Napló, 1985. február (Veszprém, 41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

1985. február 28., csütörtök ÁRA: 1,80 FORINT XLI. évfolyam, 49. szám Mérleg Az asztrológiában szeptem­ber vége, október eleje — az ipari szövetkezeteknél azon­ban más az „időszámítás", ott mostanában van a „mérleg hava". Megkezdődött és már­cius közepéig tart a mérleg­­záró közgyűlések, küldöttgyű­lések sorozata. Megyénk huszonhét ipari szövetkezetében ad számot e napokban a vezetés a dolgo­zók előtt arról, milyen mun­kát végeztek, milyen ered­ménnyel dolgoztak az elmúlt évben. Általában nehéz, de eredményes esztendőről szól­nak a számok, az elnöki be­számolók. E szövetkezetek együttesen előállított termelé­si értéke meghaladja az egy­­milliárd 300 ezer forintot. Ez megfelel a tervezettnek, s az előző évihez képest további növekedést mutat. Az iparba sorolt szövetkeze­tek közül elsősorban a Vár­palotai Vegyesipari, a Pápai Háziipari, a Pápai Ruházati és a balatonalmádi Budatova Ipari Szövetkezetét lehet ki­emelni gazdasági eredményei alapján. Eredményesen töre­kedtek a jó piaci kapcsola­tok kialakítására, jellemző rá­juk a kezdeményezési, a vál­lalkozási és együttműködési készség. Hasonló erényeket csillogtat a FOLT­EX, a Me­gyei Bútoripari, a Pápai Ci­pőipari és a Zirci Vegyesipa­ri Szövetkezet is. Néhánynak azonban romlott a pozíciója. Elsősorban a Tapolcai Vegyes­ipari Szövetkezeté, de „gyen­gélkedik" a Veszprémi és a Sümegi Vegyesipari és a Si­rály Szövetkezet is. Az építőipari szövetkezetek is eltérően fejlődtek. A pápai­ban növekedett a termelési ér­ték és az árbevétel, másfél­­szeresére futott fel a lakos­sági szolgáltatótevékenység. A devecseri és a veszprémi vi­szont nem tudta teljesíteni a terveit. Jelentősen javult a szolgál­tatóiparba sorolt szövetkeze­tek gazdálkodása. A Bakony húsz, a Higiénia is több mint tíz százalékkal növelte terme­lését. Ezek pozíciója ékes bi­zonyítékát adja annak, hogy egy, a gazdálkodás minden területére kiterjedő, az adott körülmények között minden le­hetőséget kamatoztatni tudó vezetés mennyire eredményes lehet. Súlya, tekintélye van már megyénkben az ipari szövetke­zeti mozgalomnak. Szolgálta­tó tevékenységük fontos ténye­zője a lakosság közérzetének; dinamikusan növekvő export­juk hozzájárul a népgazda­ság egyensúlyának javításá­hoz. Folytatódott körükben a korszerű, a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet kialakítása. A mérleg serpenyőjébe azonban rossz irányba húzó gondok is kerültek. Romlott a szövetkezetek számára legfon­tosabb, s egyre fontosabbá váló mutató, a nyereségé. Az eddig leírtak, s a gazdálkodás számai pedig azt is jelzik, hogy fokozódik ipari szövetke­zeteink körében a differenciá- í lódás. Nem kell csillagjósnak len-­­­ni, az égi mérleget kutatni, a­­ pénzügyi mérlegek is figyel- l meztetnek: az alacsonyabb­­ régiókban elhelyezkedő szövet- s kezetek mind nehezebb hely-­­­zetbe kerülnek, s az új szabá-­­ lyozók csak a legjobbaknak­­ kedveznek. A mérleget csak­­ még hatékonyabb munkával­­ lehet továbbra is egyensúlyo­s­ban tartani. Láng György Géza * KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. február 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. február 27-én ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára is. