Napló, 1985. június (Veszprém, 41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

­.h­aZUgMlly IA teremtés promevei tamtam Pedagógusokat köszöntöttek és tüntettek ki pénteken - pe­dagógusnap alkalmából­­ a Pesti Vigadóban rendezett ün­nepségen. Az eseményen, ame­lyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára is, Köpeczi Béla művelődési miniszter üd­vözölte a kitüntetetteket, és méltatta az oktató-nevelő munka jelentőségét. Az oktatásügy időszerű fel­adatairól szólva kiemelte a közelmúltban elfogadott okta­tási törvény jelentőségét. Hangsúlyozta: a közeljövőben egyik legfontosabb feladat a tartalmi korszerűsítés folytatá­sa, az iskolák, egyetemek és főiskolák szakmai önállóságá­nak megerősítése, a korszerű szemlélet és módszerek haté­konyabb alkalmazása. - Állandó törekvésünk volt az elmúlt években és az marad továbbra is — mondotta egye­bek között a miniszter —, hogy a pedagógus kerüljön a neve­lési folyamat középpontjába, az, hogy az ő szakmai szabad­sága erősödjék, hogy a belső demokratizmus az ő kezdemé­nyezési képességét és feladat­­vállalását segítse, hogy való­ban megbecsült tagja legyen a társadalomnak. Az elmúlt tanévben került sor a közok­tatásban dolgozó pedagógu­sok bérének emelésére, amely ugyan szerény mértékű volt, de az adott gazdasági helyzetben bizonyította a kormányzat és a társadalom megbecsülését, gondoskodását. Sikerült vala­melyes mértékben javítani az erkölcsi megbecsülés tekinte­tében is azzal, hogy felhív­tuk az oktatás reális problé­máira a társadalom figyel­mét, de azzal is, hogy jobban kiemeltük a kitüntetéseknél, díjaknál a pedagógusi mun­kát. Köpeczi Béla 15 pedagó­gusnak adta át eredményes munkája elismeréseként az Apáczai Csere János-díjat, 170-en pedig a Kiváló Peda­gógus kitüntetést vehették át. Megyénkből Kemény Géza, a füredi Lóczy Lajos Gimná­zium tanára, Mihályfi Gyula, az ajkai nevelési tanácsadó vezetője, Szóka Lászlóné, a magyargencsi óvoda vezető­je. Takács Istvánné, a zirci Reguly Antal Általános Iskola tanára. Csata Ilona, a bada­csonytomaji általános iskola tanítónője és Takács József, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára kapott Ki­váló Pedagógus kitüntetést. A Veszprém Megyei Tanács dísztermében pénteken dél­előtt bensőséges hangulatú ünnepséget rendeztek, ame­lyen megjelent Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára, és Borbély Árpád­­né, a megyei pedagógusszak­szervezet titkára. Dr. Molnár Attila, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte mindazo­kat, akik a múlt értékeit át­örökítve fejlesztik a jelent, a jövő érdekében. Beszélt arról, hogy a pedagóguspálya a te­remtés örömével gazdagítja a nevelőket, oktatókat, s köszö­netet mondott nekik azért, hogy a tudás adta lehetőségek szabadságához segítik tanítvá­nyaikat. István János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese átadta a Szocialista Kultúráért kitüntetést Pető Istvánnak, a nagyvázsonyi általános iskola igazgatójának és dr. Somos Jánosnénak, a veszprémi Bo­tev általános iskola tanárának. A Veszprém megyéért kitünte­tést adományozta Horváth Györgynek, a zirci 307. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet gondnokának és Wohlfart Zsu­zsannának, a megyei úttörő­­ház igazgatójának. Kiváló Munkáért kitüntetés­ben megyénk 138 pedagógusa részesült, közülük 36-an a köz­ponti ünnepségen vehették át az elismerést. A művelődési miniszter dicséretét 110 Veszp­rém megyei pedagógus kapta meg. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki pedagógusnap al­kalmából a Munkásőrség or­szágos parancsnoka Kersner Lászlóné, ajkai munkásőrt, az egészségügyi szakközépiskola szakoktatóját. Dr. Szekeres Imre, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára is kitüntetéseket adott át a megyei tanács ünnepségén azoknak a pedagógusoknak, akik a demokratikus iskola megteremtéséért, a szocialista tanári diák viszonyért kima­gasló erőfeszítéseket tettek. Binder Imre, a sümegi Kisfalu­dy gimnázium igazgatója Ifjú­ságért Érdemérmet, dr. Karászi Mihály, a Pápai Jókai közgaz­dasági szakközépiskola tanára KISZ-érdemérmet, Gallér Mar­­git, az ajkai alsó fokú GA­­MESZ bér- és munkaügyi elő­adója, valamint Petter Erika, a 303. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kulturális nő­(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Somos Jánosné átveszi a kitüntetést m W Mm Pedagógusnapi kitüntetések MPia 1985. június 1., szombat ÁRA: 2,20 FORINT XLI. évfolyam, 127. szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AJI ^ ^ £ £ B_J| J_ f KA t .. .. t 1 f • Megfontolt döntést várunk a szavazóktól Választási gyűlés Sümegen Tegnap a sümegi művelő­dési házban választási gyűlést rendeztek. A megjelenteket Scheer Jánosné, a népfront vá­rosi bizottságának elnöke kö­szöntötte, majd Navracsics Ti­bor, a megyei tanács elnökhe­lyettese mondott beszédet. - Társadalompolitikánk jeles fórumára, választásokra készül az ország. A megnyilatkozók szavazatukkal négy évtized vívmányához, a népi Magyar­­ország gazdasági, politikai és kulturális eredményeihez való viszonyukat, a jövőbe vetett bizalmukat fejezik ki azzal, hogy voksolnak a népfront je­löltjeinek egyikére - hangsú­lyozta a szónok. Napjaink fő követelménye minden területen az igényes­ség, a felelősség és a minő­ség, hogy mihamarabb megte­remtődjön a fejlett szocialista társadalom anyagi, műszaki bázisa, hogy gyakorlattá vál­jon: „...mindenki képességei szerint dolgozzon és az elvég­zett munkája alapján része­sedjen a javakból.” Csak így tudjuk biztosítani a munka tiszteletét, értékelni a tisztes­séges helytállást, a társadalmi hasznosságot, a felelősségtel­jes tevékenységet. — Fő nemzeti programunk a fejlett szocialista társadalom további építése. Ezt határozta meg a XIII. pártkongresszus. Mi, választópolgárok teljes jog­gal igényeljük az általunk megválasztott személytől, hogy szőkébb térségünk és hazánk fórumain képviseljen bennün­ket közös ügyünkben. Azt tud­nia kell minden képviselőnek, hogy a legnagyobb elismerést, megbecsülést jelenti, ha az emberek a saját sorsukat, tö­rekvéseiket megvalósítandó bi­zalmukkal tisztelik meg őt. Ezután Domonkos Erzsébet postai dolgozó, a 13. számú országgyűlési képviselő válasz­tókerület egyik jelöltje beszélt azokról a feladatokról, ame­lyek megvalósítása a városban élők igényei közé tartozik. Ilyen — többek között — a te­lefonhálózat, a postahivatalok korszerűsítése, fejlesztése, a postai dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítása. Szólt arról, hogy a pályakez­dők, a fiatalok kapjanak na­gyobb segítséget a lakásépí­téshez. Fontos a fiatalok fele­lősségének a növelése mun­kában és közéletben egyaránt. Tóth Ilona, a másik képvise­lőjelölt, a megyei párt-vb tag­ja, az SZMT vezető titkára el­mondotta, hogy az utóbbi he­tekben végiggondolta: Miben lehetne és kellene még többet tenni a választókerületekben élőkért? Találkozott munkás­emberekkel a ruhagyárban, a FOLTEX Szövetkezetben és vé­leménye, hogy nagy felelős­séggel rendelkező közösség él Sümegen és környékén. Mit kérnek az emberek? Kiegyen­súlyozottabb ellátást, városia­sabb életkörülményeket. A fel­adatokat úgy oldhatjuk meg hamarabb, ha egymásra is na­gyobb figyelmet fordítunk. Szólt az oktatás