Napló, 1984. április (Veszprém, 40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

M MSZMP VESZPRÉM MEBYII BIZOTTSÁGA IS 1 MEGYEI TANÁCS MN* 1984. április 1., vasárnap ARA: 1,40 FORINT XS évfolyam, 78. szám Régi és új művek, fiatalabb és idősebb muzsikusok, előadók és komponisták — és zene, zene, zene... Ez a X. országos kamarazenei fesztivál, melynek eseményei most zajlanak Veszp­rémben, a Dimitrov művelődési központban. A pia délelőtti fesztiválhangversenyt este a legjobbak ünnepi gálája követi. A háromnapos eseménysorozatról adunk áttekintést lapunk 5. oldalán. Április 4. tiszteletére Koszorúzási ünnepségek, nagygyűlések Hazánk felszabadulásának 39. évfordulójára készülődnek megyénkben. Koszorúzási ün­nepségeken és nagygyűléseken emlékeznek meg e neves tör­ténelmi évfordulóról, az ország felszabadulásáról. Az ünnepsé­geket színes kultúr- és sport­­programok követik. Tudósí­tóink az ünnepre való készü­lődésről és programról adnak tájékoztatást olvasóinknak az alábbi összeállításban. VESZPRÉM A megyeszékhelyen április 3-án, kedden rendezik meg a felszabadulási ünnepségeket. Délután 15 óra 15 perces kez­dettel a megye és a város párt-, állami és tömegszerve­zeteinek vezetői, a magyar és a szovjet fegyveres erők kép­viselői helyezik el a megemlé­kezés koszorúit a Vöröshadse­reg téri szovjet hősi emlékmű talapzatán. Ezt követően, dél­után 16 órakor ünnepi nagy­gyűlésre kerül sor a Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központban. Az ünnepség szó­noka Semsei György, a Veszp­rém megyei Tanács elnökhe­lyettese. A nagygyűlés ünnepi műsorral zárul. Közreműködik a veszprémi szimfonikus zene­kar, a Kállai Gimnázium iro­dalmi színpada és énekkara, valamint a Veszprém Tánc­­együttes. AJKA Koszorúzási ünnepséget tar­tanak április 3-án 16 órai kez­dettel a városközpontban lévő szovjet hősi emlékműnél. Kö­szöntőt Orosz István, a városi pártbizottság titkára mond. Ezt követően értékelik az 1983. évi társadalmi munkákat a párt­­bizottság székházában, ahol a munkában kitűnt kollektívákat és dolgozókat tüntetik ki. PÁPA Az ünnep előtti napokban megemlékezéseket tartottak a város üzemeiben, vállalatainál és intézményeiben, amelyeken kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a munkában élenjá­ró dolgozóknak. A központi, városi ünnepsé­gek április 3-án kezdődnek. Délután 14 órai­ kezdettel — az üzemi kollektívák képvisele­tében — koszorúkat helyeznek el az alsóvárosi temetőben és a Felszabadulás úton lévő szovjet katonasírokra. Ezután, 14 óra 30 perces kezdettel ün­nepi nagygyűlést rendeznek a Petőfi Filmszínházban, ahol dr. Németh Zoltán, a városi párt­végrehajtó bizottság tagja, a városi tanács elnöke mond ün­nepi beszédet. A nagygyűlést követően, 16 órakor a várker­ti felszabadulási emlékműnél tartanak koszorúzási ünnepsé­get, amelyen a Jókai Közgaz­dasági Szakközépiskola diákjai adnak műsort. TAPOLCA Pénteken, március 30-án tar­tották megemlékező ünnepsé­güket az általános és középis­kolások. A Batsányi János Gimnázium és Postaforgalmi (Folytatás a 2. oldalon) TESZÖV-tanfolyamok Csopakon Pénteken zárult a Termelő­­szövetkezetek Veszprém megyei Szövetségének 3 napos tanfo­lyama, amelyet Csopakon, az állami gazdaságok közös üdülőjében rendeztek meg. A szervezők az egyes témakörök avatott ismerőit hívták meg előadónak. Megyénk mezzőgazdasági ter­melőszövetkezeteinek személy­zeti vezetői többek között or­szágos képet kaphattak arról, milyen ma az értelmiség hely­zete a mezőgazdaságban, anyagi és erkölcsi megbecsü­­­lésük mennyire áll összhang­ban tevékenységükkel, az ér­dekképviseleti szervek hogyan látják el feladatukat. A szak­emberek állami támogatásáról a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének teendői­ről hallottak előadást, továb­bá arról, hogy a szövetkezetek vezetésével szemben támasztott követelményeket, a mezőgaz­daság ágazati célkitűzéseit, a gazdálkodás emberi tényezőit hogyan hangolhatják össze a gazdaságoknál. A tsz-ek munkaügyi vezetői a bérpolitikáról és jövedelem­­szabályozásról, a munkadíja­zásra vonatkozó új rendelkezé­sek értelmezéséről, a munka­­(Folytatás a 2. oldalon) Az ipar