Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
Jogszabályainkból is tartásdíjfizetési kötelezettségről A tartásra való jogosultság alapvető feltétele, hogy a tartásra jogosult rászorult legyen. A családjogi törvény szerint rokonaival szemben csak az lehet tartásra jogosult, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra szorítható házastársa nincs. Természetszerűleg a gyermek is csak akkor jogosult tartásra, ha arra rászorul. A rászorultság általában azonos a munkaképtelenséggel. A kiskorú gyermeket - amennyiben önálló keresettel nem rendelkezik — tartásra rászorultnak kell tekinteni. A gyermek munkájával szerzett keresmény - ezzel összefüggésben — a tartásra való rászorultságnál figyelembe vehető, s az a szülő tartási kötelezettségét megszüntetheti vagy csökkentheti. A kiskorúak esetében utalni kell arra, hogy a 15 éven aluli gyermek - a Murkatörvénykönyv rendelkezése szerint — munkára nem kötelezhető. A tartásra való rászorultságnál és a tartásdíj öszszegszerűségének megállapításánál azonban a 16. életévét betöltött kiskorú keresményét minden esetben szükséges figyelembe venni. Hangsúlyozni kell ezt azért, mivel a csjt. 76. § (3) bekezdése szerint az ilyen korú gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet — a gyámhatóság engedélyével — a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha ez fontos okból érdekében áll. Rendszerint ez az életkor az, amikor már a gyermek - ha tovább nem tanul - munkaképesnek tekinthető, munkát tud találni és végezni. Az ilyen, tovább nem tanuló gyermeknél tehát, a szülők által fizetett tartásdíjnál a kiskorú keresményét minden esetben, teljes mértékben figyelembe kell venni. Tartásra egyébként rászorult lehet az a gyermek, aki koránál fogva munkaképtelen, de az a nagykorú gyermek is, aki egészségi állapota miatt nem képes magát eltartani. Gyakorlati problémaként vetődik fel, hogy tarthat-e igényt tartásra az a gyermek, aki egyébként munkaképes, de képzettségének megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni. Ezzel kapcsolatosan az a helyes álláspont, hogy a munkaképes gyermeknek - szakképzettségétől független - más munkakörben is el kell helyezkednie vagy más helyiségben szükséges munkát keresnie, mivel a helybeli elhelyezkedési nehézségek miatt, tartásra nem tarthat igényt. Természetszerűleg más megítélés alá esik az, ha egészségi állapota miatt a megfelelő szakképzettséggel rendelkező leszármazó nem tud a szakképzettségének megfelelő munkakörben elhelyezkedni, ugyanakkor orvosilag bizonyítható, hogy szakképzettségétől eltérő nehéz fizikai munka végzésére alkalmatlan. Külön témakör annak elbírálása, hogy a tanulmányait folytató gyermek tarthat-e igényt arra, hogy őt - tanulmányai végzése alatt — a felmenői eltartsák. Ezzel kapcsolatosan a családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy tartásra az a munkaképes leszármazó is jogosult, aki erre, szükséges tanulmányai folytatása érdekében, rászorul. Ezzel kapcsolatban vitára az adhat okot, hogy milyen esetben indokolt a gyermek továbbtanulása. A kérdés elbírálásánál — helyesen — az általános művelődéspolitikai célokból kell kiindulni. Eszerint társadalmi érdek, hogy az általános iskola elvégzése után minél nagyobb számban végezzék el a középiskolát, illetve "Szerezzenek szakmunkás-bizonyítványt. A felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek is jogosult tartásdíjra. A felsőfokú tanulmányokat folytató leszármazónál azonban már figyelembe veszi a bírói gyakorlat azt, hogy milyen a főiskolai előmenetele. Az esetben ugyanis, ha tanulmányai során akár hanyagságból, akár azért, mert képességét a magasabb követelményszint meghaladja, s ezért nem tesz eleget tanulmányai folytatásávalkapcsolatos kötelezettségének, szóba kerülhet a tarrtásdíjfizetési kötelezettség megszüntetése. Ez-zel ellentétben, ha egy jó