Napló, 1984. november (Veszprém, 40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

V»«,, géltián V­I« , 1984. november 1., csütörtök ÁRA: 1,40 FORINT XL- évfolyam, 257. szám Az SZKP KB delegációja megyénkben Kétnapos látogatásra tegnap megyénkbe ér­kezett a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, élén SZ. B. Szergejeviccsel, a Központi Bizottság vegyipari osztályának vezetőjével. Fogadta a küldöttsé­get Pap János, a megyei pártbizottság első titkára, aki tájékoztatta vendégeinket me­gyénk gazdaságáról, ezen belül is vegyipari arculatáról. Ezt követően Bedő József, a me­gyei pártbizottság titkára kalauzolásával a MÁFKI-ba látogattak, ahol dr. Csikós Rezső, a kutatóintézet igazgatója adott tájékoztatást tudományos tevékenységükről. Ma a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeu­mot keresi fel az SZKP KB delegációja, majd a fűzfői Nitrokémia Ipartelepekhez látogatnak, ahol Harsányi Imre vezérigazgató és Kislaki Béla, a nagyüzemi pártbizottság titkára ismer­tetik meg a vendégeket a gazdasági, politikai munkával. Még „zöldebb utat” az újítóknak Második helyezés az É­VM-pályázaton Ez év tavaszán „Elégedet­len épgépesek” címmel írtunk az Építőgépgyártó Vállalat Veszprémi Gyára kollektívájá­nak törekvéseiről. Arról a sok erőfeszítésről, amit a műszaki fejlesztési tervek megvalósítá­sáért tettek és tesznek jelen­leg is, nemcsak a gazdasági vezetők, műszaki dolgozók, ha­nem a kongresszusi és felsza­badulási versenyben részt ve­vő kollektívák. Ennek a folyamatnak a ré­sze az újítói tevékenység, amelynek eredményeiről éppen a napokban adtak számot. A tanácskozáson értékelték az 1983. évi tapasztalatokat, hiá­nyosságokat, továbbá az idei feladatokkal kapcsolatos ten­nivalókat is. Szíjártó László, a gyár újítási és iparjogvédelmi előadója, a termelési osztály helyettes vezetője jelentős tel­jesítményekről számolhatott be. Többek között arról, hogy a nagyvállalat gyárainak újítási versenyében a veszprémiek, a tavalyi eredmények alapján a 2. helyezést érték el. 1983-ban a benyújtott és elfogadott újí­tásokra összesen 53 ezer fo­rintot fizettek ki. Az elért gaz­dasági eredmény meghaladta a 634 ezer 400 forintot. Különösen érdekes az a tény, hogy az előírt 60 nap helyett az ÉPGÉP Veszprémi Gyárában 12 napra rövidítet­ték le a javaslatok átfutási, el­bírálási idejét. A korábbi, az újítóktól kapott javaslatok alapján, a gyár politikai, gaz­dasági, műszaki és társadal­mi vezetősége úgy határozott, hogy a szakvéleményezők na­gyobb mértékű bevonásával az eddiginél is „zöldebb utat” biztosít az újítóknak. Ennek eredményeként az igazgató­hoz, mint egyszemélyi elbí­rálóhoz már csak azok a ja­vaslatok kerülnek, amelyek ala­posan „szakvéleményezettek", s elfogadásuk, kísérletre be­vezetésük, vagy éppen eluta­sításuk teljes mértékben és alaposan, nagy körültekintés­sel indokolt. A gazdasági és műszaki ve­zetőség az újításokkal bene­vezett az „Alkotó Ifjúság” és az ÉVM-pályázatra. Az előbbi pályázaton első és második, míg az utóbbin második dí­jat szereztek, jelentős juta­lommal. (A felvonógépek ter­vezése pályázaton 85 ezer fo­rintos díjat kaptak.) Tóth Re­zső újító 525 ezer forinton fe­lüli gazdasági eredményt ho­zó újítása után a „Kiváló újí­tó” kitüntetés bronz fokozatát szerezte meg. A tanácskozáson sok szó esett azokról az akadályokról is, amelyek gátolják a gyár újítómozgalmának fejlődését. Az igazgató, dr. Kenesei György, továbbá a műszaki vezetők, Szabó István, Németh István és mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a kisebb je­lentőségű ötleteket, javaslato­kat se zárják íróasztalfiókok­ba, hanem adják be újítás­nak. Különösen vonatkozik ez a korábban mostohán kezelt szervezési, munka- és üzem­­szervezési újításokra. Elsődle­gesen azokra, amelyeket a gya­korlatban már hasznosítanak is. Másrészt a vezetők felhív­ták a figyelmet arra is, hogy néhány újítónak már csak egy­két javaslat kidolgozására van szükség ahhoz, hogy kiérde­melje a „Kiváló újító” kitünte­tés valamilyen fokozatát. És erről se mondjanak le. