Napló, 1984. október (Veszprém, 40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Premier előtt a Skála-Vár Megerősített személyzettel — Az átlagnál nagyobb készlettel — Nyitás holnap 1 órakor A megyeszékhely lakosai már napok óta nagy érdeklődéssel figyelik a Veszprém és Vidéke Áfész legújabb kereskedelmi egységének, a Skála-Vár áruház megnyitásának előkészületeit. Van is mit látni, tapasztalni, hiszen a nyitás előtti utolsó napokban teljes a „harci készültség” a Skála- Vár áruházban. A több mint 200 főnyi személyzet az elmúlt hét végén reggeltől estig rendezte az áruház különböző osztályainak gazdag áruválasztékát, dekorációját. Segítségükre sietett számos társfogyasztási szövetkezet kollektívája, hiszen a holnap Veszprémben megnyíló áruház Veszprém megye szövetkezeteinek legnagyobb kereskedelmi egysége, s a feladatok zavartalan ellátása mindannyiuk közös érdeke. Az átlagosnál jóval nagyobb nyitókészlet várja a vásárlókat holnaptól, ami érthető is, hiszen minden új áruház megnyitását felfokozott érdeklődés kíséri. Ennek megfelelően a Veszprém és Vidéke Áfész a partner szállító vállalatok segítségével rendkívül gazdag áruválasztékot biztosít. Forrásai a különböző nagykereskedelmi vállalatok szállítmányain kívül a Skála-Coop áruházi láncolat márkacikkválasztékaiból a nemzetközi árucsereforgalomban beszerzett termékekből és az áfész által termeltetett iparcikkekből táplálkoznak. Nagyon sok közkedvelt import fogyasztási cikk is megvásárolható lesz majd a Skála-Vár áruházban, mint például a különböző márkájú lemezjátszók, magnetofonok, kazetták, kötött és divatárucikkek, bébiáruk, konfekciótermékek. Ez utóbbiakból különösen nagy a választék, amellyel a megyeszékhelyen egyfajta hiányt is pótolnak. A vásárlók figyelmébe ajánlják az áruház kereskedői a jugoszláv melltartókat, az olcsó cseh plédeket és a gyermekeknek a rendkívül látványos babaválasztékot, a „játékország" egyik fő szenzációját. Természetesen a hiánycikkek egyike, másika a most megnyíló Skála—Vár áruházban sem vásárolható meg, még „mutatóban" sem, mivel az áruház vezetésének elve, csakis azt kínálja fel, amiből bőséges mennyiség áll rendelkezésre. A Skála—Vár áruházban több olyan termék is kapható lesz majd, melyhez a Skála-Coop hálózaton belül eddig kizárólag a nemrégiben Budapesten megnyitott Metró áruházban juthattak a vevők. A bőséges árukészlet mellett figyelemre méltó szolgáltatásokkal is rendelkezésére állnak a vásárlóknak a Skála- Várban. Ezek közül is kiemelkedik az ingyenes házhoz szállítás, a valutabeváltás, a konfekcióigazítás, hogy csak néhányat említsünk. A tervek szerint az időszerű szolgáltatásokról állandó tájékoztatást is kapnak az áruház vevői. A holnap megnyíló Skála—Vár áruháznak minden valószínűség szerint nagy vonzerejét jelenti majd a földszinti szupermarket, mely a Dunántúl legnagyobb élelmiszer-,,boltja". Nemcsak alapterületének nagysága, az áruválaszték gazdagsága, hanem a kiszolgálás kulturáltsága is a legkorszerűbbek közé emeli az új egységrészleget. A mintegy száz szállítóvállalat termékeit felkínáló Skála -Vár áruház szakmai megnyitására holnap délelőtt 10 órakor kerül sor, a nagyközönség előtt pedig 13 órakor nyitja meg kapuit. A folyamatos áruválaszték mindenki számára zavartalan vásárlási lehetőségeket biztosít, ezért az áruház vezetése