Napló, 1985. április (Veszprém, 41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!Házi péld­ány FOLYAMATOSSÁG ÉS MEGÚJULÁS­ ­ politizáló közvélemény megkülönböz­­tetett figyelme, érdeklődése kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakos­sága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társa­dalom időszerű problémáinak megoldásá­ra, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vív­mányaink megőrzésére és továbbfejleszté­sére. A négynapos tanácskozás meggyőző vá­laszt adott ezekre a kérdésekre. Az előter­jesztett és elhangzott beszámolók, az öt­vennyolc felszólalás, a feladatokat világo­san összefoglaló határozat mind arról ta­núskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmá­ra, a problémák megoldására. A XIII. kong­resszus egy olyan nemzeti programot kör­vonalazott, amelyet teljes szívvel magáé­nak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik vá­rakozásának, mert az MSZMP ez alkalom­mal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembené­zett a társadalmi fejlődés tényleges kér­déseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gon­dokat és problémákat. Pártunk nem igye­kezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fo­gyatékosságait, nem kívánta titkolni a ne­hézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelöl­hessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok meghatá­rozásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxiz­mus— leninizmus. Elméletünknek az élet ál­tal sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogma­ként, hanem folyamatosan szembesíti azo­kat a változó valósággal. „Mi az elviek­ben szilárd, a napi politikában körülte­kintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek" - hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra - politi­kánknak ez a két alappillére a XIII. kong­resszuson ismételten megerősítést kapott, mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyér­telműen kifejezte: az MSZMP számára vál­tozatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyainak szebbé, jobbá, gazdagab­bá tétele. A Központi Bizottság beszámo­lója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőt­lenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegnek az élet­színvonala csökkent. A kongresszus azon­ban úgy ítélte meg, hogy most már meg­teremthetők - és meg is teremtendők - e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek máso­dik felében meg kell alapozni az életszín­vonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütemben fokozódik a nép­gazdaság jövedelemtermelő képessége, ja­vul a gazdálkodás hatékonysága, úgy ke­rülhet sor a kongresszus szociálpolitikai el­határozásainak valóra váltására, a vitá­ban tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek mél­tánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzé­séről, akár a családot alapító fiatalok la­káshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalko­zási csoportok keresetének viszonylagos el­maradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és prob­lémát, pártunk hagyományaihoz híven tar­tózkodott bármiféle megalapozatlan ígérge­téstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a jut­tatások, kedvezmények kiterjesztéséhez min­denekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljá­rásból csak kára származhat a társadalom­nak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minő­sége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a kül­döttek, hogy - a XII. kongresszus határoza­tának megfelelően - sikerült lényegesen előbbre jutni a népgazdaság egyensúlyá­nak helyreállításában. Éppen ezért hatá­rozhatott úgy a kongresszus, hogy a követ­kező években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anya­gi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása - s ez a nyomaté­kos figyelmeztetés is elhangzott a kong­resszuson - csak akkor nem vezet a ko­rábbi feszültségek visszatéréséhez, ha mi­nőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források ésszerű alakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami tár­sadalmi-gazdasági haladásunknak immár minden tekintetben kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok kor­szerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazda­ságunk szocialista vonásainak erősítése. En­nek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljaink­kal össze nem egyeztethető jelenségek el­len. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelen­ségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elke­rülhetetlen velejáróinak: a szabályok pon­tosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javí­tásával, a nevelő munka erősítésével, a tör­vények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatók. A nemkívánatos jelenségek elleni küzde­lem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítését és erőteljes kibontakoz­tatását. Mindezeket a kongresszus a leg­fontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az ál­lami élet fejlesztésében, mind a gazdálko­dó szervek tevékenységében. Kulcsfontossá­gú ehhez a pártdemokrácia további erősí­tése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommunisták aktivitása, önte­­vékenysége, kezdeményezőkészsége, és ami napjainkban különösen fontos, a párt poli­tikája melletti egységes kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, s állást foglalt a társadalmat foglal­koztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megoldások keresését, megvalósításukra való vállalko­zást igényel minden pártszervezetben, a po­litikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos meg­értése, a helyi tennivalók átgondolt meg­határozása elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy újult erővel, megújult gondolko­dással és munkastílussal folytassuk or­szágépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. Mire a gépsor végére érnek a kiszabott talpak és felsőrészek, kész cipők sorakoznak a polco­kon. (Mini cipőgyár Pápán című képriportunk a 3. oldalon.) Magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Nyitásra készen a magyar kiállítás Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke a hazánk felszabadulásának 40. évfordu­lójára rendezett moszkvai jubi­leumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén vasárnap Moszkvába ér­kezett. