Napló, 1984. január (Veszprém, 40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

A kádármesterség ma már kihalóférben lévő szakma. A Buda­pesti Kádár- és Faipari Szövetkezetben tapaszalt mesterek több tanulónak adják át a nehéz és szép foglalkozás lógásait. Veszprémi gyáregység Sopronban Sok kicsi termék a nagyobb helyett Hazulról távol­­járva az em­ber érzékenyebben figyel fel mindenre, ami az otthonával kapcsolatos, így ötlött szemem­be egy csendes soproni utcács­kában is egy tábla, mely azt adta tudtul, hogy ott található az ÉPGÉP veszprémi gyárának soproni gyáregysége. Természetesen Tóth István gyáregységvezetőhöz is az ez első kérdésem, hogy a csak­nem 150 kilométeres távolság­ból, milyen kapcsolatok fűzik­őket a veszprémi gyárhoz. - A távolság ellenére is szo­rosak a kapcsolataink - vá­laszolja. - Az ÉPGÉP országos nagyvállalat, s ezen belül mi a veszprémi gyár egységeként működünk, közösek a tervfel­adataink. Sok olyan munkánk van, amit csak közösen tu­dunk elvégezni. Együttműkö­dünk például a betongyárak, az ARBAU-fémszerkezetek, a granulálóberendezések gyár­tásában. Vagy itt a legújabb munkánk: exportra készítünk öt darab mozgóállványt, me­lyek tatarozásokhoz, vakolatja­vításokhoz, épületek festéséhez használhatók. Ezeknek a tervei Veszprémben készültek, s egyes alkatrészei is, a komplett fő­egységeket azonban itt gyárt­juk Sopronban. - Ezek elég tekintélyes mé­retű szerkezetek. Sok ilyen munkájuk van? Hiszen, ahogy látom, hely dolgában elég szű­ken vannak... - Területünk van éppen, mert korábban az volt a terv, hogy bővítik az üzemünket. Azóta azonban másként ala­kult a beruházási helyzet, s mi maradtunk ezek közt a szűkös keretek között. Ennek ellenére gyártottunk olyan ko­moly dolgokat is, mint például a betonszivattyúk. Ezeket lice­nc alapján kezdtük készíteni, majd saját fejlesztésünkkel, importot kiváltva már a licenc­iát függetlenül gyártottuk. A gazdasági helyzet azonban ma már nem kedvez a nagymé­retű szerkezetek gyártásának. - Hogyan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez? - Sok kicsi termékkel ered­ményesen lehet - gazdasági­lag - helyettesíteni a nagyo­kat, s ez az adottságainknak is jobban megfelel. Például, ha komplett betongyárakra most nincs is igény, a meg­lévők keverődobjait időnként azért fel kell újítani, s ezt mi végezzük. De fejlesztettünk ki olyan új profilt is, ami nagyon jól megfelel az adottságaink­nak. Az év végére elkészül az ötvenedik járdatisztító jármű­vünk, ami teljes egészében a mi konstrukciónk. Nagyon ügyes szerkezet: nyáron mosni, söpör­ni lehet vele a járdát, télen pedig hóeltakarításhoz is al­kalmazható. Keresik is, nincs gond az eladásával. Jövőre azonban tovább akarjuk fej­leszteni úgy, hogy ne csak le­söpörje a szemetet, hanem fel is szedje. - Nem könnyű ilyen rugal­mas termékváltással alkalmaz­kodni a változó piaci viszo­nyokhoz. Sopronban mi tette ezt lehetővé? - Mindennek az alapja az, hogy stabil, jól képzett szak­embergárdánk van. A létszá­munk jelenleg 106 fizikai és, 23 alkalmazotti állományú dol­gozóból áll. Szakmunkásaink között soknak van több szak­mája, érettségije, mestervizs­gája. Az utánpótlás is biztosí­tott: évente 12—14 fiatalt taní­tunk saját tanműhelyünkben, így érthető meg az is, hogy bár az átlagéletkor alacsony a gyáregységünkben, dolgozó­ink zöme­­mégis törzsgárdatag. - Milyen évet zárt 1983-ban a soproni gyáregység? - Esetünkben - mivel nem vagyunk önálló gazdasági egy­ség - a gazdasági számítá­soknak nincs sok értelme. Eredményességünket az hatá­rozta meg, hogy