagyobb összegű - 86 millió forintos - támogatás a négy kiemelt üdülőkörzet in­téző bizottságainak, és a 13 megyei, illetve fővárosi idegen­­forgalmi bizottságnak jut. A támogatás összege 16 millió forinttal több, mint 1982-ben volt, ezt a többletet teljes egé­szében a négy legfontosabb üdülőkörzet fejlesztésére for­dítják. Csaknem 85 millió fo­rintot költenek hazai és kül­földi propagandára, minde­nekelőtt abból a célból, hogy valós Magyarország-képet te­remtsenek a világban, továbbá azért, hogy elősegítsék meg­lévő idegenforgalmi létesítmé­nyeink megfelelő színvonalú ér­tékesítését. A kulturális, a sport- és más rendezvények tá­mogatására 20 millió forintot szánnak, s ennek jelentős há­nyadából a Budapesti Tavaszi Fesztivál részesül. A turisták tartózkodási ide­jének növelése és költési kész­ségének fokozása érdekében­ ebben az évben is kiemelt fel­adat az idegenforgalmi szol­gáltatások körének bővítése. E célokra 36 millió forintot for­dítanak. A kereskedelmi jellegű létesítmények támogatására — állami kölcsön formájában — 80 millió forint jut. A támoga­tást pályázat útján szerezhetik meg a jelentkezők. Idegenforgalmunk várható alakulásáról a tanács leszö­gezte, hogy mind a nemzetkö­zi, mind a belföldi turizmusban a kereslet kismértékű emelke­désével számolhatunk. Agitáció, anyagi haszonnal Takarékossági tervek Rekorderedményt ért el ta­valy a Papíripari Vállalat, s hasonlóképpen kiugró nyeresé­get könyvelhettek el a nagy­­vállalat Fűzfői Papírgyárában. A viszonylag adott, állandó piacon, kötött árakon értéke­síthető termékekkel nem egy­­könnyű nagy hasznot szerezni. A jövedelmezőség javítására ezért elsősorban a termelésben, anyagtakarékosságban rejlő tartalékok feltárására töreked­nek. Már tavaly is sikerrel állítot­ták a gyár gazdasági céljai szolgálatába a közvetlen gaz­dasági, politikai agitációt. Az egy évvel ezelőtti gazdaságpo­litikai pártnapon megfogalma­zott 21 pontos feladattervet el­fogadták, magukévá tették a dolgozók. Ennek köszönhetően a tervezettnél jóval nagyobb, 37 millió forint többletered­ményt tudtak elérni. A szám imponáló, ám mégsem abszo­lút haszon. Mint ugyanis egy korábbi beszélgetésben a gyár igazgatója kifejtette, hosszú é­vek óta veszteséggel gazdál­kodtak. Az egyes papírféresé­­gek, termékek — elsősorban az iskolai füzetek — évtizedek óta változatlan termelői árai miatt évente 30—40 millió forint vesz­­teséget kell kalkulálniuk. Az anyagtakarékosság hasznával­­ részben tehát ezt a hiányt el­lensúlyozzák. Illetve így terem­tik, teremtették meg tavaly is a megfelelő béremelés felté­teleit. Az idén semmivel nem lesz könnyebb a termelés, gazdál­kodás, amire egy közelmúltban tartott gazdaságpolitikai párt­napon átfogó feladat-megjelö­léssel, tájékoztatással készítet­ték fel a gyár dolgozóit. Külö­nösen az import anyagokkal aló gazdálkodás szorul továb­­élszerűsítésre. Szeretnék sa­­■Tazai termelésű gyártmá­­­­nyokkal kielégíteni a nyomdák papírigényét és a tőkés export fokozását tervezik. Mindezek feszesebb, szervezettebb, pon­tosabb munkát kívánnak a gyár a Fűzfői Papírgyárban kollektívájától. A fejlesztés kö­vetelményei is nagyobbak. Mi­vel kevesebb papírkészítményt hozunk be külföldről, új, jó mi­­nőségű papírfajták gyártására kell felkészülnie a fűzfői gyár­nak. A nagyobb, nehezebb