Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Jogszabályainkból is tartásdíjfizetési kötelezettségről A tartásra való­ jogosultság alapvető feltétele, hogy a tar­tásra jogosult rászorult legyen. A családjogi törvény szerint rokonaival szemben csak az le­het tartásra jogosult, aki ma­gát eltartani nem tudja, és akinek tartásra szorítható há­zastársa nincs. Természetszerű­­leg a gyermek is csak akkor jogosult tartásra, ha arra rá­szorul. A rászorultság általá­ban azonos a munkaképtelen­séggel. A kiskorú gyermeket - amennyiben önálló keresettel nem rendelkezik — tartásra rá­­szorultnak kell tekinteni. A gyermek munkájával szer­zett keresmény - ezzel össze­függésben — a tartásra való rászorultságnál figyelembe ve­hető, s az a szülő tartási kö­telezettségét megszüntetheti vagy csökkentheti. A kiskorúak esetében utalni kell arra, hogy a 15 éven aluli gyermek - a Mu­rkatörvénykönyv rendelkezé­se szerint — munkára nem kö­telezhető. A tartásra való rá­szorultságnál és a tartásdíj ösz­­szegszerűségének megállapítá­­sánál azonban a 16. életévét betöltött kiskorú keresményét minden esetben szükséges fi­gyelembe venni. Hangsúlyozni kell ezt azért, mivel a csjt. 76. § (3­) bekezdése szerint az ilyen korú gyermek a szülői házat vagy a szülők által ki­jelölt más tartózkodási helyet — a gyámhatóság engedélyé­vel — a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha ez fontos okból érdekében áll. Rendszerint ez az életkor az, amikor már a gyermek - ha tovább nem tanul­ - munkaké­pesnek tekinthető, munkát tud találni és végezni. Az ilyen, to­vább nem ta­nuló gyermeknél tehát, a szülők által fizetett tartásdíjnál a kiskorú keresmé­nyét minden esetben, teljes mértékben figyelembe kell ven­­ni. Tartásra egyébként rászo­rult lehet az a gyermek, aki koránál fogva munkaképtelen, de az a nagykorú gyermek is, aki egészségi állapota miatt nem képes magát eltartani. Gyakorlati problémaként ve­tődik fel, hogy tarthat-e igényt tartásra az a gyermek, aki egyébként munkaképes, de képzettségének megfelelő mun­­kakörben nem­ tud elhelyezked­ni.­­ Ezzel kapcsolatosan az a helyes álláspont, hogy a mun­kaképes gyermeknek - szak­­képzettségétől független - más munkakörben is el kell helyez­­kednie vagy más helyiségben szükséges munkát keresnie, mi­vel a helybeli elhelyezkedési nehézségek miatt, tartásra nem tarthat igényt. Természetszerű­leg más megítélés alá esik az, ha egészségi állapota miatt a megfelelő szakképzettséggel rendelkező leszármazó nem tud a szakképzettségének megfe­lelő munkakörben elhelyezked­ni, ugyanakkor orvosilag bizo­nyítható, hogy szakképzettsé­gétől eltérő nehéz fizikai mun­ka végzésére alkalmatlan. Külön témakör annak elbírá­lása, hogy a tanulmányait foly­tató gyermek tarthat-e igényt arra, hogy őt - tanulmányai végzése alatt — a felmenői el­tartsák. Ezzel kapcsolatosan a családjogi törvény úgy rendel­kezik, hogy tartásra az a mun­kaképes leszármazó is jogosult, aki erre, szükséges tanulmá­nyai folytatása érdekében, rá­szorul. Ezzel kapcsolatban vi­tára az adhat okot, hogy mi­lyen esetben indokolt a gyer­mek továbbtanulása. A kérdés elbírálásánál — helyesen — az általános művelődéspolitikai célokból kell kiindulni. Esze­rint társadalmi érdek, hogy az általános iskola elvégzése után minél nagyobb számban vé­gezzék el a középiskolát, illet­ve "Szerezzenek szakmunkás-bi­­zonyítványt. A felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek is jogosult tartásdíjra. A felsőfokú tanul­mányokat folytató leszármazó­­nál azonban már figyelembe veszi a bírói gyakorlat azt, hogy milyen a főiskolai előme­netele. Az esetben ugyanis, ha tanulmányai során akár ha­nyagságból, akár azért, mert képességét a magasabb kö­vetelményszint meghaladja, s ezért nem tesz eleget tanul­mányai folytatásával­­kapcso­latos kötelezettségének, szóba kerülhet a tarrtásdíjfizetési kö­telezettség megszüntetése. Ez-­­zel ellentétben, ha egy jó ké­pességű tanuló