képességű tanuló felsőfokú intézetben kívánja tanulmányait folytatni, kötelezhető a szülő tartásdíjfizetésre akkor is, ha a tanulmányok folytatásához nem járult hozzá. Dr. Kovács József városi-járási vezető ügyész Pápa 4 AZ OLVASÓK FÓRUMA Az olvasó kérdez — a szerkesztő válaszol özvegy V. Józsefné veszprémi lakosnak tavaly áprilisban hunyt el a férje. Két kiskorú gyermeke van: az egyik 17, a másik 11 éves. Kérdése: férje után meddig kapja az I. özvegyi nyugdíjat? Az özvegyi nyugdíjnak két formája van: az ideiglenes és az állandó özvegyi nyugdíj. Ideiglenesre az a feleség jogosult, akinek a férje az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra — az említett feltételek megléte esetén — az a feleség jogosult, aki férje halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy a férje jogán árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Olvasónk tehát nemcsak az egy évig járó ideiglenesre, hanem az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult. Levelének hiányos adataiból legalább is erre lehet következtetni. ★ N. Károly ajkai lakos 23 évig volt munkaviszonyban, majd azt megszakította. Most — 4 év és 3 hónap szünet után - ismét visszament dolgozni. Kérdése: mennyi az a legrövidebb munkaviszony, amit le kell dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíjjogosultsága fennmaradjon, és ha eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjat kapjon? A társadalombiztosításról szólótörvény 56. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy akinek a szolgálati idejében (munkaviszonyában) egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után 5 évi szolgálati időt szerzett, tehát 5 évig újra volt munkaviszonya. Mivel olvasónk esetében a megszakítás 5 évnél rövidebb időtartamú volt , az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor - öregségi nyugdíjra lesz jogosult. A nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő kiszámításánál a korábbi 23 évi munkaviszonyt, valamint a megszakítás után ledolgozott időt veszik alapul, vagyis a kettőt összeadják. Nagy József veszprémi olvasónk az alábbi sorokat írta: „Késő reggel és kora délután is égnek Veszprém egész területén az utcai lámpák. Mi ebben a takarékosság?" Érdeklődésünkre az ÉDÁSZ veszprémi üzemigazgatóságától azt a választ kaptuk, hogy a bejelentő kissé túlzott e következtetésével. Veszprémben ugyanis teljesen automatizált, önműködő fénykapcsolóval működik a közvilágítás. A vezérlőberendezés rendeltetésszerűen és jól működik. Azonban - mint minden szabadban lévő berendezést - ezt is érheti meghibásodás az időjárás viszontagságai miatt. Ilyenkor előfordulhat, hogy a közvilágítás nappal, vagy egyéb nem várt időben bekapcsol. Természetesen - az üzemzavar észlelése után - a megsérült szakaszt nyomban kikapcsolják és a hibát kijavítják. - NAPLÓ - 1983. március 1., kedd Gárdonyi-évforduló Devecserben Száz éve az 1882-83-as években tanított Devecserben Gárdonyi Géza. Itteni élményeiből született „Az én falum" című novellasorozata, amelyben néptanítói munkájáról vall. A nevét viselő devecseri általános iskola méltóan emlékezik meg a község egykori néptanítójáról, a „lámpás"-ról. Előadások, vetélkedők, filmvetítések és irodalmi pályázatok teremtenek jó alkalmat életének, tanítói és írói munkásságának megismertetésére, műveinek népszerűsítésére az évforduló jegyében. Képünkön Gárdonyi Géza mellszobra látható az iskola előtti parkban. Czeidli József Devecser Férfiak napja Királyszentistvánon Községünkben - a hagyományokhoz híven - az idén is megrendezték a férfiak napját. E nevezetes ünnepségre február 19-én, a kultúrotthonban került sor. A nők étellel és itallal kedveskedtek a férfiaknak, így köszöntve az apákat, a férjeket és fiaikat. A reggelig tartó vigadalomban tetszetősen, közmegelégedésre játszott a gyulafirátóti zenekar. Most a férfiakon a sor. A