fel­adatok ellenére 15-20 millió forint megtakarítást remélnek 1983-ban. A technológiai fe­gyelem jobb betartásával, az alap- és segédanyagok pon­tosabb, ellenőrzött adagolásá­val mérsékelhető a drága eny­vezőanyag-felhasználás. Arra is gondoltak, hogy megfelelő kísérletezés után szocialista - bolgár - enyvezőanyaggal he­lyettesítik az ez idáig tőkés or­szágból beszerzett kelléket. Mérsékelhető a facsiszolat gyártásához szükséges papírfa mennyisége. A feldolgozott fe­nyő-, nyárfaféleség felhaszná­lási arányának módosításával drága import takarítható meg. A többleteredmény elérésére újító megoldásokat, ésszerűsí­téseket várnak a dolgozóktól. Tanácskozott a megyei agitációs és propaganda­­bizottság Az MSZMP Veszprém me­gyei agitációs és propagan­dabizottsága tegnap Imre Miklós titkár vezetésével ülésezett. Elsőként dr. Komáromi József, a megyei KÖJÁL igazgatója számolt be kör­­­­nyezeti ártalmainkról, azok­­ felderítéséről és a lehetsé­­­­ges megelőző intézkedések­ről. Juhász Ferenc, a megyei­­ pártbizottság osztályvezetője javaslatot tett a megye munkásmozgalmi története- í í­nek feldolgozására, egy ön-­­ álló kiadvány megjelenteté­sére, amely a múlt század­­ közepétől napjainkig jeleni-­­­tené meg megyénk munkás-­r mozgalmát. Jelentősen növelik a vasúti talpfagyártást a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vi­­nyei fűrészüzemében. Importmegtakarító tevékenységük már tavaly is eredményes volt. A követ­kező évek országos célkitűzése, hogy a teljes igényt hazai gyártásból elégítsék ki. E program­nak megfelelően növelik az üzemben a talpfagyártást. Új piacokat szereztek, kivitették az exportálható áruk körét Megbeszélés a fogyasztási szövetkezetek exportjáról A szövetkezeti külkereskedel­mi vállalatok, az áfészek, és a MESZÖV-ök vezetői hétfőn a SZÖVOSZ székházában a fo­gyasztási szövetkezetek export­áru-termelésének helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitat­ták meg. Tavaly az export fo­kozására jelentős erőfeszítése­ket tettek a fogyasztási szövet­kezetek, s így sikerült teljesí­teni az előirányzatokat. Sőt, egyes cikkekből a Hungaro­­fruct és a Hungarocoop növel­te kivitelét; terven felül példá­ul 50 ezer tonna almát értéke­sítettek, s burgonyából is töb­bet szállítottak külföldre. A MESZÖV-ök szervezésében 110 áfész ad exporttermékeket. A legnagyobb mennyiségű ex­portárualapot - baromfit, nyu­­lat, mézet, vegyes cikket — a mezőkovácsházi, az orosházi áfész állított elő. 100 millió fo­rintnál nagyobb értékű export­­terméket állítottak elő a Zala, a Szolnok, a Fejér és a Csong­­rád megyei fogyasztási szövet­kezetek is. A külgazdasági feltételek romlása, a túlkínálat és a nyo­mott árak ellenére az export fokozását eredményesen segí­tették elő a szövetkezeti kül­kereskedelmi vállalatok. Új piacokat szereztek, bővítették az exportálható cikkek körét, és esetenként más külkereske­delmi vállalatoknak is adtak üzleti megbízásokat. Az idén az export 6-7 szá­zalékos növelése a cél. Ennek elérésére fokozni kell a szövet­kezeti szervek együttműködését, a többi között gyors piaci in­formációk szolgáltatásával. Tö­rekedni kell — állapították meg a tanácskozás résztvevői — új cikkek bevezetésére, s a kül­földi szövetkezeti partnerekkel a kapcsolatok bővítésére. Hasz­nos lenne az is, ha a fogyasz­tási