Napló, 1984. szeptember (Veszprém, 40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!­ázi peleáST AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. szeptember 1., szombat ARA: 1­80 FORINT XL. évfolyam, 205. szám Tisztelet a bányászoknak A Magyar Népköztársaság kormányának 1950-ben szüle­tett határozata kimondja: „Minden év szeptemberének első vasárnapját az egész or­szág a bányászok napjaként ünnepli meg. A bányászat or­szágos jelentőségének elisme­réseképp és annak emlékére, hogy 1919. szeptember 6-án dördült el a csendőrsortűz a tatabányai bányászokra." Ezt a határozatot később az 1960-as bányatörvény is megerősítette. És ily módon, felszabadult hazánkban az idén már 34. alkalommal ün­nepeljük a bányászok napját. Országszerte azokat az embe­reket köszöntjük, akik az or­szág minden részén megku­tatják a népgazdaság számá­ra oly fontos ásványi kincse­ket; megépítik a bányákat és naponta leszállva a mélybe, a felszínre küldik a szenet, a tuxitot, a mangánt; kiterme­lik az olajat, a földgázt, a szinesérceket, a társadalmunk fejlődéséhez szükséges nyers­anyagokat. Az idei bányásznap külsősé­geiben hagyományos, ám bel­ső tartalmát tekintve több do­logban eltérő a szokásos ün­nepektől. Igaz, ma is megem­lékezünk a bányászoknak a természet erőivel szembeni küzdelmeiről. Ma sem feled­kezünk el a tatabányai fél minden más bányánál eldör­dült) csendőrsortűzről. Lerójuk kegyeletünket valamennyi bá­nya mártírjainak, a munkában életüket áldozó hősi halottjai­nak emléke előtt. Ma is levon­juk munkánk tanulságait, ösz­­szegezzük eredményeinket, ele­mezzük hibáinkat. És ma sem feledkezünk meg, ahogy ed­dig is tettük, a munkában élenjárókról, kitüntetéseket, ju­­■'’lmokat, hűségjutalmakat fünk át a munkában élenjá­róknak, kiváló dolgozóknak. Ám az emlékezés, a múltba tekintés, a számvetés mellett jövőnk alakításáról, terveinkről sem feledkezünk meg. A va­lamennyiünk javát szolgáló holnapról: a VI. ötéves terv utolsó esztendeje sikeres tel­jesítésének előkészítéséről. Eredményeinkre építve ezt biz­ton tehetjük. Másrészt: olyan körülmények között ünnepe­lünk, amikor már elkezdődött a felkészülés az MSZMP XIII. kongresszusára és felszabadu­lásunk 40. évfordulójára. A bányászok­­ nemcsak az ipar­ág megyénkben szocialista bri­gádjai, hanem az ágazat va­lamennyi kollektívája — az or­szágban mindenütt kongresszu­si és jubileumi, felszabadulási versenyt kezdeményeztek a két nagy esemény méltó köszönté­sére. A párt már évtizedekkel ezelőtt kimondotta, hogy a bányászság, a magyar munkás­­osztálynak a múltban a leg­­elnyomottabb, legkizsákmá­­nyoltabb rétege, egyúttal a legforradalmibb erőt is képvi­selte a szocialista eszmékért vívott harcban. S ezt az élen­járó szerepét a felszabadulás után is, a jelenben is vállalta, és megtartotta a társadalmi haladásért, az egész ország felemelkedéséért vívott küzdel­mekben. Erről szólt, ezt ismerte el a Központi Bizottságnak a leg­utóbbi, a munkaversennyel kapcsolatos állásfoglalása, és a Minisztertanácsnak a szén­bányászat műszaki-gazdasági fejlődésének támogatására ho­zott néhány nappal ezelőtti ha­tározata is. Mindkettő kifejezi a bányászság iránti tiszteletet és megbecsülést, amelyet az iparág dolgozói eddigi helytál­lásukkal kivívtak maguknak. S. Nagy Sándor Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mon­gol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerző­dést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása al­kalmával, 1984. június 1-én írták alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján ha­tározatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jö­vőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja mű­ködését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírá­kat mentett fel és választott meg. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtit­kárrá nevezte ki. Marketing az élelmiszer-termelésben Pénteken Szombathelyen be­fejeződött a TIT Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Választ­mánya által rendezett kétna­pos vándorgyűlés, amely az élelmiszer-termelés marketing­­problémáival foglalkozott. A kétszáz résztvevő 20 előadást hallgatott meg a marketing üzemi, kereskedelmi és gaz­daságpolitikai vonatkozásai­ról, a piackutatás szerepéről. Hazánk a világ élvonalába tartozik az egy főre jutó ga­bona- és hústermelésben, a mezőgazdaság produktumának mintegy negyedét exportáljuk. Ezt a hányadot a lehető leg­jobb áron kell értékesíteni, s ehhez segíthet a piackutató, piacszerző munka. A minőség javítása, a választék bővítése, a csomagolás korszerűsítése a feltételei az újabb vevők meg­szerzésének, illetve a jelenle­giek megtartásának. Az ered­ményes külpiaci tevékenység alapját itthon kell megvetni, s ez a sokrétű munka a legjobb szaporítóanyag kiválasztásá­tól egészen az idegenforgalo­mig terjed — hangoztatták az előadók. A nálunk megismert márkákat ugyanis később oda­haza is szívesen megveszi a külföldi. A vándorgyűlés résztvevői látogatást tettek a nyolc or­szágba exportáló szombathe­lyi Kertész Termelőszövetkezet­ben, s megismerkedtek az egyik legnagyobb hazai mező­­gazdasági oktatóbázis, a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkás­­képző és Továbbképző Intézet munkájával. Differenciált segítség az alapszervezeteknek Ülésezett az SZMT elnöksége Hatékonyabb munkára ösz­tönzi a szakszervezeteket az MSZMP IKB múlt év októberi állás­fogla­lása — állapította meg tegnapi ülésén az SZMT elnöksége, amikor az állásfog­lalás feldolgozásának­­tapasz­talatairól szóló tájékoztatót tárgyalta meg. Az erről szóló összegzést Horváth Miklósné, szervezési és káderosztály-veze­­tő terjesztette a testület elé. Napjainkig a szakszervezeti alapszervezetek 80 százaléka foglalkozott testületi ülésen, bizalmi- és tömegpolitikai ok­tatáson a szakszervezeti­­mun­ka továbbfejlesztését ösztönző állásfoglalással. A dokumentum megismerésén, értelmezésén túl, ez a következő időszakra szóló tennivalók meghatározá­sának kötelezettségét is rótta az alapszervezetekre. A tapasz­talatok szerint - noha e mun­kához sokszínű segítséget kap­tak —, a helyi viszonyok elem­zése, a hiányosságok feltárá­sa, a megoldásukra vonatkozó feladatok megfogalmazása né­hány helyen elmaradt. Ott, ahol e tennivalókra megfele­lően készültek fel, a testületi üléseken elemezték a párt- és szakszervezeti a­la­pszervezetek együttműködésének tapasztala­tait, foglalkoztak a különböző rétegek körében végzendő munkával, a politikai nevelés­sel, a munkahelyi demokráciá­val, a munkaverseny-­mozga­­lommal. Értékelték az alapszer­vezet belső életét, az érdekvé­delmi-érdekképviseleti fu­nkci­ó betöltését. A szakszervezeti alapszerve­­zetek bizalmi testületi ülése­ken, szakszervezeti bizottsági üléseken dolgozták fel az ál­lásfoglalást, a munka megújí­tásának szándékával. Általában az utóbbiakon bontakozott ki nagyobb vita, hangzott el több javaslat, észrevétel. A hozzá­szólók — a helyi testületek munkáját értékelve — a for­malitások megszüntetését, a vezető, irányító munka korsze­rűsítését, a mozgalmi jelleg fejlesztését, a szakszervezeti ta­gok rendszeres tájékoztatását igényelték. Mindezek helyet kaptak a felada­ttervekben, il­letve munka­tervek­ben. Ugyan­akkor nagyon fontos, hogy ezek megvalósítása, illetve az állásfoglalás további feldolgo­zása során az alapszervezetek differenciáltan­­kapjanak segít­ség­et. Az ajkai aluminiumkohó formaöntödéjében hazai és külföldi megrendelésre készülnek a különféle aluminiumöntvények. A nagy teljesítményű öntőgépekről lekerülő öntvényeket speciális szer­számgépekkel munkálják meg, és különleges berendezésekkel ellenőrzik minőségüket. Elsősorban a jó minőségnek köszönhető, hogy keresettek az ajkai öntvények. Dinamikus a megyeszékhely idei fejlődése Ülést tartott a veszprémi városi tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott a napokban a veszprémi városi tanács végre­­hajtó bizottsága, s a testület az 1984. évi gazdálkodási tervei­nek időarányos végrehajtásáról tárgyalt. Az ülésen részt vett Koltai Nándorné országgyűlé­si képviselő is.