hagyományos nőnapi ünnepségen - amit március 12-én rendeznek meg - a férfiak részesítik majd méltó ünneplésben az édesanyákat, a feleségeket és lányaikat. Nagy József Királyszentistván Veszélyhelyzet a szülői segédlettel Mint társadalmi köztisztasági ellenőr, örömmel látom Pápa fejlődését és szépülését. Az öreg házak új külsőt kapnak, a parkok fákkal és bokrokkal gyarapodnak. E munka során lett beültetve fenyőcsemetékkel és bokrokkal az Anna-domb, a gyerekek kedvelt szánkózóhelye is. A városi tanács a balesetek megelőzése érdekében határozott így, hiszen a domb alján lévő utcában nagy a közúti forgalom. Január elején - amíg tavaszias időjárás engedte - három önkéntes vállalkozó ültette egy teljes héten át az erdőgazdaságtól kapott csemetéket. Munkájuk - úgy tűnik - hiábavaló volt. A szülők maguk csináltak utat szánkózó gyermekeiknek a kis fenyőfák és bokrok kitördelésével, hóba tiprásával. Ezzel saját maguk teremtettek veszélyhelyzetet gyermekeiknek. Jó lenne, ha a megmaradt fák épen maradnának, és a hiány,kát tavaszszal pótolnák. Képünkön a faültető társadalmi munkások. Harsányi Józsefné Pápa, Batthyány u. 15. Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük olvasóinkkal, hogy hetenként kétszer, kedden és pénteken délután 14 órától 17 óráig tartunk fogadóórákat szerkesztőségünk levelezési rovatában (Veszprém, Szabadság tér 15., I. emelet). Más napokon csak a levélben beérkező panaszokkal és jogi kérdésekkel tudunk foglalkozni. Kérjük az időpontok pontos betartását. SZOT-beutalójegy változások Manapság minden szakszervezeti fórumon visszatérő téma. Miért üdülhetnek az idén kevesebben, mint tavaly? A feltevés téves. Az alapszervezeti üdülési felelősök valószínűleg nem mindenütt tájékoztatták a dolgozókat arról, hogy a SZOT üdülési lehetőség a tavalyival azonos. Idén is 390 ezren kaphatnak kedvezményes SZOT-beutalót. Lényegében még az egyes üdülési formák aránya is változatlan. Látszatra valóban kevesebbnek tűnik a jegyek mennyisége. Ugyanis míg korábban a beutaló csak egy személy üdülésére jogosított, most már egyetlen jegy házaspár vagy az egész család beutalására szól. Az adminisztráció egyszerűsítése, a jegynyilvántartás és -kezelés könnyítése miatt tért át a főigazgatóság erre a formára. Az intézkedés 73 ezer üdülőjegy kiadását tette szükségtelenné. További egyszerűsítés, hogy a családos beutalóhoz nem kell gyermekenként egy-egy jegy, így 35 ezer gyermekbeutaló kiadásától el lehetett tekinteni. Tehát ezért kaptak kevesebb jegyet az alapszervezetek az idén. Röviden az idei üdültetésekről, szabályokról. Harminc erre kijelölt üdülőben a főszezonon kívül a szülők vagy a nagyszülők a még nem iskoláskorú gyermekeikkel együtt üdülhetnek. A gyermekek 2 éves kortól vihetők. Ilyenkor a főszezoni családos beutalással ellentétben - ahol kötelező a gyermekekkel való étkezés - ez csak lehetőséget jelent. Épp azért a vegyes családos üdüléshez külön gyermekjegy is forgalomba került, amely a szülő beutalójegyével együtt érvényes. Továbbra is változatlan, hogy az egyéni beutalók csak egyetlen felnőtt üdülésére jogosítanak és több ágyas elhelyezést biztosítanak. Sokan szeretnének egyágyas szobába kerülni. Kérésüket jelzik az üdülőnek az „Értesítés" lapon. A házaspári beutaló mindig két személy részére érvényes, de a kétágyas elhelyezés csak házaspárok vagy élettársak üdülésekor biztosítható. Esetenként előfordul, hogy a házaspári jegyet nem házastársak kapják. Azonos nemű személyek esetén ez lehetséges. Ha külön neműek kapnának házaspári jegyet, ez elhelyezési problémát okozna az üdülőben, mivel a beutalók a szobák férőhelyei alapján készültek. Változás történt a nyári és az iskolás gyermekjegyek, valamint a szakmunkástanuló-beutalók színében. A gyermekbeutalók egységesen lilák, csak a szövegből tűnik ki, hogy lányok vagy fiúk számára érvényesek. A