Napló, 1984. január (Veszprém, 40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

Világ proletárjai­­ egyesüljetek: AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA­­S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. január 3., kedd ARA: 1,40 FORINT XL évfolyam, 1. szám ­ Losonczi Pál újévi köszöntője L­osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke újév alkal­mából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetí­tett a rádió és a televízió. A köszöntő így hangzott: Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal kö­szöntjük egymást, szoká­sunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy vissza­tekintsünk az elmúlt esz­tendőre. Röviden összefog­lalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmé­nyek közepette is sikerült fő céljainkat elérni. Súlyos, mondhatni válsá­gos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utol­só hónapjait. Aggódtunk a világ békéjéért. A békéért, amely boldogu­lásunk alapfeltétele volt és lesz a jövőben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egy­más mellett élés elveinek gyakorlati meg­valósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a rea­­litásokat figyelembe véve éltünk és dolgoz­tunk politikai, társadalmi, gazdasági cél­jaink megvalósításáért. Minden fórumon és minden alkalommal szót emeltünk a vilá­got nyugtalanító nézeteltérések békés ren­dezéséért, az eltérő társadalmi rendszerű or­szágok kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző együttműködéséért. Napjainkban még időszerűbb az a fő­­ politikai törekvésünk, hogy belső építő­­munkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetkö­zi feltételeket. Ez a cél vezet bennünket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatok­ban, ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel állhata­tos törekvéseink kinyilvánítására. Józan, mértéktartó álláspontunk kifejtése a világot megosztó fő kérdésekben jó fogadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői kö­rében. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy az enyhülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra talál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban kapcso­latainkat nemcsak megőriztük, hanem azo­kat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, követke­zetes, elvi alapokon folytatott külpolitikánk mind nagyobb elismerést szerzett hazánk­nak a szocialista közösségen túl a más tár­sadalmi berendezkedésű országokban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet-nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közele­désnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapotot ér­tünk, hanem a kölcsönösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és népével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szocialista társadal­mi rendszerünk. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az ebből fa­kadó szövetségesi, baráti elkötelezettségein­ket mindig és mindenütt híven képviseljük a legcsekélyebb elvi engedmény nélkül. Szövetségi viszonyunkból származó bizton­ságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi elő­nyökért. Ez népünk alapvető érdekével és egyetértésével is találkozik. Ma különösen nagy szükség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen nap­jainkban újabb amerikai rakétákat telepí­tenek Nyugat-Európában és az imperializ­mus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra kényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink védelmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. Bármilyen nehéz megpróbáltatást jelent ez számunkra, nem engedhetjük meg, hogy bár­ki is az erőfölény birtokában kényszerítse ránk akaratát. A két világrendszer között kialakult erő­viszonyok következtében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erő­­egyensúly, a kölcsönös biztonság a fegy­verzetek alacsonyabb szintjén is jól szol­gálná a béke fenntartását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama az utóbbi évtizedekben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállítani az esztelen fegyverke­zési hajszát. Nekünk semmilyen érdekünk nem­ fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeményezők az új fegyve­rek gyártásában és elterjesztésében. Törté­nelmi t tény, hogy mindig ellenfeleink kezde-­­ ményezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más vá­lasztásunk, mint létrehozni a katonai erők­­ egyensúlyát. Most sem tehetünk mást, ezt kívánja saját érdekünk, de az egész embe­­­­riség békés jövőjéért érzett felelősségünk is. Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Politikai, gazdasági­­ és társadalmi eredményeinknek is köszön­hető, hogy nemzetközi szerepléseinket szé­les körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszültség, az immár egy évtizede tartó vi­lággazdasági válság következtében gond­jaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelésére tett erő­feszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár , és a tőkés exportunkat nehezítő számos ob­jektív és adminisztratív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életre­valóságáról tanúskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen meg­birkóztunk. Gazdaságunk jól működik, meg i­s őriztük fizetőképességünket. Az alapvető fo­­­­gyasztási cikkekből az áruellátás kiegyen-­­ súlyozott az ismert aszálykárok ellenére is.