Napló, 1985. június (Veszprém, 41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

HETI KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓ A HÉT CÍMSZAVAKBAN Vasárnap: Záróközlemény a szovjet-indiai tárgyalásokról - Irak és Irán között felújul a „városok háborúja" — A nicara­­guai alelnök nyugat-európai körútja. Hétfő: Moszkvában Gorbacsov fogadja Willy Brandtot - Pe­kingben kicserélik a kínai—brit Hongkong-megállapodás okmá­nyait — Az olasz fővárosban megkezdődik az Antonov-per. Kedd: Craxi olasz kormányfő a Szovjetunióban tárgyal — Wa­shingtoni nyilatkozatok az űrfegyverkezés folytatásáról — Mitter­­rand-Kohl találkozó — A jugoszláv miniszterelnök Washington­ban. Szerda: Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára Kubában, Fiedel Castro beszéde namíbiai diákok előtt — Angolában dél-afrikai szabotázst lepleznek le a legfontosabb olajmezőn. Csütörtök: Genfben kezdetét veszi a szovjet-amerikai tárgya­lások második fordulója — Harcok Bejrútban, tárgyalások Da­­maszkuszban a palesztin—síita konfliktus kapcsán; a jordániai király az Egyesült Államokban folytat megbeszéléseket. PFSZ- ülés Tuniszban. Péntek: Gustáv Husák Moszkvában - Todor Zsivkov Japán után a KNDK-ban tárgyal - Nagygyűlések Görögországban a vasárnapi választások előtt­­ Kairó a Biztonsági Tanács elé ter­jeszti a libanoni válságot, távolságo­s eurorakétákról folynak.) A nyilatkozatok és kommen­tárok azonban világossá tehet­ték, hogy az első fordulóban nem történt haladás, és a két alapvetően eltérő álláspont egyelőre ugyanolyan távol áll egymástól, mint a „start" órá­jában. Sőt, bonyolódott a hely­zet, hiszen kitűnt, hogy ameri­kai részről nem tartják be a külügyminiszterek genfi megál­lapodásának közösen lefekte­tett elveit. Washington válto­zatlanul nem hajlandó feladni az úgynevezett SPS-t, a hadá­szati védelmi kezdeményezés­nek nevezett űrháborús prog­ramját. Az űrfegyverkezés meg­indulása viszont azzal fenyeget, hogy megbontja a jelenleg fennálló katonai egyensúlyt. Pedig lenne lehetőség ered­ményekre a genfi tárgyaláso­kon, a szovjet kommentárok fel­vetik például, hogy továbbra is érvényes Moszkva indítványa, amely Európa teljes atommen­tesítését célozza. Szovjet rész­ről készek jelentősen csökken­teni az interkontinentális raké­tákat is, de a kulcselv az, hogy elejét vegyék az űrfegyverke­zésnek. A kérdés most az: megváltoztatja-e tárgyalási ma­gatartását az Egyesült Álla­mok, s hajlandó-e tisztességes, a kölcsönös biztonsági igénye­ket szem előtt tartó megbeszé­lésekre a továbblépés érdeké­ben? Szöulban 12 évi szünet után tárgyalások kezdődtek a KNDK és Dél-Korea között családegyesí­tési kérdésekről. Képünkön­­ a két delegáció vezetője üdvözli egymást. A hét­­ kérdése Hogyan értékelhetjük a Moszkvában lezajlott tárgyalásokat? Jóllehet, nem kevés fontos belpolitikai, mindenekelőtt gazdasági téma került előtér­be a Szovjetunióban, Moszkva továbbra is jelentős diplomá­ciai események színhelyéül szolgál. A „diplomáciai ven­dégkönyvben" egymást követik a bejegyzések, alighogy köz­zétették a szovjet-indiai csúcs­­találkozó eredményeit összege­ző közleményt. Willy Brandt, nyugatnémet szociáldemokrata pártelnök, s egyben a Szocia­lista Internacionálé elnöke ér­kezett Moszkvába, ahol ötórás tanácskozást folytatott Mihail Gorbacsoval. Ezután magas szintű szovjet—olasz tárgyalá­sok következtek, majd