Napló, 1983. november (Veszprém, 39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

^8201 Ve...r’m, Lenin tér 5. Pf. 7.1* Világ proletárjai, egyesüljetek:­­ ÚVfej-1 31­7 * 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. november 1., J­edd ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 258. szám Elsőbbség az exportszállítmányoknak Kisméretű kocsihiány a MÁ­V-nál Az elmúlt hetekben tetőzött az őszi szállítási igény a vasúti kocsik iránt. A MÁV hetente 60-70 ezer kocsit tudott bizto­sítani, az igények mintegy 20 százalékát viszont képtelenek voltak kielégíteni. Mint Takács Béla, a Központi Szállítási Ta­nács titkára elmondta, szerve­ző, koordináló munkájukkal feltétlen előnyben részesítik az exportot. Az időben — 72 órá­val a rakodás előtt — bejelen­tett igényeket szinte száz szá­zalékban kielégítik. A MÁV Tapolcai Körzeti üzemfőnökségén a környező üzemek, szövetkezetek áruinak feladása a jellemző. A térség­ből ugyan nem irányítanak ta­karmányszállítmányokat az aszály sújtotta alföldi megyék­be, ám a MÁV eszközeinek ilyen irányú átcsoportosítása időnkénti, és részleges kocsi­hiányt okoz Tapolca térségé­ben is. A lehetőségeken belül mindenképpen kielégítik az exportra szánt termékek, élel­miszerek, valamint a lakossági építőanyag-ellátás fuvarigényét. Tetemes mennyiségű bort szál­lítottak a Badacsonyi Állami Gazdaság badacsonyörsi pin­cészetéből szovjet és NDK ex­portra, Polgárdi térségéből ga­bonát Csehszlovákiába, Len­gyelországba, a füredi hajó­gyárból daruszerkezeteket a Szovjetunióba. Idén mintegy 2,5 millió tonna áru elszállítása vár a tapolcai vasutasokra, amelyből kétmillió tonnát már továbbítottak. Legnagyobb ter­mékcsoport változatlanul a ba­­zaltzuzalék, amelyből másfél millió tonnát továbbítottak a MÁV fordakocsijai. Némi cu­korrépa feladására is sor ke­rül Polgárdi, Ukk és Jánoshá­­za térségében. Ezekhez ugyan­csak kellő számú vasúti kocsit tudnak biztosítani. A veszprémi körzeti üzemfő­nökség az év elmúlt részében több mint 2,8 millió tonna árut szállított el, 160 ezer tonnával többet a tervezettnél. Legna­gyobb volumen a műtrágya. Pétről eddig 475 ezer tonnát vittek el exportra, s 190 ezer tonna vár még elszállításra, felerészt külföldre. A Peremar­­toni Vegyipari Vállalattól mint­egy 60—70 ezer tonnát kell ki­szállítani mezőgazdasági nagy­üzemeinkbe. További nagy szállíttató még a Veszprémi Szénbánya Vállalat, jelentős — hét-tízezer tonnás - tételeket visznek el az Inotai Alumíni­umkohóból, a fűzfői Nitroké­­miából, valamint a papírgyár­ból. 60 vagont igényel az év hátralévő részében a zirci MEZŐGÉP 250 permetező­berendezésének elszállítása a Szovjetunióba. Az exportot fel­tétlen előnyben részesítik, annak ellenére, hogy szeptemberben 1300, októberben 1800 kocsi­val kevesebbet tudtak kiállíta­ni az igényeknél. Térségünkből tetemes műtrágyaszállítmányok mennek az Alföldre, Bács-Kis­­kun, Csongrád megyébe. Erre 40 kocsiból álló jordaszerelvé­nyeket biztosít a MÁV Szom­bathelyi Vasútigazgatósága. Sikerült megállítani a szántóföldek korábbi csökkenését A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a­­művelésbe a par­lagot és a bányászatra hasz­nált területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lukács Béla MÉM főosztályvezető tájékoz­tatta az MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek re­kultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítet­ték, s­­ a beavatkozás nyo­mán mindent egybevetve 6 500 hektárt vonhattak ismét­­ szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesít­ménye. Részben ennek is kö­szönhető, hogy az idén sike­­(Folytatás a 2. oldalon) Veszprémből Szentkirályszabadjára Radnóti-emlékmenet a béke jegyében Talán az utolsó magyar szó, amit Radnóti Miklós leírt Szent­királyszabadja volt. Utolsó hét soros verse alatt a falu neve állt és a dátum: 1944. október 31. A háború végén fegyverte­lenül