Napló, 1985. július (Veszprém, 41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! -M­a 1985. július 1., hétfő ÁRA: 1,80 FORINT XLI. évfolyam, 152. szám Napirenden: Lakásépítés, kultúrpark, gyermekellátás Városi tanácsaink végrehajtó bizottságai - a június 8-i ta­nácstagi választások és az alakuló tanácsülések után - megkezdték tevékenységüket, megtartották első üléseiket Az alábbiakban erről adunk szá­mot. Várpalota A város lakásállományának gyarapodása egyre nagyobb mértékben függ a magánlakás­építés helyzetétől annak előké­szítettségétől - így kezdte be­számolóját Gillich László osz­tályvezető. A beszámolót meg­vitatta a várpalotai városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A magánerős építkezési mód egyre jobban alakítja, változ­tatja a város képét. Éves vi­szonylatban mintegy 50-60 családi ház épül fel az iparvá­rosban, ahol két magánerős lakásépítési forma a jellemző. A hagyományos családi ház mellett az egy-két szintes épí­tési mód terjedt el. A beépítés a rendezési prog­ram szerint történik. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az ütemet nagyon nehezen lehet követni. A telkek általában alapközművesítéssel kerülnek eladásra, de még most is van olyan utca, amelynek közmű­hiányait pótolni kell (Hordó köz, Bimbó utca, Babits Mihály utca.) Kőművesítés tekinteté­ben a családiházas ingatlanok ellátása a nehézkes. Ugyanis az egy lakásra jutó költség lé­nyegesen magasabb, mint a korszerű, csoportos építkezés­nél. Éppen ezért elsősorban ez utóbbi formát támogatta a vá­rosi tanács. A magánépítkezések felgyor­sulása miatt a korábban már előkészített területek egy része elfogyott. Jelenleg a Loncsos­­ban, az Ady lakótelepen, Pé­ten az Ifjúság utcában, Inotán a Pólyán utcában kínálnak tel­ket, összesen hetvenet, amiből 43 magánkézben van. Ezek egy részén hiányzik az alap­közművesítés. A városi tanács éppen a megnövekedett igények és a megcsappant kínálat miatt fel­gyorsította a Rákóczi telepen a telekkialakítás előkészítését. Több ütemben, több tucat te­lek áll majd az építkezni szán­dékozók rendelkezésére. Gondot jelent viszont — és egyre nagyobb anyagi ráfordí­tást igényel — a csapadékvíz elvezetése, a járda, az út ki­építése. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a magánerős építkezési forma várhatóan a jövőben is az eddigiekhez ha­sonló ütemű lesz. A terület-elő­készítés folyamatos és bizton­ságos feltétele pedig igényli az anyagi háttér megteremté­sét. Veszprém Maróti Rezsőnek, a városi tanács elnökének vezetésé­vel ülést tartott a megyeszék­hely tanácsának végrehajtó bizottsága. Megvitatta — Ko­moré­­ Miklós igazgató beszá­molója alapján — a Kittenber­­ger Kálmán Növény- és Vadas­park tevékenységét és a to­vábbi feladatokat. Az 1958-ban avatott állat­kert az országban a második ilyen intézmény volt akkor. A közel 3 évtizedes fennállása alatt állatállományával és ren­dezvényeivel nemzetközileg is­mertté vált. Elvárás iránta a biológiai ismeretek terjesztése, a természeti értékek védelme, a védett fajok fenntartása, szaporítása, bemutatása. Ennek során a hazai és a mintegy 25 külföldi állatkert­tel, környezetükben pedig sok vállalattal, intézménnyel, tár­­sadalmimunka-vállalóval tar­tanak kapcsolatot. Együttmű­ködnek 15 közművelődési in­tézménnyel, iskolával, tudo­mányos intézetekkel. Az álla­tokat saját szaporulatból és (Folytatás a 2. oldalon) Aratásra készen Felelősségünk a tarlótól a tárolóig A megyei mezőgazdasági szervezési bizottság ülése Más években Péter, Pál nap­ján már javában tart az őszi árpa aratása, az idén még de­rűs, napfényes időjárás esetén is júliust mutat a naptár, mire a kombájnok feldübörögnek. És lesz munkájuk annyi, hogy csak győzzek türelemmel, áll­hatatossággal