felsőfokú inté­zetben kívánja tanulmányait folytatni, kötelezhető a szülő tartásdíjfizetésre akkor is, ha a tanulmányok folytatásához nem járult hozzá. Dr. Kovács József városi-járási vezető ügyész Pápa 4 AZ OLVASÓK FÓRUMA Az olvasó kérdez — a szerkesztő válaszol özvegy V. Józsefné veszprémi lakosnak tavaly áprilisban hunyt el a férje. Két kiskorú gyermeke van: az egyik 17, a másik 11 éves. Kérdése: férje után meddig kapja az I. özvegyi nyugdíjat? Az özvegyi nyugdíjnak két formája van: az ideiglenes és az állandó özvegyi nyugdíj. Ideiglenesre az a feleség jogo­sult, akinek a férje az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt meg­szerezte, vagy nyugdíjasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra — az említett feltéte­lek megléte esetén — az a fe­leség jogosult, aki férje halála­kor az 55. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy a férje jo­gán árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltartá­sáról gondoskodik. Olvasónk tehát nemcsak az egy évig járó ideiglenesre, hanem az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult. Le­­velének hiányos adataiból legalább is erre lehet követ­keztetni. ★ N. Károly ajkai lakos 23 évig volt munkaviszonyban, majd azt megszakította. Most — 4 év és 3 hónap szünet után - is­mét visszament dolgozni. Kér­dése: mennyi az a legrövidebb munkaviszony, amit le kell dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíj­jogosultsága fennmaradjon, és ha eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjat kapjon? A társadalombiztosításról szóló­­törvény 56. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy akinek a szolgálati idejében (munka­­viszonyában) egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után 5 évi szolgálati időt szerzett, tehát 5 évig újra volt munkaviszonya. Mivel olvasónk esetében a megszakítás 5 évnél rövidebb időtartamú volt , az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor - öregségi nyugdíjra lesz jogo­sult. A nyugdíj megállapításá­hoz szükséges szolgálati idő kiszámításánál a korábbi 23 évi munkaviszonyt, valamint a megszakítás után ledolgozott időt veszik alapul, vagyis a kettőt összeadják. Nagy József veszprémi olva­sónk az alábbi sorokat írta: „Késő reggel és kora délután is égnek Veszprém egész terü­letén az utcai lámpák. Mi eb­ben a takarékosság?" Érdeklődésünkre az ÉDÁSZ veszprémi üzemigazgatóságától azt a választ kaptuk, hogy a bejelentő kissé túlzott e követ­keztetésével. Veszprémben ugyanis teljesen automatizált, önműködő fénykapcsolóval mű­ködik a közvilágítás. A vezérlő­­berendezés rendeltetésszerűen és jól működik. Azonban - mint minden szabadban lévő berendezést - ezt is érheti meghibásodás az időjárás vi­szontagságai miatt. Ilyenkor előfordulhat, hogy a közvilá­gítás nappal, vagy egyéb nem várt időben bekapcsol. Termé­szetesen - az üzemzavar észle­lése után - a megsérült sza­kaszt nyomban kikapcsolják és a hibát kijavítják. - NAPLÓ - 1983. március 1., kedd Gárdonyi-évforduló Devecserben Száz éve­­ az 1882-83-as években­­ tanított Devecser­­ben Gárdonyi Géza. Itteni él­ményeiből született „Az én fa­lum" című novellasorozata, amelyben néptanítói munká­járól vall. A nevét viselő devecseri ál­talános iskola méltóan emlé­kezik meg a község egykori néptanítójáról, a „lámpás"-ról. Előadások, vetélkedők, filmvetí­tések és irodalmi pályázatok teremtenek jó alkalmat életé­nek, tanítói és írói munkássá­gának megismertetésére, mű­veinek népszerűsítésére az év­forduló jegyében. Képünkön Gárdonyi Géza mellszobra látható az iskola előtti parkban. Czeidli József Devecser Férfiak napja Királyszentistvánon Községünkben - a hagyo­mányokhoz híven - az idén is megrendezték a férfiak napját. E nevezetes ünnepségre feb­ruár 19-én, a kultúrotthonban került sor. A nők étellel és ital­lal kedveskedtek a férfiaknak, így köszöntve az apákat, a fér­jeket és fiaikat. A reggelig tar­tó vigadalomban tetszetősen, közmegelégedésre