Napló, 1984. december (Veszprém, 40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

2 - NAPLÓ - 1984. december 1., szomba Az MSZMP KB irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) kódjának céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak vi­szonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztár­saságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampol­gárai is ápolhassák anyanyel­vüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájárulja­nak népeink barátságának, or­szágaink együttműködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csök­kenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növeked­jen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egész­ségi állapotának javítása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, amelynek a jövőben is ki­emelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista de­mokrácia fejlesztését a társa­dalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy több­sége tiszteletben tartja a tör­vényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesí­ti kötelességét, gyakorolja jo­gait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény tá­mogatására is építve — hatá­rozottan és erélyesen lépjenek fel e negatív jelenségek visz­­szaszorításáért. tásának ellenőrzése. A párt­­szervezetek fő feladata a gaz­daságpolitikai célok helyi A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására­ vo­natkozó határozatai társadalmi méretekben teljesültek. A kö­vetkező tervidőszakban a gaz­dasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a telje­sítmények növelésével, a mun­kafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra­ is a szociális biztonság fenntartása. A kol­lektívák és az egyének jöve­delmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gaz­dasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, de növelni kell az érdekeltsé­get a munkaerő gazdasági cél­jainkkal összhangban álló áramlásában. A gazdasági fel­tételek megteremtésével a fel­adat a 40 órás munkahét szé­les körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendsze­rünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhang­ba kell hozni anyagi lehetősé­geinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság el­megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók moz­gósítása politikai eszközökkel­ vét, a társadalmi igazságossá­got. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíte­ni a születések számának emelkedését. Fokozatosan nö­vekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hoz­zájárulás. A családalapító fia­talok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Enyhíteni szük­séges a nyugdíjrendszer fe­szültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóér­tékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biz­tonságát. A szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósíta­ni. Különösen fontos társada­lompolitikai feladat a lakás­­helyzet további javítása. A la­káshoz jutás fő formája to­vábbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és in­frastruktúra-fejlesztés, az egész­ségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpoli­tikai irányvonalnak megfele­lően fejlődött. Ez dolgozó né­pünk szorgalmának, tehetségé­nek, áldozatvállalásának, vala­mint a párt-, állami és társa­dalmi szervek együttes erőfe­szítésének jelentős eredménye. Az elmúlt öt esztendő gaz­dálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jár­tak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredménye­sen irányította az ország gaz­dasági életét. A XII. kongresz­­szuson kitűzött legfőbb gaz­daságpolitikai célok teljesül­nek. A következő években élén­kíteni kell a gazdasági fejlő­dést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibon­takoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasz­nosításával olyan megalapo­zott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé te­szi az egyensúly további javí­tását, a népgazdaság anyagi­műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növe­kedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. A tervidőszak legfon­tosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesz­tése a termelési folyamat min­den elemére. Fokozni kell a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakí­tását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelít­sen a műszaki-technikai ha­ladás mai nemzetközi színvo­nalához, s mind nagyobb ré­sze érje is el. Fontos, hogy ha­zai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szol­gáló infrastruktúrát fejlesszük. A jövedelmező gazdálkodás le­gyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a mun­ka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóké­pességét és vállalkozókészsé­gét, a vállalatok közötti együtt­működést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított ösz­­szegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztás­ban. Nemzetközi kapcsola­tainkban továbbra is megha­tározó szerepe van a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának, a szocialista gazda­sági integrációban való aktív részvételünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfonto­sabb külkereskedelmi partne­rünk. Tovább kívánjuk bővíte­ni gazdasági együttműködé­sünket minden szocialista or­szággal. Tevékenyen közremű­ködünk a KGST 1984. évi fel­ső szintű értekezletén elfoga­dott program megvalósításá­ban, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és mód­szerek kialakítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat. A fej­lődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mel­lett szorgalmazzuk a kölcsö­nösen előnyös termelési együtt­működést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének álta­lános törvényszerűségeit és or­szágunk