Napló, 1984. március (Veszprém, 40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai ! egyesüljetek! «2 MSZMP VISZPRÍM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MIGYTI TANÁCS LAPJA 1984. március 1., csütörtök ARA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 51. szám Célszerű fejlesztési politika a versenyben maradásért Ipari tudósítóink jelentik Mérsékelt fejlesztési progra­mokat dolgoztak ki erre az év­re megyénk nagyüzemeiben. Az érvényben lévő szabályo­zók, az egyre nehezedő fel­tételek ugyanis csak minimá­lis műszaki fejlesztési alap képzését teszik lehetővé. En­nek ellenére, esetleg a nyere­ség rovására is, lépéseket tesz­nek az üzemek egyrészt a szű­kös keretek növelésére, első­sorban az exportnövelő fejlesz­tésekre. Ipari tudósítóink az idei fejlesztési elképzelésekről és tervekről számolnak be ol­vasóinknak az alábbi összeál­lításban. Péti Nitrogénművek A vállalat ötéves tervében megfogalmazott kutatási és műszaki fejlesztésre fordítható pénzügyi keretek erősen csök­kentek. Az 1984. évi fejleszté­si programban ezért olyan té­mák kerültek előtérbe, ame­lyek rövid távon is megvalósít­hatók, s a vállalati eredményt növelik. Intenzíven foglalkozik a vál­lalat a műtrágya minőségének olyan irányú javításával, hogy az exportárualap növelé­séhez vezessen. A 34 százalé­kos amonnitrátot például I. osztályú termékké fejlesztik. Különböző műszaki intézkedé­sek bevezetésével a karbamid termékeknél olyan minőséget kívánnak elérni, amely e ter­mék ömlesztett formában való szállítását a tengeren túlra is lehetővé teszi. Az igények nö­vekedése miatt mind válasz­tékban, mind minőségben bő­vítik a folyékony műtrágya ter­melését. Foglalkoznak a válla­latnál a furfurol gyártásánál keletkező maradékanyagok értékes termékké való feldol­gozásával is. Az idei legnagyobb fejleszté­si feladat a három beruházás próbaüzemének megkezdése, üzemszerű termelésbe állítása. A karbamid I. üzem termelése — a bővítés után — megkét­szereződik. Ezzel mind a ha­zai, mind az exportárualap is növekszik. Az argonüzem be­lépésével megszüntetik az ar­gon importját, sőt lehetőség nyílik exportra is. A kombinált savüzem beindulásával a sav­­termékek választéka is bővül, ami szintén lehetőséget jelent az exportra. E három beruházás belépé­sét követően sor kerülhet az 1950-es években épített péti­­sóüzem leállítására. Kisebb terheléssel kell üzemeltetniük a régi savüzemüket is. Az üzem leállítása, a savüzem ki­sebb termelése­­ környezetvé­delmi szempontból is nagy je­lentőségű. Angeli Imre A Dunántúli Termelékenységi Társulásnál Sikeres targonca­program Budapesten tartotta elnöksé­gi ülését a minap a Dunán­túli Termelékenységi Társulás. Az öt évvel ezelőtt 22 vállalat összefogásával alakult szerve­zetnek jelenleg 31 tagja van, melyek sorát ezekben a he­tekben gyarapítja az Ácsi Cu­korgyár, valamint a Mosonma­gyaróvári Kötöttárugyár. Leen­dő tagjai között tartják szá­mon az Almásfüzitői, valamint a Mosonmagyaróvári Timföld­­gyá­rat. A Bakony Művek budapesti kirendeltségén Sós Gyula, a Bakony Művek vezérigazgató­ja, a DTT elnöke vezetésével megtartott elnökségi ülésen nagy teret szenteltek a tar­gonca-karbantartási program­nak. A targoncák javítása, al­katrészeinek felújítása a DTT egyik legsikeresebb program­ja, amelyben a tagok közül 16 vállalat vesz részt, egye­bekben a fűzfői Nitrokémia és papírgyár. A társulás közre­működésével eddig 450 elekt­romos targoncamotort javítot­tak meg kiváló minőségben, egymillió forint termelési ér­tékben. A termelékenységi tár­sulás ugyancsak elektromos targoncák karbantartására mintegy 200 ezer forint értékű elfekvő alkatrészt vásárolt fel és forgalmazott tagvállalatai körében. Idén megkezdődött a dízelmotoros targoncák kar­bantartása, az adagolók be­állítása és cseréje is. Ez év második felében mindenféle elektromotorok felújítására, te­kercselésére, cserére is vállal­kozik a termelékenységi tár­sulás. Tavaly kidolgozták az ilyen jellegű feladatok teljes számítógépes nyilvántartási