Napló, 1985. november (Veszprém, 41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

1985. november 1., péntek ÁRA: 1,80 FORINT XLI. évfolyam, 257. szám Felavatták a veszprémi útgyűrűt Tegnap került sor Veszprém­ben a várost elkerülő útgyűrű ünnepélyes avatására. Az eseményen megjelent dr. Tóth László közlekedési államtitkár, Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára, Ist­ván János, a megyei tanács elnöke, Bedő József, a megyei pártbizottság titkára, Erős Já­nos, a városi pártbizottság tit­kára, valamint a tervezésben és kivitelezésben részt vevő vállalatok képviselői. (Folytatás a 2. oldalon.) Az emlékoszlop felavatásának ünnepélyes pillanata. A KISZ-mb fórumán: Segíteni az alapszervezetek munkáját A KISZ megyei bizottságá­nak csütörtöki ülésén a Ta­polca városi KISZ-bizottság számolt be arról, hogy milyen mozgalmi munkát végeztek a munkásifjúság körében. Bak Béla, a KISZ városi tit­kára, előterjesztésében megál­lapította, hogy működési terü­letükön a dolgozók 36 száza­léka 30 éven aluli, közöttük a munkások aránya 68 szá­zalékos. Nőtt az iparban dol­gozó KISZ-tagok létszáma, vi­szont ugyanez nem mondható el a közvetlen termelésirányí­tókról, szakmunkásokról, beta­nított munkásokról, ellenben egyre több segédmunkás lép be a szervezetekbe. Az ipari egységek egy részére jellem­ző, hogy központjuk nem a városban található, telepíté­sükkor elsősorban a szakkép­zetlen, olcsó munkaerőre tá­maszkodtak. A nagyobb mun­káslétszámot foglalkoztató üzemek, vállalatok (Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, KOSZIG, MÁV) a városban helyezked­nek el. Az 1982-ben készített intéz­kedési, majd az 1984-ben köz­readott feladatterv a munkás­ifjúság körében végzett mun­ka, a tömegbefolyás növelését határozta meg. E határozatok megszületésének gyakorlati ha­tásáról nemigen beszélhetünk. A rétegmunka végzéséhez nincs megfelelő feltétel sem a városi, sem az alsó szerveze­teknél. Érdemes azonban a fiatalokat és ezen belül a KISZ-tagokat nem réteg sze­rinti, hanem életkor, érdeklő­dési kör, szociális helyzet, mun­kában eltöltött idő alapján jel­lemezni. A dolgozó fiatalokról megállapítható, hogy a társa­dalmi célok megvalósításáért becsületesen dolgoznak. A KISZ-esek alapvető törekvése, hogy minél több fiatalra has­sanak, ezért feladatul tűzték ki, hogy a szervezetek legye­nek nyitottak egymás és a KISZ-en kívüliek iránt, önálló­ságuk növelésével alakítsanak ki vonzó programot. Mint sok helyütt, Tapolcán is évek óta tart a vita a KISZ- szervezetek tevékenységéről, a munkahely és a lakóhely életé­ben játszott szerepükről. Még az idősebbek közül is sokan úgy vélekednek, hogy a gaz­dasági, társadalmi változások nem hatottak kedvezően a mozgalmi munkára, csak akkor történne javulás, ha több pénzt kapnának feladataik el­végzéséhez. A dolgozó fiata­lok többsége bejáró, lakóhe­lyén nem vesz részt a moz­galmi munkában. Sok helyen nem valósult meg a lakóterü­let és a KISZ-szervezetek jó kapcsolata. Az ifjúsági parlamenteket sok KISZ-vezető és -aktivista nem tartja megfelelő fórum­nak. Rosszak a tapasztalataik, mert véleményük szerint nem épül be szervesen a munka­helyi demokrácia rendszerébe fórumuk. Több helyen elmond­hatják problémáikat, gondjai­kat, így az ifjúsági parlamen­teken sokszor csak ismétlik önmagukat, megoldás pedig nem születik ... A fiatalok érdeklődésének, igényeinek nem tud megfelel­ni a meglévő intézményháló­zat, ugyanis a létesítmények állaga, felszereltsége alacsony színvonalú. A kistelepüléseken romlottak a művelődéshez, sportoláshoz szükséges feltéte­lek. Hozzászólásában Szabó Bé­la, a tapolcai városi pártbi­zottság első titkára hangsú­lyozta, hogy a jövőben még több fiatalt szeretnének a párt soraiban tudni. Dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára összefoglalójában kiemelte, hogy a tapolcaiak jó elképzelések alapján hatá­rozták meg feladataikat. Mint mondotta, az alapszervezetek munkáját kell segíteni az el­következendő időben. Mindeh­hez az is szükséges, hogy von­zó, érdemi programokat állít­sanak össze, hogy az elképze­lések valóra válhassanak. Eh­hez elengedhetetlen, hogy mi­nél több KISZ-tagot vonjanak be a programok elkészítésébe. Az idei őszi BNV-n a DIRNDLI ruhacsaláddal, amely kékfestő anyagból készült, elismerő ok­levelet nyert a Pápai Háziipari Szövetkezet. Színes blúzok, ru­hák Pápáról címmel képriport a 4. oldalon. Mai