Napló, 1984. május (Veszprém, 40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

v,.9 ||gf| pélOPY 1984. május 3., csütörtök ÁRA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 102. szám Kádár János május elsejei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádió­nak. — Köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkal­mából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a mun­kásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hir­dette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a béke, a nemzetek szabadsága, a tár­sadalmi haladás és a szocializmus fogalma.­­ Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható bu­dapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünne­pel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredmény­nyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszönt­jük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fej­lődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista cél­jaink vannak, jó a politikánk, népünk egység­ben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre ösztönöznek. — A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nem­zetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: annak ellenére, hogy a mál­t esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép-ható­távolságú rakétáinak fölépítését Európában és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis válto­zatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni. Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat. Az a célunk, hogy az emberek békében élhes­senek, és a biztonság a fegyverzet alacso­nyabb szintjén valósuljon meg.­­ Ami a hazai munkát illeti: aki a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelme­sen elolvasta, az látta, hogy mi az alkotó, a szocialista építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetőségeket akarunk te­remteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszkö­zöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendületet adjunk. Azt akarják, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és job­ban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesül­­jön a társadalmi igazságosság a teherviselés­ben, s ,aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban részesüljön. — Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bi­zottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk fel­­szabadulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg.­­ Május elsején­, ahogyan azt népünk ün­nepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a jó­zan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára, üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten halad előre szövetségeseivel, helytáll és helyt fog állni a jövőben is.­­ Még egyszer szívből minden jót kívánok népünknek, a munkásoknak, a termelőszövet­kezetek dolgozóinak, az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, min­denkinek, aki tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta be­fejezésül Kádár János. 1. Jó hangulatú májusi seregszemle megyénk városaiban A borongás, szeles idő ellenére megyénk lakossága jó hangulatban ünnepelte a mun­kásosztály nemzetközi ünnepét, május elsejét. Városainkban és nagyobb településeinken jó előre készülődtek a májusi seregszemlére. Az ünnepet megelőző napokban kiemelkedő mun­kája nyomán számos megyénkbeli vállalat nyer­te el a kiváló vállalati címet. Ezek a méltán jó hangulatú, bensőséges vállalati ünnepségek is bizonyították, hogy megyénk dolgozói szilárd el­kötelezettséggel, nagy felelősségtudattal végzik munkájukat. Az ünnepségeken szó esett arról, hogy a munkahelyi kollektívák becsületes mun­­ kájukkal, helytállásukkal nemcsak az egyén, a közösség gazdasági felemelkedésén dolgoz­nak, hanem munkájukkal kiállnak a béke meg­szilárdításáért is. Az ünnep napján a zászlódíszbe öltözött ut­cákon megyénk városaiban lelkes tömegek vo­nultak ünnepi seregszemlére. A színes, ötletes dekorációk, makettek, transzparensek, a felvo­nulások után kulturális műsorok, sportbemuta­tók, hangulatos majálisok tették emlékezetessé a