Napló, 1984. június (Veszprém, 40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetett!B p R m m m m ---------------tüözi felslatijfr­. MAPLU 1984. június 1., péntek ARA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 127. szám Kádár János fogadta Armand Hammert Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyiség, az Occidental Petroleum Cor­poration igazgatótanácsának elnöke Marjai József miniszter­elnök-helyettes meghívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket foly­tat az amerikai vállalat és ma­gyar partnerei közötti együtt­működés további bővítéséről a bányászat, az energetika és a vegyipar területén; áttekintik a közös, harmadik piacokon tör­ténő fellépés kiterjesztésének további lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fo­gadta Armand Hammert. A szí­vélyes légkörű találkozón véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar-amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. Vásárzárás Kőbányán Csütörtökön a 79. Tavaszi BNV utolsó napján több kiál­lító értékelte a vásári eredmé­nyeket. Henryk Gawrowszki kereske­delmi tanácsos elmondta, hogy eredményes volt a lengyel ki­állítók részvétele. Számos szer­ződést kötöttek külkereskedőik és több olyan megállapodást készítettek elő, amelyet az el­következőkben, többek között a poznani nemzetközi vásáron véglegesítenek. Josef Kopácek, a csehszlo­vák kiállítás igazgatója elmon­dotta: számos csehszlovák ter­mék talált gazdára az idei BNV-n. Az aláírt szerződések értéke meghaladja a 30 millió rubelt. A Kovo prágai külke­reskedelmi vállalat több megál­lapodást kötött műszerek ma­gyarországi értékesítésére, a Strojexport pedig a Magyar Államvasutak számára 25 kis­­vonatot szállít a helyközi jára­tokhoz. Rudolf Seiferlein, az NSZK kiállítási igazgatója arról szá­molt be, hogy 281 vállalatuk állított ki, jó néhány közülük először jött el a BNV-re. Szá­mos üzleti tárgyalást folytattak, egyebek között már az 1986- 90-es évek szállítási lehetősé­geiről. A hagyományos partne­rek ezúttal is kötöttek üzleti megállapodásokat, a Merce­des például kamionokat szállít Magyarországra. A tavaszi vásár jó alkalmat kínált a hazai szövetkezetek és intézmények számára, és hogy felmérjék és összehasonlítsák fejlettségük szintjét és verseny­­képességüket a külföldi cége­kével. A BNV ezúttal is egy­fajta erőpróba volt. Minden­képpen örvendetes, hogy több iparágban a magyar termékek figyelmet keltettek, megnőtt irántuk a kereslet. Például a szerszámgépek iránt, amelyek­ből a hazai gyártók és a Tech­­noimpex a legkorszerűbb szá­mítógép-vezérléses megmun­káló-központokat, s robotokkal kiszolgált, zárt rendszerű, nagy­pontosságú gyártósorokat kínál­ták és nem is eredménytele­nül. E gépsorok megbízhatósa­­(Folytatás a 2. oldalon) wftilP W-fl ■wBBJUUUHGBimkMMÍ t-~ i «iS P % ÉÍ í. í ISíllMld' \ -ísöS ’ammMa sa tJrSsswsi wrua ’shspsh»»» ’sap eb Energetikai szimpózium Balatenfüreden Csütörtökön Balatonfüreden megkezdődött az energetikai szimpózium, amelyen 12 or­szág neves szakemberei vitat­ják meg a hatékony energia­­gazdálkodás módszereit, a kü­lönböző energiahordozók fel­­használásának legcélszerűbb módjait. Az előadók betekin­tést adnak egyes országok energetikai programjába, kö­zép és hosszú távú terveikbe és többen szólnak az e terü­leten kialakult együttműködés­­ről is. A kétnapos szakmai tanács­kozás résztvevőit, dr. Nemecz Ernő akadémikus, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte. A megnyitó elő­adást Pjotr Nyeporozsnyij a Szovjetunió energetikai és vil­lamosítási minisztere tartotta. Szólt többek között arról a nagyszabású programról, ame­lyet az elmúlt esztendőben fo­gadtak el a Szovjetunióban. Ez magába foglalja az