Napló, 1984. szeptember (Veszprém, 40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

VIÁGHÍRADÓ Üdvözlő táviratok Malaysia nemzeti ünnepe al­­kalmából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Sultan Iskandar Alhaj legfelső uralkodónak, il­­letve Mahathir Mohamed mi­niszterelnöknek. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti­ ün­­nepe, a forradalom győzelmé­nek 15. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét. BONN Az NSZK kormánya párbe­szédre és együttműködésre tö­­rekszik a Varsói Szerződés min­­den tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekez­­letén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ez­­zel kapcsolatban a legközeleb­­bi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látoga­­tás időpontjáról. MOSZKVA Kozmosz—1591 jelzéssel csü­törtökön a Szovjetunióban újabb műholdat bocsátottak fel, hogy folytassa a Föld ter­­mészeti kincseinek kutatását népgazdasági hasznosítás és nemzetközi együttműködés cél­­jából. A Kozmosz—1591 beren­dezései rendben működnek. BEJRÚT Újabb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fő­várostól délkeletre és magában Bejrútban. Az összecsapások Szak el-Garb térségében kez­dődtek, de a harcok hamaro­san átterjedtek a főváros ke­resztény negyedére. A tűzpár­­baj kirobbanása előtt temették el a keresztény negyedben Pierre Dzsemajelt, a keresztény jobboldal legismertebb vezető­­jét. Egyelőre nem világos, hogy az összecsapás kapcsolatban van-e a temetési szertartással. Az UPI szerint a lövöldözésben a keresztény és drúz milíciák fegyveresei vettek részt, míg az AFP úgy tudja, hogy a harci villongások a drúz milicisták és a libanoni hadsereg egysé­­gei között robbantak ki. NEW YORK Vientiane a laoszi—thaiföldi párbeszéd mielőbbi újrafelvé­­telét és a két ország közötti határvita békés rendezését kí­vánja. A megoldás azonban mindeddig meghiúsult az im­perialista és hegemonista kö­­rök által támogatott reakciós thaiföldi erők ellenállása mi­att — fejtette ki Kithong Vong­­say, Laosz ENSZ-képviselője New Yorkban Javier Pérez de Cuellarnak, a világszervezet fő­­titkárának, akit a diplomata azért keresett föl, hogy fölvá­­zolja előtte kormányának ál­láspontját. A thaiföldi fegyve­res erők idén június elején a laoszi szuverenitás megsértésé­­vel behatoltak az ország terü­­letére, elfoglalták és azóta is megszállva tartják Sayabouri tartomány három körzetét. PÁRIZS A francia lapok meglepőnek és titokzatosnak nevezik Mit­­terrand elnök csütörtöki várat­­lan marokkói látogatását, amelynek során a francia el­­nök a marokkói uralkodóval tárgyalt. Hivatalos információk híján a lapok különböző talál­­gatásokba bocsátkoznak. Fel­­tételezik, hogy a Líbia és Ma­­rokkó közötti államszövetség problémája állt a két államfő eszmecseréjének középpontjá­­ban. A Le Quotidien de Paris szerint Párizsban azt remélik, hogy a marokkói király az ál­lamszövetségen­ belül olyan „mérséklő hatást" gyakorolhat, amely megkönnyítheti a csádi probléma politikai rendezését is. 2 - NAPLÓ - 1984. szeptember 1., szombat Megállapodás Peresz és Samir között Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Izrae­li Munkapárt és a Likud-tömb között megállapodás jött lét­re arról, hogy a következő 50 hónapos időszakban „nemzeti egységkormány" intézi az or­szág ügyeit. A megállapodás értelmében Simon Peresz, az Izraeli Mun­kapárt­­vezetője huszonöt hó­napig lesz­­miniszterelnök, az­tán Jichak Samir, a Likud­­tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennma­radó időre. Az első időszakban Samir megbízott­­miniszterelnök lesz - vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket­­, és egy­ben ő irányítja az izraeli kül­ügyminisztériumot. A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin, volt­­munkapárti miniszterelnök lesz. Az új kormányban fele­fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. A­­munkapárti