Napló, 1985. január (Veszprém, 41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
fck—j- . - ' ■ .1 'ffl^*1 1 I AZ MSZMP VISZPRÍM MIGYII BIZOTTSÁGA IS A HIGYII TAMAESUM» Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi köszöntője 1985. január 1-én hangzott el a Kossuthrádióban 12.05-kor, majd a televízióban, 19.50 órakor. * * * Tisztelt Honfitársaim! Kedves Elvtársak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilveszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve, azt kívánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb körülmények mellett elért eredményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az Állami Operaházat, az Árpád-hidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is mindenki számára érezhetően ■ — az életszínvonal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett, új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkánk külső feltételeinek javítása, s - a többi szocialista országgal együtt - a béke és a társadalmi haladás ügyének következetes szolgálata. Őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették, és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől, az erősödő népi-nemzeti egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongreszszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. S e kapcsolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség haladása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében, tovább kell erősítenünk a nemzeti egységet. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva, szerény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos évszázadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű, nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985. első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a magam nevében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek, békés, eredményes, boldog új esztendőt. Postaátadás Révfülöpön, a Balaton-part egyik kiemelt üdülőterületén 1910-ben nyílott meg az első postahivatal, amely tegnapig üzemelt egy bérelt épületrészben, mindössze negyven négyzetméternyi alapterületen. Különösen a nyári csúcsforgalomban okozott a hely szűkössége komoly torlódásokat a postán. Tegnap jelentős mértékben megváltozott ez a helyzet: délelőtt átadták rendeltetésének a nagyközség új postahivatali épületét. Az új postaház öszszes alapterülete 477 négyzetméter, felépítése 21 millió forintba került. Földszintjén kaptak helyet a hivatali helyiségek, melyek tervezésénél figyelembe vették a rendszeresen megnövekvő nyári idényforgalmat is. Az emeleten az ARK 522 típusú, négyszáz állomás kapacitású, távhívásra is alkalmas automata telefonközpont kapott helyet, valamint itt lesznek a nyári forgalom miatt létszámerősítésre kirendelt postás dolgozók szálláshelyei is. Az új telefonközpont szerelését a BHG hamarosan megkezdi és várhatóan az év közepére átadja. A távközlésfejlesztés eredményeként nemcsak a révfülöpi, hanem a kővágóörsi és kékkúti előfizetők is bekapcsolódhatnak az országos távhívóhálózatba. A tegnapi avatási ünnepségen a Soproni Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettese, Csapó Vilmos elmondta, hogy az utóbbi hét év alatt megyénkben ez az ötödik nagyhivatal, amit a postaigazgatóság építtetett. Fejlesztési terveik között szerepel az új pápai postaház építése is, ahol az új épület elkészülte után a távközlési szolgáltatás fokozatos javítására is lehetőség lesz. A postahivatali beruházások közt folyamatban van az építése, és várhatóan még az idén elkészül a veszprémi Felszabadulás úti lakótelep, Csőr, Felsőörs, Gyarmat, Külsővát, Vaszar és Veszprémvarsány postahivatalának új épülete. Több helyen terveznek ezen túl felújításokat, kapacitásbővítő átalakításokat is. Jelentős beruházások folynak megyénkben a távközlés területén is. Várhatóan az év végére üzembe helyezik a balatonfüredi új telefonközpontot és folytatják a veszprémi gyűjtőgócközpont építését is. További fejlődésünk záloga Munkásnagyivülés a Bakoay Művikben és a viszprémi ÉPGÉP-nél Az új esztendő első munkanapján szerte az országban munkásnagygyűlést tartottak, amelyen értékelték a tavalyi eredményeket és ismertették az új év legfontosabb feladatait. A különböző nagyobb és kisebb vállalatok között több megyei cégünk is ott volt, így többek között a Bakony Művek és az ÉPGÉP veszprémi gyára. A nemzetközi hírű Bakony Művekben, a VAZ-csarnokban egybegyűlt több mint ezer dolgozót Moravetz Tibor, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte. A meghívott vendégek között ott volt Erős János, a veszprémi városi pártbizottság titkára is. Sós Gyula, a nagyvállalat vezérigazgatója először a népgazdaság helyzetéről, a gazdasági élet jellemzőiről, majd Veszprém megye gazdaságának eredményeiről szólott. Ezekhez igazodva adott számot a munkásnagygyűlés résztvevőinek a Bakony Művek múlt évi tevékenységének eredményeiről és gondjairól. 1984- ben a nagyvállalat az értékesítését 7 százalékkal növelte, az új értékek termelését mintegy 12 százalékkal. Árbevétele megközelítette az 1,7 milliárd forintot. A termelékenység növelése, a gazdaságosság fokozása eredményeként a kísérleti bérszabályozás keretében lehetőség nyílott a bérek 10 százalékos növelésére. A balesetek mintegy 28 százalékkal csökkentek, tavaly átadták a fiatalok házát és tovább javultak a munkahelyi körülmények. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, mondotta a vezérigazgató, hogy 1984 sikeresen íródik be a vállalat történetébe. Természetesen nem volt gondoktól mentes az esztendő, hiszen többek között a készletgazdálkodásban még sok a teendő. Ez utal az 1985-ös feladatokra is, melyekről szólva Sós Gyula elmondotta, hogy a tervet a legkülönbözőbb fórumokon már megvitatták, illetve a napokban vitatják meg. Ezek szerint 1985-ben is tovább fokozódik a termelés, bár korántsem olyan ütemben, mint arra lehetőség volna, ha nem kellene a létszámhiány gondjaival is megküzdeni. A tervezett 8—9 százalékos termelésnövekedésen belül elsősorban a gazdaságos termékek és az exporttermékek gyártása kerül előtérbe. A gazdálkodás hatékonyságának, a hasznos munkaidőalap védelmének további eredményeként biztosítható az átlagkeresetek 7—7,5 százalékos növelése. A további fejlődés zálogaként azonban változatlanul nagy szükség van a Bakony Művek dolgozóinak elkötelezett munkájára, a kongresszusi munkaversenyben felajánlottak tejesítésére, a szocialista munkaversenyben, a gazdálkodásban meglévő tartalékok további hasznosítására, mondotta befejezésül Sós Gyula, a Bakony Művek vezérigazgatója. ☆ Az ÉPGÉP veszprémi gyárában, a szerelőcsarnokban megtartott munkásgyűlésen dr. Kenesei György arról számolt be, hogy a kollektíva sikeresen túlteljesítette az 1984. évi tervet. Valamennyi külföldi és hazai megrendelésnek eleget tettek, s összesen 127,5 millió forint értékű terméket gyártottak. Az előző évben akadozott az exporttermékek átvétele, ez évben viszont folyamatos és sikeres volt. A megrendelő által átvett termékeket egy 14 vagonból álló szerelvény vitte az NSZK-ba. Az igazgató tájékoztatta a gyár kollektíváját arról is, hogy az 1985-re vonatkozó kapacitáslekötés jelenleg már mintegy 75 százalékos. Ahhoz azonban, hogy ez évben is megfelelő arányú részesedést fizethessenek, tovább kell növelni a termelékenységet, szilárdítani a fegyelmet, az anyag- és energiatakarékosságot, a munkaidőalap kihasználását, s jelentős költségcsökkentésre is szükség van. A gyár dolgozói 1985- ben 25 százalékkal növelik a nyereséget ahhoz, hogy - az új szabályozókat figyelembe véve - ez évben is annyi nyereséget érjenek el, mint tavaly. Elkötelezett felelősséggel Az év első munkanapjáról Jelentjük Az új esztendő első lapjában immár hagyományosan a vállalatok, szövetkezetek első munkanapjairól beszámoló tudósításokat, összeállításokat közlünk. E hagyománynak megfelelően most is igyekszünk sokszínű és sokrétű tájékoztatást adni, hogy Veszprém megye kisebb, s nagyobb gazdálkodó szerveinél egyaránt elkötelezett felelősséggel az 1985. évi feszített feladatok teljes tudatában látnak munkához a dolgozók. Bakonyi Bauxitbánya A múlt évi sikeres tervteljesítés után a Bakonyi Bauxitbánya dolgozói bizakodva tekinthetnek az új esztendő elé. A vállalati tervek 2 millió 64 ezer tonna bauxit kitermelését irányozzák elő, melynek 28 százaléka külfejtéses bányáikból származik. Termelésük több mint kétharmadát az ajkai, 12 százalékát az almásfüzitői, 10 százalékát a mosonmagyaróvári timföldgyár vásárolja meg. A kitermelt ásványkincs egytizedét pedig Csehszlovákiába, illetve NDK-ba exportálják. Produktív teljesítményüket átlagosan műszakonként 25 tonnára tervezik, ami nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő. Idén január 1-el indult „a nyirádi bauxitbányászat továbbfejlesztése” megnevezésű beruházás, mely 7,7 millió tonna jó minőségű bauxit feltárását irányozza elő. A beruházási költség öszszesen 3,75 milliárd forint. A befejezés időpontja 1990. december 31. A nyirádi bauxitbányászat történetének legnagyobb méretű fejlesztése legalább az ezredfordulóig lehetővé teszi a timföldgyárak ellátását megfelelő minőségű bauxittal. A bányászati fejlesztéssel szorosan lépést tart — bizonyos vonatkozásban pedig meg is előzte — a technológiai-technikai fejlesztőmunka. Ezek közül az első a vágathajtás gépesítése. Nagy teljesítményű vágathajtó berendezés második félévi munkába állításával — előző évi kísérleteik alapján — biztosra vehető, hogy a vágathajtási átlagteljesítményük megháromszorozódik, havonként mintegy 200 folyóméterre emelkedik. Veszprémi Szénbányák Vállalat Az eddigi hagyományokhoz híven ismét kiváló eredménnyel zárta az óévet a Veszprémi Szénbányák kollektívája. Határidő előtt teljesítve az éves tervet a vállalat dolgozóinak jutott ideje arra is, hogy alaposan felkészüljön 1985-re és a terven felül még 124 ezer 701 tonna szenet is adjon. A vállalat dolgozói 1985-ben is hasonló eredményeket kívánnak elérni. Az óév utolsó munkanapján, december 31- én, valamennyi bányaüzemben elvégezték a szokásos biztosításokat, hogy a munkahelyek az ünnepnapon se szenvedjenek károsodást, s január 2-án üzemzavar nélkül kezdhessék a széntermelést. Az időjárás is kedvezett a bányászoknak: tegnap, január 2-án reggel Ajkára, Várpalotára, Dudarra szinte valamennyi autóbuszjárat késés nélkül érkezett. Balinka térségében a bodajki és a móri járatok 20—25 percet késtek. A vállalatnál a délelőtti műszakot 4200 dolgozó kezdte meg, tehát a leszálló létszám a tervezettnek megfelelő volt. A termelés — a korábbi előkészítés révén — minden üzemben, aknában zavartalanul kezdődött. A vállalat vezetői, már a délutános adatok birtokában is, az új év első (Folytatás a 2. oldalon) A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői szerdán, az új év alkalmából, jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban, Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. Képünkön: Losonczi Pál Bazovszkijjal, a Szovjetunió nagykövetével beszélget.