gyermekbeutalókhoz hasonlóan a szakmunkástanulójegyek is egységesek, kék színűek. A nemenkénti megkülönböztető színjelzés elhagyása nem jelenthet problémát, ha a szöveget is figyelik. Bányai János A tárgyalóteremből alkohol és verekedés 1982. szeptember 3-án több cigány személy ügyében tartott tárgyalást a Veszprémtti Járásbíróság, s a hallgatóság soraiban sok rokona, barátja, ismerőse ült a vádlottaknak. Köztük az alábbi bűnügy vádlottjai is: Kolompár János („Guszi") 37 éves, Kolompár Sándor („Narancs") 32 éves, Kolompár Imréné („Afika") és K. Imre 16 éves veszprémi lakosok. Nevezett személyek a tárgyalás befejeztével betértek a Várkapu presszóba, s itt valamennyien nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottak. A társaságukban volt két füredi cigány fiatalember is, akik ugyancsak beszeszeltek. Innét a Bakony presszóba vezetett az útjuk, ám a fürediek már nem tartottak velük, mert az utcán más cigány ismerőseikkel szóváltásba keveredtek, mely csakhamar verekedéssé fajult. Gyors lábú „futár" vitte a hírt a presszóban ülőknek, hogy az utcán áll a „balhé" — a füredi cigányok verik a veszprémieket —, ám mire „Narancs" és társai kirohantak, a két füredi fiatalember már „meglépett". „Narancsék" nem hagyták annyiban a dolgot, mindenképpen meg akarták torolni a sérelmeket, így hát taxiba ültek, s városszertekeresték a füredieket. Nem túlzás: a város öszszes szórakozóhelyét végigjárták, egy órán át fuvaroztatták magukat a taxival, mire a Stadion étterem környékén, az egyik utcában megpillantották a keresett két személyt. Azonnal kiugráltak a kocsiból — a tetemes taxiszámlát azért kifizették — majd ugye a két „ellenség” után. Az esti csendben a Korach Mór utcában lakók arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas tömegverekedés van az utcán, trágár ordítozással „fűszerezve". A „küzdelem” hamar eldőlt, s amint az várható volt, a fürediek húzták a rövidebbet, a két fiatalember súlyos sérüléseket szenvedett. A környéken lakók értesítése alapján szinte egyszerre érkezett a helyszínre a rendőrségi és a mentőautó. A Veszprémi Járásbíróság dr. Puszta Enikő tanácsa a vádlottakat súlyos testi sértés és csoportosan elkövetett garázdaság bűntettek miatt vonta felelősségre. Halmazati büntetésül Kolompár Jánost és Kolompár Sándort egyaránt 2—2 évi fegyházra ítélte. Kolompár Imréné — mint különös vissza,eső — 1 év 6 hónapi börtönt kapott, K. Imrének pedig javítóintézeti nevelését rendelte el a bíróság. Az előző három vádlottat több évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. Az ítélet csak a fiatalkorú K. Imre esetében jogerős. A szakmunkástanulóinknak a következő juttatásokat biztosítjuk: vidéki tanulóknak kollégiumi elhelyezést, étkezési hozzájárulást, tanulmányi eredménytől függően 400—850 forint havi ösztöndíjat, és ezen felül 500 forint társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Jó sportolási, üdülési lehetőséget, munkaruhát, hazautazási költségtérítést. Felvilágosítást szóban, és kérésre írásban ad a BAKONY MŰVEK oktatási osztálya, Veszprém, Pf. 6., 8201. Telefon: 13000/ 228., 286., 206. mellék. A képzési idő 3 év. Az elméleti ismeretek oktatása a Gépgyártástechnikai és Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet Veszprém, Március 15. u., 307. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Zirc, Rákóczi tér 1., 300. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Gépészeti Szakközépiskola Ajka, Bródy I. u. 2. intézményekben történik, a gyakorlati képzést vállalatunk biztosítja. Az ajkai intézetben 4 éves képzési időben lehetőség van szerszámkészítő és géplakatos szakmában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésére. AKI A BAKONY MŰVEKNÉL TANUL, MESTERE LESZ SZAKMÁJÁNAK! szerszámkészítő, gépszerelő,géplakatos, szakmunkástanulónak esztergályos-átképzéssel, 1983/84 es tanévre marós, köszörűs.