játszott a gyulafirátóti zenekar. Most a férfiakon a sor. A hagyományos nőnapi ünnepsé­gen - amit március 12-én ren­deznek meg - a férfiak része­sítik majd méltó ünneplésben az édesanyákat, a feleségeket és lányaikat. Nagy József Királyszentistván Veszélyhelyzet a szülői segédlettel Mint társadalmi köztisztasá­gi ellenőr, örömmel látom Pá­pa fejlődését és szépülését. Az öreg házak új külsőt kapnak, a parkok fákkal és bokrokkal gyarapodnak. E munka során lett beültetve fenyőcsemetékkel és bokrokkal az Anna-domb, a gyerekek kedvelt szánkózó­helye is. A városi tanács a balesetek megelőzése érdeké­ben határozott így, hiszen a domb alján lévő utcában nagy a közúti forgalom. Január elején - amíg tava­­szias időjárás engedte - há­rom önkéntes vállalkozó ültet­te egy teljes héten át az er­dőgazdaságtól kapott csemeté­ket. Munkájuk - úgy tűnik - hiábavaló volt. A szülők ma­guk csináltak utat szánkózó gyermekeiknek a kis fenyőfák és bokrok kitördelésével, hóba tiprásával. Ezzel saját maguk teremtettek veszélyhelyzetet gyermekeiknek. Jó lenne, ha a megmaradt fák épen marad­nának, és a hiány­,kát tavasz­­szal pótolnák. Képünkön a faülte­tő társa­dalmi munkások. Harsányi Józsefné Pápa, Batthyány u. 15. Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük olvasóinkkal, hogy hetenként kétszer, kedden és pénteken dél­után 14 órától 17 óráig tar­tunk fogadóórákat szer­kesztőségünk levelezési ro­vatában (Veszprém, Sza­badság tér 15., I. emelet). Más napokon csak a levél­ben beérkező panaszokkal és jogi kérdésekkel tudunk foglalkozni. Kérjük az idő­pontok pontos betartását. SZOT-beutalójegy változások Manapság minden szakszer­vezeti fórumon visszatérő té­ma. Miért üdülhetnek az idén kevesebben, mint tavaly? A feltevés téves. Az alapszerve­zeti üdülési felelősök valószí­nűleg nem mindenütt tájékoz­tatták a dolgozókat arról, hogy a SZOT üdülési lehetőség a tavalyival azonos. Idén is 390 ezren kaphatnak kedvezményes SZOT-beutalót. Lényegében még az egyes üdülési formák aránya is változatlan. Látszatra valóban kevesebb­nek tűnik a jegyek mennyisé­ge. Ugyanis míg korábban a beutaló csak egy személy üdü­lésére jogosított, most már egyetlen jegy házaspár vagy az egész család beutalására szól. Az adminisztráció egysze­rűsítése, a jegynyilvántartás és -kezelés könnyítése miatt tért át a főigazgatóság erre a formára. Az intézkedés 73 ezer üdülőjegy kiadását tette szük­ségtelenné. További egyszerű­sítés, hogy a családos beuta­lóhoz nem kell gyermekenként egy-egy jegy, így 35 ezer gyer­mekbeutaló kiadásától el le­hetett tekinteni. Tehát ezért kaptak kevesebb jegyet az alapszervezetek az idén. Röviden az idei üdültetések­ről, szabályokról. Harminc erre kijelölt üdülő­ben a főszezonon kívül a szü­lők vagy a nagyszülők a még nem iskolás­­korú gyermekeik­kel együtt üdülhetnek. A gyer­mekek 2 éves kortól vihetők. Ilyenkor a főszezoni családos beutalással ellentétben - ahol kötelező a gyermekekkel való étkezés - ez csak lehetőséget jelent. Épp azért a vegyes csa­ládos üdüléshez külön gyer­mekjegy is forgalomba került, amely a szülő beutalójegyével együtt érvényes. Továbbra is változatlan, hogy az egyéni beutalók csak egyet­len felnőtt üdülésére jogosíta­nak és több ágyas elhelyezést biztosítanak. Sokan szeretné­nek egyágyas szobába kerülni. Kérésüket jelzik az üdülőnek az „Értesítés" lapon. A házaspári beutaló mindig két személy részére érvényes, de a kétágyas elhelyezés csak házaspárok vagy élettársak üdülésekor biztosítható. Ese­tenként előfordul, hogy a há­zaspári jegyet nem házastár­sak kapják. Azonos nemű sze­mélyek esetén ez lehetséges. Ha külön neműek kapnának házaspári jegyet, ez elhelye­zési problémát okozna az üdü­lőben, mivel a beutalók a szo­bák férőhelyei alapján készül­tek. Változás történt a nyári és az is­kolás­ gyermekjegyek, va­lamint a sz­a­kmun­kástanul­ó-be­­utalók színében. A gyermek­beutalók egységesen lilák, csak a szövegből tűnik