Napló, 1984. augusztus (Veszprém, 40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

U 4tc fi a111 mif I |I­­# I §§ %& il jj 1984. augusztus 1., szerda ÁRA: 1,40 FORINT XL. évfolyam, 179. szám Fél év alatt 210 millió forint értékű kutatófúrás Időarányosan teljesíti tervét az országos vállalat A várpalotai székhelyű Or­szágos Földtani Kutató-Fúró Vállalat 1984. első hat hó­napjában 210 millió forint ér­tékű feladatot végzett el. Ez­zel időarányosan teljesítette az idei tervből az első félév­re meghatározott feladatokat. A vállalat fúrási, kutatási tevékenységét négy fő terü­letre összpontosította. Legna­gyobb a Nemeshany—Káp­talanfa—Gyepűkaján környé­ke. Itt a Veszprémi Szénbá­nyák megrendelésére, az aj­­­i medence kifogyóban levő rénvagyonának pótlására új területet kutatnak meg a mintegy 100 millió éves, kréta árú szenet rejtő földben. Ez­­en mintegy 17 ezer méter írást terveznek. Jelenleg 7 berendezés dolgozik a kör­nyéken, a befejezett felderítő fúrásról készített zárójelentést a Központi Földtani Hivatal elfogadta. A további munká­kat nagymértékben nehezítik a földtani viszonyok. A víz- és iszapveszteség lelassítja az előrehaladást. Ellensúlyozá­sára egy újabb fúróberende­zést állítanak üzembe. A másik jelentős fúrási te­rület a Komárom megyei Nagyegyháza, ahol 5 berende­zéssel bauxitkészletek után kutatnak. A Mecsekben — Máza területén — folytatják a kokszolható fekete kőszén ku­tatását. Itt az Ajka környéki­hez hasonlóak az akadályok. A dolomitrétegek átfúrásával nagyarányú a vízveszteség. Észak-magyarországi terü­leten a Borsodi Szénbányák részére végez kutatásokat a vállalat. Elsősorban Dubicsány környékén, ahol 150-300 mé­ter mélységűek a fúrások. Itt a gyakori „költözködés" - a szállítás, le- és felszerelés -, továbbá a terep erős szab­daltsága és a vízellátás után­pótlása nehezíti a dolgukat. Mindemellett jelentős mun­kát végeznek a vállalat dol­gozói az Oroszlányi Szénbá­nyák részére is. A Bököd köz­ség határában levő barnaszén területen alkalmazott új technológia sikerekkel biztat. Ennek révén ugyanis komplex geofizikai méréssel egészítik ki a munkát, s az így nyert adatokat számítógépen dol­gozhatják fel. Említésre érdemes, hogy a vállalat 1983. első feléhez ké­pest ez évben 980 ezer fo­rinttal csökkentette a nem ru­bel elszámolású importját. To­vábbá 6 millió 431 ezer fo­rintot fordított fejlesztésre, s ebből — többek között — négy új típusú fúróberendezést és 6 nagy teljesítményű geofizikai szondát vásárolt. Ezek a be­rendezések a második félév­ben jelentősen hozzájárulnak majd a vállalat tervének fo­lyamatos és hiánytalan telje­sítéséhez. Elektromus hálózat­­fejlesztés Veszprém környékén A tervezettnél több pénzből gazdálkodhat fejlesztési fel­­andatainak megoldásá­ban idén az ÉDÁSZ veszprémi üzemigaz­gatósága. Év elejétől ugyanis fejlesztési hozzájárulást kell fi­zetniük mindazoknak, akik a megállapított alsó­­határnál nagyobb villamos teljesítmény beköttetését kérik otthon­ukba, üzemükbe. A vállalatok min­den esetben fizetnek, a lakos­ságtól azonban 3,7 kW-ig nem kérnek hozzájárulást. Az igazgatóságra eddig mintegy 3 millió forintot fizet­tek be ilyen címen. A 436 fo­gyasztó egyenként átlagosan 6700 forinttal járult hozzá a hálózatfejlesztési alaphoz. A legkisebb fizetendő összeg 1100 forint, de akadt olyan Ba­laton-­parti lakos, akitől 95 ezer forintot kértek az igényelt villamos teljesítményért, amit valószínűleg hőtároló beren­dezések üzemeltetésére fordít. A 3 millió forintot a kisfe­szültségű energiaihálózat fej­lesztésére költi az ÉDÁSZ. Eredetileg 22 körzetben tervez­tek 11 milliós költséggel fe­szültségjavító beruházásokat, melyek eredményeként meg­szűnik, vagy mérséklődik a fe­szültségingadozás, a lámpák kevesebbet „pislognak”. A