Napló, 1983. szeptember (Veszprém, 39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZETILAGJI ÉSI MEGYEI IMACSAPJA 1983. szeptember 1., csütörtök ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 206. szám KISZ-munka a lakóhelyen Szervezzék a szabad idő kulturált eltöltését Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délután dr. Szekeres Imrének, a megyei párt-vb tagjának, a KISZ megyei bizottsága első titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A testület munkájában részt vett Kiss János, a KISZ KB osztályvezető-helyettese (a KISZ KB mellett működő lakóhelyi rétegtanács titkára), Szűcs László, a megyei pártbizottság munkatársa, Zlati István, a várpalotai városi pártbizottság első titkára. Első napirendi pontként a testület Kadnár Lajosnak, a veszprémi járási KISZ-bizottság titkárának, és Demján Bélának, a várpalotai városi KISZ-bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta a lakóterületi KISZ-munka tapasztalatait és a további feladatokat. A napirendi pont iránti nagy érdeklődést mi sem tanúsítja jobban, hogy a szóbeli kiegészítések után mintegy tíz kérdés és tizenkét hozzászólás hangzott el. Mind a jelentésekből, mind pedig a vitából egyértelműen kiderült, hogy egyre nagyobb jelentősége van a fiatalok lakóhelyen végzett politikai, közéleti tevékenységének. Ahogy megfogalmazták: a KISZ Központi Bizottság 1980. szeptember 19-én hozott határozatának értelmében a lakóterületi KISZ-munka, a lakóhelyi KISZ- szervezetek egyik legfőbb feladata a politikai tudatformálás mellett a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésének megszervezése. Különösen fontos ez a községekben, ahol erre jóval kevesebb lehetőség, feltétel van mint a városokban. A veszprémi járás KISZ- tagságának például csaknem egyharmada (mintegy ezer fiatal) községi alapszervezeteknek tagja. Elhangzott a jelentésben az is, hogy a KISZ-alapszervezetek átlagéletkora alacsony, mindössze 19 év. Gondot okoz az, hogy kevés 20—25 év közötti fiatal vállal mozgalmi munkát. Erősen hat a szervezeti életben a titkárcentrikusság, a titkár működését általában csak néhányan segítik. A járási KISZ-bizottság arra törekszik, hogy a közéleti munkára való serkentés érdekében szorosabbá tegye a helyi tanácsok, pártszervezetek és a KISZ-szervezetek kapcsolatát, így a községpolitikai feladatok megoldásában is jobban számíthatnak a fiatalok közreműködésére. Alapvetően mások a körülmények Várpalotán. Az előterjesztett jelentés ezért nem is a lakóterületi KISZ-alapszervezetek tevékenységével foglalkozott elsősorban, hanem azzal, hogy a város nagyüzemeiben tevékenykedő KISZ- alapszervezetek tagjai hogyan vesznek részt a lakóhely, a lakótelep, a városkörnyéki köz-ségek társadalmi, politikai, kulturális életében. A testület mindkét jelentést reálisnak, helytállónak értékelte, s egyhangúlag elfogadta. (A napirendi pont részletes ismertetésére lapunk későbbi számában visszatérünk.) Ezt követően a megyei KISZ- bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a megyei Ifjú Gárda-parancsnokság tevékenységéről, terveiről, majd egyéb ügyeket tárgyaltak. Párbeszéd eredményekről, tennivalókról Nemzetiségi küldöttválasztó gyűlések a községekben A Hazafias Népfront megyei bizottsága, az elnökség mellett működő nemzetiségi munkabizottsággal, valamint a helyi tanácsokkal együttműködve készítette elő az elmúlt hetekben a megyénk nemzetiségiek lakta községeiben ma kezdődő küldöttválasztó gyűléseket, öt év elmúltával ugyanis ismét kongresszusra készülnek a hazánkban élő nemzetiségek. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége október végén hetedik, míg a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége december elején hatodik kongresszusát tartja, s ezt megelőzően zajlanak a küldöttválasztó gyűlések. Veszprém megye hét községében tartanak - mától kezdve szeptember közepéig - nemzetiségi gyűléseket, amelyen a 43 községben élő szlovák, illetve német nemzetiségiek vesznek részt. A kongreszszus előkészítéseként mindenütt szót ejtenek a nemzetiségi politika területi és helyi megvalósításáról, a minőségi előrelépés lehetőségéről. Megyénkben minden bizonnyal sok szó esik a nemzetiségiek kulturális életéről, a művészeti együttesek működésének eredményeiről, munkájuk színvonalának emeléséről. Az elmúlt öt évről szóló beszámolót mindenütt az országos választmányok tagjai, illetve a megyei nemzetiségi munkabizottság tagjai tartják. A rendezvények ünnepélyességét fokozza, hogy a résztvevőket a művészeti együttesek műsora is köszönti. A Veszprém megyei nemzetiségi községeket egyébként öszszesen 25 küldött képviseli a kongresszusokon. Ülésezett a HVDSZ megyei bizottsága Tegnap Veszprémben ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A testületet dr. Táncsics Aladár mb-titkár tájékoztatta a szakmai szakszervezet érdekkörébe tartozó vállalatok első félévi gazdálkodásáról. Mint a bevezetőben hangsúlyozta, az év elején alakult kisvállalatok tevékenységéről ezúttal nem szól, mert e témakör a közeljövőben sorra kerülő testületi ülésen szerepel. A többi vállalat, üzem tevékenysége általában eredményes volt. A megyei Gépipari Szolgáltató Vállalat késztermék-termelése nőtt, s fokozódott szolgáltató tevékenysége is. A Patyolatnál a közületek mosási igénye fokozódott, s a munka minőségének javulását jelzi, hogy csökkent a reklamációk száma. E vállalatnál egyébként cselekvési programot dolgoztak ki a hatékonyság javítására. A kommunális szolgáltató vállalatoknál az egyes ágazatok között átrendeződés ment végbe. A Vízés Csatornamű Vállalatnál az alaptevékenység mellett fokozódott az ipari és kereskedelmi tevékenység is. A megyei bizottság titkára részletesen elemezte az egyes vállalatok eredményeit, illetve a gondok eredőjét. Kiemelte, hogy a költségvetési üzemekben lényegesen több újítás született az első félév során, mint a korábbiakban, s jelentős volt az üzemanyagmegtakarítás is. A beszámoló és az azt követő hozzászólások egyaránt szóltak a vállalatoknál, üzemeknél tapasztalható munkaerőhiányról, ami különösen az építőipari ágazatok tervteljesítésénél okoz gondot. Elismerően szóltak a megyei bizottság tagjai a lakbér-módosítással összefüggő feladatok többségében reklamáció nélküli teljesítéséről is. A tegnapi testületi ülésen ugyanakkor megvitatták a második félévvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, s elfogadták a munkatervet is. A Harmónia füzetcsalád a Fűzfői Papírgyár legújabb terméke címmel képes tudósítás a lap 3. oldalán. Koszorúzások, ünnepségek, kitüntetések a 33. bányásznapon Kiállítások, gazdag kulturális és sportműsorok Várpalotán nyitják meg a „Bányász Kulturális Hetek”-et Szeptember első vasárnapja - az 1919-es szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére - 1950 óta a magyar bányászok napja, amelyen az ország dolgozó népe köszönti a szakma, az iparág kollektíváját, a föld alatti és a föld feletti üzemek bányászait. Az augusztus 30-án, a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél tartott megemlékezéssel megyénkben is megkezdődtek a 33. bányásznap rendezvényei. Szeptember 2-án délelőtt a Veszprémi Szénbányák megyeszékhelyi központjában tartanak ünnepséget, délután pedig a vállalat, valamint a Fejér megyei és a móri járási pártbizottság, KISZ-bizottság képviselői Balinka bányaüzem dolgozóival együtt megemlékezést tartanak a fasiszták által elhurcolt és kivégzett bányász mártírok emlékművénél Kisgyónban. Szombat délelőtt Várpalotán, a Bányász Sporttelepen, Ajkán pedig délután, a városi parkerdőben rendeznek nagygyűlést. Ugyanezen a napon Zircen a dudari Móron a balinkai, Úrkúton a mangán, Tapolcán pedig a bauxitbányászok tartanak bányásznapi megemlékezést. Balatonalmádiban a Bauxitkutató Vállalat kollektívája rendez ünnepséget. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat, valamint az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat dolgozói ezt megelőzően ünnepelnek, és szombaton részt vesznek az ajkai, a tapolcai, a várpalotai és a zirci ünnepségeken, amelyeken a társvállalatok is képviseltetik magukat. Várpalotán, Ajkán, Padragon, Zircen az ünnepség kezdete előtt zenés ébresztő és térzene köszönti a települések lakóit. Több helyen lesz népművészeti vásár, kiállítás, cserépvásár, különféle kulturális műsor, táncest és hasonló szórakozási lehetőség, rendezvény. Dr. Hardy Zoltán köszöntése Tegnap a megyei pártbizottság székházában Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyuricze László, a megyei tanács elnöke köszöntötték dr. Hardy Zoltánt abból az alkalomból, hogy 30 éve, 1953. szeptember 1. óta tölti be a megyei tanács vb-titkári tisztségét. Megyénk legnagyobb gyümölcstermelő nagyüzeme a Pápai Állami Gazdaság. Bánhalmai kerületében javában folyik már a gyümölcsszüret, a megye, az ország üzleteibe jelentős mennyiségű almát és körtét szállítanak innen. A gyümölcs egy része válogatás után exportra indul. Úticélja az NDK. Képünkön: Válogatás után a hűtve tárolóba szállítják a körtét. Változások a tánc- és iparművészképzésben Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban A Magyar Iparművészeti Főiskola képzési rendszerének korszerűsítéséről és az Állami Balettintézet főiskolává szervezéséről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Művelődési Minisztériumban az intézmények vezetői és a terület irányítói. Nagyszentpéteri Géza, az egyetemi és főiskolai főosztály helyettes vezetője elmondotta: 1981-ben született meg az a minisztertanácsi rendelet, amelynek értelmében felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell a felsőoktatási intézmények rendszerét. E döntés alapján készült el az a 15 éves távlati fejlesztési program, amely a hazai művészeti főiskolák továbbfejlesztésével, oktatásának korszerűsítésével foglalkozik. Most a terv megvalósításának első lépéseként került sor a hazai iparművész- és táncművészképzés reformjára. Dózsa Imre, a balettintézet igazgatója a terveikről, elképzeléseikről egyebek között elmondotta: a balettintézet neve a főiskolai rang ellenére is a régi marad, hiszen így vált ismertté az egész világon. Az oktatás főiskolai színvonala eddig nem volt kétséges senki előtt, s ezen nincs is mit változtatni. Viszont több elméleti, főiskolai tárgyat kívánnak beiktatni a tantervbe, hogy a hallgatók szakmai ismereteinek és az általános műveltségének szintje is emelkedjék. A jogi-szervezeti helyzet változása — mondotta Dózsa Imre - lehetővé teszi bizonyos eddigi ellentmondások megszüntetését. A kilencévi tanulás után a végzett balettművészek ugyanis nem kaptak diplomát, így történhetett meg, hogy például a zeneművész kollégáikkal egy színházban dolgozva hátrányos helyzetbe kerültek Az érettségi utáni, eddig egy éves „művészképző" időtartama két évre emelkedik, az utolsó év színházi, együttesi gyakorlat, s ezalatt főiskoláskér ösztöndíjat, s egyéb eddig nem járó juttatásokat kapnak hallgatók, s diplomát szereznek. Gergely István, a Magya Iparművészeti Főiskola rekte többek között hangsúlyozta azért van szükség az intézményi képzés reformjára, mert e oktatás eddigi céljaiban a főiskola szerkezetében az iparűvészettel kapcsolatos társadalmi igények mind ez ideig nem érvényesültek megfelelően. Az iparművészeti nevelés korszerűsítésére készített program a környezeti kultúra fejlesztése és az életminőség alakulása közötti összefüggés felismerésének következménye. Szükséges a hagyományos iparművészképzés gyakorlatának, szemléletének és módszereinek megváltoztatása — mondotta Gergely István — hiszen a gyakorlati gondolkodású szakemberek nemcsak egyedi, szép tárgyak alkotói lesznek, hanem az ipar szükségleteihez igazodva befolyásolni is képesek a termelést. Az új képzés tartalmában közeledést jelent az iparhoz, bár ennek gyakorlati megvalósulása nemcsak oktatási kérdés. A főiskola oktatás-korszerűsítési programja lényegében beruházás nélkü segíti a képzés fejlesztését, elsősorban a meglévő bels erők célszerű csoportosításár, illetve a társadalmi, az ip, a felsőoktatási és az intézeéyi kapcsolatok szélesítése valósul meg.