Napló, 1984. február (Veszprém, 40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

vett híradót üdvözlő távirat Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Kang Szong Szant, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Ta­nácsának elnökévé történt ki­nevezése alkalmából. BUKAREST A bukaresti látogatáson tar­tózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség Andrej Gromi­­ko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminisz­ter vezetésével kedden folytat­­ta tárgyalásait a Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtit­kára, államfő vezette román delegációval. A szovjet delegáció kedd délelőtt látogatást tett a bu­karesti Augusztus 23. gyárban. Az egyes üzemrészek megte­kintése után nagygyűlést tar­tottak, amelyen Andrej Gromi­­ko, valamint Gheorghe Oprea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes mon­dott beszédet. DELHI Indiában megkezdődött a nagy magyar Kelet-kutató, Körösi Csomna Sándor születé­se 200. évfordulójával kap­csolatos megemlékezés-soro­zat. Az ország egyik legna­gyobb oktatási intézményében, a delhi egyetemen, ahol már több éve folyik a magyar nyelv oktatása, kedden ünne­pélyesen megnyitották a Kö­rösi Csorna kulturális kört. A rendezvényen az egyetem rek­­torhelyettese, valamint a ma­gyar nagykövetség képviselő­je méltatta Körösi Csom­a Sán­­dor tevékenységét és szerepét a magyar-indiai kulturális kapcsolatok kialakításában. Ezt követően a magyar nyelvet tanuló indiai diákok mutattak be színvonalas magyar irodal­mi műsort. A Körösi Csom­a kulturális kör állandó fóruma lesz az indiai fővárosban a hazánk iránt érdeklődő indiai értelmiségieknek. PEKING Hathetes tanulmányutat tett a Szovjetunióban két kínai tudós: Csang Jü, a Kínai Tár­sadalomtudományi Akadémia külföldi irodalommal foglalko­zó intézetének igazgatóhelyet­tese és Li Haj-fan, az akadé­mia szovjet irodalommal fog­lalkozó kutatócsoportjának igazgatója. Moszkvában G. Berdnyikovval, a Gorkij Vi­lágirodalmii Intézet igazgatójá­val, M. Hrapcsenko akadémi­kussal és Leonyid Leonov író­val folytattak megbeszélése­ket. A kínai tudósok jártak Leningrádban és Kijevben is. MADRID Madriban kedden délután idegenforgalmi világkiállítás nyílt 61 ország több mint két­ezer kiállítójának részvételé­vel. „Magyarország várja önt” jelszóval hazánk önálló pavi­lonnal képviselteti magát. A világkiállításon csütörtökön magyar napot tartanak. RÓMA Az olasz kormány hétfő es­ti ülésén úgy döntött, hogy „a riacei bronzok”, a Reggio Ca­­labriában őrzött világhírű szob­rok nem adhatók kölcsön az Egyesült Államokban az olim­piai játékok idejére tervezett kiállításra. Az ügy azért került a mimisztertanács elé, mert a közvélemény és a szakértők nagy része ellenezte a tervet. A legtöbben egyszerű üzleti szándékot láttak abban az amerikai javaslatban, hogy a Los Angeles-i olimpia alkal­mából szállítsák a játékok helyszínére a szobrokat. A csaknem kétméteres szobrok­ra 1972 augusztusában egy amatőr archeológus bukkant a Jón-tenger mélyén, Riace kö­zelében. Az időszámítás előtti 450—430-ból származó Phei­­diasz iskolájában dolgozó al­kotónak tulajdonított remek­művek Reggio Calabria kivé­teles vonzerejű látványossá­gává lettek: évente mintegy félmillió ember keresi fel őket, őket. Andropov levele az UNESCO főtitkárához A nemzetközi helyzetről, az UNESCO feladatairól szólt Ju­rij Andropov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke levelében, amelyet Ama­­dou­ Mahtar M'Bow-hoz, az UNESCO főigazgatójához inté­zett. A főigazgató megküldte Andropovnak „A jövő forrásai­nál'' című könyvét, amely az emberiség sorsáról alkotott el­képzeléseit tartalmazza és leve­­let intézett az SZKP