Napló, 1984. október (Veszprém, 40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

VILÁGHÍRADÓ ALGÍR Befejezte algériai látogatá­sát, és hazautazott kedden az a szovjet pártküldöttség, me­lyet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára vezetett. Az SZKP kül­döttségét ott-tartózkodása alatt fogadta Sadli Bendzsedid ez­redes, a Nemzeti Felszabadí­­tási Front főtitkára, köztársa­sági elnök, Rabah Bitat, a Nemzeti Felszabadítási Front PB tagja, a Népi Nemzetgyű­lés elnöke és Abdelhamid Bra­­himi, a Nemzeti Felszabadítá­si Front PB póttagja, miniszter­­elnök. A látogatás eredményeit közös közleményben összegez­ték. A látogatás megerősítette a Szovjetunió és Algéria ve­zetőinek nézetazonosságát a legfontosabb nemzetközi kér­désekben. HANOI ünnepi nagygyűlésen emlé­kezett meg kedden a vietnami főváros a francia gyarmati ura­lom alól való felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról. Az el­nöki palota nagytermében tar­tott megemlékezésen jelen volt Le Duan, a VKP KB főtitkára, Truong Chinh, a vietnami Ál­lamtanács elnöke és Pham Van Dong miniszterelnök is. ünnepi beszédében Tran Vy, a fővárosi tanács elnöke méltat­ta Hanoi lakosainak több év­tizedes áldozatos helytállását a nemzeti függetlenségért, a szo­cializmusért vívott harcban. Hanoi — mondotta — a népi Vietnam fővárosaként mindig elöl haladt a társadalom for­radalmi átalakításában, az el­maradottság leküzdésében és szocialista vonások erősítésé­ben. 1954. október 10-én, a franciák kényszerű távoztakor, mindössze 9 kisebb javítómű­hely jelentette a város iparát. Ma 266 nagyvállalatnál 100 ezer dolgozó termel, és sikere­sen működik a 430 kisipari szövetkezet. Az ipar összter­melése 38-szorosa a 30 évvel ezelőttinek. DELHI Mint az mauritiusi források­ból indiai újságírók számára ismeretessé vált, London eről­tetett ütemű katonai célú épít­kezésbe kezdett az Indiai­óceán térségében. A földraj­zilag a Chagos-szigetcsoport­­hoz tartozó és Mauritiustól erőszakkal elszakított Boddam­­szigeten óceánjáró hadihajók és tengeralattjárók befogadá­sára alkalmas, korszerű kikötő épül. A leendő boddami kato­nai támaszpont hatósugarába esik Dél-Ázsia és egyebek kö­zött India is. Helyi megfigye­lők rámutatnak, hogy a brit kikötő a Diego Garcia szigeten lévő amerikai támaszpont köz­vetlen közelében fog elhelyez­kedni. PHNOM PENH Thaiföld folytatja fegyveres provokációit Kambodzsa ellen a két ország határtérségében — jelentette az SPK kambod­zsai hírügynökség. A jelentés szerint a thaiföldi légierők gé­pei szeptember 28-a és októ­ber 4-e között négy alkalom­mal sértették meg Kambodzsa légterét, thaiföldi hadihajók pedig egy hét alatt több mint 270-szer hatoltak be Kambod­zsa területi vizeire Koh Tang és Koh Kong szigetek körzeté­ben. A thaiföldi tüzérség az említett időszakban többször tűz alá vett határmenti kam­bodzsai területeket, ami em­beráldozatokkal járt a békés lakosság körében, és jelentős anyagi károkat okozott. NEW YORK Legalább száz bálna vetette magát partra a hétvégén az Egyesült Államok atlanti-óceá­ni partvidékén a Massachu­setts állambeli Cape Cod-fél­­szigeten. Némelyikük hatméte­res, egytonnás példány.. Szinte mindannyian elpusztultak, a még életben maradottakat pe­dig a helyszínre érkező tudó­sok szabadították meg a ha­láltusa kínjától. Szakértők sze­rint a jelenség nem számít rit­kaságnak, ugyanis a viharban a bálnák gyakran elvesztik tájékozódóképességüket, és partra vetődnek. Most azonban a tenger csendes volt, s így a jelenségre nincs magyarázat. Szovjet-észak-jemeni tárgyalások Moszkvában Szovjet-észak-jemeni tár­gyalásokat tartottak kedden Moszkvában. Konsztantyin Cser­­nyenko, az SZKP KB főtitkára és Al Abdullah Száleh ugyan­csak kedden a Kremlben ba­rátsági és együttműködési szerződést írt alá. Aláírták a két ország közötti konzuli egyezményt is. A dokumentu­mok aláírásánál számos szov­jet és észak-jemeni állami ve­zető volt jelen. A meleg, baráti légkörű tárgyalásokról kiadott közle­mény szerint Csernyenko és Ali Abdullah Száleh elégedet­ten szólt a két ország kapcso­latáról és hangsúlyozták, hogy mindkét fél minden tőle tel­hetőt megtesz azok továbbfej­lesztéséért. