Napló, 1983. április (Veszprém, 39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai­­ egyesüljetek! A MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983.­április 1., péntek óRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 77. szám ____________________•_* A magánerős lakásépítésben minden technológiára szükség van Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Veszprémben ülést tartott a megyei tanács. A megjelenteket, köztük Pap Já­nost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Szilágyi Lajost, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettesét, dr. Sáli Ferencet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetőjét Gyuricza László megyei tanácsel­nök köszöntötte. A megyei tanácsülés első napirendi pontja Gyuricza László tájékoztatója volt a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága 1982. évi tevékenységéről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Is feladatokhoz igazodó rugalmassággal A megyei tanácselnök tájé­koztatójában elsőként a taná­csi testület tevékenységét ele­mezte. A megyei tanács 1982- ben tartott négy ülésén 10 napirendi pontot tárgyalt meg, s ezekkel kapcsolatban 22 ha­tározatot hozott. A testület ál­tal tárgyaltak a megye életé­ben, gazdálkodásában, a la­kosság ellátásában, igényeinek kielégítésében nagy szerepet játszanak. Ilyen volt többek között a megye hosszú távú környezetvédelmi koncepciója, a településhálózat-fejlesztési terv módosítása, melyben na­gyobb hangsúlyt kapott Sümeg és Zirc várossá fejlesztésének megalapozása. Hasonlóan fontos téma volt a balatoni üdülőkörzettel kapcsolatos in­tézkedési program, és a regio­nális rendezési terv végrehajtá­sának áttekintése, valamint a megye távközlésének helyzete. A testület megyénk távközlését korszerűtlennek tartotta, s határozatában szükségesnek ítélte egyebek közt a veszp­rémi és a balatonfüredi góc­körzet rekonstrukciójának el­végzését. A tanács által hozott hatá­rozatok többnyire a következő évekre jelölték meg egy-egy terület fejlesztésének főbb irá­nyait. A tanácsüléseken a ta­nácstagok aktívak voltak, a 4 ülésen elhangzott 62 hozzá­szólás közül 41 tanácstagé volt. A végrehajtó bizottság 13 ülésén­­egyet közösen tartot­tak a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságával a la­kásépítés, -fenntartás, lakás­­gazdálkodás és eljárás irány­elveiről) 28 főbb napirendi pontot tárgyalt, melynek vitái­ban 89 vb-tag nyilvánított vé­leményt. Ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy a döntések kialakításában az egész testület aktívan részt vett. A vb-tagok között jó a kapcsolat és együttműködés, ami elősegítette az eredményes munkát, a testület de­mokratikus szellemét. 1982-ben egy új vb-tagot választottak. A testület által tárgyalt ügyek a megye lakóinak élete, ellátása, igényeinek kielégítése stb. szempontjából rendkívül lénye­gesek. Ilyen többek között a lakásépítés, amelynek kap­csán a végrehajtó bizottság a tanácsok fő feladatául jelölte meg a terület-előkészítést és a telekbiztosítást. Az építő­anyag- és tüzelőellátást tár­gyalva megállapította, hogy az nem elégíti ki az igényeket. Szükséges, hogy a VII. ötéves tervben Veszprémben korszerű TÜZÉP-telep jöjjön létre. A műemlékvédelem elemzése kapcsán a vb elrendelte a Veszprém megye műemlék há­zak felülvizsgálatát és korsze­rűsítését. Az ifjúsági táborok sok gondot okozó működését javító határozatai mellett a testület felhívta a működtető tanácsok figyelmét a táborok felújítására, korszerűsítésére is. Jelentős társadalompolitikai téma volt a cigány lakosság helyzetével foglalkozó napi­rend. A végrehajtó bizottság határozata alapján a megyé­ben élő cigányok helyzetét gyorsabban, összehangoltab­­ban kell javítani. A központi jogszabályok módosításával kapcsolatban 9 témát érintően 70 módosító indítványt terjesz­tettek fel, melyeket a főható­ságok kedvezően fogadtak. A végrehajtó bizottság ága­zati tevékenysége során beszá­moltatta a szakigazgatási szerveket. Beszámolt tevékeny­,­ségéről az ipari, a mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztály,, a