elpusztult költő — akinél szebb szavakkal békéről, em­berségről, hazáról csak nagyon kevesen tudtak vallani — alak­ja jelképpé vált. Humánuma és szellemisége előtt évente emlékmenettel tiszteleg Veszp­rém város ifjúsága. Vasárnap is százak keltek útra. A Radnóti emlékmenet útja Veszprémtől Szentkirály­­szabadjáig vezetett. Eljöttek a középiskolák diákjai, a dolgozó fiatalok képviselői, a költő ne­vét viselő szocialista brigádok tagjai. Radnóti Miklós szellemi ha­gyatékát Pinkavölgyiné Bon­­gor Erzsébet, a Hazafias Nép­front városi bizottságának tit­kára méltatta beszédében. El­mondta: „Radnóti szellemi ha­gyatékából meríthet minden békeszerető ember, olyanok is, akik utoljára az iskolapadban olvasták verseit. Még inkább azok, akik ismerik művészetét, életútját, azt a pályát, amely a humanista művekkel kikövezve vezetett a munkatáborba, „Szerbia vak tetejére", s onnan az ostoba halálba." Beszélt arról is, hogy jelen­legi helyzetünkben, az atom­fegyverek árnyékában, az ame­rikai rakétatelepítések fenyege­tő közelségében különösen szükség van az erőteljes, meg­győző érvekre a háború elke­rüléséért. Nem szabad hagy­ni, hogy csökkenjen a szavak ereje. Hatásos, érvelő, meg­döbbentő példázatokat, szívhez­­agyhoz egyaránt szóló szavakat kell találnunk. Radnóti szavai vitathatatlanul ilyenek. A költő, akinek egész életét a béke utáni már-már megható vá­gyakozás kíséri végig, négy évtizeddel halála után is segít­ségünkre tud sietni. A beszéd és a szavalatok után a fiatalok, a brigádok, s a társadalmi szervek megko­szorúzták a költő emlékházát. Fotó: A. H. P. A zene gazdagabbá tesz bennünket Felavatták a füredi zeneiskola épületét Az eseményhez méltó, nagy érdeklődés mellett avatták fel tegnap a balatonfüredi zene­iskola szép épületét. Az ün­nepségen megjelentek hazánk vezető művészei éppúgy, mint a város társadalmi és szakmai vezetői. A gyerekek fanfárjai és a Bem iskola énekkara után Horváth Ottó igazgató köszön­tötte az egybegyűlteket, majd Ferencsik János karnagy, főze­neigazgató, Balatonfüred dísz­polgára mondott rövid avató­beszédet. Arról beszélt, hogy az ember nem lehet meg a szellem gazdagítása nélkül, s ennek a belső gazdagításnak az egyik legfontosabb eszköze a zene. A mai naptól Balaton­füred városában a muzsika igazi otthonra lelt, s remélhe­tőleg ez az otthon sok örömet fog még szerezni a fürediek­nek, hiszen a legnagyobb öröm — hangoztatta a Kossuth-díjas karnagy — ha az ember maga muzsikál. Ezt követően Szűcs Károlyné, a városi tanács osztályvezetője szólt azokról az erőfeszítések­ről, amelynek nyomán elérke­zett az avatás napja. Kodály Zoltán szavait idézte, melyek szerint a zenei élet alapépít­ménye az iskola. Füred most egy ilyen fontos intézménnyel gyarapodott, s külön köszöne­tet mondott azoknak, akik a létrehozásában részt vettek. Az épületet kétmillió forint­ért a megyei tanács vásárolta meg erre a célra, s a város 800 ezer forintot költött a cél­szerű átalakításra, melyet a városgazdálkodási vállalat vég­zett el, magas színvonalon. A 234 diák és a 11 tanár a 9 tanteremben kultúrált körülmé­nyek között dolgozhat. Türel­mes és eredményes munkát kí­vánt az előadó valamennyiük­nek. Szelényi Pál, a megyei ta­nács főelőadója rövid beszé­dében fejezte ki örömét, hogy az épületet hosszú erőfeszíté­sek után a mai napon birtok­ba vehetik. Ezt követően a Radnóti általános iskola diák­jai köszöntötték az új zeneis­kolát, majd Ferencsik János ünnepi külsőségek között át­vágta a szalagot, megnyitva az épületet a zenetanuló ifjú­ság előtt. Az ünnepség a Himnusz kö­zös eléneklésével zárult, de ezzel a megnyitó eseményei még nem értek véget. A SZOT- iskola dísztermében a világhí­rű művészházaspár, Ágay Ka­rola és Szendrey Karper László adtak nagysikerű hangversenyt, melynek bevételét a füredi ze­neiskola javára ajánlották fel. Ferencsik János az avatóbeszé­dét mondja.

Next