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Kádár János elvtársnak, a Központi Bi­zottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő mun­káról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt XIII. kong­resszusának előkészületei a szervezeti szabályzatnak megfelelően rendben haladnak. A párt alapszervezeteiben idejében megttartották a beszá­moló és a vezetőségválasztó taggyűléseket. Befejeződtek az üzemi, hivatali, intézményi, ágazati, községi, valamint a városi, a városi jogú, a budapesti kerületi és a kerületi jogú párt­értekezletek. A taggyűlések és a pártértekezletek beszámolói, felelősségteljes vitái és javaslatai jól szolgálják a kongresszus előkészítését. A választások a szervezeti szabályzatnak megfe­lelően folynak. A kongresszusi felkészülés menetében a politika fontos kér­déseiben megnyilvánul pártunk eszmei, politikai egysége. A Központi Bizottság nagyra értékeli népünk helytállását és cselekvő támogatását, ami kifejeződik a XIII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére indított or­szágos munkaversenyben is. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XIII. kong­resszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javasla­tának tervezetét, valamint a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatokat. Megtárgyalta a kongresszusi felkészülés to­vábbi tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1985. március 25- én összeülő kongresszus napirendjére az alábbiakat javasolja: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Javaslat a szervezeti szabályzat módosításá­ra. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bi­zottságának jelentése. Előadó: Gyenes András elvtárs. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: a Fellebbviteli Bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tag­jainak megválasztása. A VE­AB fórumán különböző tudományterületek­­azonos célokért Tegnap Veszprémben tartot­ta idei első ülését a Veszp­rémi Akadémiai Bizottság. Dr. Nemecz Ernő akadémikusnak, a VEAB elnökének vezetésé­vel a rendezvény első részé­ben a hat megye tudományos munkáját összefoglaló szerve­zet idei munkatervét vitatták meg. Dr. Nemecz Ernő elmondta, hogy az akadémia az idén májusban tisztújítást tart, amelyre már most fel kell ké­szülni: a kiválóan dolgozó tisztségviselők mellé keresni kell továbbiakat, akik folytat­ják az eddigi munkát. A most záruló ötéves ciklus eredmé­nyeit fémjelzi, hogy a Veszp­rémi Akadémiai Bizottság ez alatt 1230 rendezvényt, köztük 280 nemzetközi ülést tartott, s ezeken mintegy 2800 előadás hangzott el. A fél évtized alatt született 41 kiadvány, s 240 pályamunka, közülük 180 nyert valamilyen díjat. Az idei munkaterv célja, hogy segítse ennek a sikeres munkának a folytatását. A részletes megbeszélés során nagy hangsúlyt kapott, hogy a különböző tudományágak képviselői még inkább han­golják össze tevékenységüket, s ugyanazt a témát igyekez­zenek sokoldalúan megközelí­teni, így több terület szakem­berei fognak tevékenykedni egyebek között a biomassza hasznosítása, a régi bányák rekultivációja, a számítástech­nika sokoldalú alkalmazása, a környezetvédelmi kutatások differenciálása érdekében. Az ülés második részében dr. Genzwein Ferenc, a ren­dezvénynek otthont adó Or­szágos Oktatástechnikai Köz­pont főigazgatója adott tájé­koztatást az akadémiai bizott­ságnak arról a szerződésről, melynek keretében az OOK, a VEAB és a Veszprémi Szén­bányák ipari, kereskedelmi hasznosítású szakmai filmeket készítenek. Ennek kapcsán szólt az oktatástechnika fej­lődéséről, s arról, hogyan ter­jed az iskolai munkában a számítástechnika és a videó­­berendezések alkalmazása. Az intézmény az utóbbi másfél évben mintegy 3000 pedagó­gusnak adta meg a technika felhasználásához szükséges alapképzést. A rendezvény zárórészében a testület elfogadta az idei pályázati kiírást. Korszerűsíti gyorsjavító szolgáltatását a Pápai Autójavító Vállalat. Új, négy kocsiállásos vizs­gáló-, javítóműhelyüket úgy építik, hogy az ügyfelek közvetlenül az utcáról behajthassanak autó­jukkal az épületbe. A vállalat beruházását a városi tanács anyagi