gyógyszertári központ veze­tője, a testületi beszámoltatás során a pápai járási hivatal és a devecseri nagyközségi közös tanács. A Veszprém me­gyei kórház főigazgatójának beszámoltatásakor a végrehaj­tó bizottság egyebek között határozatot hozott a rekonst­rukció meggyorsítására. A megyei tanácselnök tájé­koztatója részletesen foglalko­zott a tanács és a végrehaj­tó bizottság kapcsolattartásá­nak rendjével és gyakorlatával. Megállapította, hogy a megyei pártbizottsággal való szoros együttműködés jelentős mér­tékben hozzájárult a végrehaj­tó bizottság múlt évi tevékeny­ségének eredményességéhez. Eredményesnek értékelte a megyei tanácsnak az SZMT-vel és a HNF megyei bizottságá­val, valamint a végrehajtó bi­zottságnak a megyei KISZ-bi­­­zottsággal és a Közalkalma­zottak Szakszervezete megyei bizottságával kötött együttmű­ködési szerződésének végre­hajtását. Végezetül az átruhá­zott hatáskörök gyakorlásáról adott számot a tájékoztató. A tájékoztató megállapítot­ta: a végrehajtó bizottság te­vékenységét a változó fel­adatokhoz való rugalmas iga­zodás jellemezte. Ez megmu­tatkozott a testületi munka összehangoltságában, a hatá­rozatok feladat-meghatározó és előremutató jellegében. A megyei tanács a tájékoz­tatót vita nélkül elfogadta. Ezt követően István János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese terjesztette a tanács elé „A megye építőipa­ri és szerelőipari kapacitás­helyzete, az építő- és szerelő­­ipari szervezetek tevékenysége és feladatai a VI. ötéves terv második felében" című jelen­tését. tíz építőipari szükséglet évi 6 milliárd értékű Megyénkben az ipar, mező- elnökhelyettes megállapította, gazdaság, idegenforgalom hogy megyénk építőiparára a hosszabb ideje évi 5-6 mil­ túlkoncentráltság jellemző. A liárd forint értékű építőipari minisztériumi építőipar 1982- szükségletet támaszt. A me- ben 2,5 milliárd forint érték­gyében működő építőipari szer­­ben végzett építési, szerelési vezeték helyzetét áttekintve az (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János fogadta Petar Sztambolicsot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első,titká­ra csütörtökön a KB székházá­ban fogadta Petar Sztamboli­csot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnök­ségének elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Kádár János és Petar Sztam­bolics áttekintette a két szom­szédos szocialista ország kap­csolatainak alakulását és vé­leménycserét folytatott a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­séről. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy országaink együttműködése kiegyensúlyo­­zottan, gyümölcsözően fejlő­dik és megerősítették készsé­güket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyíté­sére, ami megfelel népeink ér­dekeinek. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Puja Frigyes külügyminiszter, Lazar Mojszov, a JSZSZK kül­ügyminisztere, továbbá Simon Pál hazánk belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Kádár János fogadta Petar Sztambolics jugoszláv államfőt Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vég­rehajtását, valamint a lakbér­rendezés előkészítését szolgáló munkálatok menetéről és a to­vábbi tennivalókról. Ennek ke­retében elfogadta azokat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatási rendszerének véglegesítéséhez. A kormány elfogadta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi fel­adatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az idő­ben és jó minőségben elvég­zett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi-műszaki eszközök —át­lagos időjárással számolva — megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési elő­irányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgazda­ság előtt álló további felada­tok végrehajtásához adják meg a szükséges támogatást. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy az előző évekhez viszo­nyítva a helyzet javult, de to­vább kell erősíteni az árak el­lenőrzését és nagyobb szigor­ral kell fellépni a szabályok megsértőivel szemben. A ta­pasztalatokat az árrendszer to­vábbfejlesztésében is haszno­sítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfog­lalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechni­ka alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltéte­lek összehangolt fejlesztésére. Kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés Vállalati vezetők a füredi szívkórházban Éves értékelő ülésre hívta össze a Balatonfüredi Állami Kórház azoknak a vállalatok­nak, intézményeknek, szövetke­zeteknek a gazdasági és tö­megszervezeti vezetőit, ame­lyekkel szocialista szerződés­ben áll. A szerződés lényege, hogy a gazdálkodó egységek anyagi erejükhöz mérten segí­tik a kórházat, amely ennek fejében bizonyos határok kö­zött soron kívül fogadja az üzemek kezelésre szoruló dol­gozóit. Az összejövetelen - melyen részt vett dr. Bálint György, az egészségügyi szakszervezet központi vezetőségének képvi­selője , dr. Böszörményi Ernő kandidátus, a szívkórház fő­igazgató professzora köszön­tötte az ország minden részé­ből érkezett vendégeket. Be­szédében az együttműködés eredményeit foglalta össze. A szerződések jelentőségét mél­tatva aláhúzta, hogy az érin­tett vállalatok összesen mint­egy 300 ezer dolgozót foglal­koztatnak. Utalt rá: erre a közvetlen kapcsolatra azért is szükség van, mert az 1981-ben bevezetett új beutalási rend­szer nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket: a megyék által küldött betegek 50-60 százaléka még mindig a nyug­díjasok közül kerül ki, holott a népgazdaság számára külö­nösen fontos, hogy mellettük nagy számban gyógyítsák az aktív dolgozókat. A szerződé­sek nagymértékben erősítik ezt a törekvést, hiszen a vál­lalatok által küldött beutaltak 90 százaléka aktív kereső. Figyelemre méltó, hogy 1982- ben a füredi szívkórház 902 beutalóját nem vették igény­be a megyék. A „vállalatokkal kiépített jó kapcsolatnak kö­szönhetően ezek a helyek nem vesztek el, hanem napok alatt megkapták őket a rászoruló dolgozók, akiknek egyébként csaknem 70 százaléka fizikai állományban van. Elmondta dr. Böszörményi Ernő azt is, hogy a szívkórház igyekszik egyre nagyobb segítséget ad­ni az üzemegészségügyi szol­gálatnak. Ennek egyik módja, hogy a korábbinál részlete­sebb, több információt tartal­mazó zárójelentést adnak a betegeknek, s így a további kezelés-gondozás eredménye­sebb lehet. A jövő tervei kö­zé tartozik, hogy a munkahelyi rehabilitáció részkérdéseiben is megpróbálnak hathatósabb szakmai segítséget nyújtani. Az együttműködés kereté­ben tavaly 1368 beteget foga­dott a füredi szívkórház az együttműködő vállalatoktól. A főigazgató arról is beszámolt, hogy mit kapott cserébe a (Folytatás a 2. oldalon) Nyilvános egyetemi tanácsülés Nyilvános egyetemi tanács­ülés keretében ünnepelte a Veszprémi Vegyipari Egyetem hazáink felszabadullá­sainak 38. évfordulóját. Veszprém Város Vegyesikanálnak kamarakórusa műsorát ünnepi beszéd követ­te. Dr. Halász Aurél tanszék­vezető egyetemi tanár méltatta a magyar történelem nagy sorsfordulóját, majd az azóta el­telt 38 esztendő eredményeit vette számba. A 70-es években szinte már megszoktuk sikereinket — mon­­dotta. — Ez éppen olyan ve­szélyes, mint a kesergé­s. Ami­kor a külső és belső gazdasá­gi körülmények megváltoztak, szigorodtak, sokakban kétségek ébredtek. Megbirkózunk-e a nehézségekkel? — tették fel­ a kérdést helytelenül. Hogyan birkózzunk meg a nehézségek­kel? Mi a legésszerűbb cselek­­­véssorozat, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel? Ezek a he­lyes kérdések. A műszaki-tudományos fej­lesztés kulcskérdés előrehala­dásunkban. Az egyetem okta­tói csak e­kkor tudják felkészí­teni a jövő műszaki értelmisé­gét,­ ha maguk is igazítják lé­péseiket, gondolkodásukat, egész tevékenységüket az új­szerű követelményekhez. Az ünnepi beszéd elhangzása után műszaki doktorok avatá­sára került sor. Az egyetem rektorától heten vehették át a doktori címet igazoló oklevelét. Végezetül a KISZ Központi Bizottság Kiváló KISZ Szerve­zet zászlaját vette át Szönyi Péter KISZ-s titkár. Dr. Heil Bálint, az egyetem rektora, új műszaki doktorokat avatott.

Next