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fa­luvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk moszk­vai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fő­városban csatlakozott a kül­döttséghez. A Lázár György vezette kül­döttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, Ivan Arhi­pov első miniszterelnök-helyet­tes és Nyikolaj Talszin minisz­terelnök-helyettes fogadta. Jelen voltak hazánk moszk­vai nagykövetségének vezető beosztású diplomatái és a moszkvai magyar kolónia kép­viselői. * Megnyitásra készen áll Moszkvában a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett, Magyar­­ország teljes gazdasági életét átfogóan bemutató kiállítás. Vasárnap befejeződtek a mű­szaki előkészületek a Szovjet­unió népgazdasági kiállítása területén biztosított hatalmas pavilonban és környékén. A kiállítás felépítése és be­rendezése több vállalat össze­hangolt munkájának eredmé­nye. Vasárnap elvégezték a műszaki berendezések ellenőr­zését, többször megtartották a hétfői megnyitó műszaki pró­báit. A próbát a vállalati képvi­selők megbeszélése követte. A kiállítók 125 képviselője előtt Veress Péter külkereskedelmi miniszter arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a megnyitó és az üzemelés idején mindvégig biztosítani kell a magyaros vendéglátást, tartalmi és for­mai szempontból egyaránt. Rá­mutatott, hogy már eddig is jelentős a szovjet sajtó érdek­lődése a kiállítás iránt, s ez várhatóan fokozódni fog, így sok látogatóra, nagy érdeklő­désre lehet számítani. Ünnepségek, avatások az évforduló alkalmából Felszabadulásunk 40. évfor­dulójának megünneplésére ké­szül az ország. Nagygyűlése­ken, baráti találkozókon, a fel­szabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képzőművésze­ti- és dokumentumkiállításokon idézik fel 1945. április 4. tör­ténelmi fordulópontját és az utat, amelyet az ország azóta megtett. Április 3-án ünnepi külsősé­gek között katonai tisztelet­­adással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobo­góját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gel­lérthegyen. Az Állami Zászló­nál április 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulási ünnep al­kalmából április 2-án Állami- és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlamentben, a termelő­­munkában, a tudomány, a mű­szaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet terüle­tén elért kimagasló eredmé­nyekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Ország­házban az Elnöki Tanács ki­tüntetéseit adják át eredmé­nyes tevékenységük elismeré­séül az állami és a gazdasági élet különféle területein dolgo­zóknak. Az ünnep előestéjén az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkársága, a Miniszterta­nács, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnöksége díszünnep­séget rendez a Magyar Állami Operaházban. Az ünnep nap­ján este az Elnöki Tanács fo­gadást ad a Parlamentben. A meghívottak között ott lesznek a politikai, az állami, a társa­dalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte számos koszo­rúzási ünnepségen tisztelettel adóznak a hazánk szabadsá­gáért a felszabadító harcok­ban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái em­lékének. Az évforduló tiszteletére or­szágszerte új kulturális létesít­ményeket, gyermekintézménye­ket, kereskedelmi egységeket avatnak fel. A fővárosban áp­rilis 1-én adják át Kőbányán az Újhegyi úton a társadalmi munkával épült új sportligetet. A következő napon nyitja meg kapuit az országos Széchényi Könyvtár új otthona a Budavári Palota F épületében. Az ünnep napján Újpesten kisegítő isko­lát avatnak, április 5-én pedig a rekonstrukció után megnyílik a III. kerületi Kórház utcai piac. Teljes készültségben a mezőgazdasági géppark A mezőgazdasági nagyüze­mek tíz nap alatt el tudnák vetni a kora tavaszi növénye­ket, azonban az időjárás sok­felé áthúzta számításukat. A felázott talajra nem mehettek rá a vetőgépek, így a legtöbb helyen csak két-három nap állt eddig rendelkezésre, ez pedig kevés volt az időszerű munkák elvégzéséhez. A MÉM szakem­berei szerint több nagyüzem elállt eredeti elképzelésétől, s a kora tavaszi vetésű növények számára fenntartott területen kukoricát termeszt majd. En­nek vetése még később, ápri­lis közepéig esedékes, jut te­hát idő a talaj fölszáradására. Ilyen okok miatt a tavaszi árpa 120 ezer hektáros 1985- re tervezett területe várhatóan 100 ezer hektár alá csökken, ugyanúgy mérséklődik a zab és valamelyest a magnak ter­mesztett borsó termesztése is. Ezzel arányosan növekszik a fontos takarmánynövény, a ku­korica vetésterülete, ami végső soron nem jelent hátrányt, mi­vel a magas energiatartalmú takarmány jól felhasználható majd az állatállomány felneve­lésére, tartására. A mezőgazdasági géppark teljes készültségben van. A téli gépjavításokkal előkészítették a traktorokat, a vető- és más munkagépeket, úgyhogy semmi sem akadályozza indításukat. A gépjavító üzemekben már a nyáron használt szerkezetek ja­vításán dolgoznak, s ezzel a munkával is rövidesen elkészül­nek. Számítások szerint a jövő héten a mezőgazdaság tavasz­­szal használatos gépeinek nagy többsége kint lesz a ha­tárban. A déli megyékben és a la­zább szerkezetű talajokon megkezdődött és jó ütemben folyik a vetés. A magnak ter­mesztett borsó szaporítóanya­gának 10 százaléka már a földben van, a tavaszi árpá­nak pedig egynegyedét vetették el. Hozzáláttak a cukorrépa vetéséhez is. A zöldséges ker­tekben már ültetik a palántá­kat. A szőlő- és gyümölcsös kertekben a nagyüzemi terüle­teken rövidesen befejeződik a metszés. A kistermelők valami­vel hátrább vannak ezzel a munkával, ám a javuló idő­járást kihasználva néhány nap alatt elkészülhetnek a fák ko­ronájának alakításával és a szőlő metszésével. A hét vé­gén a lemosó permetezés is munkát ad a gyümölcsösökben.

Next