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedden Moszkvában, az Ali Abdullah Száleh észak-jemeni államfő tiszteletére adott vacsorán mondott pohárköszöntőjében a nemzetközi helyzetről szólva nagy figyelmet szentelt a Kö­zel-Keletnek. A szovjet vezető hangsú­lyozta, hogy a térség továbbra is veszélyes válsággóc, s en­nek fő oka az Egyesült Álla­mok, és „stratégiai szövetsé­gese" — Izrael — politikája. Az arab népek szabadságra és függetlenségre való törekvése akadálya az újgyarmatosítás­nak, s csupán egyetlen állam, Izrael vállalta magára az Egyesült Államok vazallusának szerepét a Közel-Keleten. Nyilvánvaló, hogy ha van is bármiféle változás Washington Közel-Keletet illető pozíciójá­ban, úgy az mindig Izrael ja­vára és az arab országok ká­rára következik be. Nem látni semmiféle változást a közel­­keleti kérdések megközelíté­sében az új izraeli kormány­nál sem — mondotta Konsztan­tyin Csernyenko. A két ország kapcsolatairól szólva Konsztantyin Csernyenko beszélt arról, hogy a két or­szág hosszú múltra visszate­kintő, jó kapcsolatai különö­sen szorossá váltak az Észak- Jemenben, 1962 szeptemberé­ben lezajlott forradalom után, amely megnyitotta az utat az ország függetlenségének meg­szilárdításához, a társadalmi haladáshoz. A Szovjetunió Észak-Jemennek önzetlen se­gítséget nyújtott és nyújt je­lenleg is céljai elérésében, s a két ország kapcsolatai a kedden aláírt barátsági és együttműködési szerződés meg­kötésével új, magasabb szint­re emelkedtek. A dokumentum megerősíti a szuverenitás és a függetlenség szigorú tisztelet­ben tartásának elvét, és rögzíti a kétoldalú együttműködés további fejlődésének alapjait. Konsztantyin Csernyenko vé­gezetül rámutatott: egy héten át jó, nyílt légkörű megbeszé­léseket tartottak Moszkvában mindkét jemeni állam vezetői­vel. A Szovjetuniónak őszinte örömére szolgál a kölcsönös tiszteletnek és jószomszédság­nak az a légköre, amely e két arab ország kölcsönös kapcso­latait jellemzi. Moszkvába érkezett a Jemeni Arab Köztársaság államfője. A képen: Ali Abdullah Száleh a szovjet vezetőkkel látható a Kreml előtt. - NAPLÓ - 1984. október 10., szerda 2 KOMMENTÁR Kötélhúzás Chilében Chilében folytatódik a kötélhúzás az ellenzék és a katonai junta között. Szemmel látható, hogy a diktatúra kordában sze­retné tartani Pinochet tábornok ellenfeleit, annál is inkább, mert a számuk nőttön nő.­­ A minap egy bíróság sok neves ellenzéki politikus őrizetbevé­teléről döntött. Az a vád ellenük, hogy megszegték a junta ál­lambiztonsági törvényét a szeptember 4-5-i tiltakozó megmoz­dulások előkészítése során. Santiagóban és sok más chilei vá­rosban szerveztek akkor sztrájkot és felvonulásokat, követelve Pinochet haladéktalan távozását, s a demokratikus jogok hely­reállítását. A szeptemberi akciókat a baloldali és a polgári ellenzék kü­lönböző csoportjai, a betiltott pártok illegalitásban működő ve­zetői közösen szervezték. A bírósági döntés most mindkét irány­ba dühödt erővel próbál megtorlást foganatosítani. Az őrizet­be veendők listáján szerepel a többi között Gabriel Valdés volt külügyminiszter, a betiltott kereszténydemokrata