napot. Ezekről számolunk be lapunk olvasói­nak. VESZPRÉM Az ünnephez méltóan ha­gyományosan fúvószene köszön­tötte a megyeszékhely lakóit, erősítve a készülődési kedvet. A szeles, esőre hajló idő elle­nére mintegy 20 ezer veszprémi lakos vett részt a 10 órakor kezdődő ünnepi felvonuláson, köszöntve a 40. szabad május elsejét. A vásárcsarnokkal szemben épített dísztribünön helyet foglaltak a megye, a város, párt-, állami és tömeg­­szervezeti vezetői, közöttük Pap János, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyuricza László, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke, és Nyikolaj Iva­­novics Vincsikovval az élen a Varsói Szerződés értelmében hazánkban állomásozó Déli Hadsereg-csoport magas ragú képviselői, továbbá a kitünte­tett üzemek, vállalatok küldöt­tei, a munkásosztály veteránjai. A május elsejét méltató kö­szöntő szavak és a Himnusz el­­hangzása után megindult a fel­vonulók színpompás menete. Az élen haladó lakóterületi párt­­szervezetek veterán kommunis­táit a jövőt szimbolizáló ifjúsági blokk követte, élen az ifjú­­gárdisták fegyelmezett dísz­szakaszával. A megyeszékhely általános iskoláinak tanulói, pe­­dagógusai több ezres menet­ben haladtak el a díszemel­vény előtt. Őket követték a munkásosztály leendő tagjai, a szakmunkástanuló intézetek nö­vendékei, majd pedig a gimná­ziumok, s szakközépiskolák ta­nulói. A kiváló vállalatok menetét a Bakony Művek kollektívái nyitották meg gyáregységen­ként vonulva fel a dísztribün előtt. Díszegyenruhás bányá­szok haladtak a Veszprémi Szénbányák menetének élén. A népszerűvé vált kistraktorok prototípusai nyitották meg a MEZŐGÉP dolgozóinak felvonu­lását. Több százas menettöm­bökben, zászlóerdők alatt vo­nultak fel a VIDEOTON, a PANNONKER, a VOLÁN, a Balaton Bútorgyár dolgozói. Mint ahogy felvonulás közben az ünnepi köszöntőben is el­hangzott: a menetben részt ve­vők, Veszprém lakossága, dol­gozói, becsülettel helytálltak a szocialista építőmunkában, tet­teikkel, magatartásukkal napról napra bizonyították, maguké­nak érzik pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseit, mind a gazdasági termelő tevékeny­ségben, mind pedig a politikai, közéleti munkában, a békéért, a biztonságért folytatott harc­ban. Az ünnepi hangulatot erősítette a seregszemlét köve­tő térzene, melyet a Münnich Ferenc téren az Erkel Ferenc és az úttörőházi zenekar szol­gáltatott a résztvevőknek. A tervek szerint május elseje programja a város közkedvelt kirándulóhelyén, a Gulya-dom­bon és a Séd völgyében foly­tatódott volna, azonban az előre hajló idő megakadályoz­­(Folytatás a 3. oldalon) A dísztribünről megyénk vezetői köszöntötték a felvonulókat. A szocialista munkáskollektívák az ünnepi menetben. si béke megőrzése mindennapi feladatunk Békenagygyűlés Veszprémben, az SZMT-székházban A májusi békehónap nyitá­nyaként tegnap Veszprémben, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának székházában nagy­gyűlést tartottak. Ezen a szak­szervezeti aktivistákon kívül részt vettek a május 1. alkal­mából a szocialista országok­ból érkezett és a SZOT vendé­geiként hazánkban tartózkodó küldöttek, valamint a francia nyelvű afrikai szakszervezeti szeminárium résztvevői, őket, valamint az elnökségben he­lyet foglalókat, köztük Imre Miklóst, a megyei pártbizott­ság titkárát, Mógor Győzőt, a HNF megyei bizottsága és Jákli Sándort, a KISZ MB tit­kárát Tóth Ilona, az SZMT ve­zető titkára köszöntötte. A nagygyűlés szónoka Tim­­mer József, a SZOT titkára volt. Bevezetőjében a hagyo­mányokra utalt, miszerint má­jus elején hazánkban megren­dezik a béke ünnepét. Ennek alapját május 9., a fasizmus felett aratott győzelem napja adja. 1945-ben ezen a napon a leggyakrabban elmondott fogadalom a soha többet volt. Ez ma sem vesztette érvényét. Ma is érvényes az akkori üze­net: nem lehet nagyobb kincs a békénél, fontosabb feladat összefogni, erőinket egyesíteni megőrzésére. A SZOT titkára ezután em­lékeztetett arra, hogy a 39 évvel ezelőtti események új fe­jezetet nyitottak a magyar nép történelmében. Amiről nemze­tünk nagyjai korábban csak álmodtak, konkrét lehetőséggé