támogatásával valósítja meg. Biztosítottak a kistermelés feltételei Az áfészek segítik a termelőket A hosszú, zord tél után min­denki várja már a tavaszt, kü­lönösen így vannak ezzel a kiskerttulajdonosok. Mielőbb szeretnék a magvakat a földbe vetni, hogy friss zöldségféle kerülhessen a család asztalá­ra vagy eladásra. Hogyan ké­szültek fel az áfészek a kis­termelés segítésére, lesz-e ele­gendő vetőmag, kerti szerszám, naposbaromfi? Erről kérdeztük meg az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tu­dósítóit. Van vetőmag, lesz palánta Az Ajka és Vidéke Áfész­­ működési területén — 45 ke­reskedelmi egységében árusít­ja a kistermelők által keresett vetőmagvakat. Ezenkívül két szakboltban: Devecserben és Ajkán a vásárcsarnokban kí­nálnak széles választékot a kertészkedők részére. A vető­mag-értékesítő vállalattól és a HERMES Áfésztól kiváló minő­ségű vetőmagvakat szerzett be a szövetkezet, s így a kister­melők igény szerinti kiszolgá­lását biztosítani tudják. Kü­lönböző fajta palántákból 40 ezer darabot hoz forgalomba a szövetkezet. A kerti munkákhoz szüksé­ges mezőgazdasági szeráruk­­ból és kisgépekből, motoros kapákból is választékos ellá­tásra számíthatnak az áfész körzetében a vásárlók. Hét boltban értékesítik a terme­lést serkentő különféle műtrá­gyákat. A kistermelőkkel az értékesí­tési szerződések megkötése fo­lyamatban van. A szövetkezet tervei szerint 80 tonna zöld­ség-gyümölcsfélét vásárolnak fel a házikertek termelőitől. Ezenkívül méretes uborkából 35—40 tonnát szállítanak szer­ződés alapján a konzervgyá­raknak. Házinyúl-értékesítésre 610 termelővel kötöttek érté­kesítési szerződést, akik részé­re biztosítják a tenyésznyula­­kat az állomány felfrissítésére. Előnevelt és naposbaromfiból 80—85 ezer kerül az áfész köz­vetítésével az állattartással foglalkozókhoz. Tóth Endre Kedvezmények a termelőknek A Pápa és Vidéke Áfész évek óta több mint 3 ezer kistermelővel köt értékesítési szerződést, így fontos érdeke a szövetkezetnek, hogy segítse a termeltetést és ezáltal na­gyobb mennyiségű és jobb mi­nőségű áru felvásárlását tud­ja­­ biztosítani. A nagy termő­képességű zöldségfajták mag­­vaiból választékos az ellátás és — igény szerint — fémzárolt vetőburgonyát juttatnak a ter­melőknek. Az egység árualap megteremtése érdekében, ter­melői áron biztosítják a palán­tákat. Szorgalmazzák körze­tükben a bogyós gyümölcsök telepítését - a központilag nyújtott támogatás mellett - mely málnánál 2 forint, a ri­biszkeféléknél 8 forint ked­vezményt jelent. Ehhez hason­lóan közvetítik a termelőknek a 40 százalékos fólia- és váz­kedvezményt. A szövetkezet szokm­ás kis­kereskedelmi boltjaiban gon­doskodik a termeléshez szük­séges kisgépek, kézi szerszá­mok, műtrágyák és növényvé­dő szerek forgalmazásáról. Több éve meghirdették az in­gyenes vagy kedvezményes te­­nyésznyúl-akciót is. Az áfész saját keltelőállo­másáról elégíti ki napos- és előnevelt baromfiból az igé­nyeket. A pecsenyecsirke-hizla­­lóknak - a nevelés időszakára — megelőlegezik a naposcsir­ke, valamint a neveléshez szükséges tápok árát. Nemes György Szerződéssel biztonságos értékesítés Sokoldalúan segíti körzeté­nek községeiben a kisterme­lőket a Pápateszér és Vidéke (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi munkával is gyarapodnak falvaink Befejeződtek a falugyűlések megyénk 210 településén. A Hazafias Népfront és a taná­csok által szervezett eszme­cserék sorát tegnap az örvé­­nyesi falugyűlés zárta. A ta­pasztalatok szr­nt mindenütt igen nagy érdeklődés kísérte a lakosság véle­t nyilvánítá­sának e fórumait, amelyeken összesen 18 ezer ember vett részt. A legtöbbet emlegetett gond az ivóvízellátás, több mint 40 településen nem meg­felelő. Szóvá