Gustáv Husák részvételével szovjet­­csehszlovák eszmecserére ke­rült sor. Mindez jól tükrözhet­te a szovjet külpolitikának minden irányban megnyilvá­nuló hagyományos aktivitását, s az utóbbi időben történt fel­­élénkülést a legmagasabb szin­ten is. Természetesen különös fi­gyelem kísérte a szovjet—olasz megbeszéléseket, amelyek sú­lyát csak növelte, hogy jelen­leg Itália tölti be a közös pia­ci tízek soros elnöki tisztét. Róma közismerten az Egyesült Államok szövetségese a NATO- ban, s Bettino Craxi, nem sok­kal moszkvai útját megelő­zően, Washingtonban is járt. Olaszország külpolitikai állás­foglalása ily módon alapve­tően behatárolt, és számos lé­nyeges nemzetközi kérdést, folyamatot a Szovjetuniótól el­térő módon ítél meg. A szov­jet-olasz párbeszéd azonban bizonyíthatta: ha a realitások, a józanság, a kompromisszu­mok keresésének talajáról kö­zelítik meg a vitás problémá­kat, lehet érintkezési ponto­kat találni. Nem titok, hogy az Egyesült Államok milyen nyomást gyako­rol szövetségeseire, hogy azo­kat felsorakoztassa a washing­toni nézetek támogatására a csillagháborús tervektől egé­szen a Nicaraguával szemben elrendelt embargóig. A NATO- partnerek többé-kevésbé meg­oszlanak, s ilyen körülmények között a magasszintű szovjet­­olasz tárgyalások a kedvező le­hetőségeket mutatják a szem­benállás helyett az együttmű­ködésre, a kelet-nyugati kap­csolatok alakítására. Mindez nyilván elgondolkodtató lehet London, Párizs és Bonn számá­ra, hogy csak a legtekintélye­sebb nyugat-európai államokat említsük, hiszen ezek az orszá­gok élvezhették az enyhülés vívmányait, s tisztában lehet­nek a feszültség kiéleződésé­nek veszélyeivel. A Willy Brandttal folytatott eszmecsere során az SPD-vel, s általában a szociáldemokra­ta pártokkal, a szocialista in­­ternacionáléval kialakítható kapcsolatok kerültek előtérbe. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék­ben levő nyugatnémet szociál­demokratákkal több érintkezési felület kínálkozott, a genfi tár­gyalásokkal kapcsolatban pél­dául azonos elvi álláspontra jutott az SZKP és az SPD. A maga keretei között mind Craxi, mind Brandt moszkvai tárgyalásai a kelet-nyugati vi­szony javításának lehetőségeit jelezték, ha az a kölcsönös ér­dekek, a megértésre való tö­rekvés jegyében történik. Milyen lehetőségek kínálkoznak a genfi második fordulóban ? Május utolsó előtti napján, az eredeti menetrendnek meg­felelően, kezdetét vette a gen­fi szovjet-amerikai tárgyalá­sok második szakasza. Az előz­mények köztudottak: január elején a genfi Gromiko-Schultz találkozón született meg az el­vi megállapodás, majd márci­us 12-én indultak maguk a tár­gyalások, és jó hat hét után „gondolkodási szünet” követ­kezett a most záruló hét csü­törtökéig. A tanácskozások zárt ajtók mögött folynak, így leg­feljebb egy-egy összejövetel időtartama kap nyilvánosságot, s azt közlik, hogy a teljes kül­döttségek tárgyaltak-e, vagy a három tárgyalócsoport valame­lyike. (Ezek az egymással ösz­­szefüggő eszmecserék az űr­fegyverkezés megakadályozásá­ról, az interkontinentális jelle­gű stratégiai fegyverrendsze­rekről, valamint a közép-hajó­ Mi az oka az újabb libanoni harcoknak? Tragikus hírek érkeznek Bej­­rútból, s azokban visszacseng az 1982 őszén mártíromságot szenvedett Szobra és Satila neve. Súlyos harcok folytak három, összesen 120 ezer la­kosú menekült­táborban a tá­madó síita