energetika fejlesztését, bővítését. Fő je­­lemzője az aktív energia-taka­rékosság, a műszaki tudomá­nyos eredmények fokozott al­kalmazásával, a villamosener­­gia-termelés nagyobb ütemű fejlesztése, a megbízható tüze­lőanyag- és energiaellátás, valamint az export, főleg a szocialista országokba irányuló szállítások biztosítása. Ennek érdekében újabb atomerőmű­vek, szerves tüzelőanyagú kon­denzációs, földgáz tüzelésű és vízierőművek épülnek. Köztük olyan manőverezhető villamos­erőműveket létesítenek, ame­lyek főleg a csúcsigények el­­látását szolgálják. Az erőművek ellátására meg­gyorsítják a széntermelést ke­let-szibériai területeken is. A szénkitermelés iránya eltolódik. (Folytatás a 2. oldalon) Asszonyok kötözik a szőlőt az apáti határban. (Egervölgyi mozaik címmel képes beszámolónk a tavaszi munkákról a 3. oldalon.) Kiváló pedagógusokat tüntettek ki Hazánk valamennyi peda­gógusát: az óvónőket, a tanító­­kat, a tanárokat, a pedagó­gusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit kö­szöntötte Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, a Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a Pe­dagógusnap alkalmából rende­zett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak első titkára, valamint Kok­sán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. - Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hiva­tástudat hajt, akik a jeles elő­dök útján járva igyekeznek megfelelni a mai kor kívánal­mainak — hangsúlyozta beszé­dében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kell megra­gadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodák­ban, az iskolákban, a bentla­kásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, ér­zelmét alakító, jellemét, er­­kölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló idő­szerű feladatokról szólva a művelődési miniszter kiemelte: - Továbbra is az a felada­tunk, hogy ifjúságunk a legkor­szerűbb ismereteket sajátítsa el tanulmányai során. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alapkészségek fejlesztésére, hi­szen ezek szilárd birtoklása nélkül alig képzelhető el­ a tudatos, sokoldalú művelődési igény felkeltése, a permanens önképzési képesség és szükség­let kimunkálása. Mindezért folytatjuk és befejezzük az új tantervek és tankönyvek neve­(Folytatás a 2. oldalon) ÚJ OTTHON A MŰVÉSZETEKNEK Borsos Miklós művei a veszprémi várban Nagyszámú érdeklődő jelen­létében, tegnap délután Veszprémben nyitották meg a Vár-galériát. Az avatótárlat Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész rajzainak, réz­karcainak és faszobrainak ad otthont egy időre. A kiállítás megnyitásán jelen volt Csonka Zoltán a városi pártbizottság első titkára, Ju­hász Ferenc, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője. Meg­nyitó beszédet Maróti Rezső, a városi tanács elnöke mon­dott. Bevezetőjében beszélt Veszp­rém városszépítő munkájáról, fejlődéséről és arról, hogy alapvető megoldandó feladat a történelmi belváros és a vár helyreállítása, megőrzése. Városunkban eddig is jöttek létre kulturális hagyományokat teremtő műhelyek, de ez a szép barokk palota szinte kí­nálta magát, hogy első lépé­se legyen annak a gondolat­nak, hogy a veszprémi várban új otthont adjunk a művésze­teknek. Nem építészeti csodát jöttünk avatni — mondta -, mert valójában e kiállítóhely szerénynek tűnik. De mindent megteszünk azért, hogy Kö­­zép-Európa egyik legjelentő­sebb barokk műemlék-együtte­sét megmentsük az utókor számára. Megnyitójában kiemelte: nagy megtiszteltetés a város számára, hogy a Vár-galériát Borsos Miklós szobrászművész­nek, a mai magyar képzőmű­vészet egyik legjelentősebb képviselőjének kiállításával nyithatjuk meg. A városi tanács