a vásárlók megértő türelmét kérve invitálja az érdeklődőket a holnapi megnyitóra s az azt követő napokra, amikor is hasonló választékkal a szupermarket reggel 7-től este 8-ig, az iparcikkosztályok reggel 8-tól este 6-ig várják vevőiket a Skála a Várban. Inota és Nádasdladány között az őslápból havi 6-8 ezer tonna tőzeget termelnek ki, amit az erősen kötött talajok javítására, a kertészetekben és a gombatenyészetekben használnak fel. Savanyúság helyett főzelék Őszi szezon a konzervgyárakban A konzervgyárakban még tart a főszezon, jelenleg a savanyúság és a gyümölcsök feldolgozása adja a legnagyobb munkát. Néhány zöldségféléből a vártnál kevesebb termett, így ezekből szerényebb mennyiség áll az ipar rendelkezésére. E cikkeket más, bővebb termést adó zöldségekkel igyekeznek pótolni. A Konzervipari Közös Vállalat megítélése szerint öszszességében az év végéig a tervekben rögzített mennyiségeket gyárthatják az üzemek, megközelítően mintegy 750 ezer tonnát. Mivel a kedvezőtlen nyári időjárás miatt paradicsomból, paprikából és uborkából kevesebb termett, az üzemek - elsősorban a hatvani, a nagykőrösi, a szegedi és a kecskeméti gyár — a termékszerkezet módosításával biztosítja a folyamatos feldolgozást. A nagyobb nyersanyaghányadot igénylő sűrített paradicsomkészítmény helyett például növeli az úgynevezett kevert cikkek arányát. A korábbi években a gyengébb zöldborsótermés miatt gyakran fordult elő, hogy főzelék helyett az eredetileg tervezettnél több savanyúságot gyártottak a vállalatok, most viszont fordított a helyzet. Mivel az idén nagyobb mennyiségben fogadhattak zöldborsót, a savanyított paradicsom, paprika, uborka helyett fokozzák a zöldborsó konzerv és a finomfőzelék előállítását. Káposzta alapanyagú kevert salátából is többet készítenek. Megkezdődött az ipari almafeldolgozás. A nyíregyházi, a békéscsabai és a szigetvári gyár rendezkedett be az almasűrítmény előállítására. E készítmény igen kapós a külföldi - többek között a japán és a kanadai - vevők körében, üdítőital-gyártáshoz alapanyagként használják fel. A kertekből folyamatosan érkeznek az üzemekbe a szilva és a körte szállítmányok kompotok, üdítőitalok, dzsemek gyártásához. A Budapesti Konzervgyár a hazai igényekhez igazodva több olcsó húsos készítmény előállítására állt rá. Bab és lencse alapanyagú kolbászos, illetve virslis konzervet gyárt, s megkezdte a rakottkáposzta előállítását is. Stratégia földért, tóért A természet egész világegyetemre érvényes törvényszerűsége, hogy az anyag a rendezetlenség állapotából igyekszik a rendezettség felé haladni. A felismerés nem újkeletű. Tudjuk, az ember a Földön a természet részeként, ám a naturális folyamatokkal ellentétesen is képes cselekedni. Gyakran pillanatnyi érdekeiért felrúgja a hosszú távon üdvözítőbb megoldásokat. A természet azonban keményen visszaüt, ha erőszakot követnek el rajta, ha figyelmen kívül hagyják, netán semmibe veszik elemi összefüggéseit. Ismerős a téma, sok termelőüzemben inkább hajlandók még manapság is fizetni a súlyos bírságokat, csak ne kelljen a környezetet szennyező tevékenységet megszüntetni, illetve a hatékony, ám igen drága védelmi berendezéseket, eljárásokat alkalmazni. Hogy mennyire nem élhetünk vissza sokáig a bennünket körülvevő világ tűrőképességével, arra a Balaton, Közép-Európa legnagyobb, sekély