vállalataiktól, s a lakosságtól nyert fejlesztési hozzájárulás további hat körzet feszültség - javításának költségeit fedezi. Mindezeken kívül számos egyéb bővítést, beruházást vé­gez idén az ÉDÁSZ veszprémi üzeme, üzembiztonsági, kar­bantartási okokból betelepítik Várpalotára a városhoz köze­li Karszt-kútnál korábban léte­sített ideiglenes transzformá­tort. Felújítják a Csopak feletti Nosztoriban húzódó 20 kV-os vezetéket, s új összekötő veze­téket is építenek. Géczy Jenő, az ÉDÁSZ veszprémi üzemigazgatója el­mondtal, hogy nagyszabású - mintegy 35 millió forintba ke­rülő - beruházást készítenek elő Aszófő térségében. Az ot­tani transzformátorállomás 120 kV-os bővítését jövőre kezdik, majd épületkialakítás és há­lózatépítés utáni, legkésőbb 1987-re végeznek a belső tech­nológiai szerelésekkel. Mind­ezek a fejlesztések jelentősen fokozzák az elektromos energia­szolgáltatás biztonságát. Béketábor fiataloknak Ifjúsági béketábor nyílt Bu­dapesten az Országos Béketa­nács Ifjúsági és Diák Bizottsá­­ga szervezésében. Az ország különböző pontjairól összese­­reglett mintegy száz fiatal — a békemozgalommal foglalkozó kisközösségek, klubok képvise­lői — szakértők előadásai se­gítségével kaphatnak áttekin­tést a magyar és a nemzetkö­zi békemozgalom időszerű kér­­déseiről. A táborban tájékozódnak a hazánkban működő békeklubok helyzetéről, megismerkednek néhányukkal, s megbeszélik azokat a tennivalókat, amelyek megvalósításával még eredmé­nyesebb lehet a tevékenységük. A szervezők arra törekednek, hogy a táborlakók - az oldott, formaságoktól mentes eszme­cseréken elhangzottak haszno­sításával, elsajátításával - még inkább bekapcsolódjanak a he­­lyi békemozgalmi munkába. A résztvevők között fiatal értelmi­ségiek és munkások, lelkészek és politikai aktivisták egyaránt vannak. A tervek szerint ellá­togatnak az Országos Béketa­nács munkabizottságaihoz, s a hét végén Pusztavacsot keresik fel: részt vesznek a békefeszti­válon. Helikopter Törökpusztán A balatonedericsi Balaton­­mellék Mgtsz. törökpusztai te­lepének talán a legérdeke­sebb látnivalója a februártól augusztus végéig bérelt heli­kopter. A légben töltött órá­kért fizetett 14 000 forintos díj kicsit költségesnek tűnik. Ám jó légköri viszonyok mellett a földi gépek teljesítményének a tízszeresét is elérik, így nem keletkezik taposási kár. A Region nevű vegyszerrel az aratás, a betakarítás előtt teljessé lehet tenni a repce, a napraforgó érését. Ma már elképzelhetetlen a fejtrágyá­zás, a szőlő különféle perme­tezése helikopter nélkül a Balaton-melléken. Szabad ka­pacitás esetén kölcsönadják a helikoptert. T. Horváth József felvétele Felszállás előtt számos vizsgálatot kell tartani. A helikopter a törökpusztai telephelyén. Megkezdték a len nyűvését Jaliándörögd határában, a monostorapáti íger-v­ölgye termelőszö­vetkezetben. A kitűnő minőségű lent a közös gazdaság bálázza és így jut el a feldolgozóhoz. Ajka környékén is Sikeresen dolgoznak az ifjúsági építőtáborok Félidejéhez érkezett az épí­tőtábori idény: július utolsó napjáig több mint harmincezer fiata­l töltött emlékezetes hete­ket mezőgazdasági, építőipari, út-, vasútépítési, vendéglátó­­ipari és más jellegű idény­munkával. Az építőtábori moz­galom nemzetközivé válását jelzi, hogy több ezer magyar és külföldi fiatal dolgozik „cse­retáborokban". Kedden példá­ul 600 bolgár fiatal utazott haza, befejezve a magyar épí­tőtáborokban végzett munkát, s 400 magyar fiatal tért visz­­sza a bolgár építőtáborokból. Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságának tit­kára az MTI munkatársának elmondta: a félidei mérleg adatai szerint az építőtáborok idén a korábbi évekénél is eredményesebbek. Az első két turnusban dolgozó fiatalok na­pi munkabérének átlaga 117,50 forint volt, szemben az 1982-es 81, és a tavalyi 107 forinttal. Ez a teljesítmények javulását, és a jobb munkaszervezést egyaránt jelzi. A fiatalok túlnyomó többsé­ge idén is az építőiparban te­vékenykedik; munkájuk révén jól halad - egyebek között - az úttörőstadion újjáépítése, a bicskei és a tiszadobi nevelő­otthonok felújítása, valamint a szombathelyi KISZ-lakások épí­tése. Táborozók dolgoznak az Ajka környéki vasúti pályán, Makó csatornahálózatának bő­vítésén, Szentendre szépítésén, csinosításán, s a Békés megyei szanazugi úttörőtábor építésén is. Rendkívül népszerűek az idén először szervezett sátoros kör­nyezetvédő táborok: a Bala­tonnál és a Velencei-tónál nagy lelkesedéssel gyűjtik a szemetet, tisztítják a parkokat a diákok, önzetlenül, társadal­mi munkában végzett tevé­kenységükről valamennyi helyi tanácstól elismerő véleményt hallottak a KISZ KB illetékesei. Az idei év érdekes kísérlete a diákok által leszedett gyü­mölcs önálló értékesítése. Jú­lius elejétől a Balaton északi és déli oldalán tíz állandó és öt mozgó árusítóhelyen vásá­rolhatnak „építőtábori gyümöl­csöt" az üdülők. Sok helyütt si­került elérni a kezdetben sem titkolt célt: a környékbeli kis­kereskedők kénytelenek voltak csökkenteni borsos áraikat. Kiszélesedett a munkaverseny A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny indításá­nak tapasztalatairól tanácskoz­tak kedden a SZOT székházá­ban az ágazati szakszervezetek és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsainak kép­viselői. Megállapították, hogy a közelgő pártkongresszus tisz­­teletére kiszélesedett felszaba­dulási munkaverseny a dolgo­zók nagy tömegeit mozgósítja olyan kezdeményezésekre, ame­lyek szűkebb munkahelyi fel­adataik teljesítésén túl hozzá­járulnak gazdaságpolitikai cél­­kitűzéseink megvalósításához is. Rámutattak: az igazán értékes, formális elemektől mentes vál­lalások ott születtek, ahol a gazdasági vezetők az első fél (Folytatás a 2. oldalon) Jelentősen emelkedett a tejtermelés liter volt, tehát csaknem 100 literrel kevesebb, mint az idén 6 hónap alatt! A termelőszö­vetkezetekben 1983—84, össze­vetésében a többlet 11,4 szá­zalék. A növekedés dinamiká­ja még nagyobb állami gaz­daságainkban: 12,1 százalék. A szakosodás előrehaladtá­val emelkedik a húshasznú te­henek száma, és csokikén a te­jelőállomány. Az év első felé­ben megyénk nagyüzemei a múlt év azonos időszakához képest kevés híján 2 és fél millió literrel több tejet érté­kesítettek — tehát kevesebbtől többet. Ilyen helyzetben indokolt a kérdés: mi az örvendetes fej­lődés magyarázata? Az állat­tenyésztési vállalat szakembe­rei a takarmányozás javulását tesz­ik az első helyre, de pozi­tív irányba hat az okszerű se­lejtezés (a gazdaságok meg­szabadulnak a kevés tejet adó tehenektől), a keresztezés. A válasz tehát az, hogy mind igényesebb és szakszerűbb munka jellemzi a napi helyt­állást követelő ágazat appará­tusának tevékenységét. A ki­váló teljesítménnyel megyénk nagyüzemei országosan is tisz­teletre méltó helyet foglalnak el a tejágazatban. A félévi eredmény azzal biz­tat, hogy 1984 újabb „magas­lat” meghódítását hozza. Az olyan folyamatos üzem, mint amilyen az állattenyész­tés, azon belül is a szarvas­marha-ágazat tejtermelése, a félévi teljesítménnyel szinte meghatározza az egész eszten­dő várható produktumát. Az állattenyésztő vállalat megyei állomása elkészítette a félévi mérleget és az igen figyelem­reméltó eredményeket mutat. A tavalyi teljesítményüket szá­mottevő mértékben meghalad­ták megyénk nagyüzemei. A termelőszövetkezetek a múlt év első felében egy-egy tehéntől átlagosan 2042 litert fejtek, az idén annál 232 li­terrel többet. A teljesítmény valós megítéléséhez tudni­­kell, hogy 1970-ben az országban az évi átlagos tejhozam 2187

Next