milicisták, illetve a palesztin fegyveresek között. A helyzet nehezen áttekinthető, tűzpárbajok és fegyvernyugvási időszakok váltják egymást, legalább ötfajta közvetítés fo­lyik, sorozatosan tárgyalnak a libanoni és szíriai vezetők is. A harcok kirobbanását a pa­lesztinok szerint egy fiatalem­ber Szobrában történő lefegy­verzése, a síiták szerint egy milicista kocsi tűz alá vétele okozta. Az eredmény többszáz halott (pontos számukat még lehetetlen megállapítani), csak­nem kétezer sebesült. Valójá­ban régi számlák intézésére került sor: palesztinok és síiták között 1982 júniusa előtt rossz volt a viszony Dél-Libanonban, s az izraeli megszállókkal szemben kialakult, úgy tűnik, átmeneti összefogás után, is­mét felújult a bizalmatlanság. A síiták attól tartanak, hogy a palesztinok újra bázisokat építenek ki a túlnyomórészt síiták lakta délen, a palesztinok táboraik biztonságát féltik. A harcok sajátosan átszer­vezték a libanoni frontokat: a palesztin mozgalom viszályko­­dó erői — valószínűleg csak időlegesen — együtt léptek fel; a drúzok semlegességet vállal­tak; helyreállt a beszélő vi­szony Arafat és Líbia között. Részben megoldódni látszanak, részben bonyolódnak a prob­lémák, elsősorban vonatkozik ez utóbbi Szíria és a PFSZ Arafat vezette irányzatának vi­szonyára. Réti Ervin 2 - NAPLÓ - 1985. június 1., szombat Kinnock elismerő nyilatkozata Neil Kinnock, a Brit Munkás­párt vezére Budapestről az osztrák fővárosba érkezve elis­meréssel szólott budapesti lá­togatásáról, vezető magyar politikusokkal folytatott tár­gyalásairól. Az MTI tudósítójának adott bécsi nyilatkozatában kiemelte, hogy figyelemre méltónak tart­ja a magyar gazdasági gya­korlatot, valamint a választá­si rendszer korszerűsítését. Kinnock budapesti és bécsi tapasztalatait megemlítve ta­nulságosnak vélte a magyar­osztrák kapcsolatok alakulását. A két szomszédos ország viszo­nya a brit politikus szerint jó példa arra, hogyan lehet kö­vetkezetes, állhatatos politika eredményeként előmozdítani a kelet és a nyugat együttműkö­dését. Ez - mint mondotta - érett politika gyümölcse mind­két részről; olyan politikáé, amely alkalmas gyakorlati eredmények elérésére különbö­ző társadalmi és politikai rend­szerű országok között. A Munkáspárt vezetője egyébként a brüsszeli tragédi­ával kapcsolatban kijelentette a sajtó előtt: szerinte a brit csapatok eltiltása külföldi mér­kőzésektől meghátrálás lenne a garázda bőnözők előtt, akik amúgy is megtalálnák a mód­ját, hogy kiéljék hajlamaikat. Segélyszállítmány Bangladesnek A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Vö­röskereszt gyógyszerekből és gyógyászati segédeszközökből álló gyorssegélyt küld a termé­szeti katasztrófa sújtotta Bang­ladesi Népi Köztársaság lakos­ságának megsegítésére. A EGK segíti Nicaraguát Sergio Ramirez Mercado, ni­­caraguai alelnök pénteken az Európai Gazdasági Közös­ség központjában találkozott Jacques Delors elnökkel és Claude Cheyssonnal, a közös­ség Földközi-tengeri politika, észak-dél viszony felelősével. A nicaraguai alelnököt népes és magas rangú gazdasági küldöttség kísérte. A megbe­szélések Nicaragua és az EGK lehetséges kereskedelmi és gazdasági kapcsolataira vo­natkoztak az amerikai kormány által elrendelt kereskedelmi tilalom nyomán. A EGK és a nyugat-európai kormányok több ízben kijelen­tették: nem értenek egyet ez­zel az intézkedéssel, és