a nagyválla­lat egésze hogy dolgozott. Azt azonban elmondhatjuk, hogy kapacitásunkat teljes egészé­ben sikerült kihasználnunk. Gyáregységünk két műszakban dolgozik, s mindent elkészítünk ami a gyártási programunk­ban szerepelt. L. Gy. G. Az idei első csibeszállítmány Negyvenezer naposcsibét küldtek el hétfőn Bábolnáról Ferihegyre, ahonnan repülő­géppel a Szovjetunióba továb­bították a mezőgazdasági kom­binát idei első szá­ll­ítmányát. Ebben az évben összesen 4 millió, úgynevezett tetra hús­­szülő naposcsibét küld a ma­gyar üzem a Szovjetunióba. A bábolnai kombinát 1985-ig évente 4 millió - összesen 12 millió - broiler szülőpárt szállít a Szovjetunió több köztársasá­gának tenyészüzemébe. Ez vi­lágviszonylatban a legnagyobb ilyen szerződés, és Bábolna ez­zel az eddiginél is nagyobb mértékben veszi ki részét a szovjet élelmiszerprogramból. Növény­­termesztés 1984-ben Sokrétű,, összetett feladatot kell 1984­-ben megoldaniuk a növénytermesztőknek. A MÉM- ben kapott tájékoztatás szerint 1984- ben a növénytermelésben összességében az 1982. évi ki­emelkedő eredmények elérése a cél. A vetésszerkezetben lé­nyegesebb módosulás nem várható, ám az igényekkel és a lehetőségekkel összhangban némi arányeltolódásra számí­tani lehet. Nagy feladat vár a gabona­­termelőkre. A hazai mezőgaz­daság történetének eddigi leg­nagyobb, 15 millió tonnás eredményét irányozták elő. Ez 200 ezer tonnával haladja meg az 1982. évi termés meny­­nyiségét, és annyi, amennyit a VI. ötéves terv utolsó évére, 1985- re terveztek. A kalászos gabona termőterületét nem növelik, változatlan területen ismételték meg az elmúlt év őszén a vetést. Az őszi és a tél eleji szárazság miatt a nö­vények kelése a vártnál las­súbb volt, és a búza az egy évvel korábbihoz képest né­mileg kedvezőtlenebb képet mutat. Ezért a tavaszi hetek­ben nagy szükség lesz a meg­felelő tápanyag-utánpótlásra, a növényállomány mesterséges „erősítésére”. A kukorica ter­mőterületét az elmúlt évihez képest bővíteni kell, a fontos takarmánynövényre ugyanis nagy szükség van a népes állatállomány tartásánál. A ga­bona felvásárlási ára 1984-ben növekedett. Ám az idén meg­szűnt a többlettermelési pré­mium - ezt beépítették a fel­­vásárlási árba -, s az egyéb elvonások, továbbá a termelé­si költségek növekedése mér­sékli az áremelésnek a terme­lőkre nézve kedvező hatását. Mindent egybevetve: a több­letbevétel hozzávetőleg ahhoz lesz elégséges, hogy a terme­lés jövedelmezősége változat­lan szinten maradjon. Az ola­jos növények termőterületét a tavalyihoz képest 2,5 százalék­­kal növelik, az előirányzat 390 ezer hektáros területtel számol. A rögzített hatósági árak en­nél a növénynél is nőttek, ám ez sem jelent tiszta nyeresé­get,­­ hiszen a termelési költ­ségek az olajos növények ese­tében is évről évre növeked­nek. Cukorrépa várhatóan 115 ezer hektárra kerül, akkora te­rületre, amellyel a cukorgyár­­­tás alapanyagát biztosíthatják. Az előirányzat szerint nem lesz szükség cukorimportra. A ter­melők esélyeit növeli, hogy jó minőségű vetőmagok állnak rendelkezésükre, és a nagy ho­zamú fajták további térhódítá­sával számolhatnak. Szüksé­ges, hogy a nagyüzemek bő­vítsék a burgonya termőterüle­tét, erre a felvásárlási árak emelkedése is ösztönöz. Energiafelszabadítás Adalékok a fiatal műszaki értelmiség foglalkoztatásához Jócskán hallhattunk az utób­bi években a műszaki értelmi­ség mostoha, alulértékelt hely­zetéről. Voltak persze társa­dalmi és tömegszervezetek, amelyek az anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányát tömeg­szervezeti eszközökkel próbál­ták ellensúlyozni, több-keve­sebb sikerrel. A KISZ-en belül erre hivatott egyebekben a fiatal mérnökök és közgazdá­szok tanácsa. Az üdvözítőnek tűnő megoldást eddig csak két nagyüzemben találták meg. Az Ajkai Timföldgyár és Alumi­­niumkohóban, valamint a Péti Nitrogénművekben, ahol tá­­gabb cselekvési lehetőséget, ezzel együtt többletjövedelem­­szerzési forrást nyújtottak a fiatal szakembereknek. Pél­dánk a riportban Pét, ahol egyfajta „műszaki társadalmi szerződés" született 1981 ja­nuárjában. 1. - Mi indokolta ezt a szer­ződést, és kiket érint? - kér­deztem Korpics Ferenctől, a nagyüzemi KISZ-bizottság tit­kárától, aki maga is fiatal mérnökember. -Vállalatunknál elég nagy­számú - több mint száz - fia­tal műszaki szakember dolgo­zik. Az volt az FMKT-szerző­­déssel a célunk, hogy így is jobban bevonjuk őket a gaz­dasági feladatok megoldásá­ba. Ugyanakkor bizonyos sze­rény jövedelemkiegészítéshez juttassuk a közreműködőket. Különféle tervezési jellegű fel­adatokat végeztek, amiben a fiatal mérnökök több mint fe­le részt vett. A szerződés első pontja sze­rint „...az FMKT-munkabizott­­ság segítséget nyújt a vállalat­nak olyan műszaki tervek ké­szítéséhez, amelyeket kapaci­tás hiányában külső tervező intézet, valamint a vállalatnál működő különböző, tervezéssel foglalkozó műszaki osztályok, csoportok nem tudnak elvállal­ni.” A megfogalmazásból is kö­vetkezik, hogy az FMKT-tagok tervező munkája csepp a ter­vezési feladatok tengerében, de olykor talán nagyon is fon­tos az a csepp. Előnyük a gyorsaság és az olcsóság. Hi­szen ama szerződés harmadik pontja szerint „Az FMKT ter­vezési díja a rendelkezések ál­tal előírt összeg 20 százaléka lehet.”­­ Az 1983-ban végzett FMKT-tervezési munkákért 450 ezer forintot fizetett ki a vál­lalat a KISZ-bizottságnak — tájékoztatott Korpics Ferenc. - Ezek mind olyan feladatok vol­tak, amelyeket külső kivitele­zők nem, vagy csak hosszú időre, nagy pénzekért vállaltak volna. A fiatal mérnökeink közreműködésével két és ne­gyed millió forintot takarítot­tunk meg. 2. Egy ilyen közreműködő Sza­bó József, automatizálási üzemmérnök, aki miután irá­nyítástechnikai műszerész szakmát szerzett Péten, válla­lati ösztöndíjasként diplomá­zott 1980-ban. - Milyen volt a mérnöki pá­lyakezdés? - Sima és megfelelő, hiszen ismerős környezetbe jöttem vissza. Az első időszakban ki­sebb tervezési munkákkal bíz­tak meg, ami jó volt a terve­zési folyamatok megismerésé­re. Azután meg kellett ismer­kednem az üzemi technoló­giákkal. Ez az üzemmérnöki munkakörömből adódott. Ké­sőbb jöttek a komolyabb ter­vezési feladatok. - Például? - Az egyik első nagyobb munkám volt a cseppfolyós ammóniát szállító vasúti va­gonok töltésének, lefejtésének megtervezése. Az automatizá­lás révén a kézi munka nagy része kiküszöbölődött, s a ko­rábbi négy ember helyett ma már csak egyre van szükség. Számos ilyen és hasonló ter­vezői munkám volt még, de amikor átszervezték a karban­tartás rendszerét, sajnos meg­szűnt az üzemmérnöki beosz­tás — és üzemtechnikus let­tem -, s ezzel a tervezői mun­kától is elkerültem. Úgy értékeli, hogy a változá­sok kényszerű hatásaként nem a mérnöki tevékenység irányá­ban alakultak a tennivalói. Megfogalmazása szerint a ta­nultak és a munkafeladatok távolodtak egymástól. Az adott beosztásban adatgyűjtéssel, statisztikai problémákkal fog­lalkozik, nincs szükség az alko­tó, önálló gondolkodásra, amit a pályakezdés első másfél-két évében megszokott, így aztán érthető, hogy számára valósá­gos üdítő közegként hat az FMKT-tervezés. Hiszen egye­bekben azt is megtalálja ben­ne, ami karbantartásszervezé­si okokból immár kiesik a munkaköréből. Amikor egyik legutóbbi tervezési munkájukat említette, szinte örömöt érez­tem ki a hangjából.