KB főtit­kárához. Jurij Andropov válaszában köszönetet mond a könyvért, majd így folytatja: „Osztanom kell azt az aggo­­dalmát, amelyet ön a fegyver­­kezési hajszával és a nukleáris háború veszélyével kapcsolat­ban juttat kifejezésre. Valóban, ez a veszély növekedőben van, de — mint ismeretes — nem a mi hibánkból. Milliók számára válik egyre világosabbá, hogy a feszültség forrása az Egye­sült Államok jelenlegi kormány­zatának világuralmi törekvése. Ez a kormányzat az egész föld­­golyót szuverén birtokának te­kinti, s úgy hiszi, joga van rá­­kényszerítenie másokra saját magatartási normáit. A Szovjetunió más politikát folytat nemzetközi téren. Ez az irányvonal egybeesik az ENSZ, valamint szakosított szerve, az UNESCO alapokmányaiban foglaltakkal. Az UNESCO tagállamai túl­nyomó többségével együtt mi támogatjuk az ön által veze­tett szervezetnek a béke és a nemzetközi együttműködés ér­dekében kifejtett tevékenységét. Az ilyen együttműködés erősí­tése, fejlesztése különösen je­lentős akkor, amikor növekszik a feszültség. Az UNESCO so­kat tehet a szilárd béke bizto­sításáért folytatott harcban. Az UNESCO előtt a tudo­mány, a kultúra és a művelő­dés területén álló feladatok elválaszthatatlanok a fajüldö­zés, a faji megkülönböztetés ellen, a nem egyenjogú nem­zetközi gazdasági kapcsolatok rendszerének megszilárdítását célzó kísérletek ellen folyta­tott harctól. Csak üdvözölni lehet az UNESCO azon törek­véseit, hogy vessenek véget ezeknek az anakronizmusok­nak, amelyek a gyarmati ura­lom szégyenletes időire emlé­keztetnek. Megértjük azt a figyelmet, amelyet az UNESCO az új in­formációs világrend megterem­tésének szentel. Ez az új rend hozzájárul az „információs imperializmus", a nyugati mo­nopóliumok e téren fennálló uralmának felszámolásához. Arról, hogy ez az orientáció megfelel a szervezetben kép­viselt államok túlnyomó több­sége érdekeinek, az UNESCO 1984-89-re jóváhagyott munka­terve tanúskodik. Azoknak, akik szembe kí­vánnak helyezkedni az UNES­CO keretei között sikeresen és kölcsönösen előnyösen együttműködő államok közös­ségével, meg kell érteniük, hogy ezért egyedül ők viselik a felelősséget. Bízom abban, hogy a Szov­jetunió s az UNESCO közötti együttműködés továbbfejlesz­tése megfelel a népek létér­dekeinek, a béke és a hala­dás ügyének” - írja Jurij Andropov levelében. Magyar-lengyel gazdasági tárgyalások A magyar-lengyel gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnö­keinek találkozójára kedden Budapestre érkezett Janusz Obodowski, a Lengyel Nép­­köztársaság miniszterelnök-he­lyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök­­helyettes, a bizottság társel­nöke üdvözölte. A nap folyamán a parla­mentben megkezdődtek a tár­gyalások. A megbeszéléseken véle­ménycserére kerül sor az el­múlt évi legfelső szintű talál­kozón elhatározott hosszú tá­vú együttműködési fő irányok kidolgozásáról. Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál (Folytatás az 7. oldalról) nyal kockázatvállalásában szereplő veszélynemek mérsé­keltebb előfordulására tekin­tettel, figyelembe véve az el­múlt évi súlyos aszályt - mely­re külön biztosítási lehetőség nincs — 251 millió forint mél­tányossági kártérítésben része­sített 345 mezőgazdasági nagyüzemet. Növénykárokra egyébként 1,9 milliárd, az ál­latbiztosítások alapján pedig egymilliárd forintot fizettek ki 1983-ban. Káresemények között listave­zető a tűz: 23 ezer kárbeje­lentés alapján 110 millió, cső­repedésre 106, üvegtörésre 75, viharkárokra 46 millió forintot fizettek ki. Gépjárműkárok esetében 289 ezer alkalommal sietett ügyfelei megsegítésére az ÁB 1983-ban. A felelősségbiztosí­tási védelem csaknem 2,5 mil­lió gépjárműre terjedt