vizű, sok náció kedvelte tava az intő példa. Riasztó hírek, tudományosan megalapozott figyelmeztetések, értő és aggódó emberek SOS-jeleire indult meg a gépezet, hogy hatalmas apparátust mozgósítva, milliárdokat felajánlva elérjük a célt: óvjuk meg a gazdálkodásunkban nélkülözhetetlen termőföldet és tegyünk meg mindent a Balaton vizének tisztaságáért. Egyesek szerint a huszonnegyedik órában nyúltunk hozzá a témához, s csak nagy-nagy felelősségtudattal, sok-sok közreműködő egyet akarásával valósíthatjuk meg ezredfordulóig tervezett stratégiánkat. A Balaton vízgyűjtő területét rendezni szándékozás hatalmas feladatából e vidékeken senki semmilyen indokkal ki nem vonhatja magát. A közös szándék nem tűri meg a presztizsféltés kicsinyes, kerékkötő manipulációit. Ennek a szekérnek olajozottan kell gördülnie. Ez pártunk, kormányunk akarata. Keményen hangzik a szó, ám lágyabban nem mondható. Az engedékeny elnézés súlyos károkat okozhat. Ha megfeszül az edzett lánc, a lágyvas szem elereszt, szétpattan, odavész közösen kifejtett energiánk. A terhet elviselni csak együtt van erőnk. Tervezők-beruházók-kivitelezők. A térségi melioráció, a vízgyűjtő medencék rendezésének összefüggő, egymástól elválaszthatatlan láncszemei. Egyikük sem lehet hasznos a másik nélkül, egyikük sem előbbrevaló a többinél, legyen bár a sor elején, vagy végén teendőjétől meghatároztatván. Ez év márciusában az építésügyi és városfejlesztési, s a belkereskedelmi miniszter, az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke egységes tervezetet terjesztett a Minisztertanács elé a Balaton üdülőkörzet hosszútávú fejlesztési programjáról, amelyet a magas testület munkaokmányként fogadott el. Éppen egy esztendővel korábban született meg a Balaton vízminőségének javításáról és az üdülőövezettel összefüggő feladatokról szóló, szakmai körökben közismert, s ,,a kétezerhármas"-ként emlegetett minisztertanácsi határozat, majd rövidesen ennek végrehajtására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedési programja. A folytatásért, azaz a tó vízgyűjtő területére vonatkozó meliorációs tanulmányterv készítéséért a Balaton hármas gazdamegyéjének tanácsai felelősek. Minálunk a közigazgatás illetékes vezető szakemberei hamarosan megtették a kellő lépéseket. A program mielőbbi elkezdéséért zártkörű versenytárgyalást hívtak össze 1983 decemberében, ahol a megbízást az AGROBER-MEZŐTI nyerte el. A megállapodás értelmében még az idén asztalra kell tennie a Balaton északi vízgyűjtőjére vonatkozó tanulmánytervet. Ez három lépcsőben határozza majd meg a munkálatokat, az É. 1., az É. 2. és az É. 3. területi megosztásban. A program 68 községet, 18 mezőgazdasági nagyüzemet érint majd. A több mint 108 ezer hektáros vízgyűjtőből csaknem 56 ezer hektáron folyik jelenleg agrártermelés. A 11,5 millió forintos tervezési díjhoz a MÉM meliorációs állami támogatásként 5,2 milliót ad, költségvetési juttatásként 1,5-1,5 millió forinttal ugyancsak a MÉM és az OKTH járul hozzá, s további, vissza nem térítendő, egyszeri támogatásul 3,3 millió forintot juttat el a megyébe a minisztérium. A hatalmas feladat, tavunk északi vízgyűjtőjének rendezése a különféle szakmák értő művelőitől egységes szemléletet követel meg. Az összefüggések bonyolult dzsungelében a megyei meliorációs szakbizottság hivatott