helyzete és fejlesztésének feladatai Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy pénteken Pap János első titkár elnökle­tével ülést tartott a megyei pártbizottság. A tanácskozás második napirendjeként megyénk iparának helyzetéről és fejlesztésének felada­tairól tárgyaltak Bedő Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében. A tanácskozás munkájában részt vett Dan­­kó János,­­az Ipari Minisztérium főosztályvezető­helyettese is. Megyénk ipara több népgazdasági ágazatban meghatározó Beszámoló a megyei pártbizottság üléséről Az írásos beszámoló beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy Veszprém megye ipara a szo­cializmus építése eredménye­ként történelmi jelentőségű fej­lődésen ment át. A felszaba­dulás után az ipar a megye gazdaságának vezető ága lett. Természeti adottságaink kiak­názása, a dinamikus iparfej­lesztés következtében az or­szág legiparosodottabb me­gyéi közé került. Az ipar ter­melése az elmúlt negyedszá­zadban közel hatszorosára nőtt, és a teljes termelési ér­téke 1982-ben meghaladta a 40 milliárd forintot, melyből az építőanyag-ipar 1,2 milliárd fo­rint, az élelmiszeripar 6,5 mil­liárd forint. A szocialista szek­torban foglalkoztatottak 62 százaléka dolgozik az iparban és állítja elő az anyagi jelle­gű ágak termelésének 76 szá­zalékát. Az iparosítás eredmé­nyeként olyan iparvállalatok alakultak ki a szén- és bauxit­bányászatban, az alumínium­­kohászatban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, amelyek az egyes népgazdasági ágaza­tokban meghatározók. Az ipar összességében ki­egyensúlyozottan fejlődött, és fontos szerepet játszik a nép­gazdaság külkereskedelmi mér­legének, belső egyensúlyi hely­zetének alakulásában. A fej­lődés a párt irányításával, a termelőeszközök bővítése mel­lett, a nagyüzemi dolgozók, döntően a munkásosztály helyt­állásának eredményeként jött létre. A megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői a mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek vezetőivel rendszeresen áttekintették az egyes iparágak helyzetét, a kö­zéptávú tervek időarányos tel­jesítését, együttműködtek a feszültségek feltárásában és megoldásában. A megyei és a területi pártszervek tervsze­rűen segítették, ellenőrizték az ipari gazdálkodó szervezetek tevékenységét, meghatározták a soron következő tennivaló­kat. A politikai munka eszkö­zei biztosították, hogy az ipar a gazdaságpolitikai célokkal, a területi adottságokkal össz­hangban fejlődjön. Napjainkban a gazdasági építőmunka magasabb szintű követelményei szükségessé te­szik, hogy a megye vezető po­litikai testületei - a KB 1983. július 6-i határozata alapján - komplexen értékeljék az ipar tevékenységét, és megjelöljék fejlődésének fő irányait, gyorsabb a nyugat-európai át­lagnál. A Veszprémi Szénbá­nyák a pajzs, valamint az irá­nyítástechnikai berendezések fejlesztése és gyártása révén fontos szerepet tölt be az or­szág szénbányászatának kor­szerűsítésében. A vállalat egy­re nagyobb mértékben expor­tál páncélbiztosító pajzsot a nyugat-európai országokba is. A villamosenergia-iparban a magas műszaki színvonalú ino­­tai gázturbinás csúcserőmű mellett, a villamos- és hőener­gia-termelés nagyobb részét a széntüzelésű, elhasználódott és korszerűtlen hőerőművek szol­gáltatják. Felújításuk, korsze­rűsítésük folyamatban van, ez azonban lassú ütemű. A vegyiparban a technoló­giai szint a péti nagy kapa­citású műtrágyagyárban, a Nit­­rokémia monoklór-ecetsav, ftálsav-anhidrid, vadászlőszer­üzemeiben eléri a fejlett or­szágok hasonló üzemeinek szín­vonalát, ugyanakkor több üze­mük elmarad attól. A termék­­szerkezet jó irányba változott. A műtrágya- és növényvédő­­szer-gyártás részaránya növe­kedett. Jelentős a hazai, illet­ve a saját hatóanyagú nö­vényvédő szerek, valamint az importhelyettesítő termékek aránya. Növekvő mennyiségben állítanak elő intermediereket, új növényvédő szereket. Ezek gyártásának fejlesztése a me­gyében lévő kutatóintézetekre és a saját kutatóbázisra, va­lamint a nemzetközi együttmű­ködésre támaszkodik. A Pere­­martoni Vegyipari Vállalat fej­lődése az utóbbi években fel­gyorsult, erőteljes a