Simon Peresz, akit Haim Herzog izraeli ál­lamfő, mint a legutóbbi vá­lasztások győztesét, az új kor­mány megalakításával megbí­zott, a feladat elvégzésére ren­delkezésére bocsátott első há­rom­ hét alatt nem tudott ele­get tenni a feladatnak. A munka­párti vezető kor­mányalakítási elképzeléseit elő­mozdította az, hogy Ezer Weiz­­man tábornok (Jahad Párt, három mandátum) csatlakozott a Munkapárt parlamenti cso­portjához. Hátráltatta­ viszont, hogy alig néhány nap múlva Aharon Abuhad­ra képviselő (Tárai Párt, egy mandátum) szembefordult a Munkapárt­­miatt. Simon Peresz kénytelen volt igénybe venni a második huszonegy napos megbízatási időszakot is. Mivel mind Peresz, mind Samir nagyjából hatvan kép­viselő támogatására számítha­tott, egyikük sem alakíthatott életképes kormányt. A kény­szerítő körülmények hatására jött létre - állítólag az utolsó percben­­ az izraeli rádió ál­tal ismertet­ett megállapodás. Megfigyelők véleménye szerint a kompromisszumos alapokon nyugvó nagykoalíció aligha hozhat lényegi változásokat Izrael­­kül- és belpolitikájában. Simon Peresz (balra) és Jichak Samir ­Mindkét hírt Washingtonból keltezték, s­­látszólag egyiknek a­­másikhoz semmi köze. Mégis alkalmasak arra, hogy közös következtetéseket vonjon le belőlük a­­hírmagyarázó. Az első jelentés egy B-1A típusú bombázó katasztrófájá­ról számol be.­­Ebből a szu­perszonikus harci gépből ed­dig mindössze négy prototípus készült a Rockwell gyárban, összesen 126 próba­repülést hajtottak végre a négy bom­bázóval. A­­Pentagon óriási re­ményeket fűz a­ B-1A gépek­hez, amelyekből egyelőre szá­zat kíván a légierő rendelkezé­sére bocsátani. Talán fölösle­ges is leírni: az új típusú ha­­­dászati repülőgép atomfegy­verek célba juttatására alkal­mas.­­Nyolc éve döntöttek az új bombázó kifejlesztéséről, de Carter elnöksége idején a program irdatlan anyagi kiha­tása miatt a terveket félretet­ték. Reagan elnök azonban­ a 28 milliárd dollárra­ becsült költségek ellenére a program végrehajtása, az új bombázók rendszerbe állítása mellett fog­lalt állást. A B—1A első ál­dozata a­­Mojave sivatagban­­lelte halálát. Két személy sé­rülésekkel túlélte a prototípus lezuhanását. A másik hír Washingtonból mintegy félszáz amerikai tu­dós — köztük Szent-­Györgyi Al­bert — kezdeményezéséről szá­mol be. A több mint ötezer főt számláló „aggódó tudósok szövetsége”, amelynek az 500 Nobel-díjas is tagja, országos közvélemény-kutatást kezdemé­nyezett az USA-ban. Álláspont­juk szerint az amerikai kor­mányzat űrfegyverkezési terve nagymértékben megnöveli a nukleáris háború kockázatát és veszélyezteti az Egyesült Álla­mok biztonságát. Afelől sincs kétségük a tudósoknak, hogy az űrfegyverkezés meghirdeté­sével a katonai kiadások amúgy is csillagászati össze­gei tovább növekednek, s a fegyverkezési hajsza új szaka­szát nyitják meg. E tekinté­lyes szervezet most az ameri­kai közvéleményhez fordult: gyakoroljon nyomást a törvény­­hozásra és az elnökre - bár­melyik jelölt is győz a válasz­tásokon - a nukleáris leszere­lés ügyében. A látszólag egymástól füg­getlen két washingtoni hír szinte kínálja az alkalmat bi­zonyos következtetésekre: 1. sajnos, a Reagan-kormányzat változatlanul erőfölényre törek­szik, és semmiféle anyagi ál­dozattól nem riad vissza a fegyverkezési hajsza folytatása érdekében. 2. Az amerikai költségvetésre - közvetve te­hát a lakosságra - nézve is rendkívüli terheket jelentő B-1A bombázótípus kifejlesz­tésének programját tűzzel-vas­­sal végrehajtják, még ha az emberéleteket is követel. 