a betakarítók. A hét végén tartotta az aratáshoz kapcsolódóan első ülését a mezőgazdasági üzemek, az el­látó, a felvásárló, a szolgáltató vállalatok tevékenységét össze­hangoló megyei szervezési bi­zottság. (Részt vett munkájá­ban a megyei pártbizottság és a MÉM képviselője is.) Semsei György, a megyei tanács el­nökhelyettese, a bizottság ve­zetője, már bevezető szavaiban hangsúlyozta: nagyon nehéz avatásra kell felkészülni és sze­rencsére ennek tudata hatja át a mezőgazdasági üzemek, a kapcsolódó szervezetek maga­tartását. A munka nehézségét az időbeli késedelem mellett az időjárás bizonytalansága és nem utolsósorban az adja, hogy a termés biztató, éppen ezért maximális erőfeszítést kö­vetel a lehető legkisebb vesz­teséggel történő betakarítás. Dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezetője helyzetértékelő tájékoztatójá­ban elmondotta: a gazdaságok nemcsak a kalászosok, a repce és minden más nyári betaka­rítási termény közösségi értékét tudják, hanem azt is, hogy az év első igazán jelentős bevéte­lét a búza, a repce jelenti szá­mukra. Ennek szellemében fe­lelős gondosság jellemzi a gazdaságok felkészülését. A gépszemlék (zöme megtörtént) tapasztalata arra mutat, hogy a 70 ezer hektárnál nagyobb terület betakarításához nem­csak a technikai-műszaki esz­közök vannak készenlétben, a magtárak fertőtlenítve. A mun­kában részt vevők megfelelő tűzvédelmi felkészítést kaptak, tájékoztatást a balesetelhárí­tásról, de megvan a terve a dolgozók ellátásának is. Az idén bizonyos, hogy a be­takarítás elhúzódik és ráadá­sul összetorlódnak a feladatok. Már most látni a gyakori eső­zés kedvezőtlen nyomait. Meg kell küzdeni a belvízzel, sok helyütt megdőlt, összekuszáló­­dott a kalászos, a repce, és már most jelentkezik a gyomo­­sodás. Mindez együttesen azt jelenti, hogy roppant nagy próbának lesznek kitéve a gé­pek, berendezések. A munká­nak azonban folyamatosnak kell lennie, ehhez kell a gabona­forgalmi, az Agroker és a Me­zőgép vállalat olyan készsége, amely minimálisra csökkenti az állásidőt, a betakarítási veszte­séget. A nyári munkacsúcs nagysá­gát és bonyolultságát az is ér­zékelteti, hogy az aratás felté­telezhetően elhúzódik augusz­tus 10-rg, a hónap közepéig és augusztus már a repce vetésé­nek az ideje. Közben munkát ad a szálastakarmány betaka­rítása, az időeltolódás ellenére a másodvetés és a szükséges műtrágya beszerzéséről, szállí­tásáról is gondoskodni kell. A szervezési bizottság ülésén az üzemen belüli szervezettsé­gen túl nyomatékkal említették a gazdaságok közötti együtt­működés jelentőségét - érten­dő ezen a gépek ésszerű át­csoportosítását és akár a pót­­alkatrészekkel való segítséget. A legközelebbi napok feladata a jó terméssel biztató repce vegyszeres lombtalanítása. A munka különleges figyelmet igényel: sokfelé nagyon gyo­­mos a repce, másrészt azért, hogy a vegyszer ne tegyen kárt más kultúrákban. Itt is nagyon lényeges, hogy a szempergést megelőzzék. Az aratás alakulásán nagyon sok függ, hogy miként zárják az évet gazdaságaink. Orszá­gos jelentőségét talán szük­ségtelen is hangsúlyozni. ,,Gyorsforgalmú" út az új külszíni bányához. (Bakonyszentlászló ,,alumíniumtükörben" című kép­riport a 3. oldalon.) „A Televízió nemzeti kulturális értékeket teremtő műhely ” Díjkiosztással ért véget a 15­ Veszprémi Tévétalálkozó Az ünnepélyes díjkiosztással és a Balatoni szél című derűs gálaműsorral szombaton este véget ért Veszprémben a 15. tévétalálkozó. A. G. Dimitrov Művelődési Központ színház­­terméből egyenes adásban köz­vetített záróünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Berecz János, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Csehák Ju­dit