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kongresszusi verseny­ben, az „Egy brigád - egy hasznosított újítás” felajánlás teljesítése mind gazdaságilag, mind politikailag fontos ténye- Tégla-elővásárlás fuvardíj-kedvezménnyel A tégla- és cserépipari gyá­rak dolgozói az év eddigi ki­lenc hónapjában a szombat, vasárnapi munkával, időará­nyos tervük túlteljesítésével segítették a sajátházépítők építőanyag-ellátásának javí­tását. Az ország nagy részén így is nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány tiszán­túli gyár körzetében már ér­tékesítési gondok keletkeztek. Az idei építési idény befeje­zéséhez közeledve ugyanis mérséklődtek a vásárlások, s szeptember közepétől annyira felduzzadtak a készletek ezek­ben a gyárakban, hogy most már nincs elegendő helyük a folyamatosan megtermelt ter­mék tárolására. A helyhiány miatt csökkenteni kellene a termelést, pedig az ország más körzeteiben szívesen megvásá­rolnák ezeket a termékeket, és később is jól jönne ez az áru, mert a hazai termelés jövőre is csak jelentős importtal együtt fedezheti az igényeket. A gondok gyors áthidalásá­ra összehangolt intézkedések­ben állapodtak meg az építés­ügyi és a belkereskedelmi tár­ca, valamint ö1 Tégla- és Cse­répipari Tröszt vezetői. Az alapvető cél: az értékesítési és készletezési gondokkal küsz­ködő gyárakban átmenetileg se mérséklődjék, hanem to­vább növekedjék a termelés. Ezért gondoskodnak arról, hogy az érintett körzetekben felhal­mozódott felesleg elszállításá­val a távolabbi TÜZÉP-telepe­­ken enyhítsék a hiányt, és ked­vező feltételeket teremtsenek a magánlakás-építők jövő évi elővásárlásaira is. A sajátházépítők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt november 1-től - amíg a kész­let tart — az érintett öt üzem­ben: a szentesi gyárban a Poroton, a békéscsabai 4. szá­mú gyárban az Uniform, a kö­­rösladányi, a dévabányai és az orosházi gyárban pedig a kis­méretű tégla vásárlóinak fu­vardíj-kedvezményt ad. Annak a vásárlónak, aki TÜZÉP-utal­­ványt hoz, a gyárban kész­pénzben fizetik meg a fuvardíj­­kedvezmény összegét. A felmé­rések szerint mintegy tízmillió tégla halmozódott fel ezekben a gyárakban. A fuvardíj-kedvezmény — ezer darabonként számolva — a szentesi I. és II. osztályú Po­­roton téglánál 1300, illetve 1200 forint, a békéscsabai 4V számú gyár Uniform falazó­eleménél 1100, illetve 1000, a másik három gyár kisméretű termékénél pedig 250, illetve 230 forint. Gyilkos merénylet Indira Gandhi ellen Gyilkos merénylet áldo­zatává vált szerdán Új- Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a mi­niszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség kö­zölte, hogy Indira Gan­dhit azonnal kórházba szállították és az orvosok haladéktalan műtétet haj­tottak végre a több seb­ből vérző sérültön. Felső­testéből hét lövedéket tá­volítottak el, de a kómá­ba esett kormányfő életét már nem tudták megmen­teni. A halál helyi idő szerint 11 órakor követke­zett be. A hírügynökségek jelentése szerint Indira Gandhi reziden­ciájából közeli hivatalába in­dult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tüzet nyitott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszúnak szánták, amiért Indi­ra Gandhi júniusban paran­csot adott az amritszári arany­templomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egye­lőre nem ismeretes. Az ANI indiai hírügynökség azt közöl­te, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kor­mányfő testőrsége megölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő viszont ki­jelentette, hogy a merényletet elkövető két személyt letartóz­tatták. Az indiai kormány rendkívüli ülésen vitatja meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakítot­ta külföldi körútját és szerdán délelőtt Észak-Jemenből visz­­sza­repült Új-Delhibe. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asz­­szony fia nyugat-bengáliai lá­togatását megszakítva, ugyan­csak visszautazott a fővárosba. Az Új-Delhibe vezető utakat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadó­készültségbe helyezték. Az or­szág rádióállomásai gyászze­nét sugároznak. India népe megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a merénylet hírét. Az orvostudo­mányi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. Megütközött és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzetközi életben is. (Folytatás a 2. oldalon) Indira Gandhi 1917. november 19-én született Allahabadban. Fiatal korától kezdve, édesapja, a néhai Dzsavaharlal Nehru vezetésével tevékenyen részt vett az ország politikai életében. Indira Gandhi 1938-ban lépett be az Indiai Nemzeti Kongresz­­szus pártba. Az angol gyarmatosítók ellen folytatott független­ségi harc idején többször is bíróság elé állították, elítélték. Az ország függetlenségének elnyerése után Indira Gandhi kiemelkedő helyet foglalt el az Indiai Nemzeti Kongresszus párt­ban. 1955-ben tagja lett a párt Munkabizottságának, majd 1959 —1960 között a párt elnöke. Több társadalmi szervezet munkájá­ban is részt vett. 1964-ben az indiai kormány tájékoztatási és rádióügyi minisztere lett. 1966. január 24-én Indira Gandhit India miniszterelnökévé vá­lasztották. Ezt a tisztet 1977 márciusáig töltötte be. Az 1980 ja­nuárjában tartott általános választásokon a Gandhi vezette In­diai Nemzeti Kongresszus (!) átütő győzelmet aratott, s még abban a hónapban Indira Gandhi ismét miniszterelnök lett. Az Indira Gandhi vezette kormány politikája az ország függet­lenségének, szuverenitásának és egységének megerősítésére irá­nyult. Indira Gandhi vezetésével több fontos, haladó társadalmi­gazdasági intézkedést hoztak az országban. A nemzetközi politikában Indira Gandhi kormánya el nem kö­telezett politikát folytatott és olyan irányvonalat követett, amely a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálta, s arra törekedett, hogy India szerepe növekedjék korunk időszerű problémáinak megoldásában. Indira Gandhi 1983 márciusa óta az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának soros elnöke volt. 1972 júniusában hivatalos látogatást tett Magyarországon. összeszerelés után, beemelés előtt. (Megoldódik Tapolca vízgondja című képriport a 3. oldalon.) Kereskedelmi delegáció Haszkovó megyéből Az elmúlt napokban négy­tagú bulgáriai — Haszkovó me­gyei — kereskedelmi delegáció tanulmányozta a kapcsolaterő­sítés lehetőségeit, valamint a kereskedelmi vállalatok tevé­kenységét Veszprém megyében. A Pannonker és Komfort vál­lalatoknak fél évtizedes együtt­működése van a haszkovói Targovija na Edro vállalattal. Annak képviselői Nyikolaj Vol­kov igazgató vezetésével érkez­tek hozzánk a hét elején, az 1985-re szóló kereskedelmi, szállítási megállapodások meg­kötésére. A küldöttség tagjai tárgyaltak kölcsönös kereske­delmi napok megszervezésének lehetőségéről, csereüdültetések megszervezéséről. A küldöttség változatos Veszprém megyei programja során ismerkedett kereskedelmi hálózatunkkal, megtekintették a megyeszékhely központjának rekonstrukcióját, az ott kiala­kított kereskedelmi egységeket. Tegnap a megyei pártbizottsá­gon kaptak betekintést Veszp­rém megye életébe. Fogadta, s tájékoztatta a bulgáriai ven­dégeket Bedő József, a me­gyei pártbizottság titkára és Csonka Zoltán, a Veszprém városi pártbizottság első titká­ra. A haszkovói küldöttség ma tapolcai programon vesz részt, majd megtekinti a Pannonker vállalat új, bakonypölöskei halüzemét. RIlVIII-ankét Veszprémben A mini kiállításon építke­zők szívét megdobogtató sze­relési cikkek, elegáns kivitelű, energiatakarékos asztali és fali lámpák, a hazánkban pilla­natnyilag fellelhető legkorsze­rűbb - sőt nemzetközi mércé­vel is annak számító — köztéri világítótestek láthatók. Októ­ber 31-én a Georgi Dimitrov Művelődési Központban a RA­­VILL Kereskedelmi Vállalat vi­lágítástechnikai ankétot és be­mutatót rendezett. A vállalat­nál hagyománynak számít, hogy minden, megyeszékhelyen talál­kozókat tartanak. Ezeken a vállalat kereskedelmi szakem­berein kívül részt vesznek a gyártó vállalatok képviselői és olyan beruházók, tervezők, ki­vitelezők, akik felhasználói a propagált termékeknek. Veszprémben most másodszor­ rendeztek ankétot. A RAVILL áruforgalmi vezetői tájékoztat­ták a szakembereket világítás­­technikai és szerelési anyag­kínálatukról, különös tekintettel az energiatakarékos cikkekre. A gyártó cégek képviselői gyártmányfejlesztési lehetősé­geiket, elképzeléseiket ismer­tették. A beszámolókat termék­ismertető, valamint a gyártás- és felhasználási módokat be­mutató diafilmek kísérték.

Next