szövetkezetek fokozot­tabban élnének az áruházi cse­rék adta lehetőséggel, ennek keretében ugyanis fokozottan járulhatnak hozzá a belföldi ellátás javításához, az áruvá­laszték bővítéséhez. Színvonalasabb munkára van szükség a munkabizottságokban ülésezett a MTESZ megyei vezető testülete Egyesületi munkát értékelt, munkabizottsági tevékenységet tekintett át tegnapi ülésén Veszprémben a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezeté­nek végrehajtó bizottsága. A testület Hidasi István elnök ve­zetésével elsőként a Közleke­déstudományi Egyesület Veszp­rém megyei Szervezetének tá­jékoztatóját vitatta meg. Az el­múlt három évet összegző be­számoló tartalmas egyesületi életet, gyarapodó taglétszámot reprezentált. A Vági István egyesületi elnök által előter­jesztett értékelésben úgy fo­galmaztak, hogy a taglétszám további gyarapodását remélik. Dr. Tóth Sándor KTE-titkár el­mondta, hogy jelenleg a KPM veszprémi autófelügyeleténél van alakulóban egy új szak­csoport, s Ajkán, valamint Vár­palotán is szeretnék az egye­sület munkájába bevonni a ro­kon szakmák szakembereit. A testület ülésén Jármai Er­vin, a MTESZ megyei titkára röviden áttekintette a szervezet különböző munkabizottságainak tevékenységét. A négy bizott­ság munkájáról szólva úgy fo­galmazott, hogy tavaly jó mun­kaprogramokat terveztek, ame­lyeket sajnos csak részben, il­letve késve valósítottak meg. Ez évre ugyancsak ígéretes munkatervet készítettek. Az eredményes tevékenységhez ezeket színvonalasan, mara­déktalanul kellene végrehajta­ni. Szó esett a MTESZ vezető testület ülésén az idei évre tervezett nemzetközi kapcsola­tok alakulásáról. A szűkös pénzügyi lehetőségek miatt mind nehezebb a szocialista országok megfelelő társegyesü­leteinek területi — testvérme­gyei — szakmai csoportjaival kapcsolatot tartani, a tartal­mas együttműködésről nem is szólva. Legerőteljesebb a kap­csolat a bulgáriai Haszkovó megye tudományos csoportjai­val, valamint a lengyel test­vérszervezetekkel. Idén várha­tóan 45 Veszprém megyei egyesületi tag utazik tapaszta­latcsere-látogatásra külföldre, s megyénkbe 39 vendéget vár­nak a szocialista országok mű­szaki, tudományos egyesületi csoportjaitól. Ülést tartott a megyei úttörőelnökség Tegnap Veszprémben ülést tartott a megyei úttörőelnök­ség, amelynek munkájában részt vett dr. Szekeres Imre, a KISZ MB első titkára és Nagy Péter, az országos elnökség képviselője. A testület megvi­tatta és elfogadta az úttörőve­zetők következő évi felkészíté­sének programját. Eszerint az 1983 84-es mozgalmi év fel­adataival, valamint az úttörő­vezetők Vili. országos konfe­renciája előkészítésével össze­függő tennivalókkal több foko­zatban ismerkednek meg me­gyénk úttörővezetői. A program külön foglalkozik a kezdő út­törővezetők képzésével is. A megyei úttörőelnökség ezt követően személyi ügyben dön­tött. Más munkakörbe kerülése miatt, eddig végzett munkája elismerésével felmentette el­nökségi tagsága és megyei úttörőtitkári megbízatása alól Szeiler Ilonát, s helyette meg­választotta e tisztségbe Kovács Erzsébetet, a KISZ MB politikai munkatársát. Szeiler Ilonát, az országos elnökség Úttörővezető Érdeméremmel tüntette ki, ame­lyet tegnap Geipl M­iklósné, megyei úttörőelnök adott át. Potykahúzás jég alól. (Képes riport a 3. oldalon)

Next