számunk tartalmából: Döntés két menetben (3. oldal) Őszi (kék)madárlesen (4. oldal) Milyen számot hívott ? (4. oldal) Nehezedő feltételek, egyre nagyobb feladatok (5. oldal) Óz, avagy a színház csodája (5. oldal) Halottak napjára. Képösszeál­­lítás az 5. oldalon. Nehéz ívet zárt a mezőgazdaság Csatarendeken ülésezett a TESZÖV elnöksége Személyi ügyek megvitatásá­val kezdte meg munkáját csü­törtökön reggel Gubicza Fe­renc elnökletével a Veszprém megyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségének elnöksé­ge kihelyezett ülésén Csab­­rendeken. Ezt követte dr. Gab­­nai Zoltánnak, a TESZÖV tit­kárának tájékoztatója az ügy­intéző szervezet két elnökségi ülés között végzett munkájá­ról. Medgyaszai Balázs titkár­helyettes termelőszövetkezete­ink idei gazdálkodásának vár­ható eredményeiről számolt be a testületnek. Elmondotta, a tsz-ek által elkészített felméré­sek jelzik, hogy mérleg- és alaphiányos gazdaság nem lesz nálunk, de néhány szö­vetkezetnek megfeszített mun­kát kell végeznie, hogy ered­ményesen zárja az évet. Az alaptevékenység és az ezen kívüli ipari és egyéb ágazatok (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Nagy-Britanniába utazott Hivatalos látogatásra Londonba érkezett Kádár János. Az MSZMP főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját a repülőtéren Malcolm Rif­kind külügyminisztériumi államtitkár üdvözölte. (Részletes be­számoló a 2. oldalon.) Emlékezés Radnóti Miklósra Szentkirályszabadján, a Rad­nóti Miklós-em­lékháznál csü­törtökön a mártírhalált halt költőre emlékezett Veszprém város ifjúsága. Radnóti Miklós 1944 októbe­rének végén Szentkirályszabad­járól indult el a fasiszták által meggyötört munkaszolgálato­sokkal együtt, életének föld­rajzi végállomására, a Győr megyei Abdára. A költő mun­kásságát méltatva, a helység­hez fűződő utolsó verssorait idézve, koszorúkat, virágcsok­rokat helyeztek el a veszprémi és a szentkirályszabadjai fia­talok a Radnóti-emlékház fa­lán. A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata: A társadalmi tulajdon védelme­ ző körülményei között nem tud­ja mindig megfelelő módon biztosítani a társadalmi tulaj­don védelmét, hiányoznak eh­hez a megfelelő létesítmények, a következetes adminisztráció, a szabályozás, őrzés­­és ellen­őrzés tárgyi és személyi felté­telei is. Ha hozzávesszük, hogy olyan anyagokkal dolgoznak, amelyek gyakorta hiánycikkek és olyanok is akadnak, amik­hez a lakosság kiskereske­delemben nem tud hozzájutni, nyilvánvalóvá válik, hogy van bőven hiányosság a társadal­mi tulajdon védelmében eze­ken a területeken. Ugyanakkor nem csupán ar­ról van szó, hogy a konkrét vagyonvédelem nem biztosítja mindig a nagy értékű és kur­rens anyagok „helybenmara­­dását", hogy laza a portaszol­gálat sok helyütt, hogy formá­lis a raktározás, és az anyag­­gazdálkodás számlázási gya­korlata — de arról is, hogy ma az építőipar sajátos árrendsze­re folytán nem igazán érdekelt a takarékos, ésszerű anyagfel­használásban, hiszen az utó­lagos elszámolással amúgy is a beruházóra terhelődik a lábra kelt építőipari anyagok ára is ... Alapos vita után a népi el­lenőrzési bizottság határozatot hozott, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy az építőipari gazda­sági vezetők vállaljanak na­gyobb személyi felelősséget a társadalmi tulajdon védelmé­ben. Következő napirendi pont­ként - ajkai, pápai, tapolcai, várpalotai, veszprémi és zirci tapasztalatok alapján - meg­vizsgálták, hogy miként alakult az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése a közelmúltban. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap ülést tartott a Veszprém megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság Kósa László elnök vezetésével. Első napi­rendi pontként részletes beszá­molót hallgattak meg a társa­dalmi tulajdon védelmének helyzetéről az építőiparban. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, a kivitelező építőipari szervezetek milyen eszközökkel és módszerekkel valósítják meg a társadalmi tulajdon védelmét, megfelelő-e gazdálkodásuk bizonylati rend­szere és a belső ellenőrzések kellőképpen gátolják-e az esetleges visszaéléseket? A vizsgálatban hat városi népi ellenőrzési bizottság vett részt, 12 vállalatnál, nyolc építőipari szövetkezetnél, há­rom termelőszövetkezetnél vé­geztek alapos oknyomozást. Megállapították, hogy az épí­tőipar a maga sajátosan válto­

Next