ki, az ennek alapján rendezett ká­rok 1 milliárd 174 millió fo­rintjába kerültek az intéz­ménynek. Egy gépjárműre 6900 forintot költöttek, 550-nel többet mint az előző évben. Cascója a magánautóso­k 56 százalékának van, Veszprém­­négyében 60,2 százalékuknak. Az elmúlt évben 120 ezer au­tósnak volt cascós kára, ezek 577 millió forintot kaptak a biztosítótól, csaknem 14 szá­zalékkal többet, mint 1982-ben. Megyénkben ez a növekedés 8,3 százalék, de a kártérítési összeg így is majdnem eléri a 21 millió forintot. Továbbra is legnépszerűbb a CSÉB Ezt követően Tar Jenő a la­kossági biztosítások helyzetét elemezte. A szakemberek vé­leménye szerint — mondotta — a személybiztosítások elter­jedtségét a biztosítási kultúra egyik fokmérőjének tekintik. Magyarországon ma 4 millió 121 ezer 430 személybiztosítást tartanak nyilván. Ha ehhez hozzávesszük a lakosság által köthető lakás-, gépjármű- és az utas-balesetbiztosítást, ak­kor kiderül, hogy az ÁB több­szörös kapcsolatban áll szin­te minden családdal. Ma is legnépszerűbb for­ma a CSÉB. Csak az elmúlt évben 325 ezerrel nőtt ezzel a biztosítással rendelkezők száma. Az ország keresőképes lakosságának 83,5 százaléka - Veszprém megyében 98,2 százalék - tagja a CSÉB-nek. Tavaly már meghaladta a 2 millió 900 ezret a biztosított lakások száma hazánkban. Ma az otthonok 77 százalékát vé­dik ilyen módon tulajdonosaik. Megyénkben ez az arány csak­nem 3 százalékkal jobb az or­szágosnál. A biztosítás díja 1976 óta változatlan, egy la­kásra átlagosan évi 303 fo­rint. Az elmúlt évben 615 ezer esetben fizetett kártérítést az intézmény, egy kár átlagosan 781 forintjába került. Az év­ről évre ismétlődő jelentősebb Szovjet felszólalás Stockholmban Az amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésével be­következett növekvő atomfe­nyegetés láttán­­ a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a fontos kezdemé­nyezéseket állítja a konferen­cia figyelmének középpontjá­ba; az értekezlet atomfegyver­rel rendelkező minden részt vevő állama vállaljon kötele­zettséget, hogy elsőnek nem vet be atomfegyvert, egyez­ményben rögzítse, hogy nem alkalmaz katonai erőt, s fenn­tartja a békés kapcsolatokat. E javaslatok megvalósítása meghatározó jelentőségű len­ne a bizalom európai méretű megszilárdításában — hangoz­tatta Oleg Grinyevszkij nagy­követ, a szovjet delegáció ve­zetője a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, va­lamint a leszereléssel foglal­kozó stockholmi értekezleten. Keddi felszólalásában rámu­tatott: a NATO-tagállamok e fontos fórumot nem azoknak a sürgető problémáknak a meg­oldására használják fel, ame­lyeknek a rendezése hozzájá­rulna az európai bizalom és biztonság megszilárdításához, hanem végeláthatatlan vitákat erőltetnek lényegtelen techni­kai kérdésekről. Ezek sorában is az első helyen áll az úgy­nevezett átlátszóság kérdése; az Egyesült Államok és né­­há­­y NATO-szövetségese fel­derítési céllal bepillantást akar nyerni más európai országok védelmi intézkedéseibe. Ha a konferenciát ilyen útra tere­lik, akkor Európában nagyobb lesz a bizalmatlanság és a gyanakvás — mondotta. Spanyolország Civilek és katonák Az utóbbi időben ismét a katonákra irányult a figyelem Hispániában. Meglepetés­ként hatott a hír január kö­zepén, hogy leváltották a ve­zérkar négy vezetőjét, még­hozzá egy csapásra. A másik esemény az ETA baszk terror­­szervezet nevéhez fűződik: ja­nuár végén tagjai meggyilkol­ták Guillermo Quintana vezér­őrnagyot. A tiszt rövid időn belül a hatodik egyenruhás áldozatuk, az ETA szándéka ezekkel a merényletekkel, hogy zűrzavart keltsen a fegy­veres erők soraiban, gyengítse a szocialista kormány pozíció­ját. Nem lehet