­­ További erőfeszítéseket tettünk gazdasá- j gunk belső szerkezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink el­érése érdekében a termelőmunka és az irá­nyítás területén is nagyobb feladatokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minő­ségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka ered­ményeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a leg­jobban rászorulók anyagi helyzetének ja­vítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szo­cialista nemzeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világ-­s nézetre való tekintet nélkül is egységesek­­ vagyunk a béke megvédésének, a szocialis­ta társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük és minden eszközzel véd­jük vívmányainkat, és mindent elkövetünk ; azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Egy nemzeti célunk szolgálatában foly­­­­tatjuk a szocializmus építését, polit t­tikai, társadalmi, gazdasági rendünk demokratikus fejlesztését. Dolgunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsé­ge, tenniakarása, kemény munkája, küzdel-­­­me­­ szövetségeseinkkel, a testvéri népek összefogott erejével együtt — további boldo­gulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Köz­­­­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó reményben kívánok valamennyiüknek, egész magyar né­­­­pünknek, minden barátunknak békés, bol­dog, eredményekben gazdag új esztendőt. Bizakodó, reményteljes évkezdet Erőfelmérés, zavartalan munkakezdés az új év első munkanapján A jó h­angulatú óévbúcsúztatót követően az új év első mun­kanapját szinte mindenhol bizakodás, reményteljes évkezdet jel­lemezte. Igaz, több üzemben - az erőművekben, az alumínium­­kohókban, a nagyüzemi mezőgazdasági telepek egy részében sem szilveszterkor, sem újévkor nem maradt abba a munka. Akárcsak a MÁV-nál, a Volánnál, vagy az ÉDÁSZ-nál és a víz­műnél, ahol a szolgáltatás folyamatossága mindennapi kötele­zettség, és így ünnepen is dolgoztak az emberek. A legtöbb vállalatnál az új év első munkanapján egyszerűen tovább folytatták az 1983-ban megkezdett tevékenységet. Például a Bakony Művekben, a Herendi Porcelángyárban, az Ajkai Üveg­gyárban, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Má­sutt is a múlt évi tapasztalatok összegezése és az erőfelmérés jellemezte az évkezdetet, vagy éppen a munkásgyűléseken ismer­tették a vezetők az idei feladatokat és lehetőségeket. Ezekről számolunk most be híradásainkban. Veszprémi MEZŐGÉP Vállalat Munkásgyűléssel kezdődött hétfőn reggel az év első aktív napja a veszprémi MEZŐGÉP Vállalat dolgozói számára. A megyeszékhely központi üze­mében tartott évköszöntő ese­ményen Csordás Kálmán igaz­gató szólt a­ kollektíva 1983. évi sikeres teljesítményéről. Ki­magasló eredményeket őriz a vállalati évkönyv a múlt esz­tendőről: 1,3 milliárd forint ár­bevételt értek el, a várható nyereség 115 millió forint, mi­közben a vállalat lehetőségei­ből 5,2 százalékos bérfejlesz­tésre is futotta. Az eredmé­nyek „legsúlyosabb" tételei: több mint 26 ezer darab kis­­traktort gyártottak és túltelje­sítették exporttervüket is. A vállalat igazgatója, miután utalt rá, hogy a pontos mér­legeredmények ismerete alap­ján később termelési tanács­kozásokat tartanak, felvázolta az idei főbb feladatokat is. Másfél milliárd forint értékű árbevételt céloztak meg, 36 ezer darabra növelik a kistrak­­torgyártást, bővítik az expor­tot, magasabbra emelték a nyereségmércét. A vállalat kö­zössége előtt álló teendők nagyságára és bonyolultságá­ra utal, hogy a 4 százalékos to­vábbi bérfejlesztést a 40 órás munkahétre való áttérés mel­lett kívánják megoldani. A MEZŐGÉP Vállalat ugyan cél­tudatosan — termelési felada­tai szolgálatában — fejleszti műszaki-technikai apparátusát, nagyra törő terveit csak a kol­lektíva fokozott erőfeszítéseivel, kitartó munkával, fegyelemmel, a dolgozók megújuló kezde­ményezőkészségével érheti el. A munkásgyűlés résztvevői kinyilvánították: készek, képe­sek a terv megvalósítására. Veszprémi Szénbányák Jól végződött az óév és si­keresen kezdődött az új év a Veszprémi Szénbányák üzemei­ben, ahol sok dolgozó január 2-án, 1984 első munkanapján már a­­második műszakját tel­jesítette. Vasárnap, január el­sején ugyanis — bár ünnep volt — több brigád leszállt a mélybe, elvégezte a szükséges biztosításokat, átvizsgálta a k­aparós­za­lag­okat, gépeket, szállítóhevedereket, előkészítet­te a hétfői termeléshez a fron­tokat, elővárásokat. Ezzel meg­alapozták, hogy hétfőn, a „ren­des műszakok” alatt a terme­lés zavartalan legyen. A hangulat, a közérzet a bányákban jó. Egyrészt