feltételeinek a javításáról és a fiatalok, a Sümegre települt pedagógusok lakáshelyzetének javításáról. A helyi feladatokra figyelve Ülésezett a TIT megyei elnöksége Veszprémben tanácskozott tegnap a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat megyei el­nöksége. Részt vett az ülésen Imre Miklós, a megyei pártbi­zottság titkára is. Először dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára szólt a társulat munkájának korszerűsítéséről, a XIII. kongresszus utáni fel­adatokról. Elmondotta, hogy az ismeretterjesztésben már a 70-es években hozzákezdtek az intenzív munkára való áttérés­hez, az új típusú tudás iránti kereslet kielégítéséhez. Az az­óta bekövetkezett társadalmi változások, az értékrend oly sokat emlegetett módosulásai, a műveltség szerkezetében be­állt eltolódás azonban a fo­lyamatos korszerűsítést írja elő. Az a tény, hogy a TIT január elseje óta társadalmi szervezetként működik, na­gyobb önállóságot, sokszínűbb munkát tesz lehetővé, a válto­zások kialakításához azonban hosszabb idő kell. A cél az, hogy ne uniformi­zálják a TIT munkáját, hanem mindenhol a sajátos feladato­kat keressék meg. Nagy súlyt helyeznek a fiatalok bevoná­sára az ismeretterjesztésbe, ezzel kapcsolatban külön prog­ramot állítanak össze. A XIII. pártkongresszus határozatából adódó feladatok elvégzésére az országos elnökség ajánlást készít. Ebben részletesen ki­térnek a társadalmi élet kü­lönböző területein elvégzendő tennivalókra. A hozzászólók közül többen is emlékeztettek rá, hogy az ismeretek gyarapítása nem egyszerűen kulturális kérdés, hanem meghatározó a gazda­ság egésze szempontjából is. Imre Miklós kiemelte, hogy a társadalom intézményeit, így az ismeretterjesztés egész há­lózatát is alkalmassá kell ten­ni a felmerülő kérdések gyors megválaszolására. A ma em­berének sok témakörben kell eligazodnia, hogy felmérhesse saját tevékenysége következ­ményeit, az értelmiségnek pél­dául ismernie kell a gazdasá­gi élet legfontosabb összefüg­géseit. Így teremthető meg a kultúra és a termelés harmó­niája, de ez segíthet a humán és a műszaki kultúra között ma még helyenként meglévő ellentmondások feloldásában is. A megyei pártbizottság titká­ra hangoztatta, hogy az álta­lános kérdések megválaszolá­sát a TIT is azzal segítheti, ha az ezekkel összefüggő konkrét helyi tennivalókra mu­tat rá. Ezzel járulhat hozzá az ismeretterjesztés, hogy a tu­dás életmóddá, magatartássá váljon, közérzetformáló tényező legyen. A jelennel való azono­sulást ugyanakkor azzal is erő­síteni kell, hogy hozzájárulunk a múlt kérdéseinek helyes meg­válaszolásához. Ehhez kívánt a megyei pártbizottság nevé­ben jó munkát az ismeretter­jesztésben dolgozóknak. Az ünnepi könyvhetet tegnap Debrecenben Csehák Judit miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Megyénkben is megkezdődtek ennek az eseményei. Képünkön az első veszprémi böngészők az egyik Kossuth utcai sátornál. Bőrgyógyász főorvosok országos tanácskozása Veszprémben Pénteken Veszprémben tar­tották a bőrgyógyász főorvosok országos munkaértekezletét. A gyógyászati szakág vezetőit Navracsics Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszöntöt­te, majd dr. Cservenka István megyei felügyelő szakfőorvos szólt az ellátás helyzetéről, eredményeiről és terveiről. Rámutatott többek között, hogy az utóbbi másfél évtized­ben számottevően javultak a bőrgyógyászat lehetőségei. Először Ajkán, majd 1983-ban Veszprémben is létrehozták a kórház bőrgyógyászati osztá­lyát. Jelenleg hét gondozó ál­lomás van a megyében, azon­ban szakorvoshiány miatt csak négy működik. Fontos feladat, hogy ismét