­­ A megyeszékhely 1984. évi költségvetési és fejlesztési ter­­ve a beruházásoknál az infra­struktúra javítása iránti foko­zott igény és a rendelkezésre álló anyagi eszközök közötti optimális összhang megterem­­tését, s az ellátás elért szín­vonalának megőrzését tűzte ki célul. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy az eddigi teljesí­tés sikeres, az idei I. féléves tervteljesítés lényegesen jobb a tavalyi hasonló időszaknál. Szá­­zalékos arányban kifejezve: 1983 I. félévében a tanács be­­vételei 28 százalékban telje­sültek, a felhasználás 21,2 szá­­zalékos volt. Ugyanez 1984- ben, az I. félévben a bevételek teljesítése 71,4 százalékos, a felhasználás 58,5 százalékos. A városüzemeltetés feladatai­­nak ellátására 1984. I. félévé­ben 247 millió forintot fordítot­tak, s ez a tervezett éves költ­­ségvetés 54 százaléka. Az elő­­ző év azonos időszakánál átla­gosan 20 százalékkal fordítot­tak többet közkiadásokra. Kü­lönösen magasak az energia­­költségek: a tanács és intéz­ményei tüzelővásárlásra, gáz­­díjra és távfűtésre az egész évre 49 millió forint költséget terveztek, s ebből már az első félévben elfogyott 32 millió fo­­rint. Rendkívül feszítő a helyzet különösképpen a vadaspark költségeit, fenntartását illető­­en. A fejlesztési terveket illetően: kiemelt feladat a lakásépítés, az iskolaépítés és -bővítés, va­lamint a közműfejlesztés és a várnegyed rekonstrukciója. A Cholnoky lakótelepen megtör­tént 90 lakás műszaki átadása, s elkészültek a fiatalok háza kiviteli és engedélyezési tervei. A Felszabadulás úti lakótele­pen 70 tanácsi bér, és 80 ta­nácsi értékesítésű lakást adtak át, a VII. jelű épület 168 la­kásából pedig az úgynevezett „első szekció” átadására vár­­hatóan szeptemberben kerül sor. A II. jelű épület 218 laká­­sának a szerkezetszerelése ké­szült el, míg a III. jelű épület 190 lakásának a szerelése megkezdődött. A IV. jelű épü­­letben 36 lakást adnak át — várhatóan decemberben —, az V. jelű épület 56 lakásának az építésénél a határidőhöz ké­pest jelentős a lemaradás, de talán az idei átadás biztosít­ható. A nyugdíjasok háza külső közműveinek a­ kiépítését is megkezdte már a kivitelező. A lakóházjavítási, -felújítási tevékenységet továbbra is a vá­rosközpontra koncentrálják. A várnegyed rekonstrukciója fo­lyamatos, s a felsőbb tanácsi hozzájárulással (összege 20 millió forint) az idei évre a városi tanácsnak 28 millió 500 ezer forint áll a rendelkezésé­re. A városrendezés tervellá­tottságát a megyei tanács 3,2 millió forinttal segítette elő. A közműveket illetően: jó ütemben haladnak a Cholnoky lakótelep út-, parkoló, és jár­­daépítési munkái, a Dimitrov városrészben pedig­­ a tanács. (Folytatás a 2. oldalon) NSZK parlamenti küldöttség látogatása hazánkban Az országgyűlés meghívásá­ra augusztus 24. és 31. között látogatást tett Magyarorszá­gon a Német Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Parlament­je mezőgazdasági bizottságá­nak küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának küldöttségével. A küldöttség ellátogatott az MTA martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézetébe, va­lamint a Pápai Húskombinát­ba, a vaszari Hunyadi és a nemesvámosi Csopak Tája Ter­melőszövetkezetbe. A küldöttséget fogadta Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke, Váncsa Jenő, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Török István külkeres­kedelmi államtitkár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és dr. Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület el­nöke. A csetényi Garamenti Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-üzemében rendszerrel kialakított üzem a község lányainak, asszonyainak ad ezerszámra készülnek a férfi- és női cipők. A korszerű szalag­jó munkalehetőséget.

Next