miniszterelnök-helyettes, Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első tit­kára, István János megyei ta­nácselnök, valamint a Televí­zió, Veszprém megye és a vá­ros több vezetője. A zsűri nevében Fekete Sán­dor író, az Új Tükör főszerkesz­tő-helyettese mondott rövid ér­tékelést. Beszélt a Televízió szerepéről, megítéléséről a ma­gyar közéletben. — A televízió az elsőszámú bűnbak nálunk — mondta. — Reggelenként ezer és ezer munkahelyen száz- és­ százezrek a tévé előző esti műsorát szid­ják saját maguk, főnökeik és intézményeik helyett is. Lehet, hogy a helyzetükért egyben vagy másban felelős minisztert név szerint nem is ismerik, sőt lehet, hogy a minisztériumi osz­tályvezetőt sem mernék bírálni, de a tévé mindenkori elnökeit nevükön nevezve, vagy éppen tegezve ostorozzák, ha mond­juk a legutóbbi Szeszélyes év­­(Folytatás az 5. oldalon.) Társadalmi életünk, a megye s a Televízió vezetői is részt vettek a díjátadó ünnepségen Két műszakban termel a veszprémi betoncserépgyár Nemzetközi vállalkozás percenként száz cserépre Jövőre már 20 ezer házhoz elegendő tetőfedő anyagot gyártanak Egy hete kezdte meg a pró­baüzemet Veszprémben a ma­gyar-osztrák közös vállalko­zásban létesített betoncserép­gyár. A VÁÉV-BRAMAC Kft. üzeme mától már két műszak­ban termel. Csupán az auto­­matikák pontos beszabályozá­sa maradt hátra, amit csak az üzemszerű termelés során vé­gezhetnek el a szakemberek. A cserépgyár többszörösen is nemzetközi, hiszen az oszt­rák BRAMAC cég gyártási technológiáját a nyugatnémet Braas, a holland Wisno, a svájci Sultzer és a dán Feel cég berendezéseivel valósítják meg a veszprémi üzemben. A külföldi szakemberek — dol­guk végeztével — ezen a hé­ten el is távoznak a megye­­székhely új ipari létesítményé­ből, hogy átadják helyüket a mindennapi munkát elvégző magyar dolgozóknak. A nemzetközi vállalkozás­ként indított beruházás re­kordidő alatt készült el. A tényleges építőmesteri és tech­nológiai szerelési munkákat a múlt év decemberében kezd­ték el. A VÁÉV és a külföldi cégek példás együttműködése nyomán indulhatott meg fél év múltán a termelés. A gyártósoron a terv szerint az év utolsó hónapjára érik el azt, hogy percenként 100 cse­rép kerüljön az érlelőbe, ahol négy hét alatt éri el a szilárd­ságának 99 százalékát. A kész­termék minőségét alaposan el­lenőrzik. Csak első osztályú cserép hagyhatja el az üze­met. Nyirő­­János, a gyár terme­lési igazgatója arról is tájé­koztatót adott, hogy idén 7 millió alpesi betoncserepet gyárt a veszprémi üzem. A jö­vő évben pedig 20 millió BRA­­MAC-cserép kerül forgalomba. Ez a mennyiség a megszokott hazai cserépméretre átszámol­va, 32 milliónak felel meg, amely csaknem 20 ezer csalá­di házhoz elegendő. Jelenleg hozzávetőlegesen ennyi tető­fedő anyagot kell beszerezni jugoszláv és osztrák importból, hogy ki lehessen elégíteni az évi 130—140 millió darabos belföldi igényt. A VÁÉV-BRAMAC Kft. alpe­si betoncserép gyártmánya jó minőségű, tömör, fagyálló. A kisajtolás után a cserép felü­letén színes kvarchomokfelszó­­rást alkalmaznak. Idén még kétféle színben (vörös és sö­tétbarna), jövőre pedig már az említetteken kívül még vö­rösesbarnában és antracitban is kapható lesz ez a tetőfedő anyag. Külön érdekesség, a hazai piacon nem megszokott, hogy a gyár a termékeire 30 éves garanciát vállal. Ha be­jelentik a gyárnak, akkor az épület tulajdonosának megvál­tozása, vagy akár a tetőcse­rép többszöri átrakása esetén is érvényben marad a garan­cia. Az új termék forgalmazásá­ra most folynak a tárgyalások. A TÖZÉP és más építőanyag­­kereskedelmi vállalatok mellett az üzem közvetlenül is értéke­síti gyártmányát, amely 276 darab cserepet tartalmazó, zsugorfóliával védett egység­­csomagokban kerül forgalom­ba.

Next