elfelejteni, hogy mielőtt 1982 őszén a Spanyol Szocialista Munkáspárt meg­nyerte volna a választásokat, 1981 februárjában nagyszabá­sú puccskísérlet rendítette meg Spanyolországot, amely­nek során a puccsisták néhány órára a parlament épületét is elfoglalták, és a törvényhozó­kat túszként kezelték. Akkori­ban a Franco utáni törékeny spanyol demokráciát „democ­­racia vigilada”-nak, azaz ellenőrzött demokráciának ne­vezték. Senkinek sem volt kétsége afelől, hogy a had­sereg szinte ugrásra készen figyeli az eseményeket és bármelyik pillanatban számol­ni lehet egy újabb katonai beavatkozás veszélyével. So­kan attól reszkettek, hogy ha a szocialisták megnyerik a vá­lasztásokat, akkor a katonák rögtön lesújtanak, mert nem lesznek hajlandók eltűrni, hogy — a polgárháború óta első ízben — baloldalinak te­kinthető kormány álljon az ország élén. Felipe González, a spanyol szocialisták vezetője immár 15 hónapja kormányoz - és a tények azt mutatják, hogy a hadsereg nem tett komoly kí­sérletet a rendszer megbukta­tására, sőt, viszonylag jól tűri megreformálását. Vajon mi ennek a váratlan viselkedésnek a magyarázata? Az első számú magyarázat fel­tétlenül a király, János Károly magatartásában keresendő. Még az előző kormány alatt végrehajtott katonai puccs idején bebizonyosodott: az uralkodó elkötelezte magát a parlamenti demokrácia és az alkotmányos monarchia mel­lett. A hadsereg tábornoki ka­rának döntő része pedig a monarchiához kötődik. A másik fő magyarázat, s ez egyben a hadseregreform negatív oldalát is felvillantja, Spanyolország és a NATO kapcsolata. Franco idején a spanyol hadsereg igazi fel­adata nem az ország határai­nak védelme volt, hanem a diktatúra erősítése. A hadse­reg voltaképpen belbiztonsági szerepet kapott, mindenekelőtt a szárazföldi haderő volt a Franco-diktatúra igazi táma­sza. A tengerészet és a légi­erő a rendőri feladatokban nem vállalt részt, ezek a fegyvernemek a Spanyolor­szágban létesített amerikai lé­gi- és tengeri támaszpontokon keresztül elsősorban Washing­tonhoz és a NATO-hoz kap­csolódtak. Amikor az előző, még konzervatív kormány Spa­nyolországot beléptette a NATO-ba , a szárazföldi had­sereg tábornokainak francóis­­ta csoportja ellenezte a csat­lakozást. Jól tudták: a NATO- tagság azt jelenti, hogy mo­dernizálni kell a spanyol had­sereget. Ennek során óhatat­lanul csökken majd a száraz­földi haderők jelentősége a légierő és a tengerészet javá­ra. Az egész hadseregreform megértésének ez a lényege. Az tehát, hogy Spanyolország kü­lönleges helyzetében a NATO- csatlakozás világpolitikai szempontból negatív és elíté­lendő döntés. Ugyanakkor le­hetővé teszi, hogy a spanyol hadsereg a szó igazi értelmé­ben nyugat-európai hadsereg­gé váljék, elveszítve rendőri jellegét és a polgári kormány ellenőrzése alá kerüljön. A NATO-tagság ily módon meg­könnyítette González és a szocialista kormány számára a hadseregreform végrehajtá­sát. A honvédelmi miniszter, Narcis Serra az utóbbi 15 hó­napban fokozatosan visszaszo­rította a szárazföldi hadsere­get. Új nyugdíjrendszert ve­zettek be, amely lehetővé tette a legreakciósabb, régi vágású tábornokok eltávolítását az aktív szolgálatból és fokozato­san megszilárdították a kor­mány ellenőrzését a vezérkar felett.. Ennek a folyamatnak a döntő állomására került sor január derekán. A kormány egyetlen döntéssel leváltotta a spanyol vezérkar négy kulcs­emberét és helyükbe új tábor­nokokat nevezett ki. Ezzel egy­­időben szerkezeti változás is történt. Megszűnt a vezérkari főnökök tanácsa, ami újabb lépés a hadsereg feletti civil ellenőrzés megvalósításában. Az új „védelmi vezérkar” első főnöke Lib­ral Lucini tenger­nagy lett, aki korábban ten­gerészeti