bekapcsolódhasson a betegellátásba a pápai, ba­latonfüredi és balatonalmádi gondozó is. Tovább javítja a gyógyítás feltételeit, hogy júniusban át­adják Várpalotán az új korsze­rű gondozó állomást. A tervek szerint , még ebben az évben, új helyére költözik az ajkai, jö­vőre pedig a veszprémi gondo­zó. A korszerűbb körülmények lehetőséget adnak többek kö­zött arra is, hogy kiemelten foglalkozzanak az orvosok a munkahelyi ártalmakból szár­mazó bőrbetegségekkel, ezek nyilvántartásával, folyamatos gondozásával. A megye ipará­nak sajátosságaiból ered, hogy ezen a vidéken az ilyen típusú megbetegedésekkel gyakrab­ban kell számolni. A szakorvo­si hálózat és az üzemek kö­zött egyébként már eddig is (Folytatás a 2. oldalon) A nyári csúcsban várható nyomáscsökkenés Műszaki és közegészségügyi szemle a megyei vízműnél Az évente szokásos közegész­ségügyi és műszaki szemlét tegnap tartották a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. A veszprémi üzem­­mérnökségen Harsányi István osztályvezető tájékoztatta az OVH, a Vízügyi Igazgatóság, a KÖJÁL és a tanácsi szervek képviselőit a közelmúlt vízellá­tási beruházásairól és fejlesz­téseiről. Befejeződött Veszprém város­­környéki vízkészletének feltárá­sa. Gyulafirátóton és a Séd völgyében elkészültek a termelő kutak. A rátóti vízbázist egy 500-as vezeték megépítésével hasznosították. Elkészült a Cholnoky lakótelep ellátását szolgáló III. zóna az átemelő, a főnyomóvezeték és az 500 köbméteres acélszerkezetű víz­torony megépítésével. Pápa vízellátási biztonságát szolgálja a Tapolcafőn három kút mélyítésével kialakított új vízmű és átemelő telep. Vár­palota ellátásának javítására elkészült Bántapusztán egy új mélyfúrású kút, Péten pedig a kitermelhető vízbázis megtartá­sára épült új kút. Mindemellett megkezdődött és a nyár folya­mán befejeződik az új főveze­ték építése. A községek közül Szentgálon, Nemesvámoson, Pulán épült új kút, Felsőörsön pedig a háló­zatot a DRV regionális rend­szeréhez csatlakoztatták. Átme­netileg enyhítette a problémá­kat Porván az, hogy rácsatla­koztak a borzavári vízműre. Az ugodi kút kimerülése miatt a község és Homokbödöge vízel­látását az adászteveli kútra való csatlakozás biztosítja. Kró­nikus gondok megoldását je­lentette Devecserben, Nyirá­­don és Magyarpolányban an­nak a vezetéknek a kiépítése, amely az Ajka—Pápa távveze­tékre való csatlakozásra ad le­hetőséget. Lókút vízigényét is új mélyfúrású kút elégíti ki. Az idei nyár vízellátási lehe­tőségeiről elhangzott: a me­gyeszékhelyen a szűk tározótér­fogat miatt a csúcsidőben szá­mítani lehet nyomáscsökkenés­re. Pápán a vízművek az igé­nyeket fegyelmezett üzemelés­sel ki tudja elégíteni. Kevés­nek bizonyul viszont a rendel­kezésre álló vízbázis Ajkán, ahol a szénbánya már nem szolgáltatja a korábbi napi 2 ezer köbméter vizet. Itt a za­varmentes ellátást csak az ipa­ri üzemekkel összehangolva, a készletet a nyirádi karsztvízzel kiegészítve tudják biztosítani. Várpalotán a tározó és a főve­zeték alacsony teljesítőképes­sége miatt ugyancsak nyomás­csökkenés és vízhiány várható a csúcsigények idején. A fel­ső zóna ellátása nem lesz za­varmentes Zircen sem. A községek közül Úrkút je­lenlegi vízműve messze elma­rad az igényektől, s a nyári csúcsigények kielégítésére 22 település vízművei nem alkal­masak. Ezért Dörgicse, Tótvá­­zsony, Hidegkút, Papkeszi, Ki­rá­lyszentistván, Vilonya, Gye­­pükaján, Káptalanfa, Bodorfa, Nemeshany, Csőr, Béb, Borza­­vár, Porva, Tés, Ukk, Litér, He­­rend, Gyarmat, Bakonyjákó, Noszlop, Vöröstó községekben az előző nyarakhoz hasonlóan, I. fokú vízkorlátozást kell be­vezetni.

Next