3. A Fehér Ház nem hajlandó mér­legelni a szovjet java­slatokat, s a­­Bécsben tervezett űrlesze­­relési tárgyalásokat elfogadha­tatlan feltételekhez köti, no­ha a világ közvéleménye — ■mint az amerikai tudósok­­kez­deményezése jelzi, még az Egyesült Államokban is­­ mélységes aggodalommal fi­gyeli a „csillogóik háborújá­nak” előkészületeit. Gy. D. KOMMENTÁR KÉT HÍR... A lezuhant amerikai 3-1A bombázó Dél-Kaliforniában. Egy háború tanulságai különös háború volt. jóval hamarabb elkez­dődött, mint ahogy kirobbant. Baljós jel volt Ausztria bekebelezése; a következő lépésként a nyugati hatalmak feláldozták Csehszlovákiát, kiszolgáltatták Hitlernek abban a tévhitben, hogy kielégíthetik étvágyát, legalábbis ők, fran­ciák és angolok, megszabadulnak a veszélytől s a hódító csak Kelet felé fordul. Végül nem így lett, mind a négy égtájat letaposta a gőz­henger, de a német imperializmus első katonai támadása valóban Kelet felé indult el. 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot, s ezzel kitört a második világháború. Voltak, akik még ekkor sem akarták hinni, hogy a ka­tasztrófa beállt, mások már korábban figyel­meztettek erre. Mára azonban, 45 év után, minden lényeges vonást tisztán, világosan lá­tunk, módunk van levonni a tanulságokat az emberiségnek ebből az eddigi legnagyobb lec­kéjéből. Eleget fizettünk - áldoztunk érte. A második világháború hat esztendeje, és több éves előzményei arra intenek, hogy ve­szedelmes dolog a más népek elleni gyűlölet szítása, hiszen ez - mint a történelem is bizo­nyítja - nemegyszer egy támadóháború meg­indításának, a tömeghisztéria felkorbácsolásá­nak eszközéül szolgálhat. Amíg béke van, amíg a becsületes együttműködés híveinek módjuk van rá, addig kell határozott nemet mondani a fenyegetésekre, és a nemzetközi kapcsolatokat a tárgyalások, az egymás tiszte­letének a medrében tartani. Heinrich Heine mondta még a XIX. század közepén, hogy ahol könyveket égetnek, ott hamarosan embereket is égetni fognak, Így történt ez a nácik Eu­rópájában, haláltáborokkal szórták tele a meg­hódított országokat, és ha győznek, maga a földrész vált volna egész népek megsemmisítő­­táborává. De a borzalmakra emlékezve nem felejtjük el, hogy a harc végül is a fasizmus legyőzésé­vel végződött, s ennek is megvannak a máig érvényes, biztató tanulságai. Ez a győzelem a különböző társadalmi rendszerű országok ösz­­szefogásának, társulásának, életre-halálra szö­vetkezésének köszönhető. Bebizonyosodott, hogy egy embergyűlölő és emberirtó fenyegetéssel szemben összetarthatnak, közösen küzdhetnek ideológiailag ellentétes rendszerek hívei is. Mindezek nagyon fontos tanulságok, de a gépies összehasonlítás, a párhuzam vonása, az erőltetett azonosítás hibájába nem szabad es­ni. Ma nincs Hitler, és egészen mások a kö­rülmények, mint 45 évvel ezelőtt. Hatalmas erőt képvisel a szocialista tábor, s Nyugaton is számosak, befolyásosak a háború ellenzői. Sok tekintetben tehát jobbak, másokban vi­szont rosszabbak a körülmények. Igen, rosz­­szabbak: olyan fegyverek állnak garmadával a silókban, amelyekben egyetlen robbanótöltet auschwitznyi embert tudna másodpercek alatt elégetni. Igen, jobbak ezek a feltételek, a má­sodik világháborúban csak menet közben, már a harcok közepette, komor végveszélyhangu­latban sikerült összefogni az ellenséggel szem­ben mindazoknak, akik nem akarták átengedni a romlásnak az emberiséget. Ma a háborúel­lenesség tudatosabb, következetesebb mint 1939-ben volt, de azért azok az eszközök, ame­lyek kiégett romok pusztaságává tehetik Eu­rópát, ott sorakoznak a raktárakban. Ezeknek a felszámolásáért érdemes összefogni Keletnek és Nyugatnak. Még az sem titok, hogyan kellene ezt meg­tenni: jó szándékú, becsületes, a másik oldal kívánságainak a befogadására is alkalmas szo­cialista javaslatok fekszenek a nemzetközi asz­talokon. S tudjuk, az a másik oldal sem akar elpusztulni. Korunk nyomasztó jellemvonása, hogy a társadalmi és az érdekellentétek még mindig nem engedik, hogy létrejöjjön hason­lóan szoros és következetes összefogás béké­ben, mint amilyen a második világháború har­cai közepette megvalósult; a másik oldalon még mindig