tették még töb­bek között, hogy a körzetesítés során megüresedett iskolák és tanácsházak kihasználatlanok, jó lenne ha ezek a közösségi élet központjaivá válhatnának. Tihanyban például a régi is­kolában ifjúsági házat szeret­nének berendezni, másutt pe­dig klubokat, előadótermeket. A Balaton-parti települése­ken sok szó esett az üdülőte­lep és a régi falu egyenlőt­len ellátásáról, s hogy a sze­zonban megváltozik a falvak képe, nem előnyükre. Főleg az üzletek környéke rendetlen, szemetes. Kérte a lakosság a tanács illetékeseit, hogy el­­lenőrizzék a kereskedelmi egy­ségeket, és tegyék kötelezővé azok üzemeltetőinek a kör­nyezet gondozását is. A kulturáltabb falukép ki­alakítása egyébként csaknem valamennyi falugyűlésen szó­ba került. Ennek érdekében sok helyütt jelentős társadalmi munkára vállalkoznak. Bala­tonkenesén például a felsza­badulás 40. évfordulója tisz­teletére felajánlották: minden munkaképes lakos 8 óra tár­sadalmi munkát végez lakóhe­lye szépítéséért. A társadalmi munka mennyisége egyébként évről évre nő megyénkben ta­valy az értéke már meghalad­ta a 300 millió forintot. A falugyűlések tapasztalata sze­rint a lakosság ennél több munkára is vállalkozna, főleg az iskolák, óvodák építésében, parkok, játszóterek kialakítá­sában segítene szívesen. Ezt a munkát céltudatosan és ru­galmasan kell megszervezni, azonban néhol még akadozik Idegenforgalmi szezonelőkészítő Az együttműködés jegyében Több éves hagyomány foly­tatódott tegnap Veszprémben az SZMT székházában: idegen­­forgalmi szezonelőkészítő ta­nácskozásra jöttek össze a me­gyéből az érintett szervek, gaz­dálkodó intézmények, területi tanácsok vezetői. A vitaindítóban dr. Molnár Ferenc, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezető­je elmondotta, hogy eredmé­nyes évet zárt a megye ide­genforgalma. Kedvező arányú létszámnövekedés jellemezte a vendégforgalmat, ennek ará­nyában emelkedett a vendég­­éjszakák száma és bár kevés­bé, de növekedett a költési kedv. Az 1985-ös szezon előkészü­letei már tavaly ősszel meg­kezdődtek, elsősorban az uta­zási irodák, szálloda- és ven­déglátóegységek fejlesztései­vel, felújításaival A szűkösebb anyagi erőforrások ellenére ko­moly milliókat fordítanak álta­lában minőségjavító beruházá­sokra, korszerűsítésekre a te­rület gazdái. Az idegenforgal­mi hivatal több mint 20 millió forintért fejleszti a kemping­jeit, a HungarHotels 30 mil­liónál is többet fordít a há­rom nagy szálloda felújításá­ra. Nyár derekán már üzemel a Klub Tihany új motelrész, amely nyugati hitelkeretből valósul meg. Külön hangsúlyozta a be­számoló, hogy milyen felelős­ség hárul a termelő-szállító­­kereskedelmi láncra a Bala­ton-partra látogató százezrek színvonalas ellátásában. Az eddigi tapasztalatok alapján kulcsfontosságú, hogy egy olyan együttműködés jöjjön lét­re, amely egymás vállalati ér­dekeinek összehangolása mel­lett elsősorban a fogyasztók igényeit tartja szem előtt. Ilyen például az éjszakai szál­lítás megszervezése, a tárolá­si feltételek javítása, a kínálat szerinti választék kialakítása. Nem először került szóba a tartósított tej ügye: a megye ismét háttérbe szorult olyan helyekkel szemben, ahol nem kell néhány hónap alatt sok­szorosra duzzadt igények ki­elégítését szavatolni. Mind a vitaindítóban, mind a hozzászólásokban hangsú­lyozták, hogy jobb intézményi együttműködéssel számos, még felemásan megoldott kér­désen is előbbre lehet jutni. Ilyen a fizetővendég-szolgálat, a valutaváltás, a vendégek megfelelő tájékoztatása, az utazási, kulturális és sport­programok összehangolt kí­nálata. Érdemes volna az érintett tárcáknak mihamarabb ér­demben megvizsgálni, hogy az a terület (a Balaton), ahol a (Folytatás a 2. oldalon)

Next