párt elnöke, Ma­ria Sharpe szociáldemokrata politikus és Enrique Silva Cimmna, a radikális párt elnöke. Ők hárman a polgári erőket tömörítő demokratikus szövetség vezetői. Továbbá Manuel Almeyda, az ugyancsak betiltott szocialista párt vezetője, akit az idén egy­szer már száműztek néhány hónapra. Börtön vár a népi demok­ratikus mozgalom több ismert vezetőjére és a szakszervezeti mozgalom néhány irányítójára is. Pinocheték változatlanul a kemény kéz politikáját folytatják, s az a korábbi tétova szándék, amely egy szélesebb körű tár­sadalmi párbeszéd irányába mutatott, úgy látszik, egyelőre le­került a napirendről. A junta valószínűleg túlontúl erősnek érzi az ellenzéket ahhoz, hogy megpróbálja a tárgyalások taktikáját alkalmazni. Ma már a polgári politikusok többsége is radikális elveket vall: nem fogadja el annak a lehetőségét, hogy Pino­chet a század végéig a helyén maradjon — miként erről az el­határozásáról többször is nyomatékkal szólt a diktátor­­, ha­nem azonnali lemondását követeli és a baloldallal egyetem­ben síkraszáll a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért. Tulajdonképpen Chilében éppen a junta túlkapásai következ­tében kezd egységesebb képet nyerni az ellenzék. Korábban a baloldal és a polgári erők között sok tekintetben nem volt kö­zös nevező. A diktatúra azonban a mérsékeltebb ellenvetéseket sem hajlandó eltűrni. Pinochettel szemben ma már kezd össze­­kovácsolódni a chilei társadalom egészét átfogó ellenzéki tábor. S a nép ellenére egyre körülményesebb kormányozni! Gy. D. Magyar—francia kapcsolatok (2.) Kulturális követeink Tizenkilenc vers a címe an­nak a kötetnek, amelyet a francia Alfa Kiadó jelentetett meg, s amely Weöres Sándor verseit tartalmazza. A csinos kis füzetet a tavaszi könyvsza­lon keretében egyszer már be­mutatták. Akkor a sajtófoga­dáson sokan vettek részt. A kiadó most - hogy Weöres Sándor a francia kormány meghívására Párizsban járt — ismét meghívta az érdeklődő­ket. Azt hittem, néhány ma­gyar lesz majd csak jelen, akik szeretik és ismerik Weöres verseit. Végül is 100-150-en jöttek el, zömében franciák, autogramot kérni, interjút ké­szíteni és egyáltalán, megis­merni ezt az eddig Franciaor­szágban ismeretlen magyar költőt. Persze ebből még nem le­het azt a következtetést le­vonni, hogy a magyar költők meghódították a francia könyvkiadást. Az ismerkedés, az érdeklődés egyelőre a kez­det kezdeténél tart. De így is megjelentek Illyés Gyula vá­logatott versei, egy Huba­y­­kötet, közzétették a francia­magyar nyelvészeti kollokvium jegyzőkönyvét is. Most pedig azt tervezik, hogy kiadnak egy Karinthy Frigyes-kötetet. Ha­marosan Krúdy Gyula is kap­ható lesz a Quartier Latin könyvesboltjaiban. Az újak közül pedig Esterházy Péter neve szerepel a francia nyel­ven megjelenő magyar szerzők listáján. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar filmek iránt. A párizsi Magyar Intézet évente 200-250 vetítést rendez a kultúrházakban és a film­klubokban. De nemcsak itt vannak jelen a magyar fil­mek, hanem a városi mozikban is. Szabó István és Mészáros Márta filmjeit megszokták és elfogadták. Éppen a napokban mutatták be a­ Napló gyer­mekeimnek című művet. Színházi bemutató mindösz­­sze egy olyan volt, amelyben magyar művészek adtak elő, méghozzá Nancyban, ahol a nemzetek színházai találkoz­tak. Itt a Vígszínház mutatta be a Kőműves Kelement. Leg­alább ilyen érdekes volt az a két színházi előadás, ame­lyet Párizsban a Pompidou kulturális központban rendez­tek, s ahol francia művészek adták elő - természetesen franciául és a francia közön­ségnek - Madách Az ember tragédiája című művét és egy Déry-darabot, az