ki, hogy lá­nyok vagy fiúk számára érvé­nyesek. A gyermekbeutalókhoz hasonlóan a sza­kmunká­stanu­ló­­jegyek is egységesek, kék szí­nűek. A nemenkénti megkülön­böztető színjelzés elhagyása nem jelenthet problémát, ha a szöveget is figyelik. Bányai János A tárgyalóteremből alkohol és verekedés 1982. szeptember 3-án több cigány személy ügyében tartott tárgyalást a Veszprémtti Járás­­bíróság, s a hallgatóság so­raiban sok rokona, barátja, is­merőse ült a vádlottaknak. Köztük az alábbi bűnügy vád­lottjai is: Kolompár János („Guszi") 37 éves, Kolompár Sándor („Narancs") 32 éves, Kolompár Imréné („Afika") és K. Imre 16 éves veszprémi la­kosok. Nevezett személyek a tár­gyalás befejeztével betértek a Várkapu presszóba, s itt vala­mennyien nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak. A társa­ságukban volt két füredi cigány fiatalember is, akik ugyancsak beszeszeltek. Innét a Bakony presszóba vezetett az útjuk, ám a fürediek már nem tartottak velük, mert az utcán más ci­gány ismerőseikkel szóváltásba keveredtek, mely csakhamar verekedéssé fajult. Gyors lábú „futár" vitte a hírt a presszó­ban ülőknek, hogy az utcán áll a „balhé" — a füredi cigá­nyok verik a veszprémieket —, ám mire „Narancs" és társai kirohantak, a két füredi fiatal­ember már „meglépett". „Na­rancsék" nem hagyták annyi­ban a dolgot, mindenképpen meg akarták torolni a sérelme­ket, így hát taxiba ültek, s vá­rosszerte­­keresték a füredie­ket. Nem túlzás: a város ösz­szes szórakozóhelyét végigjár­­ták, egy órán át fuvaroztatták magukat a taxival, mire a Sta­dion étterem környékén, az egyik utcában megpillantották a keresett két személyt. Azon­nal kiugráltak a kocsiból — a tetemes taxiszámlát azért kifi­zették — majd u­gye a két „el­lenség” után. Az esti csend­ben a Korach Mór utcában lakók arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas tömegverekedés van az utcán, trágár ordíto­­zással „fűszerezve". A „küzde­lem” hamar eldőlt, s amint az várható volt, a fürediek húzták a rövidebbet, a két fiatalem­ber súlyos sérüléseket szenve­dett. A környéken lakók érte­sítése alapján szinte egyszerre érkezett a helyszínre a rend­őrségi és a mentőautó. A Veszprémi Járásbíróság dr. Puszta Enikő tanácsa a vád­lottakat súlyos testi sértés és csoportosan elkövetett garáz­daság bűntettek miatt vonta felelősségre. Halmazati bünte­tésül Kolompár Jánost és Ko­lompár Sándort egyaránt 2—2 évi fegyházra ítélte. Kolompár Imréné — mint különös vissza,­eső — 1 év 6 hónapi börtönt kapott, K. Imrének pedig ja­vítóintézeti nevelését rendelte el a bíróság. Az előző három vádlottat több évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. Az ítélet csak a fiatalkorú K. Imre esetében jogerős. A szakmunkástanulóinknak a következő juttatásokat biztosítjuk: vidéki tanulóknak kollégiumi elhelyezést, étkezési hozzájárulást, tanulmányi eredménytől függően 400—850 forint havi ösztöndíjat, és ezen felül 500 forint társadalmi tanul­mányi ösztöndíjat. Jó sportolási, üdülési lehetőséget, munkaruhát, hazautazási költség­­térítést. Felvilágosítást szóban, és kérésre írásban ad a BAKONY MŰVEK oktatási osztálya, Veszprém, Pf. 6., 8201. Telefon: 13­000/ 228., 286., 206. mellék. A képzési idő 3 év. Az elméleti ismeretek oktatása a Gépgyártástechnikai és Szerelő­­ipari Szakmunkásképző Intézet Veszprém, Március 15. u., 307. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Zirc, Rákóczi tér 1., 300. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Gépészeti Szak­­középiskola Ajka, Bródy I. u. 2. intézményekben történik, a gyakorlati képzést vállalatunk biztosítja. Az ajkai intézetben 4 éves képzési időben lehetőség van szerszámkészítő és géplakatos szakmában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére. AKI A BAKONY MŰVEKNÉL TANUL, MESTERE LESZ SZAKMÁJÁNAK! sze­rszá­m­kész­í­tő, gépszerelő,géplakatos, szakmunkástanulónak esztergályos-átképzéssel, 1983/84 es tanévre marós, köszörűs.

Next