azért, mert az iparág vállalatai kö­zött elsőként, 1983. december 17-én sikerült teljesíteni az éves tervet, és ezt az óévben még 153 ezer tonnával meg is tetézték. (Az ígéret — mint is­meretes — 1130 ezer tonna volt a terven felül.) Az új év első műszakján a leszállók száma meghaladta a decemberi átla­got. A jó előkészítés, a na­gyobb termelőlétszám, a meg­felelő munkakedv, versenylen­dület eredményeiként a dél­előttös műszakban dolgozók túlteljesítették a követelménye­ket. A vállalat és az üzemek ve­zetői valamennyi leszállót kö­szöntötték az új év első mun­kanapján, és kérték a dolgo­zókat, hogy 1984-ben is az ed­digiekhez hasonló helytállással járuljanak hozzá a népgazda­ság energiaigényeinek és a lakosság tüzelőanyag-szükség­­letének kielégítéséhez. A terv szerint a Veszprémi Szénbá­nyák dolgozói 1984-ben 100 ezer tonnával többet termel­nek a tavalyi előirányzottnál. Az új évben már a korsze­rűbb, szezonális, növelt üzem­idejű munkarendben dolgoz­nak. Saját erőből és némi kül­ső segítséggel ez évben mint­egy 30 kilométer vágatot haj­tanak ki Ajkán, Ballalkán, Du­daron, Várpalotán, fokozzák az új műszaki­­berendezések, gé­pek, páncélpajzsok üzembe ál­lítását, a frontok komplex gé­pesítését. A következő napok­ban termelési tanácskozásokon összegezik a tapasztalatokat és megvitatják a szénszükség­let kielégítését szolgáló több­letvállalásokat is. ÉPGÉP Veszprémi Gyára Még ugyan nincsenek meg a végleges adatok az ÉPGÉP Veszprémi Gyára teljesítéséről, de annyi már bizonyos, hogy mind az export-, mind pedig a hazai feladatokat teljes (Folytatás a 2. oldalon) Kisszövetkezetek nagy haszna ülésezett a KISZÖV elnöksége December 30-án délelőtt tartotta múlt évi utolsó ülé­sét az Ipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetségé­nek elnöksége. A testület, Hörömpöly László KISZÖV-el­­nök vezetésével megvitatta a kisszövetkezetek gazdasági te­vékenységéről szóló beszámo­lót, valamint a jogsegélyszol­gálatok idei működésének ta­pa­sztalatait. Veszprém megyében jelenleg öt kisszövetkezet működik, kö­zülük négy már 1982-ben meg­alakult. . Együttes árbevételük az idén várhatóan meghalad­ja a 30 millió, rendelkezési alapjuk a 6 millió forintot. A KISZÖV elnöksége megállapí­totta, hogy kisszövetkezeteik munkája szükséges és hasznos, hiszen tevékenységük a terme­lői és fogyasztói piacon je­lentkező igények kielégítésére, a kihasználatlan népgazdasá­gi lehetőségek hasznosítására irányul. A megyénkben mű­ködő kisszövetkezetek főleg háttéripari alkatrészpótló, ipa­ri és építőipari szolgáltató és bérmunka-tevékenységet foly­tatnak. Tagjainak átlagos ha­vi jövedelme magasabb a ha­gyományos szövetkezetekben dolgozókénál. A KISZÖV el­nöksége azonban hangsúlyoz­ta, hogy ez a többletjövede­lem csak munkatöbblet kö­vetkeztében keletkezhetett, amit a bruttó elszámolási for­ma tett lehetővé, összegezve az elhangzottakat, megállapí­tották az elnökség tagjai, hogy a kisszövetkezetek működésük, gazdálkodásuk eredményeképp polgárjogot nyertek, s hasznos, szükséges részét képezik a szövetkezeti mozgalomnak. A következő napirendi pont­tal kapcsolatban a KISZÖV elnöksége megállapította, hogy a jogsegélyszolgálatokat me­gyénk ipari szövetkezeteiben 1980 végén hozták létre, s je­lenleg kilenc szövetkezetnél működnek. E szövetkezetekben több mint három és fél ezer ember dolgozik; a jogsegély­­szolgálatok 1983-ban 206 ügy­ben adtak számukra jogi se­gítséget. A tapasztalatok sze­­rint az ipari szövetkezetek le­hetőségeikhez mérten biztosít­ják a jogsegélyszolgálat zavar­talan működéséhez szükséges feltételeket. A jogsegélyszolgá­latot működtető ipari szövet­kezetek véleményei úgy össze­gezhetők, hogy a jogsegély­­szolgálat elérte célját, fontos e tevékenység folytatása. Az ügyek szakszerű, gyors intézé­se jelentős mértékben elősegí­ti a dolgozók munkaidő-kiesé­sének csökkentését, mivel nem kell személyesen eljárniuk sa­ját ügyeikben. Az elért eredmények mellett is van azonban fejlesztési le­hetőség a jogsegélyszolgálatok munkájában, s ezekre javasla­tokat is tett a KISZÖV elnök­sége. Elsősorban azt szorgal­mazzák, hogy a 600 főn alu­li szövetkezetekben is működ­jenek jogsegélyszolgálatok. Ja­vasolják, hogy a gazdasági szempontok figyelembevételével ahol lehet — a pápai ipari szövetkezeteknél, a kisszövetke­zeteknél — törekedjenek közös jogsegélyszolgálatok kialakítá­sára. A KISZÖV elnöksége végeze­tül kitüntetési javaslatokat vi­tatott meg, és elfogadta 1984. első félévi munkatervét. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarorszá­gért Érdeméremmel tün­­­tette ki Vincze Farkast, a veszprémi járási pártbizott­ság első titkárát nyugal­A kitüntetéseket Pap János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső­­titkára adta át a járá­si pártbizottság tegnapi ülésén. Képünkön Vincze Farkas átveszi a kitünte­tést a­ dományba vonulása alkal­mából. A Munkaérdemrend ezüst fokozatú kitüntetést kapta Tarró Károly, a párt­­bizottság munkatársa, aki ugyancsak nyugdíjba vo­nul.

Next