­­ Végbepárlót építettek a pétisógyártáshoz, és a­ teljes tervezését az FMKT végezte. Ez biztosítja a pétisó I. osztályú minőségét, ami az export szem­pontjából fontos követelmény. Eddig csak jót hallottunk a már működő bepárlóról. Amikor ezeket a szavakat hallottam, hogy export, minő­ség, felvetődött bennem, mi a garanciája egy-egy ilyen „ol­csó" tervező munkának? - A közreműködők szakmai felkészültsége, sokirányú vég­zettsége - magyarázta Korpics Ferenc. - A vezető tervezőnek hároméves tervezői gyakorlat­tal, biztonságtechnikai, tűzvé­delmi szakvizsgával kell rendel­keznie. - Mindenki precízen, leg­jobb tudása szerint dolgozik - tette hozzá Szabó József -, hiszen később is szeretne be­kapcsolódni ilyen tervezésekbe. A szerződés szerint akár tel­jes, akár részleges kifogás ese­tén külön térítés nélkül át kell dolgozni a tervet. Ha pedig nem valósítható meg, nem fi­zetnek érte egy fillért sem. - Volt már erre példa a két év alatt? - Egyszer sem - állította a KISZ-bizottság titkára. - Min­den tervdokumentáció, amit az FMKT-tervezőcsoport készített, megfelelt, kivitelezhető volt. - Kanyarodjunk vissza a fo­rintokhoz. A feladatokban köz­reműködő mérnökök nem fize­tést kapnak az elvégzett ter­vező munkáért, hanem egyfajta díjat - jutalmat? - a KISZ- től. Ama 20 százalék térítést ugyanis a KISZ-bizottságnak fizeti a gyár. Nos, ebből csur­­ran a tervezőknek, hiszen mint Szabó József magyaráz­ta, nem mindennaposak ezek a munkák. - Egy-egy ember évente egy­két alkalommal vesz részt a tervezésben. A teljesítményé­től függően 3-8 ezer forintra számíthat évente. - Hát, ez szűken véve is fel­érhet egyhavi fizetéssel. - Igen. Én például 2800 fo­rinttal kezdtem, most 3950 fo­rint az alapom. - Szép fejlődés három év alatt. - Az, de még most sem ér­tem utol azokat, akikkel 1976- ban együtt tettem szakmunkás­­vizsgát a vállalatnál. Pedig ebben az 1150 forint emelke­désben az is benne van, hogy a Nitrogénművek két alkalom­mal is soron kívül emelte a fiatal műszakiak bérét. 3. A kátaji Egyesült Erő Mgtsz-ben 3 évvel ezelőtt alakítottak ki gépkocsiabroncs-újrafutózó üze­met. A nyereséges melléküzemegységet most továbbfejlesztették. Az eddigi évi 70 ezer személy­­gépkocsi-gumikülső felújítása mellett, már az idén mintegy 10 ezer darab teher­gépkocsi-gu­miabroncs újrafutózását tervezik. NAPLÓ Bráz János 4. Változások elé néz az FMKT- mozgalom. Eddig a helyi szak­mai ifjúsági versenymozgalma­kat szervezte a KISZ-szel együtt, illetve alkalmi, vagy is­métlődő gazdasági feladatok megoldására mozgósította a fiatal mérnököket, mint Péten. Ezeken kívül többet, mást is várnak. Korpics Ferenc szavai alapján úgy fogalmaztam meg magamban, hogy nagyobb szakmai közéletiséget, politikai aktivitást.­­ Azt szeretnénk, ha a fia­tal műszakiak tartósabban is kötődnének az FMKT-mozga­­lomhoz, nem csupán az egyedi tervező munka idejére. Kidol­goztunk egy szabályzatot az FMKT-tagságra. Aki elfogadja, azt is vállalja, hogy részt vesz a szakmai műveltség emelésé­ben, a réteg érdekeinek kép­viseletében — fejtegette a KISZ-bizottság titkára. - Azt akarjuk ugyanis, hogy a jövő­ben ne csak pénzszerzési le­hetőségnek tekintsék az FMKT-t a fiatal szakemberek - persze ez is nagyon fontos -, hanem segítsék jobban a fiatalokat érintő szociális, oktatási, poli­tikai feladatok valóra váltá­sát.

Next