Óriáscse­csemőt. Terv még csak, de hadd említsem már most az Espace Pierre Cardin-t, amely az első szovjet rockoperát is bemutatta, a tervek szerint a jövő évben látja vendégül az István, a király­t is, néhány előadásra. A magyar zenei élet kiváló­ságai sűrűn megfordulnak Pá­rizsban. Hol Kocsis Zoltán zongorázik a Chatelet bal ol­dalán lévő Theatre Musical de Paris színpadán, hol a szem­ben lévő Theatre de la Ville látja vendégül Ránki Dezsőt. Néhány napja pedig valóban látványos parádéja volt a ma­gyar muzsikának: az egyik francia adó, a Radio France Musique 48 órás műsort adott Budapestről. Szerepelt ebben a műsorban valamennyi ismert és elismert művészünk, s a komolyzenei alkotások mellett helyet kapott a népi muzsika, az operett és a dzsessz is. Nem lenne teljes a kép a képzőművészek nélkül. Tavaly a textilművészek mutatkoztak be nyolc francia városban. Idén a fotóművészek jönnek Párizsba, jövőre pedig a fia­tal magyar festők tárlatát ter­vezi a párizsi Magyar Intézet. És végül a tudomány: je­lenleg öt francia egyetemen lehet a magyar nyelvet és iro­dalmat tanulmányozni. Ónody György Szakmai nap, ételbemutató Veszprémben (Folytatás az 1. oldalról) reagált, az emberek nagy többsége ragaszkodik a meg­szokotthoz. A mostani rendezvény jelen­tőségét éppen az adja, hogy megpróbál a fiatalok táplál­kozására hatni. Az ő ízlésü­ket ugyanis még könnyebb alakítani, másrészt éppen eb­ben a korban kell megadni leginkább a szervezetnek azt, amire szüksége van. Utalt rá az előadó, hogy a saláták itt bemutatott gazdag választéká­ban tulajdonképpen minden megtalálható, ami a serdülő szervezetének hasznos. Jó len­ne, ha ezek az ételfajták az eddiginél gyakrabban jelen­nének meg a közétkeztetésben. Röhrich Henrik, a megyei ZÖLDÉRT igazgatója a zöld­ség-gyümölcs ellátás idei hely­zetéről szólt. Rámutatott, hogy az ellátás a legtöbb áruból megfelelő lesz, nagyok a kész­letek, s ez segítheti, hogy egészséges ételeket nagyobb mennyiségben főzzenek. Saj­nos, az árszínvonal valamivel magasabb lesz a tavalyinál. Weitner István, a Kiskukta étterem vezetője a korszerű, egészséges ételek egész sorára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az étterem 170 tanuló ki­képzőhelyéül szolgál, s arra törekszenek, hogy ezek a fia­talok majd szakemberként va­lóban jó propagandistái, se­gítői legyenek a modern táp­lálkozásnak. Ülésezik az ICPS elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) különböző akciókat indítanak céljaik megvalósítására. Ezzel kapcsolatosan Alain Covet, az ICPS főtitkára elmondotta munkatársunknak, hogy mun­kavédelmi kartát készítenek, olyan dokumentumot állítanak össze, amely magába foglalja a vegyipar különböző terü­leteire, a rokonszakmákra vo­natkozó alapvető elvárásokat, elengedhetetlen munkafelté­teleket. Külön állítják össze ezeket a gyógyszeripar, a pet­rolkémiai ipar, a gumi- és műanyagipar, a cellulóz- és pa­píripar, valamint az üvegipar­ban dolgozók részére. Elkészül majd ezek alapján az egész vegyipart érintő általános megfogalmazás is. Mindeze­ket könyv formájában megje­lentetik, hat nyelven, a ter­vek szerint 1987-ig, s ezt kö­vetően eljuttatják valamennyi vegyipari üzembe. A leírtak támpontot adnak majd a munkavédelem fejlesztéséhez, és az ezzel kapcsolatos köve­telésekhez is. Alain Covet személyes ta­pasztalatai alapján szólt a la­tin-amerikai országokban ész­lelt munkavédelmi hiányossá­gokról. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladatuknak tartják a jövőben az e terü­leten élő szakszervezeti veze­tők képzését, továbbképzését. Éppen ezért 1986-ban Kubá­ban „Munkabiztonság és hi­giénia” címmel konferenciát hívnak össze a latin-amerikai szakszervezeti funkcionáriu­sok részére, majd 1987-ben ugyanitt háromnapos szemi­náriumot rendeznek. Elmon­dotta a főtitkár azt is, hogy a béke védelmében tanulmányt készítenek, amelyben összeg­zik azokat a módszereket, amelyekkel a vegyipari fegy­vergyártást, annak alapanya­gait átalakíthatják az embe­riség javára, vázolják majd, hogy a különböző termékek miként szolgálhatnak békés célokat. Az ICPS elnökségi ülése ma fejeződik be. Eszmecsere az olaj adalékokról ködés eddigi eredményeit, és azokat a tennivalókat, ame­lyek a már kifejlesztett új adalékok gyorsabb kereskedel­mét szolgálják. Az elmúlt évek során egyébként több kétol­dalú együttműködés jött létre, amelynek eredményei hozzájá­rultak az olajcsere idejének meghosszabbításához, vala­mint az egyre igényesebb motorok megfelelő minőségű kenőolajjal történő ellátásá­hoz. A tanácskozás alkalmá­ból Csikós Rezső, Magyaror­szág meghatalmazottja, a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet igazgató­ja elmondotta munkatársunk­nak, hogy hatékony együttmű­ködés jött létre Magyarország és az NDK között az úgyneve­zett szulfonátos kenőolajok ki­­fejlesztésében, ezek az adalé­kok hozzájárulnak a motorok fokozott védelméhez és közvet­ve a takarékos hajtóanyag-fel­használáshoz is. Ugyancsak gyümölcsöző az együttműködés Magyarország és a Szovjet­unió között, főleg a hajtómű­olajokhoz szükséges adalékok kifejlesztésében, valamint az új, hamumentes olajadalékok előállításában. Hasonló tudo­mányos kapcsolatot alakítanak ki a csehszlovákiai kutatókkal is. A széles körű együttműkö­dés mellett ezen a tanácsko­záson tovább erősítik és bő­vítik a kétoldalú együttműkö­dések körét, és minden eddigi­nél nagyobb hangsúlyt kap a gyártási együttműködés előké­szítése, az adalékok cseréje, illetve kereskedelme is. A KGST Kőolaj- és Vegyipari Állandó Bizottságának az olaj­ipari adalékok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó meghatalmazottak 15. tanács­kozása kezdődött kedden Ba­latonalmádiban. Megvitatják a témában kialakult együttmű- Szocialista országok kutatói a vizek védelméért Nemzetközi tanácskozás Tihanyban A szocialista országok tudo­mányos akadémiái közötti együttműködés keretében ked­den Tihanyban nemzetközi ta­nácskozás kezdődött, amely a tavakban és a tárolókban le­játszódó fizikai, biológiai és kémiai folyamatokkal foglalko­zik. A tudományos eszmecse­rén, amelyet az MTA Limnoló­­giai Kutató Intézete és a Víz­gazdálkodási Tudományos Ku­tatási Központ szervezett, részt vesznek bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet kutatók. E témában egyébként 5 évvel ezelőtt ala­kult ki a szocialista országok között a tudományos együtt­működés, amelyet az tett in­dokolttá, hogy hasonló jelen­ségeket észlelnek valamennyi ország tavában, tárolójában. Arról van szó ugyanis, hogy a rohamos városiasodás és a mezőgazdaság kemizálása kö­­­­vetkeztében olyan mennyiségű és összetételű szennyezés ke­rül a tavakba, amely meggyor­sítja azok elöregedését. A nád, a hínár és az algák el­burjánzása világjelenség, ez sújtja a Balatont, de észlelhe­tő a Bajkál-tóban, a csehszlo­vákiai és az NDK-beli kisebb tavakban, a bolgár víztározók­ban is. A folyamat részletes tudományos elemzése hasznos információkat ad a környezet­­védelemhez. Az ezzel kapcso­latos újabb ismereteket, tu­dományos részeredményeket összegezik most a tihanyi ta­nácskozáson. Természetesen fő hangsúlyt kap a Balaton, a védelmére született intézkedé­sek, a szennyezés folyamatos ellenőrzése, mérése és az e célra kialakult különböző mód­szerek.­­) A szocialista országok szak­mai tanácskozása pénteken fe­jeződik be.

Next