vannak, akik nem hajlandók erre az őszinte és tartós együttműködésre. De an­nak a nagy világégésnek éppen az a legfon­tosabb tanulsága, az ötvenmillió halott azt a mementót írja fel a falakra, hogy a társadalmi rendszerek között folyó történelmi versenyt nem a fegyverek döntik el, a tartós nemzetközi együttműködés megteremtésével nem szabad várni a fegyverropogásig. Tatár Imre Ma hazánkba látogat a csehszlovák külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására szeptember 1. én baráti látogatásra hazánk­­ba érkezik Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­­társaság külügyminisztere. Hazaérkezett a magyar katonai küldöttség Lengyelországból Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén Florian Siwicki vezérezredesnek, a Len­gyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására Lengyelországban tartózkodott, befejezte hivatalos, baráti láto­gatását. A magyar katonai küldöttség tárgyalásokat folytatott a­ lengyel néphadsereg vezetőivel a két baráti hadsereget kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Czinege Lajost fogadta Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Varsóból. Dinamikus a megyeszékhely idei fejlődése Ülést tartott a veszprémi városi tan­ács-vb (Folytatás az 1. oldalról) tagok szervezésében , meg­kezdődött több utcában a gáz­­vezeték építése, miképpen a Szabadság lakótelepen is el­­kezdték a gázvezeték kivitele­zési munkálatait. Elkészült a Felszabadulás úti, úgynevezett „Clasp" iskola váz­­szerkezete, a jó ütemű kivitele­­zéssel biztosítható az 1985-ös tanévkezdésre való átadás. A Cholnoky lakótelepen az álta­lános iskola négy tanteremmel bővül, jelenleg, a tantermek alapozása és a közművek el­helyezése van folyamatban. Megtörtént a kádártai óvoda műszaki átadása, is, szeptem­berben a létesítmény üzemel­tethető. A Felszabadulás úti la­kótelepen (Munkácsy utca) vé­­geztek­ az árkádbeépítéssel, s itt posta, bizományi bolt és a zirci takarékszövetkezet fiókja fog üzemelni. A napirendi téma élénk vitát váltott ki a vb-ülésen, amelyen felszólalt Csonka Zoltán, a veszprémi városi pártbizottság első titkára, s különösképpen azt hangsúlyozta, hogy eltérő a véleménye az előterjesztési anyagban szereplő számadatok és a reális helyzetkép között. Megítélése szerint a tervtelje­sítés rosszabb, mint a múlt év hasonló időszakában, s külö­nösen érthetetlen a késedelmes iskolaépítés. Ezt követően arra figyelmeztetett, hogy a beruhá­­zásokat rangsorolni kell, s a döntés után nem lehet újabb módosítás. Gondok jelentkez­nek a társadalmi munkák telje­­sítésével kapcsolatosan is. Hangsúlyozta: rendezett álla­potokra van szükség a fegyel­mezett tervteljesítéshez. Vitazáró összefoglalójában Maróti Rezső, a városi tanács elnöke kiemelte, hogy a vb­­ülés elé került beszámoló reális képet ad az 1984. évi tervekről­ és a teljesítésről, s ez kifeje­zetten jónak mondható. A be­­vételek és a felhasználások tel­­jesítése Veszprémben a megyei átlag feletti. Külön kiemelte a várnegyed rekonstrukciójának ütemességét és jó szervezettsé­gét, melyről az ÉVM-ben is el­­ismeréssel nyilatkoztak. Kiemel­­kedő volt a megyeszékhelyen 1984-ben a kereskedelem fej­lesztése is. A negatívumokról szólva azt hangsúlyozta, hogy kedvezőtle­­nül hatottak a fejlesztésekre az áremelkedések, s nem utolsó­sorban az a tény, mely így fog­­lalható össze: év elején „elin­­dulnak" a beruházások, majd ezt követően augusztusban pénzügyi eszközöket vonnak el. Ez természetszerűleg nehéz helyzetbe hozza a tanácsi ter­­vek teljesítését, s a beruházási színvonal nem tartható, objek­­tív, külső okok miatt, amely egyébként nem csupán veszp­rémi, s nem is csak megyei, hanem országos gond. A me­gyeszékhely tanácsának elnöke ezután arra figyelmeztetett, hogy a gazdálkodásban a pénz­­ügyi fegyelem rendkívül fontos, a tervelőirányzatokat nem sza­­bad túllépni!

Next