attasé volt Wa­shingtonban és rendkívül szo­ros szálak fűzik a NATO szer­vezetéhez. A három fegyver­nem is új vezérkari főnököt kapott. A légierő új vezérkari főnöke Santos Peralba tábor­nok korábban a NATO kato­nai bizottságában képviselte Spanyolországot. Az irányzat ily módon meglehetősen félre­érthetetlen: a vezérkar első embere admirális és nem a szárazföldi hadsereg parancs­noka - a legfontosabb vezér­kari főnökök pedig egyértelmű NATO-kapcsolatokkal rendel­keznek. Az éremnek tehát - mint mindig — most is két oldala van és nehéz eldönteni, hogy melyik az „értékesebb". A vál­tozás csökkenti a katonai puccs veszélyét Spanyolor­szágban - ugyanakkor szoro­sabbra fűzi a szálakat az új tí­pusú spanyol hadsereg és a NATO között. i. e. János Károly király (balra) az új vezérkari főnökének gratulál 2 - NAPLÓ - 1984. február 1., szerda Új biztosítási formák Végezetül arról hallhattak az újságírók, hogy miilyen in­tézkedéseket tervez az ÁB a kármegelőzés hatékonyabbá tételére, és hogy néhány új biztosítási forma bevezetése várható 1984-ben. A gazdál­kodó szervezetek elpusztult ér­tékeinek teljes pótlására köt­hető szerződéseken kívül az ügyvezető igazgató megemlí­tette, hogy bevezetik a ter­vezői felelősségbiztosítást. Köl­csönös megállapodás alapján lehetőség nyílik az export-ver­senytárgyalás költségeinek megtérítésére. Az eddigieknél magasabb hozamra köthető nagyüzemi növénybiztosítás is. Új lehetőségeket kínál 1984- től az ÁB a baromfi- és kis­ál­lattenyésztőknek, egységesí­ti a balesetbiztosítást, a sze­mélybiztosítások terén pedig választékbővítésként kínálja a CSÉB 150-et. A biztosítási gyilkos jogerős ítélete Halálbüntetés helyett életfogytiglan f egyház Kedden hirdetett jogerős íté­letet a Legfelsőbb Bíróság Gombos Tibor, debreceni lakos ügyében: életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó sza­badságvesztésre változtatta azt a halálbüntetést, amelyet az első fokon eljárt Debreceni Me­gyei Bíróság szabott ki főbün­tetésként, azért, mert megölte a feleségét, hogy az Állami Biztosítótól fölvegyen több mint 2 millió forint életbiztosítási összeget. A Legfelsőbb Bíróság bünte­tő tanácsa bűnösnek mondta ki Gombost: előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett em­berölés bűntettében, valamint — e cselekményhez kapcsoló­dóan — az Állami Biztosító sé­relmére folytatólagosan, üzlet­szerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűn­tettének kísérletében. 1981 júliusában történt a bűncselekmény, Lengyelország­ban, ahova a Gombos házas­pár két gyermekével utazott tu­­ristaútra. Kis erdei faluban sá­toroztak, egy patak közelében, amelynek mintegy 2 méter szé­les medrében 10—15 centiméte­res volt a víz. Éjfél volt, ami­kor Gombos egy jókora ter­méskővel két alkalommal fejbe sújtotta a neki háttal álló fe­leségét úgy, hogy az megszé­dült, és arccal a patakba me­rült. Ekkor a víz alá nyomta az asszony arcát, hogy megfullad­jon. A gyilkosságot követően azt a látszatot igyekezett kel­teni, hogy a nő ismeretlen ok­ból elhagyta a sátrat és ő már csak holtan találta meg a patakban. Magyarország a hazaérkezése után mindenre hallgatott, életközösségre lé­pett egy fiatal nővel, a bizto­sítótól pedig — a feleségével közösen kötött életbiztosítási kötvény alapján — kérte a több mint 2 millió forint kifizetését. A bíróság előtt Gombos többször változtatta meg vallo­mását, részben tagadott, de 8 alkalommal - igaz, az indoko­lását tekintve nyolcféleképpen — beismerte, hogy ő ölte meg a feleségét. A különféle ada­tok — a bíróság értékelése sze­­rint - az előrelkiszerveltséget bizonyították, a biztosítótól kö­vetelt pénz pedig egyértelmű­en utal a nyereségvágyra.

Next