a ma­guk részéről fokozni igyekez­nek kereskedelmüket Nicara­guával. Az EGK segíteni kí­vánja a közép-amerikai térség országait, mert meggyőződése szerint az ottani feszültsége­ket csak a gazdasági felemel­kedés szüntetheti meg, nem a katonai elnyomás. Ez a fel­fogás szemben áll Washington katonai beavatkozásra épülő politikájával. Az EGK kötelezettséget vál­lalt az amerikai tilalom miatt kiszorult nicaraguai kiviteli cikkek (banán, kávé, más me­zőgazdasági termékek és alap­anyagok) átvételére. A nicaraguai alelnök nem zárta ki, hogy országának köz­vetlen amerikai katonai be­avatkozással és támadással is számolnia kell, ha az ellenfor­radalmárok kudarcot vallanak. Ki kit fenyegeti Lakatos Ferenc karikatúrája Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulá­nak, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökének eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elisme-­ réseként, 75. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP főtit­kárhelyettese és Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vass Henrik­nek, az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete nyugalmazott igazgatójának kiemelkedő mun­kásmozgalmi tevékenysége el­ismeréseként, 70. születésnap­ja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt La­katos Ernő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, és Molnár János, az MSZMP KB Párttörténeti Inté­zetének igazgatóhelyettese. Magyar filmek a tokiói fesztiválon A világhírű japán filmren­dező, Kuroszava Akira leg­újabb, szinte a megnyitóra el­készült filmjének bemutatójá­val kezdődött meg pénteken az első tokiói nemzetközi film­­fesztivál. Tíz napon keresztül 42 ország 137 filmjét élvezhe­tik a japán fővárosban. A fiatal filmrendezők vetél­kedőjének döntőjébe több, mint 500 közül 16 film jutott be, köztük Gothár Péter Meg­áll az idő című alkotása. Ami a többi kategóriát illeti, ha­talmas érdeklődés előzi meg a „fesztiválok fesztiválját" az­az az elmúlt öt év nemzetközi fesztiváljain díjnyertes filmek válogatott bemutatóját, amely­nek keretében vetítik Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című művét is. Ezenkívül van még egy olyan kategória, amely a népek közötti barát­ság és kulturális csere elmélyí­tésének jelszavával számos or­szág válogatott filmjeit pre-­­zentálja, s itt szerepel Kósa Ferenc Guernica című filmje. A nemzetközi zsűri tagja Szabó István. Pedagógusnapi kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) velőtanára Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kapott. Kovács Erzsébet megyei úttö­rőtitkár Gyermekekért érdemér­met adott át Gyüre Attiláné­­nak, a veszprémi Kiss Lajos Általános Iskola napközis ne­velőjének. Kilencen Úttörőveze­tő érdemérmet kaptak. Az ünnepségen a Hóvirág kamarakórus és versmondók szerepeltek. Veszprémben szombaton a Séd moziban hatszáz nevelőt köszönt dr. Bödecs László, a városi pártbizottság titkára. A kitüntetések átadását követően veszprémi színészek mutatják be műsorukat. Ezek után a Csermák Antal zeneiskolában Veszprém város oktatási intéz­ményeinek vezetői kapnak elis­merő jutalmakat. Pápán pénteken a kétnapos pedagógiai tanácskozás befe­jezéseként öt szekció vezetője számolt be a tapasztalatcseré­ről. A Petőfi filmszínházban összegyűlt háromszáznyolcvan pedagógus előtt nyújtotta át a hivatás legjobbjainak a ki­tüntetéseket Hebe Imre, a