rendszerét. Ennek nagy sikerű országos bemutatóján a szé­kesfehérvári KÖFEM-nél tartot­ták, a program elterjesztését ez évre tervezik. Fűzfői Nitrokémia Eredményes évet zárt tavaly is a fűzfői nagyvállalat. En­nek ellenére — az egyre ne­hezedő feltételek közepette —, sem könnyű feladat a dinami­kus fejlődés megtartása, az ex­portnövelő fejlesztések végre­hajtása. Az érvényben lévő szabályozók ugyanis csak mi­nimális műszaki fejlesztési alap képzését teszik lehetővé. A vállalat ezért úgy döntött, hogy képződő nyereségéből mintegy 50 millió forinttal egé­szíti ki a szűkös fejlesztési alapokat. Tisztában van ugyan­is azzal, hogy csak ilyen, cél­ra törő fejlesztési politikával tud versenyben maradni a vi­­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdték a próbaüzemet a tapolcai KOSZIG új, 18 ezer tonna/év kapacitású bazaltgyapot­­gyártó üzemében. Az 1 milliárd forintos költséggel épült üzemben készült szigetelőanyagból öt hazai ellátáson túl exportálni is tudnak. (Képriport lapunk 3. oldalán.) — Harmincöt évvel ezelőtt, 1949. március 1-én született az OTP. Tehát meglett férfikor­ba lépett a lakosság és a tanácsok bankja — mondta Lukács Gyu­la, az OTP megyei igazgatója, aki Forintas születésnap címmel lapunk 4. ol­dalán megjelenő ri­portban beszámolt a 35 év fejlődéséről, vál­tozásairól, a lakosság­nak nyújtott sokféle szolgáltatásról. Ülést tartott a TOT elnöksége A mezőgazdasági szövetke­zetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alaku­lását vitatta meg a Termelő­­szövetkezetek Országos Taná­csa Elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesz­tett írásos beszámolóból ki­tűnt: az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és mun­kakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkozta­tási lehetősége, ennek nyo­mán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli nők aránya. Emel­kedett a nők jövedelme is, ám átlagkeresetük alacso­nyabb a férfiakénál. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöttük a nők élet- és munkakörül­ménye. A gépesítés, az álta­lános technikai fejlődés ered­ményeként a gyengébb nem képviselőinek fizikai megterhe­lése tovább csökkent. Külö­nösen a korszerű állattenyész­tési telepeken lettek kulturál­tabbak a munkakörülmények. Az egészségre káros, tiltott munkakörökben nőket nem foglalkoztatnak. Előnyös az is, hogy falun is javult a lakos­sági szolgáltatás. A kisebb te­lepüléseken és társközségek­ben azonban továbbra is problémát jelent az üzletháló­zat szűkössége, különösen a műszaki és ruházati boltok hiányoznak. A vitában felszólalt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: a nők munka­­vállalása és anyai hivatása nem kerülhet ellentétbe egy­mással. Rugalmas módszerek­kel — például bedolgozói mun­kalehetőséggel is — szükséges támogatni kettős hivatásuk összeegyeztetését. A nők mun­kavállalási lehetőségének biz­tosításában meghatározó sze­repük van vidéken a tsz-ek­­nek, amelyek sokat segíthet­nek a továbbiakban is a nők számára nem kevésbé fontos szolgáltatások fejlesztésében is. Az elnökség a tanácskozás tapasztalatait összegezve meg­állapította: a szövetkezeti moz­galom számára továbbra is fontos feladat a nők rendsze­res és állandó jellegű foglal­koztatása. Az országos és a területi érdekképviseleti szer­­veknek fokozottabb segítséget kell nyújtaniuk a lehetséges munkahelyek, illetve munkaal­kalmak feltárásában. Az eredményesen gazdálkodó sümegi Foltex Szövetkezet évek óta jó kapcsolatot alakított ki a zirci postásüdülővel. Gondoskodik az üdülőben a dolgozók őszi, téli foglalkoztatásáról, amely egyaránt eredményes, hasznos a szövetkezetnek és a postásüdülő asszonyainak, lányai­nak is. Nagy mennyiségben készítenek fehérneműt Kacsala Istvánná irányításával. Borbás János felvétele) Mérlegzáró küldöttgyűlések Folytatódnak megyénkben az ipari szövetkezetek mérlegzá­ró gyűlései. A korábban le­zajlott közgyűlések közül né­hányról már adtunk beszámo­lót. A nagyobb létszámú szö­vetkezetek mérlegzáró