koordináló tevékenységével rendet teremteni, szakmai felügyeletével pedig a mindenkori célszerű, jó munkát ellenőrzi. Anélkül, hogy a szóbanforgó terület meliorációjának részleteibe bonyolódnánk, néhány lényeges momentumot mindenképpen meg kell említenünk, miért is kell ennyi pénzt áldozni itt az ezredfordulóig. Elsősorban a termőterületek jobb hasznosítása a cél. E gyönyörű, ám a mezőgazdákat gyakorta nehéz feladatok elé állító tájak igen változatos földrajzi alakzatokat alkotnak, s a talajok minősége is sűrűn, szinte dűlőnként változik. A vízgyűjtő nagy hányadát a történelmi borvidék uralja, sok errefelé az erdő és a bánya is. Természetesen a gazdaságok állattartással is jócskán foglalkoznak, s a zártkerti termelés ugyancsak jelentős térrel bír. A Balaton felé tartó vizek magukkal sodorják a termőföldet, a szerves- és műtrágyákat, a növényvédő szereket, a különféle ipari, háztartási szennyvizeket. A tó megterhelésén túl az energiagazdálkodásnak is nagy károkat okoz, ha a jelenlegi állapotokon nem változtatnak, hiszen nem képesek megfelelő hatásfokkal, biztonsággal termelni nagyüzemeink. Be kell gyógyítanunk a táj sebeit, orvosolnunk szükséges az emberi tevékenység okozta hibákat, emellett persze sokhelyütt a természetet is jó lesz megzaboláznunk. Aki erre sajnálná a pénzt, fáradtságot, gondoljon arra, hogy megyénk lakosságának is a föld adja a táplálékot és a Balatont még unokáinknak is szeretnénk tiszta tóként megőrizni. Gyarmati József Az Ikarus autóbuszokba kerül a csomagtérelem, amelyből hétezer darabot készítenek. Változó Sirály Korszerű gyártósor, új termékek A piacon maradás feltétele a gyártás továbbfejlesztése, a termékszerkezet korszerűsítése, új felhasználói igények kielégítése. Tudatában vannak mindezeknek a balatonkenesei Sirály Ipari Szövetkezetben is, ahol hagyományos, rájuk jellemző termékeik — a műanyag testű kishajók, csónakok, valamint drótvázas háztartási tárolók - mellett újabban speciális műanyag héjszerkezeteket is termelnek. Az Ikarus gyár részére például csomagtérelemeket készítenek. Gyártanak kombájntetőt a Clas-Dominátorokhoz. A lakásépítésekhez újszerű műanyag fürdőkáddal nyújtanak segítséget, amely hamarosan kapható lesz a kereskedelemben. Mintegy 280 féle drótvázas terméket állítanak elő a szövetkezetben. Ehhez méretre vágó, ponthegesztő „háttér" a várpalotai Jó Szerencsét Termelőszövetkezet hajmáskéri, ősi Sirály üzeme. A lakásokba, üzletekbe szánt zöldségtartókat, edénycsorgatókat, árutároló gondola polcokat, ruhaszárító állványt, kerékpárra szerelhető csomagtartót eddig nehéz, kényelmetlen fizikai munkával vonták be műanyaggal. A jövőben megváltozik a helyzet, ugyanis nagy léptékű, sok milliós beruházást hajtottak végre. Gépesítették, automatizálták a drótvázas termékek műanyagbevonását, hőkezelését. A fejlesztés eredményeként nem csupán a munka lett könnyebb, hanem emelkedett a termelékenység is, ami tetemes exportot is lehetővé tesz. B. J. A drótvázas polcokat, tárolókat még kézi munkával, mostoha körülmények között látják el műanyag bevonattal, de jobb feltételeket teremt a munkához, termeléshez az elmúlt év során végrehajtót beruházás. (Fotó: Péterfay Endre) Új termék a műanyag fürdőkád. Első példányai hamarosan kaphatók lesznek, összesen 500 darabot készítenek belőle. NAPLÓ - 1984. október 2., kedd -