vált. A magyar nép a béke nagyhatalmának, a Szovjet­uniónak szövetségeseként ma­ga dönthetett sorsáról. „Jól tudjuk, hogy a béke­mozgalom egyetemes, a béke ügye oszthatatlan — folytatta Timmer József. — Amikor azon­ban a békéről beszélünk, mi elsősorban tágabb hazánkra, földrészünkre, Európára gon­dolunk. Itt két pusztító világ­háború söpört végig, áldoza­tainak száma felmérhetetlen. Azok közül, akik mindkettőt vé­gigélték, már kevesebben van­nak közöttünk. Nagy számban élnek azonban még azok, akik végigszenvedték,­­harcolták a II. világháborút. Ezért is érvé­nyes a jelszó: soha többé!” A ma is fenyegető veszély esélye már 1945-ben felvillant. A Hirosimára ledobott atom­bomba a nukleáris korszak el­ső leckéje volt. Mára a nuk­leáris eszközök felhalmozása olyan veszélyt hordoz, amely az egész emberiség létét fe­nyegeti. A tárgyalások és til­takozások ellenére megkezdő­dött Európában a rakéták te­lepítése. A Szovjetunió és szö­vetségesei azonban a párbe­széd folytatásáért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért szállnak síkra. „Most ünnepeltük május 1-ét, a nemzetközi munkásszo­lidaritás napját Május 1-nek történelmi üzenetei, felejthetet­len tanulságai vannak. A mun­kásmozgalom története igazol­ja, hogy a szolidaritás csodák­ra volt képes. Ma is igaz, hogy a szervezett dolgozók vi­lágméretű összefogása képes volna lefogni a fegyvert fogó kezeket, elhárítani a munkát fenyegető veszélyeket, öröm, hogy a békéért tüntetők első soraiban ott látni a szakszer­vezeti vezetőket, akik hivatá­suknak megfelelően vállalják a dolgozók legalapvetőbb jo­gáért, az életért, a békéért való küzdelmet.” A SZOT titkára beszédében ezután utalt arra, hogy a II. világháború befejezése óta nem volt egyetlen nap sem, amikor a világ valamely pont­ján ne dörögtek volna a fegy­verek. A munkásszolidaritás ezért sem szűkíthető le egyet­len földrészre. A Közel-Keleten, a függetlenségükért küzdő la­tin-amerikai földrészen, a faj­gyűlölet ellen harcoló Afriká­ban egyaránt békében, szoron­gás nélkül akarnak élni az emberek. Befejezésként ezért is hangsúlyozta Timmer József: A béke megőrzése mindenna­pi feladatunk. Most, a béke­hónap nyitányaként, amikor a II. világháború befejezésére, a fasizmus felett aratott győze­lemre emlékezünk, hadd hív­jam fel a magyar dolgozókat a szolidaritás, békevágyuk cselekvő kifejezésére." A SZOT titkárát követően szót kért a békenagygyűlésen Alekszej Fjodorovics Sabok­e­­jev, a szovjet szakszervezetek Brjanszk megyei tanácsának elnöke, Chamas Jihad, a Szak­­szervezeti Világszövetség osz­tályvezetője és Richard Ra­­miandrison, a madagaszkári szakszervezeti szövetség titká­ra. Mindannyian a béke erői­nek összefogására, a szerve­zett dolgozók erejének erősíté­sére hívták fel a figyelmet. A nagygyűlés az Internacionálé­­val ért véget. Nemzeti Zászló Balatonkenesének Balatonkenesén, a nagyköz­ségi művelődési házban ked­den, a május elsejei ünnepsé­gen adták át a település la­kosságának - kimagasló társa­dalmi munkája elismeréséül — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Nemzeti Zászlaját. Balatonkenese lakossága és nyaralótulajdonosainak közös­sége ezúttal másodszor vehet­te át a Nemzeti Zászlót. Az 1982-es kimagasló társadalmi munkáért vehették birtokukba tavaly először a kitüntetést. A tavalyi társadalmi munka az előzőnél is eredményesebb volt, egy lakosra számítva el­érte a 2662 forintot. Kiemel­kedő munkát végeztek a he­lyi Egyetértés Tsz és a Sirály Ipari Szövetkezet szocialista brigádjai. A községben részt vállaltak a közérdeket szolgáló munkából a vállalati és ma­­gánnyaraló-tulajdonosok, akik például társulásokat hoztak lét­re a csatornahálózat kiépítésé­re. A lakosság és az üdülőtelepi közösségek munkával és anya­gi támogatással járultak hoz­zá a többi között a vízmű-, a csatorna-, az ivóvíz- és a gáz­hálózat építéséhez. Részt vett a lakosság az utak, a járdák építésében és a közterületek parkosításában is. A május elsejei ünnepségen Nagy Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke adta át a Nemzeti Zászlót Kürthy Lajosnak, a nagyközségi tanács elnökénél

Next