növény­védő szerek gyártásfejlesztése. A gépiparban is korszerűsö­dött a termelés technológiai és technikai színvonala. Prog­ramvezérlésű hidegalakító és forgácsoló automata gépek, korszerű felületkezelő és fes­tőberendezések, konvejorsorok és szerelőszalagok kerültek a termelésbe. A technikai szín­vonal kedvező változását jelzi, hogy az üzemelő gépek és be­rendezések többsége részlege­sen, illetve teljesen automati­zált. A gépipar termékei közül a legjelentősebbek az autóvil­lamossági cikkek, a mezőgaz­dasági permetező-, fertőtlenítő­berendezések, háztáji kisgépek, valamint a korszerű elektro­akusztikai berendezések, nagy­konyhai sütő-főző készülékek. A termékszerkezet korszerűsí­tése érdekében a vállalatok több gazdaságtalan termék, illetve termékcsoport gyártását szüntették meg. A fejlődés eredményei ellenére a gép­iparban lassú a felzárkózás üteme a nemzetközi színvonal­hoz. Magas színvonalú termelés a nehéziparban Az írásos jelentés ezután részletesen taglalta az ipar ki­fejlődését, egyre fontosabb sze­repét, majd összegezve hang­súlyozta, hogy Veszprém me­gye iparának termelése és ága­zati szerkezete a természeti adottságoknak megfelelően a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban fejlődött. A termelés 37 százalékát a vegyipar, 16 százalékát az élel­miszeripar, 14 százalékát a ko­hászat, 13 százalékát a bá­nyászat adja. A gépipar 8 szá­zalékkal, a villamosenergia­ipar 5 százalékkal, a könnyű­ipar és az építőanyag-ipar 3-3 százalékkal, az egyéb ipar 1 százalékkal részesedik a ter­melésből. Az elmúlt évtizedben intenzí­vebbé vált földtani kutatások jelentősen gyarapították a me­gye bauxit- és szénbányáinak ásványikincs-vagyonát. A bau­xit- és szénvagyon a század­­fordulón túl is biztosíthatja a bányászkodás lehetőségét. Az egyes iparágak között a műszaki-technikai színvonalban jelentős különbségek vannak. A legfontosabb iparágak jól közelítik a nemzetközi színvo­nalat. A Bakonyi Bauxitbánya ran­gos helyet vívott ki magának a világ bauxitbányászatában. Magas műszaki színvonalon termel az Ajkai Timföldgyár. Az egy főre jutó termelés el­érte a 303 tonna/fő/év érté­ket, amely alig marad el a nemzetközileg élenjáró színvo­naltól. Az eredményes válla­lati kutató-fejlesztő tevékeny­ség hozzájárult ahhoz, hogy timföldgyártásunk a magyar alumíniumipar tartós pilléré­vé vált. A szénbányászatban a kor­szerű, nagy termelékenységű, komplex gépesített frontfejté­sek alkalmazása vált általá­nossá. A Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat által kifejlesztett pajzsos fejtési technológiák el­ismerést váltottak ki. Jelentő­sek az eredmények a vágat­hajtás és a bányabeli szállí­tás korszerűsítésében is, a tel­jesítménynövekedés üteme Bár viharos szél tombolt tegnap délelőtt Veszprémben, a körgyűrűfutás rajtja előtt már sűrű sorokban gyülekeztek a résztvevők. S amikor a rajtjelzés engedélyt adott a futásra, több mint ezer fiatal vágott neki a 18, 7 és 4 kilométeres távnak. Képriportunk a 7. ol­dalon a hangulatos délelőttről számol be. Gyors ütemű megújulás a könnyűiparban A könnyűipar a végrehajtott beruházások, rekonstrukciók eredményeként a megye ipa­rában kedvező pozícióban van. Termékszerkezete gyors ütem­ben újult meg. A textil-, bú­tor- és papíriparban az elmúlt 10 évben a mennyiségi válto­zással szemben, a minőségi té­nyezők javítása került előtér­be. A könnyűipar termékei ke­resettek, jól alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Az üveg- és porcelángyár­tás termelési szerkezete első­sorban a külpiaci igényeknek megfelelően változott. A 60-as évek közepétől kezdődően gyors ütemben növekedett az ólomüveggyártás és a termék­­szerkezetben a kézműipari jel­legű díszműüveggyártás vált meghatározóvá. A porcelán­­gyártásban a részmunkafolya­matok korszerűsítésével dina­mikusan növekedett a kézzel festett porcelántermékek meny­­nyisége. Újjáélesztették Város­­lődön a régi hagyományokkal rendelkező majolikagyártást. A téglaiparban végrehajtót beruházások lehetővé tették korszerű, energiatakarék sabb falazóanyagok gyártói­ A helyi ásványi nyersany lelőhelyre épült a bazalt (Folytatás a 3. oldalon

Next