adottságait. A terme­lőeszközök társadalmi tulajdo­nán alapuló szocialista terv­­gazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi­gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás tovább­fejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, va­lamint a szervezeti és intéz­ményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi ál­lami irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok önál­lósága, felelőssége, kezdemé­nyezőkészsége, fejlődjön vál­lalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadal­mi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és el­lenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfor­dításokat fejezték ki. A fo­gyasztói árak jobban igazodja­nak a termelői árakhoz. Tár­sadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasz­tói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai felada­taink megoldásában meghatá­rozó szerepük van a szocialis­ta nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosít­va a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégíté­sében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a ki­egészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakul­tak ki. Az új szervezetek foko­zatosan beilleszkednek a szo­cialista gazdálkodás rendsze­rébe, hozzájárulnak a vállala­ti gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb el­látásához. Az e téren jelentke­ző kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendel­kezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak le­gyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok ered­ményes megoldásával, a tarta­lékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járul­jon hozzá a népgazdaság in­tenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározó­­érvényesítése és végrehaj­tá. A társadalom tudatát alap­vetően a párt fő politikai cél­jaival való azonosulás, a tár­sadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista­ eszmék természe­tes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható poli­tikai és világnézeti érdektelen­ség is. A párt ösztönözte a szocia­lista építés napirenden lévő feladatainak elméleti megala­pozását, mélyítette a szocialis­ta gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünk­ben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelensé­gek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésé­re. Tapasztalhatók osztályszem­léletet nélkülöző vagy illúziók­kal terhes nézetek a szocializ­musról, a kapitalizmusról, ko­runk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szo­cialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehető­ségeinket figyelmen kívül ha­gyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is meg­mutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vita­szellem, a téves nézetek gyak­ran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visz­­sza­utasítást. Az ideológiai munka fejlesz­tése gazdasági és társadalom­­politikai feladataink megoldá­sának nélkülözhetetlen feltéte­le. A közgondolkodásban gaz­dagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kiala­kult felfogást. Az ideológiai munka állítja középpontba az értelmes, és tartalmas emberi élet megvalósításának össze­függését a munka megbecsü­lésével, a társadalmi igazsá­gosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társa­dalmat és egyént formáló sze­repével, szocialista­ és huma­nista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk ■segítse elé a szocialista fejlő­dés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszo­lását, az előrehaladást szolgá­ló új gondolatok befogadását. Késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bár­mely oldalról eltorzító nézetek­re, leplezze le a szocializmus­tól idegen eszméket és törek­véseket, utasítsa el a valóság­tól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánulásokat. Határozot­tan, elvi alapokon, az ideoló­giai és a tömegpolitikai mun­ka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták an­­tikommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi né­zetek ellen. A korábbinál többet kell ten­ni a politikai tudat formálásá­ért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszméink, világnéze­tünk terjesztésével segítse a szocialista építés feladatainak megoldását. Az agitáció ad­jon választ a dolgozókat fog­lalkoztató kérdésekre, és járul­jon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes fel­adat hárul a televízióra­, a rá­dióra és a sajtóra a párt po­litikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tá­jékoztatásban, a­ közvélemény formálásában, a cselekvő tár­sadalmi magatartás kialakítá­sában. A tudományos kutatás szín­vonala összességében megfe­lel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építő­munkát. A tudomány művelői jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emelésé­hez; vállaljanak részt a dön­tési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társa­dalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk leg­fontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az ál­lam a döntések megalapozá­sában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. Az oktatási rendszer lénye­gében ellátja a reá háruló fel­adatokat. Ebben­ nagy szerepe van az oktatási intézmények­ben áldozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az ok­tatás elhatározott korszerűsí­tését. A közoktatás javításá­nak feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében­ kell meghatározni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésé­vel is elő kell segíteni a peda­gógushiány megszüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Változat­lan­ alapelvünk az alkotás sza­badságának biztosítása, a mű­vészeti kezdeményezések, kísér­letezések támogatása, az al­kotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése — álla­pítják meg az irányelvek, majd ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód a művészeti ágak, az irodalom, a kritika helyzetével foglalkoz­nak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai művelt­ség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. Népünk kultú­rája gazdagodott, de a kultu­rális igényeket még nem tud­juk eléggé színvonalasan­ kielé­gíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny mű­vészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvarralas­sabbá a milliókat érintő szóra­koztatást. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kultu­rális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejlesz­teni. Minden kommunista kö­telessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializ­mustól idegen nézetekkel szem­ben. A párt- és tömegszervezetek A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály for­radalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irá­nyítja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető sze­repét. Politikájával kifejezi, te­vékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támo­gatja politikáját, dolgozik meg­valósításáért. A pártban érvé­nyesülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka si­keres folytatásának fő követel­ménye, hogy erősödjön és to­vább szélesedjen a párt esz­mei, politikai befolyása. A ve­zető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos hely­zetét figyelembe vevő marxista -leninista politika. A vezető szerep érvényesíté­se, a politika sikeres megvaló­sítása megköveteli a párt esz­mei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályai­nak, a lenini elveknek a követ­kezetes megtartását. Az eddi­ginél több lehetőséget kell te­remteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilvánít­hasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a dön­tések előkészítésében. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagság­nak eredeti foglalkozása sze­rint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. A párt­építés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes ré­tegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a köz­életben, szocialista módon él­nek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alap­ján megbecsülést élveznek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt- és az állami appará­tus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teendői­nek ellátására. A pártnak to­vábbra is felelősséget kell vál­lalnia, hogy a vezető beosztá­sokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gya­korlatot, hogy — a párttisztsé­gek kivételével — minden be­osztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő ve­zetőket. A vezetői tevékeny­séget is a teljesítmény és a magatartás alapján kell meg­ítélni. A leghatározottabb: fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Beosz­tásra való tekintet nélkül min­denkitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok meg­oldásában kiemelkedő szere­pe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kom­munistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, birtokában van minden lénye­ges feltételnek, hogy vezetésé­vel eredményesen folytatódjék a szocializmus építése Magyar­­országon. A tömegszervezetek és -moz­galmak társadalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetet­len szerepet töltenek be a szo­cializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tö­megszervezetek és -mozgalm alkotó részvételét, számít ke­z­deményezéseikre, épít tapasz­talataikra, figyelembe veszi vé­leményüket. Az irányelvek a továbbiak­ban kitérnek a szakszerveze­tek, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, felada­taira. ★ A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a társa­dalmi haladás legfontosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományok­kal és a követelményekkel össz­hangban alakítják politikáju­kat, és fejtik ki tevékenységü­ket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai befolyása világméretekben szé­lesedik, szervezeti ereje növek­szik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a megújulás ér­dekében folyó törekvések jel­lemzik. A testvérpártok a leg­főbb közös célok elérése ér­dekében erősítik internaciona­lista szolidaritásukat. A kommunista és munkás­pártok összefogását nem gyen­gíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szo­cializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom össze­fogásának erősítésében. Fon­tosnak tartja az alkotó szelle­mű, nyílt elvtársi véleménycse­rét, ennek két és több­oldalú formáit. Osztozik a világbéke megőrzését, a társadalmi ha­ladást szolgáló közös erőfeszí­tésekben. Pártunk szorosan együttmű­ködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő test­vérpártokkal. Fejleszti kapcso­latait a tőkés országokban működő kommunista és mun­káspártokkal, bővíti együttmű­ködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjai­val. Szolidáris a fejlődő orszá­gok nemzeti felszabadító moz­galmaival, nemzeti demokrati­kus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokkal. Hasz­nosnak tartja a véleménycse­rét minden olyan párttal, moz­galommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. Pártunk, forradalmi küldeté­sének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializ­mus magyarországi felépíté­séért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető ér­dekeit. Ugyanakkor a nemzet­közi kommunista és munkás­­mozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért fo­lyó világmétetű küzdelemmel. A szocializmus építésének ma­gyarországi eredményei egy­aránt szolgálják népünk fel­­emelkedését és a társadalmi haladás, a szocializmus, a bé­ke egyetemes ügyét.

Next