elnöke be­szédének végén László Gyula szavait idézte: „A nagy nyuga­lomra vágyás, vagy a rügyek szépségének formája volta­képpen az örök szobrász benn. Itt találkozik az egyiptomiakkal éppen úgy, mint az etruszkok­kal. Borsos művészete szerves része Európának, nem annak, amelyik divathóbortnak hódol, hanem annak, amelynek hit­vallása ember voltunk szépsé­ge". Tiszta tejből tartósabb termékek Termelők és feldolgozók véleménycseréje Fejér-, Komárom- és Veszp­rém megye szarvasmarha-állo­mányának nyerstejét a Veszp­rémben működő laboratórium­ban minősítik. Ezért rendezték meg a három megye tejipari vállalatai, a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályai, valamint a Ma­gyar Élelmezéstudományi Egye­sület helyi szervezetei csü­törtökön nálunk a tejtermelés és minőség összefüggéseit elemző ankétot. A­­ meghívott szakemberek között a TESZÖV- ök és a gazdaságok képvise­lői is élénk érdeklődéssel hall­gatták dr. Szigeti Árpádnak, a Veszprém megyei Tejipari Vállalat igazgatójának beveze­tő szavait arról, hogy egyre in­kább előtérbe kerül a tiszta, csiramentes tej termelése. A fogyasztók növekvő igényeit csak ilyen alapanyag feldolgo­zásával képes kielégíteni a tej­ipar. Időszerű, mindenkit érintő kérdésekről beszélt dr. Vendégh Ferenc, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. El­mondotta, az országban 2,4 milliárd liter tej került vállala­taikhoz 1983-ban, s ebből 350 millió litert a szövetkezetek és társulásaik vásároltak föl. Em­lékeztetett arra, hogy tíz éve átmeneti fellendülés mutatko­zott a tejtermelési kedvben, de rövidesen megakadt ez a fo­lyamat. Két év múltán már vajból behozatalra szorultunk. A kormányzatnak hatékony in­tézkedéseket kellett tennie, ám a tejprogram nem volt csoda­szer, csak ösztönző, de igen jó hatást ért el. A világon szinte egyedülálló növekedés követ­kezett. Ehhez kellett igazítani a fel­dolgozó ipar erőteljes fejlesz­tését, hiszen egyik legkénye­sebb portékánk a tej, amely 24 óra után megfelelő kezelés hiányában menthetetlenül el­romlik. Jelenleg az ország tejipari feldolgozó kapacitása 7,8 mil­lió liter. Ha hirtelen nagy ter­melési növekedés következne be, a tejipart az sem hozná zavarba. Megmutatkozott az élelmi­­szeripari termékek legutóbbi áremelkedésének hatása a ma­gyar étkezési szokások változá­sában. A tejprogram indulásá­nak idején 122 kilogramm tejet és tejterméket fogyasztott egy­­egy állampolgár évente, míg 1983-ban ez a mennyiség 180 kilogrammra emelkedett. Az érdeklődés növekedése miatt is fontos, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyeknek el­tarthatósági ideje hosszabb. Aki élelmiszerrel dolgozik, tudja, hogy mindig borotvaélen táncol. Egy feldolgozó üzemben a szalmonellás fertőzés ka­tasztrófa lenne, ezért óvatos az ipar és a kereskedő is. Ven­dégh Ferenc kijelentette: leg­alapvetőbb baj mégis a fo­gyasztói tejjel van. Előszeretet­tel emlegetjük, hogy e téren az európai középmezőnybe ve­­rekedtük fel magunkat, de saj­nos tényként kell elkönyvel­nünk, hogy a 24 órás tej ná­lunk nem teljesen biztos, hogy felforr, mert a hűtőlánc meg­szakad: a zacskókba adagolt tej a szállítás idején és azt kö­vetően az üzletek előtt az ut­cán áll órákon át. Tavaly visszáruként 40 millió liter tej érkezett a tejiparhoz, amely 10 ezer tehén hozamának felel meg. Ennek fele lejárt szava­tosságú, fele pedig szétfolyt tej. A csomagolási problémák közismertek: feltűnően sok zacskó lyukad ki. A tejipar e téren komoly változtatásokra készül. Felmerült már a doboz­ba töltés kérdése is, ám csu­pán a csomagolóanyag így 2,80 forintba kerülne. Ezt a drágulást a magyar vásárlók nehezen viselnék el. A megol­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next