vá­rosi pártbizottság titkára. Zircen a városi és körzeti művelődési központban tartot­ták a pedagógusünnepet. Leitner Nándor, a Hazafias Népfront városi titkára mondott ünnepi beszédet. Tapolcán a Helyőrségi Mű­velődési Központban kilencven pedagógust köszöntött Lesz Fe­renc, a városi pártbizottság tit­kára. A kitüntetéseket Pontyos István művelődési osztályvezető adta át. Az ajkai művelődési központ­ban Szalai Ferencnek, a vá­rosi pártbizottság titkárának ünnepi beszéde hangzott el. Szombaton este pedagógusbált tartanak az Oázisban. Várpalotán hétfőn 15 órakor a Jó Szerencsét Művelődési Központban kerül majd sor a pedagógusok ünnepére. Balatonfüreden már szerdán megtartották a nevelők nap­ját, 300 pedagógust hívtak meg a SZOT szanatóri­um színháztermében tartott ün­nepségre. Karli Antal, az MSZMP városi bizottságának első titkára köszöntötte az ün­nepelteket. Dr. Ádám István, a városi tanács elnöke adta át a kitüntetéseket.­­• Sajátos hangulatot adott tegnap a Veszprémi Vegyipari Egyetem pedagógusnapi ün­nepségének, hogy számos 10, 25 évvel ezelőtt végzett hall­gató is részt vett rajta, akik évfolyamtalálkozókra érkeztek az alma materhez. Őket is üd­vözölte dr. Mohai Béla, az egyetem szakszervezeti bizott­ságának elnöke, aki a Him­nusz elhangzása után köszön­tötte az ünnepség résztvevőit és vendégeit, közöttük István Jánost, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét, Pin­kavölgyi Attilát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. A pedagógusok munkáját ünnepi beszédben méltatta Dömötör Lajosné dr., az egye­tem központi könyvtárának ve­zetője. Kifejtette, hogy a pe­dagógusok nem csupán oktat­ják, hanem nevelik is a felnö­vekvő nemzedéket. Ápolják a hazaszeretetet, s társadalmi értékeink megbecsülésére, a munkára, egészséges, fe­gyelmezett életmódra próbálják nevelni az ifjúságot. A felső­­oktatással kapcsolatban szólt arról, hogy napjainkban 63 ez­ren tanulnak a különféle in­tézményekben, amelyekben szükség van az oktatás kor­szerűsítésére, az oktató, kutató tevékenység jobb összehango­lására. Évek óta erre töreked­nek a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. Az ünnepség végén kitünte­téseket adott át dr. Heil Bá­lint, az egyetem rektora. Ki­váló munkáért miniszteri kitün­tetésben részesült 12 egyete­mi dolgozó, többen miniszteri dicséretet vehettek át. Bőrgyógyász főorvosok országos tanácskozása Veszprémben (Folytatás az 1. oldalról) igen jó kapcsolat alakult ki. Az ajkai timföldgyárban, a Nitro­­kémiánál és a Bakony Művek­ben bőrgyógyászati szakrende­lést is tartanak. Jelentős előrelépésként emlí­tette dr. Cservenka István, hogy jövőre megkezdik Veszprémben a gyermek bőrgyógyászati ren­delést. Erre azért van szükség, mert a gyermekek körében igen gyakoriak a sajátos gyer­­mekközösségekből eredő fertő­zések, a vírusos szemölcsök, gombásodás stb. Ezek külön kezelése, szemmeltartása igény­li a sajátos szakrendelést, el­látást. A gyermek bőrgyógyá­szati szakrendelés széleskörű megszervezése egyébként a VII. ötéves terv programjában szerepel, s Veszprém megye az elsők között készül fel erre a feladatra. A továbbiakban orvosi szak­kérdésekről tartottak vitát, majd a főorvosi értekezlet résztvevői megtekintették a Veszprém megyei kórház új bőrgyógyászati osztályát, amely­nek tevékenységét dr. Raffay István osztályvezető főorvos mutatta be.

Next