beszá­molóit küldöttgyűlés fogadja el. Tegnap két ilyen küldött­­gyűlés zajlott le megyénkben, ezek munkájáról adunk most rövid áttekintést. Tapolcai Vegyesipari Szövetkezet Tapolcán, a Dobó lakótele­pen tartotta meg tegnap dél­után idei mérlegzáró küldött­­gyűlését a Tapolcai Vegyes­ipari és Szolgáltató Szövet­kezet. Lóki Ferenc elnök be­számolójában elmondta, hogy a szövetkezet 1983-ban több mint 77 millió forint árbevételt ért el, csaknem 3,5 millió fo­rintos nyereséggel. Tőkés ex­portja is 5,3 millió forintot tesz ki. A 376 dolgozót foglalkozta­tó szövetkezet munkája sokré­tű, meghatározó szerepe a könnyű- és az építőipari te­vékenységnek, valamint a szol­gáltatásoknak van. A munkát egész évben nehezítette az anyaghiány, ami főleg a szol­gáltatások és az építőipar te­rén éreztette káros hatását. Ennek ellenére jó évet zárt a szövetkezet. Külön említésre méltó, hogy végre átszervezés nélkül élhettek át egy esz­tendőt, s a húsz szakmában működő különböző részlegei jobban megismerhették egy­mást. A vezetés is megfelelő információkat kapott tőlük, s ezek alapján lehetőség nyílik arra, hogy az idén tovább ja­vítsák gazdálkodásukat. Lát­­szerész és női méretes szabó részleggel bővítették szolgálta­tásaikat, s a magas fejlesztési hitelállomány ellenére is pon­tosan teljesítették előírt befi­zetési kötelezettségeiket. A jelenleg 44,5 milliós va­gyonnal rendelkező szövetkezet az idén — annak ellenére, hogy a feltételek nem javul­nak — tovább akar lépni több területen is. Javítani akarják az exporttevékenységet, fej­leszteni annak bázisát. Ked­vező változást szeretnének el­érni az építőipari részlegük anyag- és eszközellátásában. Meg kívánják teremteni gép­járműszervizükben a fogyasz­tásmérő bázist. Tovább széle­sítik a szolgáltatás területén a jól bevált átalányelszámolásos rendszert. A megalapozott elképzelések alapján 1984-es tervükben mérsékelt növekedést irányoz­tak elő. 85 millió forintos ár­bevételt terveznek, létszámbő­vítés nélkül, technológiai fej­lesztéssel. Bakony Szolgáltatóipari Szövetkezet A megyeszerte ismert szol­gáltató szövetkezet délelőtt tartotta küldöttgyűlését veszp­rémi központjában. A tavalyi munka értékelése mellett több éves tendenciáknak is elem­zését adta beszámolójában Kiss József elnök. A­ kijelölt fogyasztási szol­gáltató szövetkezetként tevé­kenykedő „Bakony” ezen a cí­men korábban számos prefe­renciát élvezett, melyeknek döntő része azóta megszűnt. Az új szabályozás és a gaz­dasági helyzet változásai ked­vezőtlenül hatottak a szövet­kezetre. A „Bakony” azonban a problémákra nem befelé­­fordulással, hanem expanzív szolgáltatási politikával rea­gált. Új, gazdaságosabb te­vékenységekbe is belefogott, mint például a rekonstrukció­val továbbfejlesztett nyomda­ipari, vagy az átalányelszámo­lásos címfestő és kerámia munka. Fotó-, kozmetikai és fodrászati ágazataikban je­lentősen növelték az átalány­elszámolásos egységek számát, ami a költségek csökkenésé­vel járt. Szélesítették a színes­­fotóbegyűjtő hálózatukat. Je­lentős költségcsökkentést is sikerült elérniük takarékossági intézkedések révén a színes­­fotó-anyagfelhasználás és a szállítás területén. Az intézkedések együttes ha­tása olyan eredményeket ho­zott, amelyek a szövetkezet fennállásának eddigi legjobb­ját jelentik — mégpedig olyan gazdasági környezetben, ami­kor a feltételek minden addi­ginál nehezebbek voltak. A szövetkezet árbevétele tavaly 22,7 százalékkal emelkedett, s ezen belül jelentős volt a nö­vekedés az alaptevékenységet jelentő szolgáltatásokból is. Immár másfél évtizede, hogy létrejöttek a csa­ládi és társadalmi ünnepségeket szervező iro­dák. Veszprém megyében jelenleg 8 működik. A cél, hogy ne csak a városok, hanem a köz­ségek lakói is igénybe vehessék szolgáltatásai­kat. Erről szól Amiről a jegyespár nem tud című írás lapunk 5. oldalán. Ma Tapolcán ta­lálkoznak az illetékes szakemberek, hogy meg­vitassák, milyen lehetőségek vannak a társadal­mi és családi ünnepségek színvonalának eme­lésére.

Next